Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek J PerOftMÉPE Y * n 3 v-Xuiua>y'Á«r i3acs kiskun megyei bizottságanak n 4 SxY. évi. 302. szám ,irai 1,20 forin. 1970. december 25, péntek Családi ünnep — családi számvetés Irta: dr. Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára N em tudom, hogy fehér karácsonyunk lesz-e, mikorra e sorok megjelennek és a Petőfi Népe karácsonyi számát kezébe veszi az olvasó. Jó lenne, hiszen nemcsak a gyerekek örülnek a hótakarónak. De akár hó takarja be az ország legnagyobb megyéjének földjét, akár nem, az bizonyos, hogy sok ezer család ünnepel jóleső örömmel városainkban, falvairnkban és a tanyákon. Eégi hagyomány, hogy ilyenkor összejön a család. Hazajönnek a gyerekek, a diákok, de felkeresik a családi tűzhelyet a messzire szakadt fiúk, unokák is. És együtt, közösen ünnepelnek, hiszen az öröm is akkor igazi, ha van kivel megosztani. Az idei karácsonyon is van alapja a nyugodt, békés ünnepnek, a szűkebb és a tágabb értelemben vett családban egyaránt. Igaz öröm, hogy a megye több mint nyolc ezer családjában eggyel több személy ajándékáról kellett gondoskodni ebben az évben is: ennyi újszülöttet anyakönyveztek az esztendő során. Az új emberkék, az első karácsonyukat élő gyermekek lehet, hogy még nem fogják fel ami körülöttük történik, de szüleikkel, testvéreikkel együtt minden bizonnyal élvezik az 6ket övező szeretetet. A nagy családnak, társadalomnak pedig az a jó, hogy mind könnyebb — ha nem is gondtalan — a kicsiknek és a nagyoknak ajándékot adni, örömeit szerezni. S okan ünnepelnek új otthonban. Számos család ebben a hónapban vette birtokába az új lakást. Még nagyobb azoknak a száma — a megye lakosságának 10 százaléka — akik az utóbbi öt évben költöztek frissen épült lakásba. Kétszeres lehet az öröm, mert ezen a téren nemcsak a tervezett program teljesült, hanem annál több is. A természeti csapás nem húzta keresztül számításainkat. Országos összefogással új otthonhoz jutott sok ezer szabolcsi család is. Sikeres volt a nemzeti összefogás, amiből megyénk lakossága is kivette a részét: ki adománnyal, ki tényleges, Szabolcsban végzett munkával. Mintegy tízezerre tehető a megyében azoknak a száma, akik ebben az évben először járultak hozzá saját keresetükből a család költségvetéséhez. S nemcsak azért gazdagabb az ünnepi asztal, mert bővült a munkaalkalom, több a kereső cgy-egy családban, hanem azért, mert javult a termelési és értékesítési eredmény, s így a jövedelmek is növekedtek. A megye minden harmadik lakosának van betétkönyve, megtakarított pénze. Az ipari üzemek, a kereskedelem, a gazdaság egésze jobb teljesítményeket ért el, s így évről évre több jutott a fizetési borítékokba is. Nem mindenütt egyformán több, s nem minden családnál azonos mértékben. Sok termelőszövetkezetben kevesebb mint tavaly, de több, mint két-három évvel ezelőtt. A különbségek okait ismerjük, s tudjuk, hogy további eredményesebb munkán múlik az általános, széles körben ható előrejutás. Mindent elérhetünk, ha jól élünk lehetőségeinkkel. Béke van és a szocialista országok, ebben az évben is sokat tettek azért, hogy az is maradjon nálunk és szerte Európában. A világ több pontján azonban ma is farkasszemet néznek a fegyverek, sőt a háború zaja sem ült el. Nemcsak a karácsonya, hanem az emberiség mindennapjai is szebbek volnának háború nélkül. A szocialista országok — s köztük hazánk — ezután is készek lesznek mindent megtenni a vietnami, az arab és a többi igazságos harcukat vívó népek támogatásáért, hogy küzdelmüket siker, majd béke koronázza. S akkor majd elmondhatjuk — a világban széttekintve is —, hogy embernek lenni nagyszerű, s a társadalmi haladás egy fokkal ismét előbbre jutott. A z ünnep egyben számvetés is: nyugtázása a jónak, az örömet adónak, de erőgyűjtés is a jövőre. A családi ösz- szejövetelek sem telhetnek el másképpen, hiszen az ünnepek után a dolgos hétköznapok következnek. Minden egyes nap feladja a leckét, amit jól kell megoldani munkahelyen és iskolában egyaránt, Az idei karácsonyra mindez különösen elmondható országosan és Bács- Kiskun megyében is. Egy ötéves tervidőszak végén, új tervszakasz kezdete előtt vagyunk, egyidőben azzal, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa számot vetett az ország állapotáról. A pártkongresszus határozata megjelölte a következő évek programját egész társadalmunk számára. A megye társadalmi, gazdasági fejlesztésében is nagy feladatok várnak ránk. Vannak sürgető, közvetlen tennivalóink, s vannak hosszabb távú. nagyobb előkészítést, felkészítést igénylő terveink. Ezek jó részét a megyei pártértekezlet is áttekintette és értékelte. A célok még oly világos meghatározása is kevés azonban akkor, ha nincs az emberi közösségekben összetartó, ösztönző erő, amely segítheti azok elérését. A megye lakossága már sokszor bizonyította, hogy nagy családként kész összefogni a jó ügy, a társadalom előrejutása érdekében. Szép, gyakran meglepő eredményeit láthattuk ennek az idei jubileumi ünnepségek összegezésében is. Erre van szükség most Is. Az öntevékeny, helyi kezdeményezések legszebb hagyományainak folytatása nem nélkülözhető a jövőben sem. A feltételek mindehhez kedvezőek, nem csak az országos összefüggéseket tekintve, hanem a helyi lehetőségek szempontjából is. E mberi közösségek élén álló vezetőknek megtisztelő kötelességük, hogy minden erejükkel segítsék kibontakozni azt a mérhetetlen erőt, amit az emberek százezreinek becsületes törekvése képvisel. Együttes számvetést kell végezni, meghallgatni és megszívlelni a javaslatokat, az elismerést, de a bírálatot is. Ha a sikerhez fegyelmet, rendet kell teremteni, akkor arról kell gondoskodni, ha a megfelelő tervszerűség hiányzik, akikor arról, ha a munkahelyi közérzet nem jó, akkor azt leéli jobbá tenni. Az év végét követően minden munkahelyen jó alkalmat nyújtanak erre a termelési tanácskozások, zárszámadási közgyűlések, de minden más fórumot — így a különböző választási gyűléseket is — érdemes és szükséges erre alkalmassá tenni. A vezetők dolga, hogy a sok és gyakran sokféle kezdeményezésből cselekvési programot alakítsanak ki, szervezzék és irányítsák a megvalósítás egyáltalán nem könnyű munkáját. Adjanak számot az üzemekben, a munkahelyeken a megvalósítás gondjairól és bizonyos, hogy megértéssel, újabb segítőikészséggel találkoznak. M indenki számára fontos, hogy jól tájékozott legyen a szűkebb és a nagyobb közösség dolgairól. A feladatokban való részvétel akkor várható, ha mindazok, akiknek közreműködésére számítunk, jól ismerik az ügyet és értik abban szerepüket, dolgukat és lehetőleg még az összefüggéseket is. Ezt egyáltalán nem könnyű biztosítani. Az jól mérhető, hogy a megye gazdasága miként változik, mennyire tehető az ipar, vagy a mezőgazdaság termelése. Elég pontosan megállapítható még az is, hogy társadalmunk osztály sze-rkezete hogyan alakul. Tudjuk, hogy gyorsan nő a munkások, alkalmazottak száma, s fokozatosan csökken a mezőgazdasági dolgozóké. Kevésbé tudjuk azonban követni a tudati változás, a gondolkodás alakulását. A tudomány, a kultúra, a nevelő-, felvilágosító munka mind szélesebben érvényesülő hatásával számolunk a feladatok megoldásában. Kérjük is ezt a segítséget, mert látjuk, hogy — bár nagy utat tettünk meg — sok még a tennivaló a szellemi javak terjesztésében is. Nemcsak a valóságos helyzetre utal, de szimbolikusan is kifejező, hogy sok petróleumlámpát kell még a megyében is villanyra cserélni. A IV. ötéves terv meghatározta, hogy a következő években merre tart a megye gazdasági fejlődése. Bizonyos, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az intenzív fejlődés követelményei erősödnek. Tehát több és nagyobb gondot kell fordítani majd a munkaszervezésre, a meglevő üzemi lehetőségek jobb hasznosítására. így érhető el az is, hogy megyénk többet nyújtson nemcsak az itt élő lakosságnak, hanem a nagy családnak — az országnak is. E lkerülhetetlenül szükséges. hogy emelni tudjuk hozzájárulásunkat a társadalom kiadásaihoz, hiszen á megye igénye is számottevően növekszik az ország költségvetésével szemben. Jelentős egészségügyi, kulturális és más hasonló célú fejlesztéssel számolunk, ame- 'yek létrehozása csak központi hozzájárulással képzelhető el. Ilyenkor az év végén visszatérő gondolat, hogy vajon milyen lesz a következő esztendő? Milyen lesz 1971 karácsonya? Hadd emlékeztessek egy egyszerű, de nagyon világos megfogalmazásra, amit a közelmúltban a televízióban láthattunk- hallhattunk egy idős parasztembertől, aki azt mondta: ,,... a világ kereke csak előre halad, azt visszafelé forgatni nem lehet,” Nagy igazság ez, de tudni kell, hogy a haladás nem valami automatikus folyamat A haladást lehet gyorsítani, szebbé, jobbá tenni. Ezt szolgálja a párt kongresszusi határozatainak végrehajtása, s mindaz az országos politikai, gazdasági münka — így a választások is —, amely jövőre kerül sorra. Nagy terveinknek csak egy része valósulhat meg egy esztendő alatt. De annál nagyobb része, minél jobban határozza meg minden közösség — város, falu, üzem — azokat a tennivalókat, amelyek a nagy egészből reá hárulnak. K ívánom, hogy a megye dolgozóinak közösségi és családi tervei sikeresen valósuljanak meg és egy év múlva ismét a jól végzett munka örömével ünnepelhessenek. A nőké a sió (4. oldal) öreg bálim — tenger nélkül íi rUri.n Feladtam TPA ellen... <&. oldal) Tudás és akarat <e. oldali Nagy szavak nélkül (6. oldal) Hosszú út JJ. oldal) Az ártéri eriTiTfc kincse JC7. oldal) Irodalom (#r-10, oldal) Rádfő- és tv- melléklet tu—12. oldal)
