Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-23 / 300. szám
4. oldal 197o. december 23, szerda Tervszerű fejlődés — kiegyensúlyozott növekedés A Jolii» megélhetést segítjük... A X. pártkongresszus gazdasági helyzetelemzéseiben több alkalommal is elhangzott az a megállapítás, hogy az új gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik, a termelés és a gazdaság fejlődése tervszerűbb lett. Bár ez a ténymegállapítás közérthető és logikus — hisz a gazdasági reformmal a szocialista tervgazdálkodást fejlesztettük tovább —. mégis érdemes annak bemutatásával kiegészíteni, miben nyilvánul meg a fejlődés fokozottabb tervszerűsége. Elkerülhetetlenül utalnunk kell arra, hogy a tervlebontásos mechanizmusban a tervszerűség fogalmát a végletekig leegyszerűsítettük, s leginkább a terv teljesítését tekintettük annak mércéjéül. A tervszerűség azonban ebben az összefüggésben sem volt hiánytalan, mert a túlzottan sok részletből felépülő terveket menetközben gyakran kellett korrigálni, a realitásokhoz hozzáigazítani. Gazdaságunk fejlődése az utóbbi években mindemellett a tervteljesítés tükrében is tervszerűbbé vált. Ebben a központi tervezés új módszereinek, tartalmi változásainak is szerepe van. A központi tervezés a gazdaságirányítás új rendszerében már nem foglalkozik olyan részlet- kérdésekkel. amelyek amúgy is a vállalatok egymás közötti árukapcsolataiban rendeződnek, hanem a gazdasági fejlődés fő céljait, elveit határozza meg, számszerűsíti — pl. a nemzeti jövedelem, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a nemzeti jövedelem elosztása, felhasználása stb. —, s e célok szolgálatára doll gozza ki a megvalósítást szolgáló központi intézkedéseket, állítja be a szabályozókat. De maradjunk még a tervezés problematikájánál. A változásnak az a lényege, hogy a központilag amúgy sem tervezhető részletfeladatoktól megszabadulva, a népgazdasági terv készítői a fejlődés alapvető céljainak meghatározásához mélyebben elemezhetik és valósághűen tárhatják fel a lehetőségeket. Következményeiben ez azt jelenti, hogy a tervek — az erőforrások számbavétele és a célok megjelölése szempontjából — reálisak, sokkalta nagyobb mértékben, mint korábban. A tervszerűségben, a tervcélok megvalósításában aktív szerepük van a közgazdasági szabályozóknak, amelyeknek egyikmásik eleme — pl. a hitel — a tervutasításoknál is szigorúbban ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat a meghatározott irányban való haladásra. Hadd említsük példaként: az elmúlt évben a népgazdasági terv fő célkitűzései között szerepelt a tőkés export növelése, s ennek érdekében módosult néhány pénzügyi szabályozó is. Nos, kivitelünk a nem szocialista országokba soha nem tapasztalt mértékben, egy év alatt 32 százalékkal emelkedett. Az idei esztendőben a terv és a kapcsolódó ösztönzők- szabályozók a szocialista import, ezen belül a beruházási eszközök és a fogyasztási iparcikkek behozatalának növelését állították előtérbe. Az év első tíz hónapjában szocialista importunk 23, ezen belül gépimportunk 37, a fogyasztási iparcikkek behozatala pedig 73 százalékkal emelkedett. Az előbbiek során még a régi szemlélettel vizsgáltuk a tervszerűség elmúlt esztendőkben! jegyeit. A tervszerűség fogalmának tartalma azonban sokkalta gazdagabb. Mai ismereteink szerint csak altkor beszélhetünk teljes joggal tervszerű gazdasági fejlődésről, ha a népgazdaság termelési szerkezete, hatékonysága is a terv szerint javul, s a különböző gazdasági reál- folyamatok — termelés, értékesítés, fogyasztás, felhalmozás — zökkenőmentesen alakulnak. Igen sok bizonyítéka van annak, hogy a reform bevezetése óta a tervszerűség minőségi jegyei és kritériumai sokkalta jobban kidomborodnak és érvényesülnek, mint bármikor korábban. Vitathatatlan például, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szükségletekhez, ennek egyik jele a növekvő export is. 1969— 1970-ben az ipari termelés kb. 11 százalékkal nőtt, az ország kivitele, amely túlnyomórészben ipari produktum, 31—32 százalékkal. / Népgazdaságunk fejlődését, helyzetét csaknem minden területen a kiegyensúlyozottság jellemzi. Érzékelhető módon javult, különösképpen ebben az esztendőben, a fogyasztási javak kínálata és választéka. A gazdaság belső egyensúlyi helyzetét még az idei természeti csapások sem rontották, a több milliárdos anyagi veszteség sem kényszerítette tervcéljaink módosítására. Általános érvénynyel állapítható meg, hogy a reform bevezetése óta gazdaságunkban nem keletkeztek új aránytalanságok, a múlttól örökölteket — pl. a fejlettség területi aránytalanságait — pedig tompítottuk. Szembetűnő aránytalanság csak a beruházások, pontosabban az építőipari keresletkínálat kapcsolatában észlelhető, amit az elmúlt esztendők során még nem sikerült csökkenteni. Gazdasági fejlődésünk javuló tervszerűségének hangsúlyozása korántsem jelenti azt, hogy ebben a vonatkozásban a reform összhatása már teljes körű, a tervszerűség pedig száz- százalékos, Ez a fajta — az abszolút — tervszerűség nem is valósítható meg, mindenekelőtt azért, mert nemzeti gazdaságunkat ezernyi szál fűzi a világhoz, s a külgazdasági kapcsolatok révén előre nem látható, nem tervezhető hatások érik gazdaságunkat. Ám ennek figyelembevételével is sak lehetőségünk és teendőnk van még a gazdasági fejlődés. a gazdasági folyamatok tervszerűségének erősítésében. A X. pártkongresszus ennek fő módszerét • is megjelölte: a népgazdasági tervezés tökéletesítése, tudományos megalapozása. A világméretekben gyorsuló tudmányos-technikai forradalom korszakában az előrelátásnak a távolabbi jövőre is ki kell terjednie, ami szükségessé teszi a hosszútávú tervezést, a fejlődés lehetséges és valószínű műszaki-gazdasági irányainak felmérését, elemzését. A IV. ötéves terv nálunk már a 15 éves távlati tervvel egyidejűleg és azzal összhangban készült. A tervezés tudományos módszereit emellett az ötéves és az éves tervezésben is javítani lehet, ennek matematikai, programozási és technikái feltételei — megfelelő számítógépek — az új tervidőszakban már rendelkezésre állnak. G. I. A kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet jövőre ünnepli megalakulásának 10 éves évfordulóját. Ez az év tehát az, amikor a harmadik ötéves terv eredményei mellett az eltelt évtized eredményeit is számba veszik. Ami megteremtődött ahhoz igazítják ami szükségessé vált az idő múlásával, - a szövetkezeti tagok életkorának emelkedésével, a megváltozott gazdasági körülményekkel. — Az elmúlt évtized szakmai befektetése ma már gyümölcsözik — mondja Kelemen Sándor, a szakszövetkezet elnöke. — Nem volt hiábavaló a sok téli tanfolyam, a rengeteg előadás, vita. A közgyűléseken már nem jellemző az intrikus magatartás. Érettebb, átgondoltabb, a közösért felelősséget érző megnyilvánulások vannak, a befektetett munka nem veszett kárba. Igaz, a kifutási idő hosszú — különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tagság legnagyobb része közel áll a nyugdíj- korhatárhoz. Az alapvető kérdésekben azonban általában sikerül megegyeznünk. Féltijítják a* ültetvényeket — Készülünk a közgyűlésre. A héten kezdődtek meg a téli tanfolyamok. Egy-egy tanyarészben több előadást tartunk, amelyeken ismertetjük a január 1-én életbe lépő SZTK-renszét. Ennek megfelelően vezetőségünk már kialakította a helyi sajátosságokat figyelembe vevő elképzeléseket. Alapelvünk az, hogy a közös és az egyéni érdekek egyeztetésével, deletet, valamint a negye-1 összhangbahozásával elő- dik ötéves tervnek a szak-1 segítsük a szövetkezet fejszövetkezetre vonatkozó ré- lődését. Főként szőlő- és gyümölcsEllenőrzik Előtérben a minőség termesztéssel foglalkozunk. Az 1400 katasztrális hold szőlőnek körülbelül 30 százaléka kipusztulóban van. A feladat máris adott: fokozatosan fel kell újítani a szőlőtelepítéseket, nagyüzemi, korszerű, gépesíthető termeléshez megfelelővé tenni. A fajtákat és a telepítési módot megszabják a meglehetősen mostoha talaj adottságok. A már bevált fajták — Ezerjó, Kövidinka, Hárslevelű és Olasz- rizling — termesztése kifizetődő. Ehhez megtaláltuk a megfelelő technológiát is — a lánctalpas bolgár traktort. Tapasztalataink szerint a szövetkezeti tagok többségének szimpatikus az elképzelés. A közös szőlők felújításával párhuzamosan megtörténne a tagsági rekonstrukció is. A gyümölcsös területét a három kiskőrösi szövetkezet összefogásával növeljük. 1975-ig 600 holdra telepítünk kajszibarackot, ebből 70 holdra már az idén elvégeztük a kiültetést Ezer sertés háztájiból „Kozmetikáznak” a kivarrók. — Állattenyésztés fejlesztésére eddig a kevés közös takarmány terület miatt nem volt lehetőségünk. Az elkövetkezendő években a nép- gazdasági irányelveknek megfelelően, a tagsági eszközök figyelembevételével, a jobb megélhetés érdekében igyekszünk eljárni. Szerződéses rendszerben juttatnánk a szövetkezeti tagoknak szaporítóanyagot, takarmányt és 1975-re már évente ezer sertés hizlalása válna lehetővé. A szak- szövetkezet építőanyaggal és egyéb anyagi eszközökkel támogatná a vállalkozókat. A tervek szerint egyegy családnál két—három-- száz tojóhibridet tartanának. A házinyúl-tenyésztés kevésbé szimpatikus a tagok között. Pedig a lehetőségek talán még jobbak. A szükséges takarmány egy része — a lucerna — kis területen megtermelhető, a bel- és külföldi piac pedig bármilyen mennyiségben fogadni tudja a nyúlhúst. Az állattenyésztés fejlesztése tehát a háztáji gazdaságokra támaszkodva történne. A közös pedig főként a háztáji gazdaságok tenyésztési munkájának segítését szolgálná. Szövetkezetek összefogása További terveink már a község ellátásával kapcsolatosak, a három szakszövetkezet közös vállalkozásai. A Rákóczi Szakszövetkezettel közösen — 25 milliós beruházással — épül egy 32 ezer hektoliteres pince és egy 50 ezer mázsás szőlő- és borfeldogozó. A társulásos formában létrehozandó kertészet a községet primőrrel, zöldséggel látná el. A három kisKettős célt valósított meg a Bajai Finomposztó Vállalat azzal, hogy telephelyet létesített és szerelt fel berendezésekkel a közeli Bácsalmáson. Egyrészt a nagyközség iparosodását mozdította elő, illetve a városban jelentkező munkaerőhiány kedvezőtlen hatásait mérsékelte. A munka olyannyira új volt a bácsalmási lányoknak, asszonyoknak, hog; egy ideig a követeimén’ alatt maradt a 'teljesítményük. Az esztendő végére viszont elérték, hogy a kihelyezett gépek számával arányos mennyiséget termelnek. A következő lépés a minőség javítása. Felállítottak hát esy minősítő gépet, amely naponta 2 ezer méternyi anyagot ellenőriz. A bácsalmási üzem tr vább bővül. KfAv.-Sriv h* nqrpn iii '-ónt i“ ióf-»-p nhol CM'* A. 7 nz'’7mT7nV n T"* —'rsáru hibáit tüntetifc eL Pásztor Ignácné a minősítő géppé! dolgo'ük. (Pásztor Zoltán felvételei) körösi szakszövetkezet és a MÉK másfél milliós beruházással 1971-re felépít egy mintaboltot. — Most tárgyalunk egy kisvágóhíd létrehozásáról. Ez a lakosság igényeire épülne, egy közös bolt kiszolgálását látná el, feldolgozná a tagság által hizlalt sertéseket, és bérvágást is végezne a lakosság kívánsága szerint. A szolgáltatás lényege: akiknek nincs lehetősége saját állattartásra, szakszövetkezetünk illetékes szakemberénél bejelentené év elején, hogy mikorra, milyen súlyú sertésre lenne szüksége, és a kért időpontra feldolgozva szállítanánk az árut. Ily módon egyrészt javulna a helyi húsellátás, másrészt a hizlalt sertések jó részének helyben találnánk piacot. készülnek a 10 éves évfordulóra. Egy kisfilm ösz- szeállítását tervezik, amely dokumentálná a szövetkezet fejlődését, bemutatná a létesítményeket, keresztmetszetet adna az elmúlt évek munkájáról. Dénes Éva Űi áruh oz Solton A Solti ÁFÉSZ Hartán kétszintes iparcikk- áruházat létesít. Első lépésként jövőre egy nagyméretű épületet 'vásárolnak meg. majd nr'ntegy 2,3 millió forintos költséggel teljesen felújítják, hogy 1973-ban a megye egyik legkorszerűbb áruházaként nyithassák meg.
