Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
I «. oldal 1970. december 8. keda Tudomány és gyakorlat Megbirkóztak a gondokkal Paprikanemesítés Kalocsán A statisztikai adatok szerint a paprikafogyasztásban a világon az első helyet Magyarország foglalja el. Évente 35 dkg jut egy-egy személyre. A magyar paprikafajták nemcsak itthon, hanem külföldön is kedveltek ízük, színük miatt. Az ország egyik legnagyobb termesztő körzete Bács-Kiskun megyében van. Itt működik Kalocsán a Zöldségtermesztési Kutató Intézet paprikanemesítő osztálya A termelő gazdaságok helyzete szerencsésnek látszik, közvetlen, Jó, hasznos kapcsolatok kiépítésére nyílik lehetőségük. Sikerül-e a kutatások eredményeit a gyakorlatban hasznosítani és hogyan — teszem fel a kérdést dr. Kapeller Károly- nak az állomás vezetőjének. — Azzal kezdeném — mondja —, hogy minden itt dolgozó kutató kötelességének érzi a hagyományokhoz hű, az országos irányelveket, a szükségleteket figyelembe vevő munkát A hagyományokról annyit, hogy ez a kalocsai telep az első olyan állomás a világon, amelyet fűszerpaprika-kutatás céljára hoztak létre 1907-ben. Itt született meg 20 évvel később a csípősségmentes paprika dr. Horváth Ferenc kutató munkájának eredményeként, amellyel forradalmasította a termesztést, megkönnyítette a feldolgozást. Azóta is fűszerpaprikával foglalkozunk. Eddig sok kitűnő fajtát sikerült előállítani a telepen. Az elkövetkezendő évek feladatai számunkra a festéktartalom, a terméshozamok növelése. El kell érnünk az 50 mázsás átlagtermést. A megbetegedések miatti veszteséget 10 százalékra. a jelenleginek felére csökkenteni, az export- képesség fokozása érdekében megfelelő mennyiségű, a követelményeket kielégítő minőségű paprikát előállítani. Ezen belül elsőrendű feladatunk lesz a jobb minőségű, bőtermőbb fajták előállítása. Kidolgozzuk a megfelelő agrotechnikát, növényvédelmet, megoldjuk a gépesítést. Eredményeinket igyekszünk bemutatni a termelőknek, annál is inkább, mert meggyőződésünk és tapasztalatunk, hogy keresik, veretik az újat. Legrégibb és pillanatnyilag is a legszorosabb állandó kapcsolatot a termelő üzemekkel a szaktanácsadás jelenti. Négy évvel ezelőtt kezdtük, és jelenleg 12 üzemben 2400 holdon folyik kutatóink irányításával a munka. Célunk a minél magasabb szintű gazdálkodás elérése. A helyi sajátosságokat figyelembe véve alakítjuk ki a technológiát, és a vetőmagvak előkészítésétől a betakarításig a legmodernebb módszereket alkalmazzuk. Eredményeket csak úgy lehet elérni, ha mindkét oldalon komolyan veszik a munkát. Mi a konkrét üzemi igényeknek megfelelően dolgozuk, ugyanakkor azonban megkívánjuk a termelőktől a technológia szigorú betartását. Érdekeink végül is azonosak: a minél jobb terméseredmények elérése. A termelők kérésére egyes alkalmakkor is adunk szaktanácsokat. Ilyen esetekben telefonálnak, vagy bejönnek, hogy valami probléma van, kimegyünk a helyszínre, megnézzük mit lehet tenni. Ezenkívül a fűszerpaprika termesztésével foglalkozó üzemek közvetlenül tőlünk szerezhetnek be vetőmagot — biztosítjuk a kiváló minőséget, a fajtaazonosságot. A téli időszakban pedig diavetítéses előadásokat tartunk községenként, esetleg üzemenként is. Az új fajták értékét a nagyüzemi kísérletek során próbáljuk ki. Próba- termesztésre több mázsa vetőmagot bocsátunk az üzemek rendelkezésére, bel- és külföldi fajtákat egyaránt. A tapasztalatok szerint hazánkban leginkább a magyar fajtákra lehet számítani. A jövő évben nagyobb súlyt fektetünk a gépi kísérletekre. A paprika rendkívül munkaigényes növény. Munkaerő pedig köztudomásúlag egyre kevesebb lesz a termelőszövetkezetekben. 1971-ben nagyüzemi körülmények között próbáljuk ki a Gépkísérleti- és a Mezőgépfejlesztő Intézet valamint a Kertészeti Egyetem gép- tani tanszékén kialakított prototípusokat és amennyiben beválnak, rövidesen rendelkezésükre is bocsátjuk. Meggyőződésem, hogy a kutatások realizálásával, a termelők és az ipar együttes munkájával lehet csak jó eredményeket elérni, — hangsúlyozta végezetül dr. Kapeller Károly. D. É. Az őszi munkákat befejezték, még a mélyszántásból van hátra. A napokban végeztek a kukoricatöréssel. Elég jó termésük volt. Négyszázötven hold átlagában. 30 mázsa májusi morzsolt. A termés zömét géppel takarították be, maguk szárították. Ennek is köszönhető, hogy időben végeztek. A mezőkön tehát már alig van tennivaló, de a majorokban annál több. A jószág gondozása mindennapi feladat, de emellett folyik a szakosított állat- tenyésztő telep építése. Ez lesz a megye legnagyobb ilyen létesítménye. Sári, Médi, Elza Az elnök, Vámos Ferenc és Klock Mária főállattenyésztő, a gazda örömével mutatja az új osztráktarka állományt. A TE- RIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével maguk vásárolták Ausztriában. Értékes tehenek, darabonként 35 ezer forintba kerültek. Két legelőnyösebb tulajdonságuk: a telt húsformák és a jó tejelőképesség. Marika, a főállattenyésztő már név szerint ismeri valamennyit. — Ez itt a Sári, a tejrekorder, naponta több mint 16 litert ad. Amott a Médi. Néhány napja 45 kilós, egészséges bocinak adott életet. Mellettem ez Elza. Neki van a legzsírosabb teje, 5,8 százalékos. Az osztrák-tarka állomány csaknem száz darabból áll. Kiváló egyedek. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei, akikkel együtt gyönyörködünk a jószágokban, a legjobbakat mondják róluk. A garantált tejhozam ennél az állománynál egyedenként évi 4600 liter, 4,2 százalékos zsírtartalommal. A telepet a svéd Alfa— Laval cég automatizált berendezéseivel szerelik fel. Minden munkafázist gépesítenek. Huszonkétmilliós beruházás Klock Mária a szövetkezet irodájában megmutatja a tervet. MODERN KENTAUR — Itt lesznek az istállók. Kétszer kétszázhúszas. Az ellető részt üvegfolyosó köti össze az állatorvosi szobával. Ez az épület lesz a borjúnevelő. Szivattyúrendszerrel kerül a tej a két-háromezer literes hűtőtartályba. Innen szállítják el feldolgozásra. Ez utóbbit az iparral együttműködve végezzük. ' Saját brigádjukkal épít- Ikeznek. Huszonkétmillió iforintba kerül a telep és eddig 8 millió forintot ruháztak be. Az állomány természetesen tbc-mentes lesz. A szövetkezet fontos tizemága a szarvasmarhatenyésztés, amit az is bizonyít, hogy míg 1969 januárjában csak 178 tehenünk volt, jelenleg eléri a 370-et. A következő években pedig 600-ra növelik az állományt. i i í l A termelőszövetkezetet is sújtotta az idei rendkívüli időjárás, a sok természeti csapás. — A növénytermesztésben mintegy 2 millió forint kár keletkezett, háromszor érte földjeinket jégverés. Negyedszázad óta nem volt ilyen jégkár a vaskúti határban. 270 holdon belvíz pusztított — panaszkodik az elnök. Biztos alapok A vezetőség a tagsággal együttműködve, minden lehetőséget megragadott a károk pótlására. — A kieséseket főként az állattenyésztésből pótoltuk. Nemcsak a szarvas- marha-, hanem a sertéstenyésztést is fejlesztettük. A hizlalásból sokkal nagyobb bevételt értünk el a tervezettnél. Az osztrák tehénállománynak köszönhetően 200 ezer literrel több tejet adunk, mint amennyit előzetesen szándékoztunk. A háromnegyed évi mérlegbeszámoló alapján már látják, mire számíthatnak év végére. Ferencz Nándor főkönyvelő így nyilatkozik: — Tájékozódásunk szerint sikerült pótolnunk a károkat, sőt, valamivel több lesz a bevételünk, mint az elmúlt esztendőben. Tavaly 37 millió forint volt a brutto árbevétel, az idér 40 millió forint körül lesz. A termelési érték az elmúlt esztendőben 47 millió forint volt, az idén 50 millióra számítunk. Az állattenyésztés tehát kihúzott bennünket a bajból. Kedvezőbb lesz a részesedési és a fejlesztési alap aránya is. Ezek után nem meglepő, hogy a tagság derűlátó az idei részesedést tekintve. A vaskúti Bácska gazdasági alapjait az idei rendkívüli nehéz esztendő sem ingatta meg. K. S. 20 éye a vállalatnál Mire emlékeznek legszívesebben? KILENC — különböző beosztású — és a szakma más-más ágában tevékenykedő dolgozóval abból az alkalomból beszélgettünk, hogy 20 éve vannak ugyanannál a munkaadónál, jelen esetben a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Széles és roppant színes, változatos panoráma alakulna a képek, alkotómunka, élmények összességéből, amely elbeszéléseikből, egyénenként is kirajzolódott. Ennek ábrázolására — egy cikk keretében — nincs mód. De hogy milyen sajátosak voltak egyenként is ezek az életutak, megérez- hetjük abból is, ha csupán az arra a kérdésre adott válaszukat vesszük sz«mügyre; „Mi a legmaradandóbb emléke erről a két évtizedről; melyik élményre gondol talán legszívesebben?” — Lássuk „névsor” szerint: BAKÓ BALÁZSNÉ teljesítményeiszámoló: — Ha visszagondolok, mennyivel bonyolultabb, nagyobb körültekintést kívánó ma a feladatköröm, mint amikor kezdtem. Akkor hetenként számfejtettünk, helyben fizettünk. Ma az egész megyét „behálózza” a hozzám tartozó 24—30 munkahely, s csak a forgalmi létszámból 150—160 ember keresetszámfejtését intézem ... Jóleső tudat, hogy kifogás — komolyabb hibáért — nem érte munkámat ... Az aranyfokozatú törzsgárda jelvény, s a szakma kiváló dolgozója kitüntetés talán többet mond erről. De egymagában erőtlen lenne az ember. Jól összedolgozuk kolléganőmmel, Wolf Fe- rencnével, ő is hasonló kitüntetések birtokosa, s a művezetőkkel. A kölcsönös segítség előfeltétel a mi jó munkánkhoz, hogy az emberek pontosan kapják kézbe megérdemelt keresetüket. BODOQLÁRI LAJOS építésvezető: — Amikor — 1968-ban — az Építőipar kiváló újítója miniszteri kitüntetést megkaptam, — a Kecskeméti Konzervgyár kazánházának építésénél alkalmazott korszerűsítésért —, mondtam: Érdemes többet tenni, mint munkaköri kötelességem előír. A társadalom megbecsülését éreztem az erkölcsi és anyagi elismerésből. Viszont jó kollektíva is kell ahhoz, hogy legyen módja többre törekedni az embernek. Szaktársaim, a szerelők között sok a „20 esztendős” törzsgárdatag. GILIÄN JÁNOS művezető: — A Bajai Finomposztó Gyár fejlesztésében eltöltött 14 esztendőre emlékszem vissza legszíve- seben. Szinte egy új gyárat építettünk ezalatt. A majdnem másfél évtized alatt „benne élve” tapasztaltam, mit jelent az építőipar közreműködése az ipari beruházások kivitelezésében ... Élmény? Az 1956-os jegesár a mi családi házunkat is elvitte, de egy éven belül felépítettük ... Az építőipar kiváló dolgozója 1968-ban lettem; építőmunkás létemre 1970-ben a könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésre ? c; pvr] nm f o rf r>f KARDOS SÁNDOR vasbetonszerelő: — Hétszeresen szocialista a brigádunk Balda Lajos 1956 óta a vezetőnk. hasonlóan taaok a brigádban: Deák János, ö. Kovács István, Árvái Károly, Fábián Sándor... Jó összeforrott közösségben dolgozni; ennek is köszönhető, hogy kétszeres kiváló dolgozó vagyok. Jólesik a bizalom is, hogy 1950 óta — mint bizalmihoz, természetes várakozással jönnek: „Sanyi bácsi, — intézd el... ” örülök, hogy a műhelybizottságban is tehetek szaktársaimért... Felejthetetlen volt, amikor a 20. évfordulón az emlékplakettet megkaptam. Szép pénzjutalmakat is ugyanakkor ... De nem is az anyagi oldala hatott meg annyira ... A megbecsülés . Az .. KOHAJDA LÁSZLÓ segédmunkás brigád vezető: — Segédmunkásnak is lenni kell... Velem mindig emberségesen bántak a 20 év alatt, — én sem tudnék másmilyen lenni szaktársaimmal ... Tizenhármán vagyunk a brigádban. Tízszer érdemeltük ki a szocialista címet — a kollektíva nagyobbik fele az első naptól kezdve együtt -inlcozik. KOVÁCS IMRE kőműves: — Régen volt, 1928 ban, amikor tanonc lettem, de már előbb is elvitt az apám munkára ... Dolgoztunk, és eltelt a 20 év Nem volt köztünk semmi torzsalkodás, tiszteletben tartottak a munkástár- I sak ... Háromszor kaptam kiváló dolgozó jelvényt... Arra emlékszem, hogy tavaly kaptam először jutalmat az „építtetőtői”: 500 forinttal honorálta az OTP, hogy a Széchenyi- városban határidő előtt adtunk át egy lakóházat ... Két hónapja adtam be a nyugdíjpapírokat. A szaktársak kértek, ezt az évet dolgozzam már végig velük ... Rossz lesz megválni a cimboráktól... Majd elcivakodunk otthon a „kiscsibész” unokámmal ... PREPSZENT AURÉL — funkcionárius: — A szocialista brigádmozgalom akkor indult, amikor — 1959-ben — függetlenített szakszervezeti funkcionárius lettem. Nyolc brigád kezdte, aztán lett 24, 36, 51, 72, 86, 92, 108, 133 és jelenleg 177 ... Három éven át egy termelőegység küzdött a szocialista építés munkahelye címért... Ma 25 versenyez... Űj fordulópont volt az életemben, hogy a mostani vezetőségválasztó taggyűlésen az 1. sz. alapszervezet titkárává választottak az elvtársak ... Nem szégyellem bevallani, elP. SÖRÖS JÓZSEF ács: — Ötödször vagyunk szocialista brigád Vad Sándor „vezérlete” alatt. No persze. ez csak az új „szériában”, mert azelőtt, más összetételben, szintén sokszorosan nyertük el a címet ... Az idő könnyen elszaladt. Mindig fiatalokkal — jól éreztem magam. Tisztelettudóak. Ezt a brigádvezető is megköveteli. De nem is parancsra van ez... Legnagyobb élményem?... Mikor az ellenforradalom után, Komlón a bányászoknak építettünk 12 négyemeletes házat... Ott kerestem meg egy félházra valót... Van két unokám. Kis kertem. És 200 galambom. Ez a hobbym. TÄNCZOS JÓZSEF főépítésvezető: — Ügy érzem, erőmhöz képest elértem, amit akartam. Apám mellett kezdtem az építőipart, és kőműves segédből —lettem, ami ma vagyok ... Sok-sok létesítmény, lakóház után végre 1963-ban épült irányításommal az az OTP-társasház is, amelyben első önálló lakásom megkaptam. Előtte anvósomék- nál laktunk, szűkösen ... Egyik fiam gépészmérnök egy új. kecskeméti gyárban, a másik a vállalat ösztöndíjasaként 1971-ben végez főiskolán, s idejön dolgozni... Ezért is mondom: elértem, amit egy ember, egy apa elérhet. Tóth István— ÓDauszk- László— Kun Lajos azt volt amit régi
