Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-02 / 282. szám
L 1970. december 2, neria Osztrák vendégkarmester Kecskeméten KURT RICHTER neve alig ismert nálunk, pedig többször járt már hazánkban, s kapcsolata a magyar zenével állandó és intenzív (több magyar művet ő mutatott be külföldön). Hétfő esti kecskeméti bemutatkozása alapján biztos kezű és kultúrált muzsikusnak ismertük meg, aki a zenekartól igényes és pontos munkát követel, a művekről alkotott elképzelései pedig a hagyományok szilárd talaján állnak. Ennél többet azonban hiába vártunk, tőle, a művek megbízhatóan megszólaltak keze alatt, anélkül, hogy egy pillanatra is felborzolódott volna a játékosok vagy a hallgatók kedélye. így végeredményben jó átlagos produkciót hallottunk, de a zenével való találkozás egyszeri, kivételes élménye elmaradt. A műsor Vincze Imre I. szimfóniájával kezdődött. A fiatalon elhunyt zeneszerzőnek ez a műve egy minden tekintetben túlhaladott korszakot képvisel és azt sem túl szerencsésen. Helyes törekvés, hogy a magyar zene „tegnapi” és „tegnapelőtti’ stílusával meg akarjuk közönségünket ismertetni, erre a célra azonban zeneileg megoldottabb, magasabbrendű értéket képviselő kompozíciókat kellene kiválasztani. Nem Is szólva arról, hogy Vincze életművéről is hamis képet kap az a hallgató, aki éppen ebből az egy műből tájékozódik. Schumann: a-moll gordonkaversenye mindenekelőtt a szólista ügye: magát a zenei mondanivalót is a szólóhangszer jellege és igényei hívták életre. Nem tartozik az igazán nagy Schumann-művek közé, a művész képességein múlik, mit hoz ki belőle, mint ahogy igen gyakran „remekművé” válik nagy művészek kezében egy-egy második vonalbeli alkotás. Ilyenféle átlényegülésnek lehettünk ez alkalommal is tanúi. Mező László már korábban is mindent tudott, ami a gordonkajáték magasiskolájához tartozik, most mindezen felül nagyobb felszabadultság, a romantikus élményvilággal való közvetlenebb találkozás érződött játékán. Kár, hogy ezt külsőséges eszközökkel, feleslegesen eltúlzott gesztusokkal is megtoldotta. A hangversenyt Beethoven; VI. szimfóniája zárta. A zenekar és a karmester számára ez a mű adta a legnagyobb feladatot, s a bevezetőben elmondottak is leginkább itt érvényesültek. A felfogás és az előadás nem volt problematikus, egyenes vonalban haladt a meglehetősen lassúra vett első tételtől az illusztratív középső tételeken át a szépen felépített fináléig. Nem ingerelt ellentmondásra ez az interpretáció, de nem is nyújtott semmi olyan élményt, mely képes lett volna különösebben megragadni a hallgatóság figyelmét. Körber Tivadar A tanácsok segítik a családi események ünnepélyes megrendezését Megjelent a művelődés- ügyi miniszter rendelete a névadás és a házasságkötés társadalmi ünnepeinek, valamint a polgári gyász- szertartás megszervezéséről. A rendelet értelmében az említett családi események lebonyolításáról — ha ilyen irányú kívánság az egyének, az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek részéről felmerül — a tanácsok igazgatási szerve, illetve osztályai mellett külön e célra létrehozott iroda gondoskodik. Liszt—Bartók zongoraverseny Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 160., illetve 90. évfordulója ismét a magyar fővárosra irányítja a nemzetközi zenei élet figyelmét: negyedszer mérik itt össze tehetségüket, tudásukat öt kontinens fiatal pianistái. Az 1971 őszén megrendezésre kerülő zongoraversenyen minden olyan fiatal művész részt vehet, aki még nem töltötte be 32. életévét. Idehaza a fiatalok kiválogatásával és felkészítésével külön szakmai zsűri foglalkozik majd. A nemzetközi zongoraverseny zsűri jébe a rendezőség neves magyar és külföldi pedagógusokat, művészeket és zenei szakembereket hívott meg. A korábbi versenyektől eltérően ezúttal a fiatal pianisták két alkalommal szerepelnek majd az elődöntőkben, részint, hogy a zsűri alaposabban megismerhesse a versenyzők fel- készültségét. részint, hogy a fiatalok leküzdhessék a ..versenylázat”. A rendezőség 40 000 forintos első, valamint •uiooo 20 000 és H» 000 forintos II., m. és tV. díjat tűzött tt. 425 kilométernyi kőolaj- és földgázvezeték Újabb vasútvonalakat villamosítanak Somogyi Lajos, az MTI főmunkatársa jelenti: A népgazdaság fejlesztésének a következő öt évben is fontos eszközei lesznek az úgynevezett célcsoportos állami beruházások, amelyekre több mint 110 milliárd forintot, vagyis a beruházások teljes összegének majdnem egynegyedét fordítják. Az állami nagyberuházásoktól abban különböznek, hogy nem egy-egy nagyobb létesítmény, hanem a létesítmények nagyobb csoportjának, főleg kommunális hálózatoknak a létrehozását szolgálják, s a beruházásokkal kapcsolatos eljárás is egyszerűbb, rugalmasabb. A Gazdasági Bizottság meghatározta a célcsopörtos beruházások körét, az Országos Tervhivatal pedig — a minisztériumokkal egyetértésben — megszabta a beruházások tartalmát. Mivel a következő ötéves tervidőszakban újabb beruházások kerülnek vállalati hatáskörbe, s a korábbi célcsoportos beruházások egy része már megvalósult, most szám szerint kevesebb lesz a célcsoport, mint a gazdasági reform első három évében. Az 1971—75-ös időszakra összesen 13 célcsoportot szabtak meg, tizeneggyel kevesebbet, mint 1968—70 között, a ráfordított összeg azonban — főleg a nagyszabású lakásépítkezések miatt — nő. A következő öt év cél- csoportos beruházásai közé tartozik a kőolaj- és földgázvezeték-rendszer fejlesztése, amelynek nyomán 425 kilométeres vezetékrendszer épül. Befejezik az Algyő—Budapest és Algyő—Százhalombatta közötti kőolaj- vezeték építését, s megkezdődik a Budapestet Győrrel öszekötő föld- gázvezeték lerakása. Külön csoportba tartoznak a vasúti járműbeszerzéssel kapcsolatos beruházások, amelyek 13 500 tehervagon és 1200 vasúti személykocsi beszerzését teszik lehetővé. Erőteljesen folytatódik a vontatóeszközök korszerűsítése, 1975-re körülbelül 95 százalékra emelkedik a Diesel- és villamosmozdo- t-Wjab részanuyra. át sor rül a vasúti személykocsik teljes rekonstrukciójára. A közforgalmú vasúti közlekedés, a hálózatfejlesztés és korszerűsítés cél- csoportos beruházásai újabb vasúti vágányok lefektetését, a vasúti távközlő és biztosító berendezések korszerűsítését, állomások építését szolgálják. Bővül a többi között a szolnoki és a debreceni pályaudvar, és átépítik a budapesti Déli pályaudvart. Villamosítják a Budapest—Szob és a Szolnok—Békéscsaba—Lököshá- za közötti vonalat. További célcsoport az országos közforgalmú úthálózat fejlesztése, tovább épül a többi között az M—7-es út Balatonzamár- diig. A szállodaépítés is folytatódik. 6500—8500-zal növelik a szállodák befogadó képességét. E célcsoportos beruházásokhoz a vállalatok is jelentős összegekkel járulnak hozzá fejlesztési alapjukból A tervek szerint felépül az Emke, a Normafa, a keszthelyi Helikon és a budaörsi Wien Szálló, gyógyszállót építenek Hévízen, a Margitszigeten és Harkányban. Külön célcsoportba foglalták a közraktárhálózat fejlesztését, igen fontos cél a gabonakészletek tartós elhelyezésére alkalmas silók építése és a meglevők korszerűsítése. Célcsoportos beruházásokból öt év alatt 50 ezer vagon termény befogadására alkalmas gabonasilókat hoznak létre, vagyis háromszor annyit, mint az előző ötéves tervidőszakban. További célcsoportos beruházások újabb 6—7 ezer kórházi ágy, 250 tanterem létrehozását teszik lehetővé. ' Végül a központi lakásépítésre vonatkozó cél- ésoportos beruházásból 180—200 ezer lakás építésének teremtik meg az anyagi feltételeit. Mint ismeretes, az állam a magánépítkezéseket is támogatja. s így a negyedik ötáijs tervidőszakban ószszesen 400 ezer lakás épül. A célcsoportos beruházások az említetteken kívül az erdőtelepítésre és fásításra, a vízszolgáltatás, a vízkárelhárítás fejlesztésére, mezőgazdasági bekötőutak építésére is kiterjednek. A célcsoportos állami beruházások részletes terveit a minisztériumok 1971. március 31-ig készítik eL A tervek végrehajtásához szükséges több mint 110 milliárd forintból 36 mil- liárdot az állami költségvetésből, 44—45 milliárd forintot a tanácsi keretekből biztosítanak, a többiről a vállalatok gondoskodnak. A tanácsok szabad kezet kapnak ahhoz, hogy a“ rendelkezésükre álló összegeket a leggazdaságosabban használják fel. Szükség esetén — például ha valamely beruházáshoz csak később lesz anyag vagy kapacitás — a tervezett beruházásokat át is csoportosíthatják és ha egy-egy éven belül valamely tervezett munkát nem tudnak elvégezni, úgy a beruházásra szánt pénz maradványait átvihetik a következő évre. (MTI) Az érdekeltek díjtalanul vehetik igénybe a névadó, valamint a házasságkötés ünnepségeinek céljaira berendezett helyiséget, s az erre az alkalomra javasolt kulturális műsort — szavalatokat, köszöntőket, gépzenét —, s ugyancsak díjtalan a hivatalos személy — az anyakönyvvezető — közreműködése. Hasonló feltételek vonatkoznak a polgári gyászszertartás megtartására is. Ha azonban az említett külsőségeken kívül más igény felmerülne, a tanács végrehajtó bizottsága külön díjazást állapíthat meg. A névadó ünnepséget — hangsúlyozza a rendelet — csakis a gyermek anyakönyvi bejegyzése után, általában a születést követő egy éven belül lehet megrendezni. A rendelet 1971. január 1-én lép életbe. (MTI) Ki miért megy színházba? Közvéleménykutatás Szegeden Az elmúlt hónapokban több ezer szegedi színház- látogató kérdőíveken nyilvánította véleményét a bemutatott produkciókról). A kérdőívek adatait kódolták, lyukszalagon rögzítették. Az elemzés azt mutatja, hogy a közönség jórésze az operettet, a könnyű zenés darabokat kedveli, majd az opera és a próza következik a sorban. Balettelőadásokat a megkérdezettek alig 14 s- 'zaléka kér. Érdekes adat rogy a szegedi színházit. gató közönség nagyon fiatal, sok az egyetemista és a középiskolás. Egy-egy előadás látogatóinak átlag ötvennégy százaléka huszonöt éven aluli. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek közül minden harmadik egy-egy általa kedvelt színész játékának megtekintéséért megy el az előadásra. Felmérés a filmesztétika tanításáról Nemsokára széles körű vizsgálódásba kezd a Művelődésügyi Minisztérium a filmesztétika oktatásának módszereiről, hatékonyságáról. A felmérés célja, hogy megállapítsa, mit ért el a magyar oktatás a filmművészet megszerettetésében ég hogy melyek azok a módszerek, amelyekkel tovább lehet és kell haladni a néhány esztendeje megkezdett úton. A filmesztétika-oktatás körülbelül 80 ezer középiskolást érint. A filmesztétika oktatásának gondolata a tantervi reform megszavazása idején merült fel. Ekkor vált nyilvánvalóvá hogy a filmművészet oktatása elől nem térhet ki az iskola. A viták kiindulópontja az volt: lehet-e a filmet a maga művészet voltában megismertetni és megszerettetni a gyerekeikkel, éppen az irodalomtanításban? Befejeződött az őszi folyamszabályozás az fllsó-Tiszavidéken Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főépítésvezetősége befejezte az őszi folyamszabályozási és part- biztosítási munkákat. Az átlagosnál magasabb őszi vízállás ellenére folytatták a Tisza csanyteleki szakaszának két évvel ezelőtt elkezdett nagyszabású rekonstrukcióját. Itt öt év alatt 3 kilométer hosszúságban hozták rendbe a leszakadozott, erősen megrongált partot. A csanyteleki rekonstrukcióra Bt év alatt 34 millió forintot költenek. A Maros ferencszállási térségében ugyancsak kőburkolattal látták el az úszó vízkivételi műnél * a partot. Makó határában pedig úgynevezett terelősarkantyút, olyan folyamszabályozási művet építettek, amely megfékezi, más irányba tereli a Maros sodrását. (MTI) Vállalunk Panther autódaruval emelési munkákat Lakberendező és Építő Ktsz, Baja, Alföldi u. 6—8. Telefon: 536. 873 MEZOBER Bács-Kiskun megyei kirendeltsége új irodaházba költözött Űj címünk; Kecskemét, Széchenyi krt. 12. Telefon; 29-24. 25-35. 6971 Az 1963—64-es tanévben, amikor már hivatalosan is megkezdődött egyes filmesztétikai alapismeretek elsajátítása, Magyarország annyira egyedül volt Európában ilyen irányú törekvéseivel, hogy egyszerűen nem volt összehasonlítási Étlapja. Jelenleg a középiskola 4 osztályában csupán keretjelleggel szerepel a film művészetelméleti kérdéseinek tisztázása. A filmesztétika tehát meghonosodott, elsősorban Budapest néhány kerületében, de nálunk, Bács megyében is, mindenekelőtt az oktatásban úttörő kísérleteket végzett Kecskeméti Katona József Gimnáziumban. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy okvetlenül szükség van a fiiesztétikai ismeret- anyag bővítésére, csakhogy ez több objektív feltételhez kapcsolódik. Egyelőre nem minden iskola számára sikerül megfelelő vetítőgépet biztosítani, a szemléltető filmanyag száma nem bővíthető, s ugyanakkor maga a szaktudomány, a filmtudomány is erősen megkérdőjelezte a technizáló jellegű filmesztétika-oktatást. Mint a tavalyi országos filmesztétikai tanácskozás megállapította, a korábbi módszerek kitűnően beváltak a film technikai alapismeretei formanyelvének megismertetésében, de az esztétikai részletszépségek feltárásában korántsem bizonyultak kellően hatásosnak. Nagy változást vont maga után 1968-69- ben az Iskolatelevízió filmesztétikai adásainak rendszeressé válása egyrészt, mert a televízióskészülék - ellátás országszerte jobb, mint a vetítőgép-gazdálkodás, másrészt: nem igényel olyan felkészültséget, mint a vetítőgépek kezelése. Ugyanakkor a tv óriási anyagban tud válogatni. Ma már a középiskolák harmadik osztálya számára is sugároz műsort a tv, s a következő tanévben sor kerül az utolsó, a negyedik osztály bekapcsolására is a filmesztétika oktatásába.
