Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-31 / 305. szám
XXV. évf. 305. szám 1970. december 31, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! 240 miilió a szövetkezeti ipar fejlesztésére Á KISZÖV Küldöttközgyűlés© K I S K UN MEGYÉI B U OTTSÁGaNAK NAP I L A P 3 A Befejeződött a népfrontvezetők tanácskozása Tegnap Kecskeméten küldöttközgyűlést tartott a KISZÖV, A tanácskozást Fodor Mária, a KISZÖV elnökhelyettese nyitotta meg, majd Fekete László elnök számolt be a megye kisipari szövetkezeteinek az elmúlt öt évben végzett tevékenységéről és a IV. ötéves tervidőszakban előttük álló feladatokról. Az eredményekről szólva Fekete László hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek a célkitűzéseket megvalósították, sőt azokban az iparágakban, amelyekben arra igény mutatkozott, a terveket túl is teljesítették. A ktsz-ek állóeszköz-állománya, termelésének értéke, a belkereskedelemnek átadott készáru mennyisége az elmúlt öt év alatt megkétszereződött. Jelentősen fejlődött a szövetkezeti fémtömegcikk, textil, bőr, bútor- és vegyesipar, s ami a legfontosabb, az építőipar, amely két és félszeresére növelte termelését. Ennek legbeszédesebb bizonyítéka az, hogy 2500 lakást építettek fel öt év alatt a megyében a lakosság megrendelésére. A lakossági szolgáltatásban azonban már gyengébb, mintegy 15 százalékos volt a fejlődés üteme. A szövetkezetek a megye iparfejlesztési programjának végrehajtásából is megfelelően kivették részüket. A második és harmadik ötéves terv idején 7000 új munkahelyet létesítettek, elsősorban a fejlesztésre kijelölt 12 nagyközségben. Gondot fordítottak a szakmai utánpótlásra, jelenleg U00 ipari tanulót foglalkoztatnak A továbbiakban az előadó az 1970. évi feladatok végrehajtásáról szólt. Elmondta, a tervezett 1,2 milliárd forintos termelési értéket 50 millióval teljesítik túl a megye kisipari szövetkezetei. annak ellenére, hogy az árvíz okozta nehézségek — elsősorban az építőiparban — éreztették hatásukat. A ktsz-ek 14 százalékkal termeltek többet az idén, mint egy évvel korábban, és ennek kétharmad része a termelékenység növekedéséből származik. A szövetkezeti ipar közel 90 millió forint értékű árut szállított exportra fele-fele arányban a szocialista, illetve a tőkés országokba. / Beszámolójának további részében a KISZÖV elnöke a negyedik ötéves terv- feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti ipar terveit a népgazdasági és a sajátos megyei igények figyelembevételével állították össze.. Az elkövetkező tervidőszakban a fejlesztés intenzív módszerei kerülnek előtérbe. A megye szövetkezeti iparának termelési értéke a jelenlegi i ? milliárd ronnt- ról 1,7 milliárd forintra növekszik. Az 500 milliós többlettermelés 70 százalékát a termelékenység emelésével kívánják elérni. A szövetkezeti ipar fejlesztése 1975-ig 240 millió forintot igényel. | lasztásával kapcsolatos ten- I nivalókról beszélt. I A KISZÖV elnöke által I előterjesztett beszámolót vi- | ta követte, amelynek kere- I tében felszólalt Mezős Mi- ] hály, a Bajai Lakberendező I Ktsz elnöke, Galamb Lajos, j a Kecskeméti Fodrász Ktsz | elnöke, Hegyes Ferenc, a Kiskunmajsai Cipész Ktsz elnöke, László Lőrinc, a Csávolyi Vegyes Ktsz elnöke, Keresztes János, a K’sTegnap délben — dr. Kőrös Gáspárnak, a megyei tanács vb-ednökhelyet- t es ének a IV. ötéves terv célkitűzéseit ismertető előadásával, illetve ennek konzultációjával befejeződött a megyei népfrontve- zetőinek . háromnapos tanácskozása. A tanfolyam — lévén tapasztalatátadó jellege is — gazdag útravaló- val indította el a mozgalom megyei vezetőit a következő év nagy feladatainak megvalósítására. A vitatémát szolgáltató előadások magas színvonala élénkké, tartalmassá, színessé tette a csoportos foglalkozásokat is. Nagyszerűen érvényesült az az elvárás a témakörök megbeszélésénél, hogy helyileg konkretizálták a népfrontmozgalom legfőbb tennivalóit a járások, városok, községek népfronitvezetői. Sokoldalúan, őszintén elemezték a foglalkozásokon — sok más kérdés között — a népfrontnak a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében betöltött, fontos szerepét. A nők és az ifjúság helyzetének megvitatásánál rendkívül széles körű és sok irányú eszmecsere alakult ki a csoportos megbeszéléseken. II piackutatás eredménye (4. oldal) Tanuló és dolgozó fiatalok között Kunszenimiklóson (5. oldal) Szilveszter a Költő házában (5. oldal) cSzUnezzteri körhinta (6. oldal.) A tavalyit megközelítő eredményre számítanak A zárszámadásokról nyilatkoznak a MÉM illetékesei Képünkön az elnökség. Fekete László KISZÖV-elnök a beszámolót tartja. Ennek nagyobb részét gépi beruházásokra fordítják. Elkészült egyébként a megye valamennyi ktsz-ének a negyedik ötéves tervidőszakra szóló rekonstrukciós terve. Az építőipari szövetkezetek 3 ezer lakás felépítését irányozták elő. Gyors ütemben fejlesztik az alumínium, a gép, a bútor, a textil és bőr, a vegyesipart. A szolgáltatásokat mintegy 40 százalékkal növelik. Ezen belül nagy gondot fordítanak a textiltisztítás, a gépkocsi, a háztartási gépek javítására, a lakáskarbantartás fejlesztésére. Jövő évben megkezdi működését a Bajai Vasipari és a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet autószervize, bővítik a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz szervizüzemét. Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kiskunhalason korszerű vegytisztító üzemek, mosodák létesülnek, mintegy 18 millió forintos beruházással, amelyhez a megyei tanács 9 millió forint támogatást nyújt. A beruházásokat a szövetkezetek 50 százalékban saját fejlesztési alapjukból fedezik. Fekete László végül a január 1-én érvénybe lépő szabályozókkal foglalkozott, majd az 1971. március 31-ig lebonyolításra kerülő szövetkezeti tisztségviselők vákunhalasi Ruházati Szövetkezet elnöke, Zoboki János- né, a KISZÖV megyei küldöttközgyűlés nőbizottságának elnöke, Szentkirályi Ferenc, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Orosz Gábor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának képviselője. A beszámolót és a határozati javaslatot a küldöttek elfogadták. N. O. A közös gazdaságokban megkezdték a mezőgazdaság szempontjából nehéz idei év eredményeinek számbavételét. A zárszámadásokról a. MÉM illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát. A tsz-ek nagyobb része a tavalyival azonos, vagy azt megközelítő eredményekre számít sőt egyes gazdaságok az idén a tavalyinál sikeresebben gazdálkodtak. Kétségtelen azonban, hogy a rendkívüli időjárás, az ár- és a belvizek miatt az átlagosnál jóval több gazdaság zár veszteséggel és a veszteség összege is nagyobb lesz. A tsz-ek gazdálkodásában és fejlődésében nagyfokú differenciálódásra lehet számítani, főképp azért, mert a természeti csapások miatt a gazdaságok egy részében tönkrement vagy meggyengült a termelési bázis. Az állam által nyújtott segítség ellenére megingott pénzügyi egyensúlyuk és fizetésképtelenné váltak. A nehéz helyzetben a zárszámadások készítésénél megfontolt gazdaságpolitikai döntésekre és a helyi erőforrások koncentrálására van szükség. Emellett — mint a minisztériumban hangsúlyozták — a bajba jutott gazdaságokat nem hagyják magukra, ezeket a szövetkezeteket az állam rendkívüli intézkedésekkel segíti. A veszteségek gyors rendezésére vonatkozó központi rendelkezéseket már kiadták és rövidesen közük a tsz-ek vezetőivel. Az idei zárszámadásoknál figyelembe kell vermi — mutatták rá —, hogy 1971-től kezdve a tsz-ek beruházásaikhoz saját eszközként csak a zárszámadás során képzett alapjaikat használhatják fel. A fejlesztési alapot tehát ennek megfelelően nagyon előrelátóan kell meghatározni. Ezenfelül még az esedékes beruházási hitelek visszafizetését, a foUJ ORVOSI RENDELŐ Üj orvosi rendelővel gazdagodott Kecskemét. Az 1,8 millió forintért épült Madách téri rendelőben né gy felnőtt és két gyermek körzet orvosi ellátását végzik. Ugyancsak itt működik egy „kis laboratórium’’ ezzel is gyorsítva a leletek elkészítését. lyamathan levő beruházásokhoz a saját pénzeszközök előteremtését stb., is biztosítani kell. Mint ismeretes, a termelőszövetkezeti törvény szerint az alapok képzésének mértékét és arányait a jövedelemfelhasználás keretében úgy kell megállapítani, hogy a fejlesztési alap a részesedési alappal általában arányosan növekedjék. A jövedelem felhasznál lásánái figyelembe kell venni, hogy az indokolatlan forgóalap-csökkenésnél a bank felmondd ja a hitelt, ami a gazdálkodásnál később újabb nehézségeket okozhat. A jövedelembiztonsági alappai kapcsolatban a MÉM illetékesei elmondották: a gazdaságoknak különös gondot kell fordítaniuk az alap növelésére, — természetesen ott, ahol lehetőség van rá. Az idei tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a nagyobb biztonsági alappal rendelkező tsz-ek nagyobb megrázkódtatás nélkül, saját erőből tudták pótolni a terméskiesést és — megfelelő állami segítség igénybevételével — fenn tudták tartani pénzügyi egyensúlyukat. Idén a tavalyinál több tsz-ben kerül sor szanálási eljárásra, amely azonban nem lehet egyszerű adminisztratív intézkedés. A szanálási bizottságok a pénzügyi problémák megoldásán túl a — tsz- ek vezetőségével együtt — javaslatot dolgoznak ki a gazdaság talpraál- lítására. Ezért a szanálásra kerülő tsz-ek már január első felében elkészítik zárszámadásukat és ezzel együtt a jövő évi termelési tervüket. A szanálási bizottságok ezek alapján állítják össze javaslataikat, amelyeket a közgyűlés elé terjesztenek. így a tsz-ek tagsága hű képet kap a gazdaság helyzetéről és a fej-, lesztés lehetőségeiről.
