Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

VTI&g proletárjai, egyesüljetek! ’PtTönMEPE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KI'SKUK MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évf. 18. szám 1971. január 15. PÉNTEK Árat 90 fillér Jóváhagyta az ötéves költségvetést a megyei tanács Szocializmus építése magasabb szinten — visszhang­zik bennem a X. pártkongresszuson oly sokszor el­hangzott célkitűzés, miközben a megyei tanács ez évi első ülésére gyülekező testületi tagok eszmecseréit fi­gyelem Mert a beszélgető csoportokban itt is, ott is az az előterjesztés a főtéma, amelynek tanulmányozá­sa is alaposan igénybe veszi a figyelmet, s amely az 1975-ig terjedő évekre vetíti elő a megye gazdálkodá­sának, fejlesztésének lehetőségeit. 1 A tanácsok két évtizedes fennállása óta ilyen nagy- jelentőségű kérdésről még nem döntött a megyei ta­nács. A harmadik ötéves tervidőszak folyamán is kü- lön-külön keretként szolgálta a megye előrehaladását a beruházási és a községfejlesztési alap, s a költség- vetésről is csak egyéves időtartamra dönthetett a ta­nács. S íme, mintegy kétévi munka eredményeként, ezúttal 21 gondosan kidolgozott, részletező melléklet­tel együtt 164 oldalas dokumentum rögzíti a megye tanácsainak — d költségvetési és a fejlesztési előirány­zatokat együttesen magába foglaló — 1971—1975. évi középtávú pénzügyi tervét. A gazdálkodás lehetőségeinek öt évre előre való is­merete pedig önmagában is jól érzékelteti: a tanácsok lakosság iránti felelőssége a megnövekedett gazdasági önállóság jegyében jelentkezik. Ebből is következik a feladat: magasabb szinten, felelősségteljes, hatékony helyi politikával építeni a Szocializmust. Kilenc órára benépesült az ülésterem, elfoglalta he­lyét az elnökség is, s megkezdte munkáját a tanács­ülés. A tanácskozást Erdősi József, a megyei tanács vb elnöke nyitotta meg, leöszöntve a testület tagjait, a résztvevő országgyűlési képviselőket, s külön is az elnökségben helyet foglaló dr. Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével Bene And­rást és Némedi Sándort bízta meg a testület, majd el­fogadta a tanácskozás napirendjére előterjesztett javas­latot. Ennek megfelelően ezután dr. Kőrös Gáspár vb- elnökhelyettes terjesztette elő Bics-Kiskun megye ta­nácsainak 1971—1975. évi középtávú költségvetési és fejlesztési alap tervét, valamint az 1971. évi költség- vetés előirányzataira vonatkozó kiegészítő referátumot. Dr, Kőrös Gáspár beszéde pedig a községekben kap­csolódik az ipari termelés­be. A megyében a beruházá­si piac és az építőipari ka­pacitás egyensúlyának megteremtéséhez a kapaci­tás évi 10—12 százalékos növelésére van szükség. A megyei párt- és tanácsve­zetésnek az illetékes főha­tóság vezetőivel folytatott egyeztető tárgyalásai értel­mében az Állami Építő­ipari Vállalatnál mintegy 600 millió forintos beruhá­zással megvalósul az évi 2000—2200 lakás teljesítő- képességű házgyár, s a tér­vek szerint 550 millió fo­rintos költséggel Ágasegy­házán sor kerül egy köny- nyűszerkezeti épületgyár építésére is. A tanácsi építőipari vál­szének gazdálkodásában. Ugyanígy az adott terület gazdasági egységeinek mű­ködési színvonalától függ, milyen mértékben teljesül­nek a tanácsok költségve­tési, fejlesztési bevételei. Amennyiben a számított fejlődési ütemnél jobb ered­ményt érnek el, úgy ez többletbevételként jelent­kezhet a költségvetésben, illetve a fejlesztési alapnál. A harmadik ötéves terv­hez képest, a megye 1975- ig szóló költségvetési elő­irányzata évenként 7. ösz- szesen tehát 35 százalékkal növekszik. Az előző ötéves tervhez képest a gazdasági ága­zat növekedése 70 száza­lékos, (Folytatás a 3. oldalon.) Négyszázhuszonöt új családi ház Folytatódik az állami gazdaságok lakásépítő akciója Négyszázhuszonöt csalá­di ház. Egész kis falu, csupa nagyablakos helyisé­gekkel, fürdőszobával, víz­vezetékkel, villanyvilágí­tással. Ennyi épült az el­múlt négy esztendőben a munkahelyek anyagi tá­mogatásával Bács-Kiskun megye állami gazdaságai­ban. Még 1967-ben jelent meg a három érdekelt minisz­térium együttes rendele­té, amely országszerte el­indította az állami gazda­ságok kedvezményes kisla­kásépítő mozgalmát. Korábban is előfordult, hogy a munkahelyek épí­tőanyaggal, szállitóeszköz­Bevezetoül vázlatos át­tekintést adott arról az át­fogó munkáról, amellyel a megyei pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsá­ga, a helyi tanácsok és a szakigazgatási szervek elő­készítették a negyedik öt­éves tervet. Mint említet­te, a .megye gazdaságának negyedik ötévi terület} ter­ve most van feldolgozás alatt, s azt. miután meg­vitatják, előreláthatóan március végéig a megyei tanács testületé elé ter­jesztik jóváhagyásra. Hang­súlyozta az előadó, hogy a harmadik ötéves terv tel­jesítéséről és a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről szóló tervezeteket megtár­gyalta a Hazafias Népfront megyei bizottsága, vala­mint a Szakszervezetek Megyéi Tanácsa is, s a párt értekezlet állásfoglalá­saival megegyező törekvé­seiket. egyetértésüket fe­jezték ki. A továbbiakban a ren­delkezésre álló előzetes in­formációk alapján a me­gye harmadik ötéves ter­vének teljesítéséről adott áttekintést dr Kőrös Gás­pár. Megemlítette a többi között, hogy az elmúlt öt év alatt megyénk terüle­tén — minden szektort és ágazatot figyelembe véve 12.9 milliárd forint be­ruházás történt, mely 5.8 milHá^d forinttal halad­ta meg a második ötéves tervidőszakban történt beruházásokat. Az 1,5 milliárd forint érté­kű tanácsi fejlesztési cél­kitűzéseket viszont 2,7 mil­liárd forintra sikerült tel­jesíteni. Ebben 430 millió forint volt a társadalmi munka és 80 millió forint a saját anyag értéke. A tanácsok költségvetési kiadásai a második ötéves terv időszakához képest az elmúlt öt év alatt 21,7 szá­zalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi ága­zat költségei 44, a kulturá­lis ágazaté pedig 34 száza­lékkal emelkedett. A továbbiakban a megye gazdasagának negyedik öt­éves tervidőszakra vonat­kozó célkitűzéseiről szólott az előadó. — A megye iparj terme­lésében átlagosan évi 8— 8,5 százalékos növekedés­sel számolunk — mondot­ta. — Ennek megfelelően a termelési volumen 1975-re eléri a 16 milliárd forintot. A növekményből 3,3 mil­liárd forintot a tárcaipar, 700 milliót a tanácsi — és 300 milliót a szövetkezeti ipar ér el. Az iparban fog- 'alkoztatottak száma vár­hatóan 11 ezer fővel nö- "kszik. s így 1975-ben a megye ipari dolgozóinak víáma eléri a 72 ezret. Számításaink szerint a étszám növekedésből 7 ezer ember a városokban, 4 ezer Dr, Kőrös Gáspár a referátumot mondja. zel,- tervekkel, műszaki fel­ügyelettel előmozdították a családi vagy társasház- fpítést. A munkahelyek i„o/-ben és 1968-ban húsz­húsz, a következő két esz­tendőben pedig negyven- negyvenezer forinttal já­rultak hozzá ahhoz, hogy a gazdaság székhelyén, vagy a kerületek tanyaközpont­jaiban komfortos lakáso­kat építhessenek az állan­dó dolgozók. A megye ti­zenhárom gazdaságában az elmúlt négy év alatt négy- százhtíszonöt családi ház épült fel összesen tizen- egymillió-kilencszázhúsz- ezer forintos pénzügyi hoz­zájárulással. 1967. óta Bácsalmáson harmincnyolc, Izsákon, Kiskőrösön 37—37, Város­földön harminchat, Kalo­csán, Kiskunhalason 35— 35 lakóház épült, hogy csak a nagyobbakat említsük. A negyedik ötéves terv kidolgozása alkalmával mind a tizenhárom álla­mi gazdaság milliós ösz- szegeket irányzott elő a la­kásépítési akció támogatá­sára, folytatására. Az elő­zetes tervek szerint az idén 83, jövőre 88, az ötéves terv harmadik évében 94, majd az utolsó két évben 104—404, összesen négy- százhetvenhárom lakás épül, csaknem tizenkilenc- millió forintos támogatás­sal. Ennek segítségével a gazdaságok az ott dolgo­zók letelepítésében, a törzs­gárda kialakításában is nagy lépést tesznek előre, K. A. lalatok kapacitásnövelésé­hez mintegy 20 millió fo­rint támogatást biztosít a megyei tanács, s a kisebb volumenű építkezések és felújítások elvégzésére fel­tétlenül fejleszteni kell a községi, városi tanácsok által lét­rehozott költségvetési üzemeket is. A mezőgazdaság bruttó termelését évi 3—4 'száza­lékkal, a felvásárlást pe­dig évenként 4 százalékkal kívánjuk növelni a terv­időszak folyamán. Kereskedelmi célkitűzé­seink megegyeznek a nép- gazdasági tervvel: a keres­kedelmi forgalom növeke­dését 40 százalékban Irá­nyoztuk elő 1975-ig, s ez idő alatt 30 százalékkal kí­vánjuk növelni a kereske­delmi hálózat alapterüle­tét. Ezután a negyedik ötéves terv időszakára szóló kö­zéptávú költségvetési ter­vezet ismertetésére tért át Kőrös elvtáns. Elöljáróban részleteiben ismertette az 5418,4 millió forint bevé­tellel és ugyanannyi ki­adással számoló költségve­tés szabályozóit, melyek ré­vén a korábbinál sokkal Tagyobb a helyi tanácsok érdekeltsége területük égé­Á Minisztertanács ülése Dr. Ajta; Miklós minisz­terelnök-helyettes beszá­molt Miloslav Hruskovic- csal, a magyar—csehszlo­vák gazdasági és műszaki­tudományos együttműkö­dési vegyesbizottság cseh­szlovák tagozatának elnö­kével, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának titkárával foly­tatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót tu­domásul vette. Az igazságügy-miniszter­nek és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnö­kének közös előterjesztése alapján a kormány meg­tárgyalta a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács meg­vitatta az igazságügy-mi­niszter előterjesztését az 971—1974. közötti időszak jogalkotási feladatairól. A program első részében az államelmélet és a szociá­lis^ demokácia fejleszté­sét szolgáló jogszabályok szerepelnek, a második "ész a gazdasági építés te­rén szükséges jogalkotási feladatokról szól, a harma­dik részben pedig a lakos­ság életkörülményeinek ja­vításával, a közművelődés­sel és az egészségvédelem­mel kapcsolatos jogszabály megalkotására, illetve fej­lesztésére vonatkozó tervek találhatók. A kormány a távlati jogalkotási progra­mot jóváhagyta, s intézke­dett, hogy a jogszabály- előkészítő munkát annak alapján végezzék. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter előter­jesztésére a kormány el­fogadta a velencei-tavi fej­lesztési programot, amelyet az 1969-ben jóváhagyott re­gionális rendezési terv alapján dolgoztak ki. A program alapvető célkitű­zése a gazdaságossági kö­vetelményeknek megfelelő ás műszakilag megalapo­zott javaslat kidolgozása a tájegység IV ötéves terv- dőszakban történő komp­lex fejlesztésére. A fejlesz­tés kiterjed az üdülőterü­let kommunális és egyéb llátottsógának. kulturális szintjének em '-'•'éré. a ter­mészeti és táji értékek vé­delmére. A mintegy 100 000 vendég üdültetésének biz­tosítása érdekében szabá-> lyozzák a tó vízszintjét, a partot fürdésre alkalmassá teszik, parkosítják a kör­nyéket, bővítik a kereske­delmi és vendéglátóipari hálózatot. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a kormánynak a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt és vállalatai tevé­kenységéről. A jelentés sze­rint ez év január elsején a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt szervezetét úgy kor­szerűsítették, hogy válla­latai révén alkalmasabb le­gyen áz alkatrészhiány és á nem megfelelő mezőgazda- sági gépellátás megoldásá­ba. A tröszt segíti a komp­lex állattartó telepek gépe­sítését, a termelő üzemek műszaki-anvngi ellátását. A gép- és alkatrészgyártás ;avításához még további nfézkedések szükségesek. A kormány a jelentést tu- lomásul vette. A Miniszfei oács ezután ’ovób ügyeket tárgyalt 1ÍMTIJ

Next

/
Thumbnails
Contents