Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-15 / 293. szám
8. oldal liTCO. december 15, kedd A jövő év közepére elkészülnek a vállalatok első középtávú tervei Mint ismeretes, a vállalatok és szövetkezetek a negyedik ötéves terv időszakára középtávú tervet készítenek. E tervek jelentőségéről, kidolgozásuk módjáról tájékoztatást adtak az MTI munkatársának az Országos Tervhivatalban: A gazdasági reform nyomán a tervező munka sokoldalúbbá, felelősségteljesebbé vált, a vállalatok ma már csak úgy tudnak hatékonyan dolgozni, ha önállóságukkal élve több évre ■»lőre felmérik lehe- Kóegeiket. Az 1971—75-Ös időszak lesz az első, amelyre a vállalatok önálló középtávú tervet készítenek. A népgazdaság ötéves terve és a szabályozórendszer ma már ismert, és ez megteremtette a vállalati tervezés feltételeit, jogi kereteit. Az Országos Tervhivatal a vállalati tervkészítési irányelvek kibocsátásával. tehát módszerbeli- leg is segíti, magát a tervet pedig mindenütt a helyi viszonyoknak megfelelően állítják össze a vállalatok. A lényeges az, hogy a terv összhangban álljon a népgazdaság ötéves tervével. Ehhez a vállalatok rendelkezésére állnak a megfelelő tervhivatali és minisztériuni információk, köztük piaci előrejelzések, a nemzetközi tárgyalások menetéről, illetve eredményeiről szóló beszámolók, műszaki-gazdasági fejlesztési koncepciók. A vállalati tervezés legfontosabb feltétele azonban a saját piackutatás, a szállító- és felhasználó partnerekkel való konzultáció. Igén fontos, hogy a vállalati terveket a tanácsok terveivel egyeztessék. A középtávú tervekbe célszerű felvenni a műszaki fejlesztés, az álló- és forgóeszköz-fejlesztés és gazdálkodás, a termelés és értékesítés, az anyagszükséglet és készletgazdálkodás, a munkaerő & munkabér kérdéseit, a gazdaságossági és költségszámításokat, a nyereség, az árpolitika tervezett alakulását, fontos a pénzügyi feladatok, továbbá az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megtervezése is. Helyes, ha a finanszírozási terveket több változatban is elkészítik. Mindez főleg az iparra vonatkozik. A mezőgazda- sági üzemek elsősorban arra legyenek figyelemmel, hogy belföldön is, de különösen a külföldi piacokon növekvő igényekkel, egyre nagyobb versennyel kell számolniok, tehát a mezőgazdasági termelés szerkezetének is jobban kell igazodnia a kereslethez. Ebben az ágazatban is a legfontosabb feladatok közé tartozik a technika és a technológia fejlesztése, amelynek megtervezése elengedhétetleh. A belkereskedelem saját tervezési munkáját jelentősen megkönnyítheti, ha figyelembe veszi a fontosabb termékek iránti kereslet várható alakulásáról készült népgazdasági számításokat. A külkereskedelem számára a szqcialista országokkal kötött hosszúlejáratú megállapodások szilárd alapul szolgálnak az áruforgalom tervezéséhez. A nem szocialista országokkal is számos megállapodás született. Célszerű, ha középtávú terveiket a népgazdasági tervvel időben összehangoltan dolgozzák ki a vállalatok, vagyis ötéves terveket készítenek. Ez a módszer különösen a nagy vállalatoknak, egyesüléseknek, a trösztök keretében működő vállalatoknak ajánlható. Egyes tényezők azonban szükségessé tehetik, hogy hat-hét évre dolgozzák ki a középtávú terveket. Más esetek, például a piaci változások előrelátható nehézségei — két- hároméves terv kidolgozását indokolhatják. Mindenképpen számolni kell azonban azzal, hogy a helyzet esetleges változásai miatta tervet időközben ki kell egészíteni. kollektíváját. A középtávú tervet, széles körű megtárgyalása után az igazgató, illetve vezérigazgató hagyja jóvá. A számítások szerint a javaslat kidolgozásához három-négy hóA veszprémiek követték elsőként a kecskeméti kezdeményezési „A zenei irányú általános iskola ügyét ne hagyják...” zenekedvelők, a ma- | a Szovjetunióban, Tallinn- *yar kultúra barátai min- Iban nyílt meg az első olyan denütt megemlékeznek Kodály holtán 88. születési évfordulójáról. Az énekes- iskolákban rövid ünnepséiskola, ahol mindennap énekelnek, ahol a zenével is nevelnek. Kevesebb szó esett a kezdeményezés nap szükséges, további he- get tartanak ezen a napon, I hazai követőiről, a veszp teket vesz igénybe a vállalaton belüli vita. Ehhez elegendő idő áfll majd rendelkezésre. mért. a vállalati terveket 1971 június végéig kell elkészíteni, jóváhagyni és dokumentálni. hiszen ez az iskolatípus a I rémiekről, noha a város tanár úr zenepedagógiai elvein alapszik. Köztudott, hogy éppen szülővárosában’ vállalkoztak először lelkes nevelők Kodály Zoltán elképzeléseinek gyakorlati megvalósítására. Külföldön A megyei könyvtár ötéves terve Háromszázezerrel több könyv 1973-ben A vállalatok maguk választják meg a terv kidolgozásának módszereit, a terv azonban csak akkor lehet jó, ha elkészítésébe bevonják a vállalat egész •• Ültetvény-tervezés, szaktan ácsadás Az Országos Ültetvénytervező és Szaporítóanyagforgalmazó Vállalat megalakulása óta csaknem 156 ezer katasztrális holdra elegendő oltványt és szaporítóanyagot hozott forgalomba. Az országban 7 területi irodájuk van, ezek közül az egyik Kecskeméten. Várszegi Alajosnak, az iroda vezetőjének tájékoztatása szerint munkájuk az utóbbi évek során jelentősen megváltozott. Csökkent a nagyüzemi telepítések száma, inkább a felújítások kerültek előtérbe. Megnőtt a magánszemélyek szaporítóanyag és oltvány iránti igénye. Ezért a megye minden jelentősebb községében — összesen 25 helyen —- lerakatokat létesítettek. Ez év őszén a tervezett 160 ezer gyümölcsfaoltvány helyett 180 ezer kelt el, tavaszi értékesítésre meglehetősen kevés maradt. Szőlővesszőből viszont pilla» natnyilag is jelentős készletük van. Hiánycikk a meggy- és a kajszioltvány. Ezekből a faiskolákat ért károk miatt nem tudtak, illetve nem tudnak megfelelő mennyiséget beszerezni. Ültetvénytervezést a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetnek végeztek. A MEZŐBER és a kiskőrösi vízügyi társulat részére pedig geodéziai terveket készítettek. Szaktanácsadói hálózatuk 13 ezer holdon segíti a gazdaságok munkáját. Figyelemmel kísérik az ültetvények fejlődését, ügyelnek az agrotechnikai utasítások betartására. Nyáron leltároznak, értékelik az ültetvényeket, megállapítják a hiányokat. Terveik között szerepel egy saját üzlet létesítése Kecskeméten. Az 1972-lg elkészülő Irodaházban nyílna meg. A boltban szaporítóanyagokat, virágokat értékesítenének. D. É. A napokban készítették el a Katona József megyei Könyvtár ötéves tervét. A bevezetőben a megyei pártértekezlet megállapításaira hivatkoznak. „A közoktatás és a közművelődés fő célja a társadalom minden rétegében a magasabb színvonalú tudás megszerzésének elősegítése, a szocialista társadalom növekvő igényeihez igazodó ás alkotni tudó emberek sokaságának nevelése.” Hat fejezetre tagolva határozták meg a terv összeállítói, hogy mit tesznek a könyvtári szolgáltatások színvonalának emeléséért. A terv szerint 1975-re a tanácsi hálózatban a könyvtári kötetek száma várhatóan megközelíti az egymillió 360 ezret. Jelenleg 1 038 000 művet tartanak nyilván. Fokozottabb figyelmet fordítanak a helyes arányok kialakítására. Az állomány 40 százalékát teszi ki a szépirodalom, 16-ot a társadalomtudományi és ugyanennyit az ismeretterjesztő könyvek. Arra törekednek, hogy minden negyedik kötet a gyermek és ifjúsági korosztályokhoz szóljon. Ezért a beszerzési keret 30—35 százalékát ilyen könyvek vásárlására fordítják. A tervek szerint 1975-re a lakosság harmadrésze „beiratkozik” valamelyik tanácsi és szakszervezeti könyvtárba. „A jövő olvasó népe a gyermek, ezért azt szeretnénk elérni, hogy az általános iskolák tanulóinak legalább a fele rendszeresen olvasson.” A nagyközségekben is önálló ifjúsági részlegeket alakítanak ki, szakképzett és pedagógiailag művelt könyvtárosok alkalmazásával. A tervezet kidolgozásánál figyelembe vették a III. Országos Könyvtáros Konferenciára kibocsátott dokumentumokat. A feladatokat csak állandó önműveléssel, alkotó munkával teljesíthetik a könyvtárak dolgozói. Munkájuk során, a tervfeladatok valóig váltásánál bizonyára felhasználják majd a Budapesten ma kezdődő konferencia tapasztalatait, útmutatásait is. H. N. zenei élete mindenképpen megérdemli figyelmünket. Nagyszerű énekkara, zenekara külföldön is sok sikert aratott. Ezekben az együttesekben sok olyan kórustagot, hangszerest találni, akik az ottani énekesiskola növendékei voltak. Nagy Lídia az intézmény szervezője, első igazgatója Kiskunfélegyházán született, és sokáig az egyik tanyai iskolában tanított. A közelmúltban vaskos füzetben összegezte pedagógiai tapasztalatait, s nyugdíjas korában papírra vetett visszaemlékezéseiben kességű eseményeket rögz tett. Most néhány részle közlésével a második énei zenei alapításának körű’ ményeit idézzük fel. „1953. május 22-én s Éneklő Ifjúság hangvers« nyén felesége társaságába részt vevő Kodály Zoltá tiszteletére adott fogadáso a mester a város vezeti ségének figyelmébe ajár lotta a Kecskeméten ke éve működő ének-zenei á talános iskolát. Vázolta a iskola célját; a tankötele korba lépő gyerek az ábéc tanulása mellett játékosa kottaolvasási készségre szert tegyen. Nagy örör volt számomra, sünikor ki jelentette, hogy hasonló ir tézmény létesítésére Veszj rémben is megvannak személyi feltételek. Cs« kélységemet ajánlotta. Lé togatásuk után néhány naj művelődéstörténeti érdé- I paí levelet kaptam tőlük „Kedves Lídia! Az úton és hazaérkezve még tovább zsongtak ben nünk az ottani kedves jelenetek, s egyhamar ner is fogjuk feledni azokat. Különösen az aranyé csöppségek buzgó és figyelmes éneklését. Nagy örömünkre szolgál, hogy képességeinek meg felelő munkakörhöz jutott... A zenei irányú általános iskola ügyét ne hagyja abba, és igyekezzék, hogy szeptemberre megnyílhas son ... Kodályék” Már május 30-án Kecs- j ... Ottlétünk alatt óráké kemétre utaztam az okta- látogattunk, tárgyaltunk tásl osztály vezetőjének j nevelőkkel, szakemberek társaságában, aki szintén magáévá tette az ügyet. Amikor vonatunk elhagyta a fővárost, s az Alföldön száguldott, a szülőkéi, városi vezetőkkel. Az zal búcsúztunk Nemes szeghynétől, hogy remél jük: sikerül Veszprémbe: a második ének-zenei isko A „dinamitkirály végrendelete II Hetvenöt évvel ezelőtt, 1895. november 27-én Alfred Nobel svéd vegyész aláírta híres végrendeletét, amellyel hatalmas vagyonát a róla elnevezett díjak létesítésére hagyományozta. A. Nobel, a XIX. század nagy feltalálója — a „dinamitkirály” — az 1883-ban felfedezett dinamit és más robbanóanyagok, a gyutacsok gyártásával, valamint a bakui olajmezők kiaknázásával hatalmas vagyonra (mintegy 50 millió svéd korona) tett szert. Nobel élete ellentmondásokkal. vívódásokkal telített. Találmányaival az emberiséget akarta szolgálni, ugyanakkor élete végéig a pusztítás eszközeit gyártotta. Terve, hogy az örök békét megteremtheti a félelem, vagyis egy elképzelhetetlen, borzalmas robbanóanyag felfedezése, olyan elmélet maradt, ame^er mér maga nem hitt. Világosan látta kudarcát, levonta következményeit, s elhatározta; halála után átenaz emberiséget, a békét szolgálják. 1895. november 27-én földjétől évekre elszakadt la alapkövét leraknunk. ember meg. érzései rohantak Július 23-án újból pá soros levelet kaptam: „Kedves Lídia! Szeretném tudni, megindul-e az éneklő általáno iskola ősszel? Kodály Zoltán” Megnyugtathattam mestert. 1953. szeptember elsejével megkezdődött a tanítás az ország második énekzenei általános iskolájának első osztályában. Sokat segítettek a megye és a város vezetői. ... 1963-ban, a fennállásának tízéves évfordulóját ünneplő oktatási intézményt a művelődésügyi mi niszter „A szocialista kul t.úráért”-jelvérinyel tüntet te ki. Nagy Lídia és társai ki váló munkát végeztek é hozzájárultak művelődés politikai célkitűzésein] gyorsabb valóra váltásá hoz. Büszkék vagyunk ar ra, hogy „az alapító igaz gató” megyénk szülötte. — i — r Párizsban a Svéd Klubban, A jobb ellátás érdekébsi aláírta végrendeletét, ame- Vizsgálatsorozat a hiánycikkekről lyet négy tanú aláírásával hitelesített. Az aláírással létrejött az az alapítvány, amely Nobel teljes vagyonát képezte. A vagyon évi kamataiból — 5 egyenlő részre osztva — azokat díjazzák, akik a fizika, a kémia, az orvostudomány vagy fiziológia, az irodalom, valamint a béke terén az emberiség érdekében nagyot alkotnak, sokat tesznek A nemzetközi Nobel- díjat évenként adják ki az alapító halálának évfordulóján, december 10-én. Az elmúlt hét évtizedben hat magyar tudós kapta meg a neves díjat, a következők; Fizika; Wigner Jenő 1963-ban, kémia: Zsigmondy Richard 1925-ben, és kémia; Hevessy György 1943-ban. orvosi; Bárány Róbert 1914-ben, orvosi, fiziológiai : Szent-Györgyi Algedi hatalma.« vagyonát 1 bért 1937-ben, orvosi; Bé- azoknak, akik a tudományt,: késy György 1961-ben. December közepén még zavartalan a közúti szállítás, ennek ellenére — valószínűleg a rossz áruellátás miatt — az ország egyes vidékein néhány élelmiszer hiányzik az üzletekből — erre az általános megállapításra jutott a megyei élelmiszer-ellenőrző intézetek legújabb vizsgálatsorozata, amely arra keresett választ: a tél elején hogyan alakul az országos ellátás? Például jóformán az egész országban nehezen lehet hozzájutni olcsó olajos halhoz, száraz töltelékáruhoz, és zsírszalonnához. Nincsen elegendő csomagolt sertészsír, néhány különleges kekszféle sem. de még a savanyúságok választékát ig joggal lehet kifogásolni. Az intézetek munkatársai az ország különböző vidékein további hiánycikkeket is „találtak”. Nem egy esetben olyai árukról van szó, amelyek hez a szomszédos megyében könnyen hozzá lehe jutni. A békéscsabai intézet körzetében példáu hiány mutatkozott élesztő bői és egyes, általában olcsóbb készételekből, szalontüdőből, vesevelőbő stb. Eléggé nehezen lehetett hozzájutni az étolajhoz is. A pécsi ihtéze körzetében több húskonzervet, mákot vásárolta! volna a háziasszonyok — ha lett volna kínálat. Szeged vidékén kevés volt 1 gyorsfagyasztott étel. Szé kesfehérvár körzetében pe dig a rétesliszt és a búza dara „tűnt” el. Igaz. csak rövidebb időre. Szombat helyen több üzletben a étolajat ég az élesztőt keresték hiába a vásárlók. Az intézetek a vizsgálat eredményéről értesítették az illetékes kereskedelmi szerveket
