Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

S. oldal 1970. december 3, esfltörtift gust fl téli tanácskozás Brüsszelben Grec®ko marsall Az Atlanti Szövetség tagjai számára bizonyos értelemben nem négy, ha­nem csak két évszak lé­tezik: minden esztendő­ben tavasszal és télen ül össze a szervezet minisz­tereinek tanácskozása. A brüsszeli NATO-főhadi- szálláson most megkezdő­dött konferencia formai­lag a szokásos téli ta­nácskozás, tartalmilag azonban fontosabbnak ígérkezik az eddigi rutin­ülések legtöbbjénél. En­nek az előrejelzésnek az alapja bizonyos körülmé­nyek és a legfontosabb napirendi témák ismerete. Az értekezlet első nap­ján, szerdán a tizenöt tagállam tizennégy had­ügyminisztere ült össze: Franciaország folytatta azt a de Gaulle tábornok által elkezdett hagyo­mányt, hogy nem képvi­selteti magát a szervezet kifejezetten katonai vo­natkozású összejövetelein. A hadügyminiszterek két fontos témát vitattak meg. Az egyik az, hogyan és milyen összeggel já­rulnak hozzá az európai tagországok a kontinen­sünkön állomásozó ameri­kai csapatok fenntartásá­hoz. Mint a TASZSZ ez­zel kapcsolatos kommen­tárjában rámutat, az ame­rikai csapatok állomásoz- tatása az európai feszült­ség egyik legfőbb forrása. A Nixon-kabinetre ko­moly hazai és külföldi nyomás nehezedik, hogy csökkentse Európában tartózkodó csapatainak létszámát. A Fehér Ház ezt a le­hetőséget már korábban egyértelműen elvetette, de a döntés kongresszusi bí­rálóinak vitorlájából úgy akarja kifogni a szelet, hogy az anyagi terhek egy részét — jórészt — megróbálja áthárítani a nyugat-európai partnerek­re. Ezeknek a partnereknek a hadügyminiszterei már a tanácskozás hivatalos megnyitása előtt külön- megbeszélést tartottak Brüsszelben, amelyen is­mét kikristályosodott két korábban is ismert állás­pont Az egyiket Anglia képviseli és az a lényege, hogy a tagállamok külön- külön, mindenekelőtt sa­ját haderejük növelésével járuljanak hozzá az ame­rikai terhek csökkentésé­hez. Ez a koncepció két­ségtelenül összefügg a toryknak azzal a döntésé­vel. hogy Londonnak meg kell kísérelnie átvenni a nyugat-európai vezetést. A másik álláspont — ezt elsősorban Bonn képvise­li — amellett száll síkra, hogy a tagállamok közö­sen járuljanak hozzá a költségekhez, többek kö­zött úgy, hogy öt esztendő alatt 420 millió dollárt adjanak a „NATO-infra- struktúra megjavítására”. Ez a koncepció győzött, tíz ország összesen egy- milliárd dollárt szava­zott meg. Csütörtökön és pénte­ken ülnek össze a külügy­miniszterek. Az ő tanács­kozásukat azért kíséri kü­lönös érdeklődéssel a nemzetközi közvélemény, mert végre világos vá­laszt vár a szocialista or­szágoknak az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos javaslatára. A brüsszeli döntések ala­posan befolyásolhatják a kelet—nyugati párbeszéd jövőjét. A téli tanácsko­zás közelebb hozhatja a világot a tavaszhoz — de a fagyhullámhoz is. (C. P.) Svédországba utazott STOCKHOLM (MTI) A svéd hadügyminiszter meghívására szerdán hiva­talos látogatásra Stock­holmba érkezett Andrej Grecsko marsall, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere. Grecsko marsall! Sven Andersson svéd hadügymi­niszter fogadta a repülőté­ren. A holtai fegyveres erők napja A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja szerdai számában a kubai forradalmi fegyveres erők napja alkalmából közli Raul Castro őrnagynak, a kubai fegyveres erők mi­niszterének cikkét. Raul Castro méltatja azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott a for­radalmi Kubának fegyve­res erői kiképzéséhez és felszereléséhez. A kubai fegyveres erők éberen őrzik a forradalom vívmányait; erről tanús­Francóék és az erőszak Kozmosz—381 Husszein Kairóban kodik az amerikai CIA által küldött ellenforra­dalmi bandák szétverése is. Kubának korszerű had­serege van, amely a vá­rosi és a falusi dolgozó ifjúság képviselőiből ala­kult és megtestesíti a munkásosztály és a pa­rasztság szövetségét — ál­lapítja meg cikkében Raui Castro. Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere táviratban üd­vözölte Raul Castro őrna­gyot, a kubai fegyveres erők miniszterét az ország forradalmi fegyveres erői­nek napja alkalmából. Kedden, késő este isme­retlen személyek elrabol­ták Eugen Beihlt, Nyugat- Németország San Sebasti- án-i főkonzulját. Az 59 éves diplomatát akkor ej­tették fogságba, amikor a konzulátusról hazaérkezve kocsiját a garázsba vitte. Az éppen Bonnban tar­tózkodó Greogorio Lopez Bravo spanyol külügymi­niszterrel Scheel, nyugat­német külügyminiszter tárgyalt tegnap reggel az emberrablásról. Schellnek megígérte kollégája, hogy a spanyol hatóságok min­dent el fognak követni a konzul mielőbbi szabadon bocsátásának kieszközíé- sére. Véleménye szerint ez ,,újabb szimptomája a vi­lágszerte fokozódó erő­szaknak”. A válasz első fele he­lyénvaló, a második részt azonban — éppen Franco Spanyolországéról lévén szó — igencsak meg le­hetne kérdőjelezni. Az em­berrablás elkövetői, a baszk szeparatisták ugyan­is valószínűleg „ellenintéz­kedést” foganatosítottak a ma kezdődő per előesté­jén. Burgosban ma állíta­nak haditörvényszék elé 16 baszk nacionalistát, s a bí­róság halálos ítéletet is hozhat. Egyébként a baszk szer­vezet franeia földön mű­ködő csoportja tegnap üzenetet kapott a spanyol­országi szervezettől, amely szerint a nyugatnémet fő­konzul az ő kezükben van. Tehát a szeparatisták nem csinálnak titkot belőle, hogy kik a tettesek. Az emberrablással nyilvánva­lóan nyomást akarnak gya­korolni a spanyol hatósá­gokra. Miféle szervezet ez és mit akar? A baszk hazafiak célja független állam létrehozá­sa, amely egyesítené a négy spanyol és a három francia baszkok lakta tar­tományt. A függetlenségi törekvés tulajdonképpen a spanyol polgárháború óta ar&JÖdik. A köztársaság idején ugyanis a baszkok önigazgatást kaptak, Fran- eo azonban diktatórikus eszközökkel nyomta el nemzetiségi törekvéseiket. A szeparatista szervezet a 60-as évek elején ala­kult az évtizedek óta meg­levő nacionalista mozga­lom egyik baloldali irány­zatából. A szervezet Ille­galitásban dolgozik. Kez­detben egyetemi és diák­körökben terjedt, de amint mind baloldaliba eszméket kezdett vallani, mind erő­sebben kapcsolódott a munkássághoz is. Eleinte csupán propagandára szo­rítkozott a tevékenységük, röplapokat terjesztettek, baszk nemzetiségi zászlót tűztek ki a középületekre, később azonban Franco rendőrségének durva, meg­torló intézkedései nyomán keményebb eszközökhöz nyúltak. Bombamerényie­teket követtek el kaszár­nyák ellen, szabotázsak­ciókat hajtottak végre, fegyveres támadásokat in­téztek börtönök, bankok ellen. A szervezetnek csupán mintegy ezer tagja van, de igen népszerű a lakosság széles köreiben. Tagjai mindeddig tartózkodtak az emberéletet követelő sza­botázsakcióktól. Most alig­hanem a baszk hazafiak haditörvényszék elé állítá­sa váltotta ki az elhatáro­zást. Az ellenállásnak ez a kétségbeesett és erőszakos formája ritkán célravezető. Az azonban, hogy éppen a Franco-kormány egyik képviselője panaszkodik a világszerte fokozódó erő­szakról az emberrablás kapcsán, enyhén szólva Is tarizeusködó képmutatás. Japán felülvizsgálja kínai politikáját TOKIÓ A Kyodo japán hírügy­nökség szerdán arról szá­molt be, hogy a tokiói kormány a legutóbbi nem­zetközi fejlemények fényé­ben hozzákezdett Kína- politikájának perspektivi­kus áttekintéséhez. Ezt a felülvizsgálást elsősorban a kormány titkársága é a külügyminisztérium vég­zi. Az „új politikát” 1971 júliusára akarják kidolgoz­ni, hogy az ENSZ akkori közgyűlésén már más mó­don járjanak el, mint ed­dig. MOSZKVA A Szovjetunióben szer­dán végrehajtották a so­ron levő műholdkísérletet: Föld körüli pályára bocsá­tották a Kozmosz—381-et. A szputnyik fedélzetén el­helyezett tudományos be­rendezés segítségével foly­tatják a világűr kutatását a régebben meghirdetett programnak megfelelően. A mesterséges holdat az alábbi paraméterekkel jut­tatták pályájára: kezdeti keringési Idő — 105 perc; a Föld felszínétől való leg­nagyobb távolsága 1023 kilométer; legkisebb távol­sága — 985 kilométer; a pálya síkjának az egyen­lítő síkjával bezárt szöge 74 fok. Az A1 Ahram szerdai száma beszámol arról, hogy magas rangú Paleszti­nái gerilla-küldöttség ér­kezett Kairóba, Abu Ajad­nak, Jasszer Arafat he­lyettesének vezetésével. Az esemény jelentőségét nö­veli az a tény, hogy szer­dán megérkezett az egyip­tomi fővárosba Husszein jordániai uralkodó is. Értesülések szerint Husz- szein arab csúcstalálkozót kíván előkészíteni, hogy azon megvitassák egy Pa­lesztinái állam megalakí­tásának lehetőségeit a Jor­dán folyó nyugati partján. A palesztinai vezetők Husszein ezzel kapcsolatos elképzeléseit élesen ellen­zik. Brandt látogatása előtt Brandt kancellár közel­gő varsói látogatása — amelyre a várakozások szerint december 6—8 kö­zött kerül sor — érthetően újból a lengyel közvéle­mény és sajtó figyelmé­nek központjába helyezte a lengyel—nyugatnémet kapcsolatok problémáit. Varsóban nagy visszhan­got kapott, hogy Rainer Barzel, a Bundestag CDU—■ CSU frakciójának vezetője elutasította részvételét a Brandt vezetésével Varsó­ba utazó nyugatnémet kor­mányküldöttségben, vi­szont bejelentette, hogy a jövő év elején ellátogat Lengyelországba. Lengyel politika körök­ben ugyanakkor megelé­gedéssel fogadták, hogy Willy Brandt kíséretében ott lesznek az SPD és az FDP, valamint a szakszer­vezetek, az ifjúsági szer­vezetek, az egyházak és a különböző társadalmi szer­vezetek képviselői. A nyugatnémet kancel­lár varsói útja várhatóan ez év augusztusi moszkvai látogatásához hasonlóan zajlik majd le. A varsói sajtó gondosan nyomon követi a lengyel— nyugatnémet szerződés ra­tifikálása körül az NSZK- ban kibontakozott éles po­litikai harcot. A kommen­tárok utalnak arra, hogy az egyezmény értékelésé­ben a CDU—CSU ellenzék soraiban egyre határozot­tabb véleménykülönbségek mutatkoznak. I Megfigyelők szerint Husz- szein kétnapos kairói lá­togatása hozzájárulhat a Vaszfi Teli miniszterelnök­ké történt kinevezése óta megromlott egyiptomi— jordániai kapcsolatok ja­vulásához. (Reuter, AP) * Az egyiptomi kormány szóvivője kedden este ' hi­vatalosan bejelentette, hogy Izrael a Szuezi-öbölben el­süllyesztett egy fegyverte­len halászhajót, s ezzel súlyosan megsértette a tűzszüneti megállapodást. A szóvivő kilátásba he­lyezte, hogy az EAK meg­teszi a szükséges lépése­ket, és panaszt tesz az Egyesült Nemzetek Szer­vezeténél. Cáfolta ugyan­akkor azokat a Tel Aviv-i állításokat, amelyek sze­rint a hajó az egyiptomi hírszerzőszervek köteléké­be tartozott. Népszámlálás Jugoszláviában 1971. április l-~15-i$ nép­számlálást tartanak Jugo­szláviában. A népszámlá­lásnak az 1971. március 31-i állapotot kell tükröznie. Ez lesz a negyedik népszámlá­lás Jugoszláviában a má­sodik világháború befejezé­se óta, s a munkában mint- egy 10Q ezren vesznek A népszámláláshoz szerbül, horvátul, szlovénül, mace­dónul, albánul, magyarul, törökül, románul, szlová­kul, csehül, ruszinul, bol­gárul és olaszul készítettek űrlapokat A jugoszláv ál­lampolgároknak joguk ván bármilyen nemzetiségűnek vallaniok magukat, de ne­vezhetik magukat jugn­szlávoknak is, vagy beír­hatják azt, hogy nincs nemzetiségük. 11 segély nem végleges megoldás NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés kü­lönleges politikai bizottsá­ga kedden a palesztinai menekültek számára léte­sített segélyező hivatal te­vékenységét vitatta meg, A vita túlnőtt a hivatal munkájának értékelésén: végeredményben Izrael ál­lamot ítélték el. amely lét­rehozta a palesztinai kér­dést azzal, hogy több száz­ezer arabot űzött el szülő­földjéről. A bizottság ülésén felszó­lalt az EAK képviselője. Felhívta a figyelmet arra.- hogy a palesztinai mene­kültek segélyezése nem te­relheti el a figyelmet #z elűzött nép problémájáról és sürgette, hogy az ENSZ szánja el magát határozott intézkedésekre ügyükben- Iszraeljan szovjet küldött emlékeztetett rá, hogy Iz­rael politikája a paleszti­nai menekültekkel szemben fenyegetést jelent az egész nemzetközi békére és biz­tonságra. (TASZSZ, Reutet') Vallanak a WASHINGTON A William Calley ame­rikai főhadnagy ügyében folyó Fort Benning-i had­bírósági perben az egyik tanú elmondotta, látta, hogy a főhadnagy többször bele­lőtt 1968. március 16-án a dél-vietnami My Lai falu­ban összeterelt tömegbe. Mint mondotta, nem tudja hányán voltak, de csupa gyereket, asszonyt és öreg­embert látott. A tanú a 22 éves Robert Maples, az ala­kulat géppuskása volt, és amikor calley felszólította, hogy lőjjön ő Is, megtagad­ta a parancsot. Maples volt szemtanúk az első az eddig kihallga­tott tanúk közül, aki a bí­róság ©lőtt jelentette ki, hogy látta, amint Calley fegyverét használta a viet­nami parasztok ellen. Washingtonban kedden hat háborús veterán — az amerikai hadsereg Dél- Vletnamot megjárt, lesze­relt katonái —, tettek olyan nyilatkozatot, amelyből egyértelműen kiviláglik, hogy a polgári személyek lemészárlása Dél-Vietnam- ban az amerikai hadveze­tőség hivatalos politikája volt Larry Rottmann jelenleg bostrni egyetemi hallgató, annak idején a 25. gyalogos hadosztály információs tisztje, elmondta, hogy az amerikai katonák prémiu­mot kaptak a legyilkolt vietnamiak után. Aki a legtöbb vietnamit ölte meg, az jutalmul elutazhatott Hongkongba, Ausztráliába, vagy Honoluluba. Azt is láttam — jelentette ki —, amikor a katonák összeve­rekedtek azon, hogv ki ölt meg többet. 1968 február­iában Wiliam Westmore­land, a Dél-Vietnamban ál­lomásozó amerikai csapa­tok akkori főparancsnoka, Rottmann füle hallatára jelentette ki: elvárja, hogy nagyobb súlyt fektetnek a halottszámlálásra. A 3S- hadosztály parancsnokéval pedig közölte; „Több holt­testet akarok". Kenneth Campbell, a teu- gerészgyalogság volt tize­dese arról számolt be, hóig} alakulatának tüzérsége 1968 augusztusában a dá- militarizált övezet két pol­gári településére nyitott tü­zet. Az ágyúzás után ő is azok között volt, akiknek ellenőrizniük kellett az „eredményt". Húsz polgári halottat és 25 lerombolt há­zat számolt össze. Egy-egv falu megsemmisítése dicső­ségszámba ment — tette hozzá. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents