Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-22 / 299. szám
& oldal 1970. december 22, kedd Boltnézőben karácsony előtt Karácsonykor szinte min- crenki vásárol valakinek ajándékot Szülőnek, nagyszülőnek, gyereknek, rokonnak, barátnak, ismerősnek, munkatársnak hasznos és haszontalan — modem meghatározással élve — „Jelzéseket” adunk át figyelmünk, szeretetünk bizonyítására. Először természetesen a játékok között néztem szét. A fantázia névvel ellátott copfos, loknis babák nagyrésze alvós, sőt egyszeri lengetésre sírnak is — kivétel nélkül nagyon szépek. Ruhájuk Ízléses, ötletes, kevés köztük a modemkedő kamáslis, nadrágkosztümös babaszépség. Kár, hogy babaruhát külön, meghatározott 30—35—40 centiméteres babára alig-alig lehet vásárolni. Parányi zoknit, cipőcskét pedig egyáltalán nem. Pedig a babaanyukáknak az igazi játékot az öltöztetés jelenti. A nem mindig gyengéd kezek munkáját viszont az egyetlen ruhácska hamar megsínyli. Szomorú a helyzet viszont a társasjáték-fronton. A több évtizede forgalomban levő „Ember ne mérgelődj” játék mintájára készülnek a mai gyerekek részére is a társasjátékok. Dobókockával, kartonlapon a játékot megszemélyesítő autólovas vagy egyszerű báb segítségével különböző akadályokon keresztül érnek célba most is a játékosok. A mai gyerekeket ezek, a már mechanikussá vált játékok semmiképpen nem elégítik ki. Kivételt képez az „Észforgató” és a „Gazdálkodj okosan” modem, ötletes társasjáték. Sajnos, nem láttam egyetlen földrajzi jellegű játékot, noha a tapadómágneses táblák szinte korlátlan lehetőséget kínálnak a játéktervezőknek. A mágneses táblán nem csupán néhány milliméteres virágok, és állatok helyezhetők el, hanem földrészek, országok, megyék, illetve folyók és városok is. A fiúk részére észrevehetően nagyobb a kínálat: holdautók, távirányítású tankok, fegyverek és a vasút—hajóépítő modelldobozok nagyszerű játékok Örökszép ajándék a könyv, a Mosó Masától az ifjúsági regényekig. Az új kozmetikai cikkeket is megnéztem. A sok szép nevű és ismeretlen rendeltetésű szesz, krém, parfüm, rúzs és hajlakk közöt nyilván megszánt a fiatal eladónő. — Férfinak tetszik valamit keresni? — kérdezte. De nem várta meg a válaszom, kissé oktatva folytatta: a férfiaknak két dologgal lehet örömet szerezni. vagy nyakkendőt kell venni, vagy borotválkozáshoz szükséges holmit — (íme, holtig tanul az ember). — Tessék nézni, megérkezett! — Perdült, és kezembe nyomott egy dobozt: CAOLA AFTER SHAVE LOTION-felirattal. Mint ki- dérült, hazai gyártmányt! borotválkozás után használatos arcszeszt angol feliratú dobozban forgalmazzák Hadd töprengjen a megajándékozott — mit kanott. Az eladónő. tanácsára megnéztem a nyakkendőket is. változatlanul szépek a skótkockás nyakkendők díszzsebkendővel, — nagy mintás selyem változatát most kezdjük megszokni. Talán soha sem volt ilyen nagy választék a Centrum Áruház galériáján levő bizsu-osztályon. A fém- és markazit láncok mellett most jó vonalú fa—gyöngyház kitűzőket és borostyán ékszereket kínálnak. Az üzleteikben az áruválaszték igen nagy, tehát most már csak néhány gondolatot írok le a kinek — mit jegyében. Autós rokonnak: páramentesítő folyadékkal átitatott ablaktörlő. Kedves szomszédasszonynak: nylon fésülködőgal- lért. Érdemes egy családtagnak Alutef saeletsütőt venni. Sógornőnek hőkanesót Unakaöccsnek: barkács- készletet A sok biztos tipp után egyetlen jótanács: inkább vásároljunk valamilyen apróságot -— ajándékként, de ne mondjuk rá egy különben is fontos holmira, hogy íme, ez volt a karácsonyi ajándék. Ha a ház asszonya már évek óta készül télikabátot vásárolni, de „nem talál”, most pedig éppen karácsony előtt vett egyet, ne tekintsük ajándéknak, hiszen erre szüksége volt. Vegyünk inkáb részére egy-két zsebkendőt, tűzzünk rá egy fenyőgallyat és tegyük a fa alá. Biztos örülni fog neki, hiszen a felnőttek részére a karácsonyi ajándék — jelkép. Selmeci Katalin Ülőzsdmoly a téeszbdl 1968-ban alakult Veszprém megyében az ugodi Szabadság Tsz műbőr- és textil feldolgozó melléküzemága. A kedvezőtlen természeti adottságok ellensúlyozását és a helybeli asszonyok foglalkoztatását célzó kezdeményezés azóta beigazolta létjogosultságát. Jelenleg közei 100 asszonyt foglalkoztat az üzem, termelési értéke pedig milliókra rúg. A melléküzemág nyereségének nagy részét az értéktelen termőterületek feljavítására fordítják. 45 féle termékük országszerte keresett és ismert. Képünkön: a tsz feldolgozó üzemében sorra készítik a divatos, sokszínű ülőzrá- molyt (MTI foto — Járai Csaba felv. — KS) Az ügyész tollábáit Élő szülők árvái A VÁLÁSOKNAK a gyerekek életére gyakorolt hatása közismert Az erkölcsi züllés, a bűnözés útjára lépett fiatalkorúak Bgyharmadánál lehet megállapítani, hogy a család felbomlása következtében jutottak a bíróság elé. A válások száma, sajnos, emelkedő tendenciát mutat Csupán megyénkben hozzávetőlegesen mintegy 1200 házasságot bontanak fel évente, s ebben az elmúlt öt esztendő alatt húszszázalékos emelkedés tapasztalható, nem beszélve azokról, akik nem váltak el törvényesen, de egymástól külön élnek. A számok mögött indulatok, sérelmek, családi tragédiák, lelkileg sérült gyerekek tömegét találjuk. Olyanokat, akiknek érzelmi világát súlyosan károsította mindaz, ami a válást megelőzi és követi. Az ilyen kiskorút nemcsak a lelki megrázkódtatás teszi próbára, hanem látja, amint elkeseredett harc folyik a szülők között őérte és egymás ellen. Később ezt a viaskodást a gyerektől való szabadulás váltja fel. Ilyenformán az elvált szülők gyermekei „megosztott” lelki életet élnek, egyre-másra belehajszolják őket a kétkedésekbe, a bizalmatlanságba, s nem egyszer a gyűlölködésbe is. GYAKRAN LÁT a pedagógus is kisírt szemű gyereket, aki elmereng, figyelmetlen, szorgalma nem a régi. Észre kell vennie, hogy nincs rendben valami a gyerek családi környezetében. Kérdéseire a nyolc-, tízéves kisfiú, kislány el is mondja: — Szüleim válni akarnak ... A gyakorlott pedagógus megdöbben az ilyen kijelentéseken, mert tudja milyen káros következményekkel jár akiskorú fejlődésében a rendezetlen otthon. A válás előtt álló szülők többsége arra törekszik, hogy a gyermekeket megnyerjék maguknak. E Kölcsönös bizalom és tenniakarás A Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusával egy időben, tehát három évvel ezelőtt a Minisztertanács is foglalkozott az ifjúság helyzetével. A legfontosabb tennivalókat határozatban rögzítette, melynek végrehajtásáról, a fiatalok helyzetéről pártunk X. kongresszusán is szó volt. Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára felszólalásában a következőket mondotta: „Megtisztelő bizalom számunkra, hogy a párt a jövőben még nagyobb szerepet szán ifjúsági szövetségének, a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezetének a közéletben, a KISZ- tagok és az egész ifjúság nevelésében, a párt utánpótlásának biztosításában. Örülünk annak, hogy pártunk nem a felszíni jelenségekből ítéli meg az ifjúságot, hanem a lényegből vonja le következtetéseit. Tevékenyen részt vállalunk munkás- osztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljainak megvalósításában...” A kongresszusi felszólalásból kiragadott néhány gondolat is jól bizonyítja: az ifjúságpolitikai határozat eddigi végrehajtása során közvetlenebbé vált a kapcsolat a meglettebb korú és az ifjabb nemzedék között, s egyre erősödik a kölcsönös bizalom ég tenniakarás. H árom év elteltével a KISZ Bács-Kis- kun megyei Végrehajtó Bizottsága is tiszteletre méltó eredményekről adhatott számot. Mint azt a legutóbbi ülésén megállapította, a kormányhatározat teljesítéséért végzett munka a tanácsoknál volt a leghatékonyabb. A megyei tanács végrehajtó bizottsága például évente következetesen visszatért a végrehajtás tapasztalatainak felmérésére, elemzésére. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KI- SZÖV, valamint a MÉSZÖV megyei elnökségei ugyancsak céltudatosan foglalkoztak a határozatban rögzített tennivalókkal. A megyében sok helyütt a vállalatok vezetői intézkedési tervet készítettek a fiatalok problémáinak megoldására. Három esztendő alatt jelentősen erősödött a vállalati KlSZ-szerveze- tek és a gazdasági vezetők kapcsolata, s ezáltal megnövekedett a KISZ tekintélye. Különösen az ipari vállalatoknál működnek eredményesen az úgynevezett üzemi négyszögek. A gazdasági vezetés és a mozgalom kapcsolatában, a gazdasági kérdések mellett, jellemzővé váltak az ifjúság nevelését szolgáló törekvések, s a politikai jellegű feladatok megoldására irányuló erőfeszítések is. A termelést közvetlenül segítő mozgalmakban aktívan részt vesz a megye fiatalsága. brigádjaiban 13 ezer fiatal, a mezőgazdasági brigádokban tízezer ifjú dolgozik. A szocialista munkacsapatok tevékenységében sok új, hasznos vonás tapasztalható. Az ifjúsági kollektívák a szocialista munkaverseny hármas jelszavának — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — betartására törekedtek. A hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma, a Lenin- centenárium alkalmából, valamint a X. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyekben megye- szerte szép eredményeket értek el a fiatalok. Az elmúlt három év alatt a gazdasági vezetők a termelési feladatokon túl elsősorban arra ösztönözték a fiatalokat, hogy minél több kulturális programban és sportversenyen vegvenek részt. S hogy nem eredménytelenül, jól bizonyítja a kö- zemúltban lebonyolított szakmai, politikai, kultu- rási vetélkedősorozat, melyen szinte minden fiatal szocialista brigádtag részt vett. A kormányhatározat nyomán az elmúlt években Bács megyében olyan intézkedések láttak napvilágot, amelyek jelentősen segítették a fiatalok általános és szakmai képzését. Az alsó- és középfokú oktatás helyzetének javítását például 110 millió forint szolgálta. A három évvel ezelőtti hét általános iskolai diákotthonnal szemben, jelenleg 14 kollégiumban tanulhatnak, pihenhetnek a diákok. C£ okát fejlődött, az , ^ ipari szakmunkástanuló-képzés is. 1966 óta csaknem kétszeresére nőtt a tanulók száma. Javultak az anyagi ég tárgyi feltételek: négy év alatt 67 új tanterem épült, a felszereléseit, szemléltető eszközök valamennyi szakmunkásképző intézetben korszerűek. Változatos az üzemi fiatalok anyagi elismerése. Ennek egyik megnyilvánulása például, hogy az Express Ifjúsági, és Diák Utazási Iroda külföldi útjain az idén több mint ezer megyebeli fiatal részvételét tették lehetővé. Egyre gyakoribb az is, hogy a mezőgazdasági és ipari üzemek saját, vagy bérelt üdülőiben biztosítják a termelőmunkában kiemelkedő eredményt elért fiatalok pihenését. Bővültek a fiatalok művelődési, szórakozási lehetőségei is. Az üzemek, intézmények segítségével például immár 120 ifjúsáT gi klub működik. Mégis főleg a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban megoldatlan a fiatalok szórakozási lehetősége. A KISZ megyei bizottsága az idén 600 ezer forintot szánt az ifjúsági klubok létrehozására, K az anyagi támogatás a jövőben sem marad el. em fér hozzá két- “ ” ség: a Miniszter- tanács ifjúságpolitikai határozatának szem előtt tartása, céltudatos gyakorlati alkalmazása nyomán az eredmények a jövőben sem maradnak el. Tárnái László teintetben nem válogatnak a módszerek között, s egyfelől mindennel elhamoz- zák, dédelgetik a gyereket, másfelől viszont gyűlöletet szítnak ^ másik szülő ellen. Mindkét „módszer” a kiskorú ellen van, annak kárát jelenti. ILYEN PÉLDÁUL G. M.-nek és feleségének esete. ök is egymás ellen uszították a kilencéves Pistikét, aki végül azt sem tudja, melyik szülőjének higyjen. A sok ígérgetés után aztán mégis a beteges nagymamánál helyezték el „ideiglenesen” a házasság felbontása után. Pistikének nincs még olyan ítélőképessége, hogy objektív véleményt alakítson ki ebben a helyzetben. Meghasonlott, tanácstalanná vált a szülők egymás _ elleni haragja, kölcsönös gyűlölködése miatt. Veszélyes lelki zavar lett úrrá rajta, mindkét szülőtől elidegenedett, egy szavukat sem hiszi, nem is kíváncsi rájuk. Érzi, minden hazugság volt körülötte, s erre már az sem vigasz, hogy idővel a szülők valamelyikének megoldódik a lakásgondja, s őt magához veszi. Ebből az egy esetből — bár hasonlókat százával sorolhatnánk — az a tapasztalat, hogy lekiisme- retlenség a válást csupán jogilag előkészíteni. Az ilyen szándékot érlelő felnőtteknek elsősorban arra kell törekedniük, hogy az új helyzet a gyerek számára minél kisebb lelki megrázkódtatással járjon. Érdemes megszívlelni azt a tanácsot, hogy még a valóságos hibákat is inkább hallgassuk el a kiskorú előtt, semhogy ócsároljuk házastársunkat, a gyermek apját, vagy anyját. Arra, hogy ki milyen ember, a kiskorú később úgyis rájön, s maga is véleményt alkot szüleiről, s megtalálja a házasság szétesésének okát, a felelősség mértékét stb. LÁSSUNK egy példát arra, amikor egyik szülő sem bánik szülő módjára a gyerekkel. T. Jánog 12 éves volt, amikor szülei elváltak. Nagymamája már nem élt, s mivel az anya , és az apa csak saját „boldogságukat” keresték — a gyerek állami gondozásba került. Különböző otthonokban, nevelő szülőknél nőtt fel, sehol sem taláta helyét. Mindenáron a szüleihez ' akart menni. Sorozatosan megszökött. Ilyenkor pénzt, kerékpárt lopott, mígnem újra az intézetben kötött ki. Ismét megszökött. Dermesztő hidegben, kiskabátban várta az anyját az utcán, s amikor az meglátta, rendőrséggel fenyegette. Apjával hasonló „kalandjai” voltak. Felkereste a gyerek, de az apja megverte, s kijelentette: szégyelli, hogy ilyen csavargó fia van. A fiú disz- szidálni akart, elfogták, bíróság elé került. Az egyébként cinikusnak mutatkozó gyerek — amikor megkérdezték tőle, kit szeret — elsírta magát és azt mondta: senkit. Pedig lehet, csak egy jó szóra, gyengédségre vágyott. Szavából is az csendült ki: szeretném, ha szeretnének. De szüleinek erre nem volt ideje. Nehéz, nagyon nehéz az ilyen lelkileg sérült gyerekeknek visszaadni a felnőtt társadalomba, az emberekbe vetett hitét. Dr. Bahay Imre, a fiatalkorúak megyei ügyésze
