Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

8. oMal M7Í. december 3, esfltdrt» A világkiállításra készül a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság A jövő év augusztus 27-e és, szeptember 30-a között Tigyarország lesz a szín- iielye annak a rendezvény­ek, amely a „Vadászati ilágkiállítás, Budapest, 1971.” nevet viseli. Diplo­máciai úton megérkezett az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Irán. Jugoszlávia, Kenya, Lengyelország, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, az NSZK és a Szovjetunió hivatalos bejelentkezése, s további húsz ország illeté­kes szervei jelezték, hogy az 1971. április 15-i határ­időig elküldik nevezésüket. Nálunk már évszázadok­kal ezelőtt ismert volt az íjászat, a solymászat, az agarászás, a falka- és lo­vasvadászat. Legújabban pedig a természetvédelem, az értékes vadfajták meg­óvásának, szaporításának híre jutott túl országhatá­rainkon. Hegyvidéki renge­tegeink, az Alföld csalitos, bokros tájai, a folyómenti erdőségek, az apró- és nagyvadak tízezreinek te­remtenek életlehetőséget. Vadászati idegenforgal­munk elég tekintélyes. A kiállítás alkalmával eddig hazánkban még nem járt látogatók is megis­merkedhetnek Magyaror­szág természeti szépségei­vel A nagyszabású rendez­vény legfőbb célja a mai ember természettel való kapcsolatának szemlélteté­se. Az országok pavilonja­ikban bemutatják termé­szetvédelmi, vadászati kul­túrájukat, vadgazdálkodá­sukat, valamint azokat az iparcikkeket is, amelyek a természetjáró, vadászó, hor­gászó ember sportját és ké­nyelmét szolgálják. A kiál­lítás ideje alatt — ha­zánk kezdeményezésére — nemzetközi természetfilm­fesztivál is lesz, amelyen a hivatásos és amatőr filme­sek alkotásait vetítik le és díjazzák. A részt vevő állami gaz­daságok önálló bemutatójá­nak színhelye Tata—Re­meteségpuszta, az erdő- és vadgazdaságok pedig Bu­dapesten mutatkoznak be a mezőgazdasági kiállítás te­rületén, Magyarország nem­zeti pavilonjaiban. Ott lesz a Bács-Kiskun megye vad- gazdálkodásának eredmé­nyeit híven demonstráló Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság is. Bennünket elsősorban ez a Baján szé­kelő gazdaság kiállítási elő­készülete érint. Jóllehet, a hazai vadfajtákat a buda­pesti élővad-bemutatókon láthatja majd a közönség, a legérdekesebbnek mégis az a szakmai ismertetővel egybekötött területjárás ígérkezik, amelynek Ge­menc a színhelye. Ennek, az immár európai hírű nagyvadas körzetnek tekintélyes része közigazga­tásilag Bács-KiSkun megyé­hez tartozik, jóllehet a Du­nántúlon van. (Kár, hogy eddig kívülesett az itteni idegenforgalmi szervek ér­deklődési körén, évék óta egyetlen gemenci látogatást sem szerveztek.) A kiállítás vendégei a keselyűsi vadászház és mú­zeum révén megismerked­hetnek Gemenc és környé­kének arculatával. A múze­um tárlóiban bemutatásra kerül a gemenci vadállo­mány kiválóságát demonst­ráló trófeák, preparátumok több sorozata, a vadgaz­dálkodási és vadásztatási létesítmények számos ma­kettje. Hatvanholdas vadas­kertiéi nyit az erdészet Ge* mencen. hogy az itt élő nagyvadakat természetes körülmények között tekint­hessék meg. A gazdaság kezelésében levő erdei vas­úton a látogatók megnéz­hetik a külön e célra léte­sített vadföldeket. A Tolna megyei Tanács vízibuszt vá­sárol, hogy a Duna menti erdők sajátos növény- és állatvilágát a víz felől is meg lehessen közelíteni. Többek között a sarjasztott hazai nyárjasokat, magas szederbokrokkal, sommal borított vadbúvókat, a szarvasok kedvelt tartóz­kodási helyeit. A kiállítás idejére az erdőgazdaság sa­ját kezelésében megnyílik a gemenci vadászvendéglő, ahol tájjellegű borokat, s a magyar vadászkonyha különlegességeit fogyaszt­hatja a közönség. A gemen­ci kirándulás egyébként he­tenként két alkalommal szerepel a világkiállítás egy hónapig tartó rendez­vényeinek sorozatában. K. A. Tájékoztatás a borforgalmi adóról A közelmúltban kor­mányrendelet jelent meg, amely újból szabályozta a lakosság borforgalmá adó­fizetési kötelezettségét. Á rendelkezésről a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának a Pénzügy­minisztérium illetékes fő­osztályán: Az újabb szabályozásnak két lényeges, a korábbiak­tól eltérő vonása van. Az egyik az, hogy a borfor- galmi adót a jövőben nem esetenként, a bor értékesí. Tartályok exportra Sorozatban készülnek a Kiskunfélegyházi Vegyigépgyárban Csehszlovákia szá­mára a 20 köbméteres alumínium tartályok. A vagonokra szerelt tartályok fű­tőcsövekkel is el vannak látva, hogy a különböző sűrítmények kiürítését megkönnyítsék. Egymillió 115 ezer gyerek * 5480 általános iskolában tésekor, illetve elfogyasz­tásakor, hanem a termelt bor mennyiségének megfe­lelően, a többi adóhoz ha­sonlóan évenként utólag határozzák meg. A rende­let lehetővé teszi, hogy azok a termelők, akiknek az évi bortermése nem ha­ladja meg az 500 litert, az ötévi átlagtermés alapján általánnyal fizethessék adójukat. Így a borkészle­tek rendszeres felmérése és azok folyamatos elle­nőrzése megszüntethető. A jogszabály másik fon­tos új vonása, hogy a bor­forgalmi adóval kapcsola­tos igazgatási feladatokat 1971. január 1-től a vám- és pénzügyőrség szervei helyett a tanácsok szak- igazgatási szervek látják el. A termelők továbbra sem fizetnek borforgalmi adót a felvásárló szervek­nek, illetve a mezőgazda­sági nagyüzem borkiméré­sének átadott bor után. Az adó és az adóked­vezmény mértéke válto­zatlan marad, tehát a ter­melő évenként 250 liter után kedvezményes — li­terenként 1,50 forint adót fizet. Az új borforgataű adó­rendelet 1971. január 1-től érvényes, tehát csak ettől az időponttól intézik az adóigazgatási feladatokat a tanácsok szakigazgatási szervei. Az idén — tehát az 1970. évi — termés be­jelentésével kapcsolatos kötelezettség a termelőket a korábbi rendelkezésnek megfelelően terheli. A készletek felvételét is a vám- és pénzügyőrség szervei végzik, Átmeneti intézkedésként 1971-re az idéi termésből, illetve a korábbi évekből fennmaradt készlet adóját állapítják meg és az adó részletekben történő fizeté­sére a tanácsok lehetősé­get adnak. 1971-ben min­den termelőt értesíteni kell arról, hogy borforgaJ- mi adóját átalány alapján vagy pedig a termés beje­lentésének kötelezettsége mellett a tényleges ital­készlet alapján állapítják- e meg. Az idei oktatási évben — a most elkészült statisz­tikai felmérés adatai sze­rint — az ország 5480 álta­lános iskolájában 1 millió 115 993 gyermek tanul, 62 ezerrel kevesebb a tavalyi­nál. Első osztályba .az idén 139 ezren iratkoztak be, közülük 76 ezren (54,7 szá­zalék) előzőleg óvodába jártak, 15 700-an pedig is­kolai előkészítő foglalkozá­son vettek részt. Ebben az esztendőben 163 000 fiatal évben. A felső tagozatos ta­nulók 94,7 százaléka része­sül szakrendszerű oktatás­ban. Az általános iskolák­ban 62 589 diák tanul sza­kosított tantervű (tagoza­tos) osztályban, 12 száza­lékkal több, mint a múlt tanévben. Huszonötezren járnak ének-zene, 23 700-an orosz, 3300-an számtan, 3600-an testnevelés tagoza­tos osztályba, a többiek pe­dig angolt, franciát, néme­fejezi be általános iskolai (tét, Illetve eszperantót ta- tanulmányait. A napközi otthonokban 210125 tanulóról gondos­kodnak, csaknem 7000-rel többről, mint az előző tan­spe: nulnak szakosított tanterv alapján. Az idei oktatási évben egyébként 345 új szakosított osztályt szer­általános iskolákban elérte a 2200-a.t. Kitűnik az adatokból az is, hogy a nyári szünidőben 86 000 tanuló volt úttörőtá­borban, 75 000-en részesül­tek szervezett üdültetésben, s közel 60 000 általános is­kolás vett részt a nyáron országjáráson. Tovább bővült a diákott­hon-hálózat: ma már 96 általános iskolai diákott­hon működik az országban, amelyekben 7589 hely van. Az általános iskoláinkban 63 125 pedagógus tanít. A pedagógusellátottság 98,2 százalékos, a nevelők 72,9 százaléka a nők soraiból Egyszerűsítették az ajándéktárgyak külföldre küldését A Magyar Közlöny szer­dai számában megjelent a Magyar Nemzeti Bank köz­leménye az ajándéktárgyak külföldre küldésének egy­szerűsítéséről. December 1-től az ed­digi 250 forint helyett maxi­málisan 400 forint értékű ajándékcsomagot lehet a devizahatóság külön enge­délye nélkül postán kül­földre küldeni. A vám­szervek a 400 forintos ér­tékhatárig külön kérelem nélkül engedélyezik az ajándékcsomagok kiküldé­sét. A vámkezelés, amely ugyanúgy történik, mint bármely más külföldi kül­deményé, egyben a devi­zahatósági engedély meg­adását is jelenti. Az említett egyszerűsí­tett eljárás kizárólag az olyan házilag elkészített, vagy a kereskedelmi for­galomban megvásárolható ajándéktárgyakra vonatko­zik, amelyekért a küldő sem belföldön, sem kül­földön ellenértékét, ellen­szolgáltatást nem kap. Ha az így kiküldött tárgyakat külföldön mégis értékesí­tik, az ebből eredő külföl­di követeléssel kapcsolat­ban az általános rendel­kezéseket kell alkalmazni. Az ajándékcsomagban devizahatósági engedély nélkül nem szabad kül­földre küldeni forint-bank­jegyeket és érméket, valu­tákat, pénzhelyettesítő esz­közöket és értékpapírokat, bélyegeket, nemesfémeket és nemesfémből készült tárgyakat, s az élelmisze­rek közül szalámi- és kol­bászárut, nyers, és füstölt húsokat, füstölt szalonnát, zsírszalonnát, zsírt, olajat. Nem lehet küldeni olyan árukat sem, amelyek mennyiségük miatt keres­kedelmi jellegű cikkeknek számítanak. Előzetes devizahatósági engedély nélkül légipostán csak azokat az ajándék- csomagokat lehet feladni, amelyeket a posta levél- küldeményként vesz feL Bulgáriába, Csehszlová­kiába, az NDK-ba és a Szovjetunióba az úgyneve­zett postai kiscsomagokat továbbra is az eddigi ren­delkezéseknek megfelelően lehet kiküldeni. (MTI) Az építészek elvarázsolt kastélya veztek, amelyek száma az kerül ki. A Budapesti Műszaki Egyetem új létesítménnyel gazdagodik a következő években: 1973-ig mintegy 100 millió forintos beruhá­zással felépül a háromszin­tes építészlabor&tórium, amely a maga nemében egyedülálló oktatási létesít­mény lesz Európában. A mérnökképzés új „fel­legvára” a lágymányosi Duna-parton, a jelenlegi központi épület mellett emelkedik majd, s modem vonalvezetése szervesen egészíti ki a Duna-parti városképet Érdekessége lesz az új laboratóriumnak, hogy egyetlen ablaka sem nyit­ható. A szellőzést a vilá­gon eddig alkalmazott va­lamennyi ismert — mint­egy félszáz — szellőző be­rendezési fajta együtt biz­tosítja, így mindjárt műkö­dés közben ismerhetik meg azokat a jövő építészei. Az épület alagsorában „mini­házgyár” működik majd — termékeinek minőségi el­lenőrzését a hallgatók ma­guk végzik el az emeleti laboratóriumokban. A csil­lagvizsgálókhoz hasonló forgatható kupola pedig segítséget nyújt a leendő építőmérnököknek a fény- és hőhatások gyakorlati megismeréséhez. Az építé­szek „elvarázsolt kastélya” azonban még egyébre is képes: szerkezetét úgv ala­kítják ki, hogy egyes köz­falai mozgathatók lesznek, s a „vándorló” falak se­gítségével újabb kisebb- nagyobb tereket nyernek az egyes építészeti gyakorla­tikhoz igazodva.

Next

/
Thumbnails
Contents