Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

1970. december 5, szombat S. oldal Bocs megyei KISZ-vezetők a katonai főiskolán ÉRDEKESSÉGEK a nagyvilágból A megyei kiegészítő pa­rancsnokság csütörtökön meghívta a KISZ Bács- Kiskun megyei, járási-vá­rosi vezetőit a Zalka Máté Katonai Műszaki Főisko­lára, hogy a tiszti pályát élethivatásul választó, hozzájuk forduló fiatalok­nak tanácsot adhassanak. Terbe Dezsőt, a KISZ me­gyei bizottságának első titkárát, Szvorény Jánost, Beszedics Miklóst, a KISZ megyei bizottságának tit­kárait, valamint a járások, városok KlSZ-bizottságai- nak titkárait, a megyei KISZ-bizottság munkatár­sait Berényi Rudolf alez­redes és dr. Kocsis Bernét ezredes, kandidátus, a fő­iskola parancsnokának po­litikai helyettese fogadta, s tájékoztatta a főiskolán folyó munkáról. A főiskolán 4200 órában történik az oktatás, amely csupán ezer tanórával ke­vesebb, mint a műszaki egyetemen, de jelentősen több, mint a hasonló pol­gári műszaki főiskolákon. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola hallgató­inak mintegy 60 százaléka munkáscsaládból szárma­zik, s kétharmaduk az ava­tás és az oklevél átvétele után a párt tagjaiként hagyja el az iskolát. A fi­atalok félévet katonai megyei MÉH Vállalat kecskeméti telepén ülése­zett tegnap s7- Úttörők az árvíz károsult iskolákért megyei akcióbizcttsága. Ér­tékelték az akcióban részt­vevő úttörőcsapatok gyűj­tésének eredményeit és megállapították: 170 csapat 24 vagon vasat, 7 vagon papírt és 3 vagon rongyot gyűjtött 133 ezer forint ér­tékben. Ezt az összeget az árvíz károsult iskolák javá­ra a Vöröskereszt csekk­számlájára befizették. Az akcióbizottság de­cember 11-ig állapítja meg. hogy a három kate­górián belül mely isko­lai rakiri, bár közvetlenül célját nem érte el, nem vonja-e maga után a szél­sőjobboldali csoportok fegyveres kilengéseit — amitől Japánban sokan ag­godalommal tartanak. Q Feliér Könyv Noha természetesen Mis- hima és a szélsőjobboldali fellépése elvileg arra is alkalmas lehet, hogy elret­tentő ellenpontként ki­emelje a kormány mérsék­letét éppen a japán hatal­mi szerepét és „biztonsági szükségleteit” taglaló évti­zedes vitában — a hara­kiri-ügy mégis a lehető legrosszabb pillanatban ér­te a tokiói kormányt. Mis- hima öngyilkosságát ugyanis alig egy hónap vá­lasztotta el csupán a kor­mány katonai „Fehér Könyvének” jóváhagyásá­tól és az 1972—1970-ra szó­ló, úgynevezett védelmi terv adatainak nyilvános­ságra hozatalától. Igaz, a hivatalos doktrí­na elmarad a szélsőjobb­alakulatnál töltenek, majd két év alapozó műszaki is­meretek után az egyes fegyvernemek haditechni­káját sajátítják el. Megyénkből eddig 105- en jelentkeztek, s jelenleg mintegy ötvenen—hatva- nan tanulnak a főiskolán. Az iskola kulturális el­látottsága szinte egyedül­álló az országban. A többi között például 70 ezer kö­tetes könyvtár, rádióval, televízióval, magnetofon­nal felszerelt központi- és alegységklubok állnak a tisztjelöltek rendelkezésé­re; . A tájékoztatót • követően a KISZ megyei vezetői dr. Kocsis Bernát ezredes és Rózsa Bertalan százados, a főiskolai, KISZ-bizottság titkárának társaságában látogatást tettek a háló- körletekben, tantermek­ben, laboratóriumokban, KISZ-klubakban, majd az iskola múzeumában. Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára, a látogatás tapasz­talatait a következőkben foglalta' össze: -„Nagyon örültünk, hogy megismer­hettük a főiskola életét, bepillantást nyerhettünk az oktató-nevelő munka, a tisztképzés előttünk isme­retlen berkeibe. Örömünk­lák' úttörőcsapatai érték el a legjobb eredményt. A verseny jelenlegi állása szerint az élen a Kunfe­hértói Sziklai Sándor, a Kiskunhalasi Petőfi Sándor — és a kecskeméti Jókai Mór úttörőcsapat áll. Bartók emlékének Bartók Béla emlékének ajánlotta új vonósnégyesét SzUlhan Cincándze kiváló grúz zeneszerző. A zene­mű a szovjet zeneszerzők plénumának munkáját zá­ró koncerten hangzik el. (TASZSZ) oldal igényeitől, mégis el­gondolkoztató adatokat tar­talmaz. Már csak azért, is, mert a következő, négy­éves időszakra a folyó terv két és félszeresét, ke­reken tizenhatmilliárd dollárt tábláz be katonai kiadásokra, s ezzel a .het­venes évek közepére ■— az Egyesült Államokat leszá­mítva — a tőkés világ leg. fejlettebb haderőinek szín­vonalára emeli Japán úgy­nevezett „önvédelmi erőit”. A katonai Fehér Könyv nyíltan beszél róla, hogy a japán fegyvereknek kell betölteniök azt a hatalmi űrt, amely Délkelet-Ázsiá- ban az Egyesült Államok esetleges kivonulása után keletkezik. Mi több, mind a Fehér Könyv, mind Na- kaszone hadügyminiszter — éppen a Mishima ön- gyilkosságát követő sajtó- nyilatkozatában — olyan értelmezést próbái adni a japán alkotmánynak, amely szerint megengedhető a „védelmi célú” atomfegy- verkezés (taktikai atom­fegyverekkel). Ennek az nél csupán a lelkesedé­sünk nagyobb, hiszen lát­hattuk, milyen magas po­litikai és műszaki színvo­nalon történik hadsere­günk tisztjeinek kiképzé­se. Valamennyiünk nevé­ben ígéretet teszek: az itt tapasztaltakról beszámo­lunk fiataljainknak, és akik ezt a hivatást vá­lasztják, azokat mi is se­gítjük, támogatjuk abban, hogy itt, ezen a főiskolán szerezzenek képesítést.” Gémes Gábor Nem tudom, hogy a megelevenedett irodalom- történet vagy az újabbkori történelem az érdekesebb ebben, a Mezőszilason ké­szült .. televíziós dokumen­tumfilmben. Az előbbi .rit­ka és rendkívül érdekes tablót kínál megtekintésre, amelyben a ma már klasz- szikusnak számító művek hátteréül szolgáló táj és emberek mutatkoznak be. Az - utóbbi pedig a gyors ütemű és dinamikus fejlő­dés távlataival kápráztatta el a nézőket Az irodalom és a törté­nelem összekapcsolását — mi sem természetesebb ez az életmű ismertetésében — Németh László személye hozta létre. Csak a beava­tottak tudtak eddig a Gyász és más művek, illet­ve írójuk mezőszilasi „szár­mazásáról ”, hiszen még az üj Magyar Irodalmi Lexi­kon sem tesz említést a község szerepéről az író gondolkodásának alakulá­sában. Ezt azonban most pótol­ta a film. Újra viszontlát­tuk „Laci bácsinak” a kép­ernyőről is ismert arcvoná­sait a régi ház folyosóján, hallgattuk az író emlékeit a korai versek vagy a ké­sőbbi, nagyobb művek lét­rejöttének körülményeiről. De új szerepben is bemu­tatkozott. A mai Mezőszi- las, illetve a község gyors változásai után nyomozó riporter eleven érdeklődése olyan frisseségről tanúsko­dott, hogy meglepte még az író közelebbi ismerőseit értelmezésnek különös nyo­matékét ad, hogy a Fehér Könyv a nukleáris töltet eélbajuttatására is alkal­mas . japán rakétaarzenál megduplázására készül... 1 dzsinnek és a gázpedál Tudnivaló, hogy Japán a tőkés világ egyik legerő­sebb ipari hatalma. Soka­sodnak a jelek, hogy egyes, a régi militarista kaszttal összefonódott gazdasági és politikai körökben idősze­rűnek érzik, hogy a Japán katonai potenciált is eh­hez a „technológiai nagy­hatalmi” helyzethez igazít­sák. A, hivatalos és az al­kotmányos lehetőségeken belül kiskaput kereső fegy. verkezési program veszé­lyeit éppen az a naciona­lista, soviniszta háttér emeli ki, amely Yokio Mis­hima harakirijéhez is. a keretet szolgáltatta. Nem utolsósorban azért, mert sokak véleménye szerint Arany a kemencében Radioaktív arannyal — Au 198-cal — kezdett ér­dekes, úgynevezett elegy- súlymérési kísérletsoro­zatot a Dunai Vasmű izo­tóp laboratóriuma és me­tallográfiái főosztálya. A kísérletek során kis meny- nyiségű — körülbelül öt­ezred grammnyi — Au 198-at helyeznek a kemen­cébe töltendő folyékony nyersvasba. A gyorsan fe­leződő anyag egyre gyen­gülő sugárzásából számít­ják ki az elegy súlyát. A radiaktiv arany nem ve­szélyes sem a martiná­szokra, sem a hengeré­szekre. A film legérdekesebb je­lenetei kétségtelenül az írói gondolatvilág és a va­lóság összevetéséből jöttek létre. Legutóbbi kecske­méti látogatása alkalmávál a Katona József Gimná­ziumi beszélgetésen is szólt regényszereplőinek és azok élő mintáinak kapcsolatá­ról. Most újabb részleteket tudtunk meg Takaró Sanyi, Kárász Nelli és mások éle­tének alakulásáról, illetve az írói elképzelések és az öntörvényű valóság külön­bözőségéről. A magyar történelem ne­héz időszakaiban kialakuló Németh László-i szemlélet és a mai Mezőszilas gaz­dasági és társadalmi arcu­lata között megfigyelhető azonosságok, hasonlatossá­gok és eltérések adják • a film mélyebb jelentését is. A „Cseresnyés”, a telepe­sek Magyarországának ter­vei és a szocializált mező- gazdaság eredményeinek összevetése ugyanezt a ket­tősséget mutatja, Németh László szellemi műhelye a változó korok súlyos és sürgető kérdései­re adott válaszok közel­harcában alakult. A meg­haladott álláspontok új távlatokat nyitottak élet­művének különféle szaka­szaiban; a megszüntetve megőrzés az ő gondolatvi­lágának állandó jellemzője maradt. Ez a film is ezt dokumentálja. Az írót ezen tapasztalatszerző látogatá­sára az egész ország el­kíséri. P. M. Nakaszone hadügyminisz­ter közismert szélsőjobb- oldali kapcsolatai és aF6- hér Könyv fegyverkezését gyorsító tervszámai, ame­lyek hónapok óta közszá­jon forogtak, ösztönzőleg hatottak a militarista han­gulatot élesztgető csopor­tokra. S megfordítva: ezek a csoportok, mint a pa­lackból kiszabaduló dzsin­nek, alkalmasint arra kény­szeríthetik a kormányt, hogy még jobban rálépjen a fegyverkezési gázpedál­ra. Yukio Mishima öngyil­kossága — a párizsi Mon­de tudósítójának szavaival — arról tanúskodik, hogy valami nincs rendjén Ja­pán politikai egészségével. Az író a drámai harakirit egy nacionalista puccs jel­adásának szánta: tette — -z-ápákával ellentétben — “alán alkalmas lesz arra, hogy ráébressze honfitár­sait az újonnan erjedő mi­litari zmus tényeire és ve­szélyeire. (so) NE VESSÜNK A DÉLKÖR MENTÉN Kanadai tudósok egy csoportja jutott erre a megállapításra. Sok éves megfigyeléseik során azt tapasztalták, hogy a búza­termés hozamát a kifeje­zetten biológiai tényezők mellett a vetés sorainak iránya is befolyásolja. A földrajzi szélesség mentén, kelet-nyugati irányba ve­tett búza a biológusok megállapításai szerint job­ban fejlőd;k és gazdagabb termést ad, mintha a dél­kör , mentén, észak-déli irányba vetik. Hasonló földrajzi „szeszélyt” figyel­tek meg a babnál és a ku­koricánál is. A kanadai biológusok úgy vélik, hogy ezt a rend­kívüli ’ jelenséget a növé­nyeknek . a földi mágneses mező erővonalai iránti ér­zékenységével lehet ma­gyarázni. MIKOR ALSZANAK A FÁK? V. Nyenyuhin szovjet kutató pontos választ adott erre a kérdésre: nyáron — az éjszakai óráktól reggel 5-ig, tavasszal é& ősszel pe­dig olyan időpontban, ami­kor a hőmérséklet nulla fokig vagy ennél alacso­nyabb fokra száll le. Ebben az időszakban a fák szint« egyáltalán nem növekednek. A kutató mindezt saját találmányú műszerének se­gítségével állapította meg, amely lehetővé tette, hogy századmilli méternyi pon­tossággal mérje a növeke­dést. ÉNEKLŐ BÁLNA Ezentúl már a bálnák is slágerénekesnek számíta­nak. Londonban nemrégen egy 40 perces hanglemezt hoztak forgalomba, amely­nek három bálna az éne­kessztárja. Payne profesz- szor a New York-i Rocke­feller Egyetem tudományos dolgozója új eszközöket keresve a lassan kihalófél­ben levő bálnák megmen­tésére, 500 méter mélység­ben, a tengerben hangsza­lagra vette fel azokat a hangokat, amelyeket a bál­nák adnak. Ezek a hangok részben éles kiáltások, részben a vadászkürt hang­jához hasonlóak, részben pedig ahhoz a tompa tül­köléshez hasonlítanak, amelyeket a hajókürtök hallatnak, ami dón elhagy­ják a kikötőt., Dr. Payne, a bálnák egyik legkiválóbb szakér­tője art . állítja, hogy ezek az óriási tengeri emlősök öt órán át képesek meg­szakítás nélkül „énekelni”. Eddigi kutatásai során 12 különböző dallamot jegy­zett fel. Ügy látszik, Pay­ne nem nagy barátja a modem zenének, mert né­zete szerint a bálnák ri­koltása és mormolása alig különbözik a modem slá- gerénekesek előadásmódjá­tól. JOSEPHINE BAKER SZIGETET VÁSÁROL Josephina Baker — aki­nek két évvel ezelőtt Fran­ciaországban el kellett ad­nia „Ees Milandes” nevű kastélyát, ahol fogadott gyermekeivel lakott — azt tervezi, hogy megvásárol­ja az Ischia közelében fek­vő Ventotene szigetét. A művésznő október kö­zepén hangversenyt adott Rómában, s fenti szándé­kát az ez alkalommal ren­dezett sajtóértekezleten je­lentette be. Tervének vég- rehajásához az olasz sajtó támogatását kérte: az olasz állam tulajdonában levő Ventotene szigetén olyan közösséget szándékozik ala­pítani, amelyben a világ minden sarkából összejött 400 fiatal élne együtt. A 64 éves Josephine Ba­ker új ábrándjának meg­valósítása érdekében to­vább folytatja énekesi pá­lyafutását: „Már régóta bú­csút akartam mondani a színpadnak — mondotta —, de most tovább éneke­lek, amíg csak erőm lesz hozzá. Nem hiszem, hogy a fizikumom cserben hagy, mert aki úgy szeret, mint ón, az fiatál marad.” AZ ULTRAHANG MINT MOSÓSZER A varsói „Warel” gyár mérnökei „mosogatógépet” szerkesztettek alkatrészek, szerkezeti részegységek tisztítására. A gépben levő víz ultrahang hatására olyan erővel kezd bugybo­rékolni, hogy még az erő­sen szennyezett alkatrésze­ket is tisztára mossa. A VILÁG NYELVEI Spanyolországban nem­rég nyelvész-kongresszust tartottak, amelyen a tudó­sok kiszámították, hogy Földünkön jelenleg 2976 nyelvet használnak. Ebből 1200 nyelvet 17,5 millió amerikai indián beszéL A Föld lakosságának kéthar­mada mindössze. 13 .nyel­vet használ. Ezek az úgy­nevezett „nagy nyelvek”, s ezek mindegyikén leg­alább 50 millió ember be­szél. Ez a 13 nyelv a világ 65 országában terjedt el. A LEVEGŐ MINT SZÉLVÉDÖÜVEG- TISZTÍTÖ Az autók szélvédőüvegé­ről általában kis gumike- fék söprik le az esőt vagy a havat Egy lengyel fel­találó most olyan készü­léket szerkesztett erre a célra, amely levegővel műé ködik. Egy kis elektromos kompresszorból kiáramló sűrített levegősugarak tisz­títják le az üvegről azesőt vaSy havat. A gumi ab­laktörlőtől eltérően a leve- gősugarak még tönkre sem menneik. Különösen jól használható ez az ablak­tisztító berendezés a nulla fokhoz közeli hőmérséklet esetén, amikor a2 üvegre hulló eső gyorsan meg­fagy. A gumi ablaktörlő nehezen tud „megbirkózni” a léggé fagyó vízzel, a for­ró levegősugarak viszont kitűnő szolgálatot tesznek. MENNYIT BESZÉLÜNK EGY ÉLETEN ÁT?, Szakemberek kiszámítot­ták, hogy az ember na­ponta átlagban összesen egy óra hosszat beszél. Egy életen át ez körülbelül két és fél évet tesz ki. Ha mindazt papírra rögzíte­nénk, amit az ember élete során mond, ezer darab, egyenként 400 oldalas kö­tetet lehetne összeállítani belőle. Sokan azt hiszik, hogy a nők többet beszélnek, mint a férfiak. Megfigyelések szerint azonban a férfiak és a nők életük folyamán körülbelül azonos mennyi, ségű szót ejtenek ki. Úttörők az ár víz: károsult iskolákért A Pest—Bács—Nógrád is. A képernyő előtt Cseresnyés Mezőszilason...

Next

/
Thumbnails
Contents