Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

2 oldal 1970. december 23, szerda l^anall Es" villámlátogatás margómra 'VUXfí? Jóllehet Horst Ehmke, a bonni kancellári hiva­tal tárcanélküli minisz­tere hétfőn titokban tett egynapos villámlátogatást Washingtonban, hogy Nixon fő tanácsadójával, Henry Kissingerrei tár­gyaljon, keddre nemcsak a látogatás ténye, s meg­beszéléseik tartalma szi­várgott ki, hanem a ta­lálkozó háttere is. Noha Bonn „új keleti politikáját” mindeddig •— legalábbis hivatalos meg­nyilatkozásokban — a Nixon-kormányzat is tá­mogatta, mégis, a tekin­télyes New York Timés jólértesült bonni tudósí­tója. David Binder leg­utóbb azt írta: A felszín alatt mind nagyobb hul­lámokat ver Washington bizalmatlansága Brandték megbékélési politikája iránt. Mellesleg megje­gyezve: van is ebben lo­gika, Láthatóan megke­ményedett az USA politi­kája az utóbbi időben. Ez ugyan főként Délkelet- Ázsiában — az izraeli fegyver- és pénzsegélyre vonatkozó igények korlá­tozás nélküli teljesítését tekintve pedig: a Közel- Keleten is — vált látvá­nyossá, de összhangban áll a héják vonalának eme újbóli offenzívá'ával amely egyben az európai béke és biztonság irányá­ban, haladó politika ellen is irányul. Bonnban jólértesült kö­rök úsy tudják: a NeW York, Times cikke, illetve mögötte a politikai bo­szorkánykonyhán fortyo­gó manőverek tették oly sürgősen szükségesssé Ehmke ’ washingtoni út­ját, s noha — miután már kiszivárgott ez a lá­togatás — washingtoni szóvivők nem győzik hangsúlyozni, milyen tel­jes egyetértés uralkodott az Ehmke—Kissinger tár­gyalásokon, nem valószí­nű, hogy az USA növek­vő bizalmatlansága Bonn iránt 24 órán belül csak­ugyan lecsillapodott vol­na. A kérdés-komplexussal kápcsolatban idéznünk kell a keddi AP három másik hírét. 1. Egy düs­seldorfi bíróság életfogy­tiglani szabadságvesztésre ítélte Franz Stanglt, a treblinkai és sobibori ha­lál tábor hóhérát. 2. Wies- badenben folyik öt SS- hóhér pere. A bizonyíté­kok súlya alatt kedden az egyik vádlott beismerte, hogy 1943-ban a majda- neki koncentrációs tábor­ban 31 ezer deportált agyonlövetésére adott pa­rancsot. 3. Rockefeller, New York állam kor­mányzója aláírta, hogy Angela Davis néger filo­zófiai professzort, a pol­gárjogi mozgalom ki­emelkedő egyéniségét ki­adja Kalifornia állam­nak, ahol a fiatal nőt a halálbüntetés veszélye fe­nyegeti. Az összefüggés e há­rom hír és az Ehmke vil­lámlátogatása mögött meghúzódó Washington— Bonn ellentétek között világos — akik könnyen meg tudnak bocsátani Stanglnak és a majdane- ki SS-gyilkosoknak — voltaképpen ugyanazok, akik annál engesztelhe­tetlenebbek Angela Da- vis-szel szemben. És akik Angela Davist gyűlölik és rettegik, mert a hala­dás minden formájától és személyi képviselőjé­től félnek, azok tulajdon­képpen ugyanazok, akik­nek a Brandt-féle rea­lista politika, a szov­jet—nyugatnémet s a szovjet—lengyel szerző­dés sem tetszik. EHit—NDK közös közlemény BERLIN (MTI) Kedden Kairóban közös cö'' cm i.iyt adtak ki Ge­rald Göftingnelí, az NDK népi kamarája elnökének és Labib Sukeimek, az EAK nemzetgyűlése elnö­kének kairói tárgyalásai­ról. A felek megállapodtak, hogy álláspontjaidat a nemzetközi helyzet fő kér­déseiben a teljes nézet­azonosság jellemzi. Az NDK delegációja ki­fejezésre juttatta, hogy a demokratikus Németor­szág — korább; álláspont­jának megfelelően — ha­tározottan elítéli az ame­rikai iniperializmus által katonailag, anyagilag és erkölcsileg támogatott iz- reli agressziót és ohstruk- ciós politikát. iz Okinawa! tüntetés a japán minisztertanács etilt TOKIO Kedden minisztertanácsi ülést tartottak Tokióban. Szato miniszterelnök jelen­tést hallgatott meg az oki- nawai tüntetésekről, ame­lyek — mint ismeretes — vasárnap robbantak ki egy amerikai katonaorvos gá- zolási ügye nyomán. Szato utasította minisztereit, hogy tegyenek meg mindent az ilyen események megaka­Mg; Koh!-Ba& telálkozA Győrfjy Tibor, az MTI tudósítója írja: Ellentmondásos körülmé­nyek között találkozik szer­dán az NDK fővárosában Kohl, az NDK miniszter- elnökségi államtitkára és Bahr nyugatnémet állam­titkár. Amíg egyfelől a szociáldemokrata frakciók hétfői demonstratív nyu­gat-berlini összejövetelé rontotta Nyugat-Berlin kö­rüli légkört és megfelélő válaszintézkedá&steec-rikés^- tette az NDK hatóságait a Nyugat-Berlinbe- vezető utakon, addig másfelől úgy tűnik, hogy a bonni kormány szeretné kimoz­dítani a kezdeti holtpont­ról az államtitkári szinten megindult NDK—NSZK megbeszéléseket. Az NDK jelenleg kizá­rólag a két állam közötti kölcsönös tranzitforgalom­ról kíván tárgyalni. Poli- kai megfigyelők érdekes­nek tartják, hogy Bahr államtitkár ennek tudatá­ban, mégis elfogadta a szerdai ■ meghívást. Ez a körülmény, nyilván összefügg Brandt kancel­lár legutóbbi kezdeménye­zésével. Brandt levelet in­tézett a három nyugati kormányfőhöz .,és kérte a Nyúgaf-BerUnnel kapcso­latos négyhatalmi tanács­kozások ■lehető' gyors és eredményes befejezését. Politikai megfigyelők a mostani Kohl—Bahr talál­kozótól inkább tájékoztató és tájékozódó jellegű össze­jövetelt várnak — ami azért önmagában is pozitív tény — s kevéssé számol­nak azzal, hogy jelentősebb előrehaladást hírül adó ..karácsonyi” kommüniké kiadására kerül sor. A LEMP jelszava: Bizalom és munka A tömegek támogatják az új pártvezetöség politikáját Tűzpárbaj Irbidben BEJRÚT—AMMAN A damaszkuszi rádió szerint hétfőn ismét har­cok törtek ki az észak- jordániai Irbid városban. Utazókat idézve a rádió arról beszélt, hogy a kor­mánycsapatok géppuskával felszerelt páncélkocsijai cirkálnak a város utcáin, és keresik azokat, akik — úgymond — megsértették a két fél között aláírt egyezményt A palesztinaiak és a kormánykatonák -állítólag a város északi és déli ré­szén vívtak tűzpárbajt. A hírügynökségi jelen­tésből kitűnik, hogy az incidensről csak a damasz­kuszi rádió tud. A Palesz­tina; ellenállás ammani és bejrúti képviselői nem rendelkeznek hasonló ér­tesüléssel, és nem hajlan­dók kommentálni a híre­ket. U Thant és Malik megbeszélése NEW YORK Jakov Malik, szovjet dip­lomata, az ENSZ Bizton­sági Tanácsának soros el­nöke megbeszélést folyta­tott U Thant főtitkárral Sekou Touré guineai elnök múlt szombati felhívásával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a gui­neai elnök kérte az ENSZ főtitkárát, „hozzon meg­felelő intézkedéseket a ké­szülő agresszió ellen”, amely a szomszédos por­tugál gyarmatról fenyege­ti Guineát. Mindeddig Jakov Malik nem hívta össze a Bizton­sági Tanácsot, mivel Sekou Touré elnök nem kérte őt konkréten ilyen intézke­dés meghozatalára. Sötétben ünnepelnek? ROMA Elképzelhető, hogy a britek után az olaszok is belekóstolnak az áramszü­net örömeibe — mégpedig éppen karácsonykor. A kormány ugyanis hétfőn nem tudott kielégítő biz­tosítékot adni a 120 ezer elektromos energiaipari dolgozónak arra vonatko­zóan, hogy követeléseiket — magasabb béreket és jobb életkörülményeket — kielégítik. Kedden az áramszolgáltatók négyórás sztrájkot tartottak, szak- szervezeteik pedig betiltot­tak minden túlórát és rendkívüli — ünnepi szol­gáltatást, A LEMP jelszava ezek­ben a napokban: „Bizalom és munka”. Az emberekkel folytatott beszélgetésekből, a dolgozók röpgyűléseinek állásfoglalásaiból, a varsói rádió- és sajtójelentésekből kitűnik, hogy az új párt- vezétőség politikáját, Ed­ward Gierek vasárnapi rá­dió- és trv-beszédében ki­fejteit vonalát egyetértés­sel fogadják a széles tö­megek. A gdanski vajdasági pártbizottság Alojzy Kar- koszka vajdasági első tit­kár beszámolóját meghall­gatva, egyhangú határozat­ban teljes támogatásról biztosította a LEMP új ve­zetőségét. A Trybuna Ludu „A párt határozata és a hép jóvá­hagyása” című vezércikké­ben a többi között kiemeli: „Gdansk, Gdynia, Szcze- czin és Elblag munkásmeg­mozdulások, tüntetések és utcai összetűzések színhe­lye volt. Nem lesz könnyű megválaszolni a kérdést, hogy a társadalmi válság­ra hogyan került sor. Mély elemzésre van szükség. De azt már most megállapít­hatjuk, hogy a párt köz­ponti bizottsága hetedik plénumának határozata ál­talános pozitív visszhangot keltett, teljes jóváhagyás­sal találkozott. Ezt bizo­nyítják az üzemi kollektí­váknak a termelési kiesé­sek pótlására vonatkozó ha­tározatai. Az elmúlt napok fájó ta­pasztalataiból csak egy kö­vetkeztetést vonhatunk le: mindenütt rendre és nyu­galomra van szükség, hogy semmi se zavarja meg a lengyel gyárak termelő- munkáját. a városok és fal­vak békéjét” — írja a lap. A Zycie Warszawy „Egyet­értés és esély” című vezér­cikkében rámutat: „Az utóbbi napokban or­szágunk mély válság szélén állt. Ez a válság, amit köz­vetlenül a legutóbbi gazda­sági határozatok váltottak ki, tulajdonképpen mélyeb­ben gyökerezett. Tulajdon­képpen az okozta, hogy egy idő óta megszakadt a pár­beszéd a párt vezetősége, valamint a munkásosztály és a társadalom között. Ezt egyre gyakrabban egyolda­lú döntések helyettesítették. Mi több, e döntéseket nem egyszer igen szűk körben hozták meg, s ha még ne­tán helyesek voltak is, ko­moly hibákhoz vezető mó­don fogták fel és terjesz­tették a társadalom elé őket. A három városban, Szcze­cinben, Elblagban és Slupsk- ban lezajlott megrázó ese­mények a fentiekből követ­keztek. Mindez olyan hely­zetet teremtett, amelyben a pártvezetésben azonnali és radikális változásokra került sor. A lengyel társadalom már hosszabb ideje várja, hogy megszűnik a bizalmi vál­ság közte és a vezetés kö­zött, újra helyreáll a pár­beszéd és megvalósul az államgépezet sikeres meg­javítása és az államgépezet helyesen szolgálja a népet és a szocialista fejlődés céljait. Arról is sok szó esett, hogy a szocialista de­mokrácia megvalósítására hivatott intézmények tény­legesen betöltsék szerepü­ket, jobban szolgálják a társadalmat. Arra van szük­ség, hogy az összes állami határozatot, legyen az poli­tikai, gazdasági, vagy kul­turális, a vélemények meg­hallgatásával és számbavé­telével hozzák rbeg. A társadalom ilyen irá­nyú várakozását teljesíti az új pártvezetőség állásfogla­lása, amit Edward Gierek a párt első titkára fejtett ki. A társadalom ezt he­lyesléssel és reménnyel fo­gadta. A változások folya­matának — hangsúlyozza a Zycie Warszawy — tartós­nak kell lennie, de nem lehet gyors. A párt most bizonyos helyes lépéseket tett arra. hogy felszámolja azokat az igazságtalansá­gokat, amelyek az árreform következtében a társadalom legkisebb keresetű rétegét érték. Az ország általános helyzetének megjavulását hozó további gazdasági vál­tozásokhoz lényegesen több időre lesz szükség.” dályozására. Aicsi Kiicsi külügyminiszter külön uta­sítást kapott, hogy tárgyal­jon az amerikai megszálló hatóságokkal „az ilyesfajta kínos incidensek megismét­lődésének elkerülése cél­jából.” A minisztertanács ülésén a japán külügyminiszter beszámolt a kormánynak a japán—amerikai, úgyneve­zett biztonsági tanácskozó bizottság tokiói üléséről is, amelynek során a tünteté­sek ügye ugyancsak fel­merült. A japán külügyminiszté­rium jelentette, hogy az okinawai tüntetésekben Ösz- szesen hatvanöt ember, kö­zöttük 40 amerikai katona sebesült meg. fl 64. Plant» SAIGON — PHNOM PENH. A saigoni amerikai pa­rancsnokság bejelentette, hogy Laoszban „ismeretlen okokból” lezuhant egy Phantom típusú vadász­bombázójuk. A két pilóta időben katapultált és élet­ben maradt. Az utóbbi öt napban az amerikaiak há­rom Phantomot vesztettek Laoszban, március 10-e óta pedig 64-et. Egyetlen eset­ben sem ismerték el, hogy a felszabadító erők lőtték le a gépeket, mindig „is­meretlen okra” hivatkoz­tak. Kambodzsában kedden reggel élénk harci tevé­kenység bontakozott ki a fővárostól délkeletre, ahol a hazafias erők támadást intéztek Prek Thnot köze­lében egy épülő víztároló ellen. A napirenden: Európa biztonsága HA AZ ÖKORI mon­dákban az „európai” kife­jezés szó szerint fordítva a messzire tekintőt jelentet­te, ezt manapság akár jel­képesen is felfoghatjuk. Európainak lenni a szó jó és igazi értelmében annyit jelent, hogy földrészünk biztonságának érdekében cselekedjünk. A tartós európai rende­zés ügye távlati elképzelé­sekből a közeljövő kézzel­fogható feladata lett. Mind kevesebben kérdezik; miért lenne szükség az összeuró­pai értekezletre, kontinen­sünk békéjének megszilár­dítására. Annál többen te­szik fel a kérdést, miért ne ülnének végre egy asztalhoz földrészünk felelős vezetői? Hiszen köztudomású, hogy az 1815-ös bécsi kongresz- szus óta tulajdonképpen még nem került sor ilyen kontinentális jellegű érte­kezletre. Tény, hogy Európa csen­des, legalábbis a hango­sabb válságfészkekhez, Dél­kelet-Ázsiához, vagy a Kö­zel-Kelethez hasonlítva. Mindnyájan tudjuk azon­ban, hogy ez a nyugalom meglehetősen viszonylagos és törékeny. A két társa­dalmi rendszer, az alapvető két katonai szövetség tő frontvonala földrészünk szí­vén át húzódik, s ez a hely­zet lényegében magában hordja egy atomhábo­rús konfliktus veszélyét. Amennyiben a világon ma már minden helyi konflik­tus azzal a fenyegetéssel jár, hogy egy nukleáris vi­lágégésbe torkollhat, Euró­pában a jelenlegi stratégiai feltételek mellett, ez lenne a kiinduló pont. Ezért kí­vánja minden ésszerű, jó­zan elme, hogy az úgyneve­zett kölcsönös atomelret­tentés sokat emlegetett egyensúlyát az értelem és a biztonság egyensúlyává alakítsuk ál. Mivel pedig a béke és a biztonság Ko­runkban egyetemes és oszt­hatatlan. az eurónai rende­zés jótékony hatást gyako­rolna a világ más kritikus pontjaira is. Elvben nincs is ellenzője egy európai konferenciá­nak. Nagyjából-egészeben megegyezésre jutottunk a résztvevők körét, a napi­rendet és a helyszínt ille­tően. Földrészünkön két­ségkívül javult a politikai klíma is, utalhatunk első­sorban a moszkvai és a varsói szerződés megkötésé­re, a lehetséges nyugatné­met—csehszlovák tárgyalá­sokra, valamint a folya­matban levő érintkezésre Nyugat-Boriin ügyében és a két német állam között. Azáltal, hogy a Brandt- kormány elfogadta az új európai realitások több fon­tos elemét, nagyfokú ter­helés került le az európai értekezlet előkészítési fo­lyamatáról. Ha a bonni ka­binet következetesebb len­ne. nem szabna feltételeket a ratifikálás útjába, s nem torpanna meg még mindig a Német Demo’^atikus Köztársasággal időszerű

Next

/
Thumbnails
Contents