Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
A4 űvészgyerekek Kijev központi kiállítótermében az Ukrán Köztársaság nagyon ifjú művészeinek több mint kétezer munkája látható. A szerzők életkora 5—15 év. Bemutatnak rajzokat és szobrokat, hímzést és mozaikot, játékot és selyemfestést, intarziát, érmét, fafaragást. A szereplő témákat felsorolni még tovább tartana. Szinte lehetetlen összeszámlálni, hogy mi gyújtotta föl az ifjú művészek képzeletét és szívét, s mi minden tükröződik műveikben. A résztvevők csaknem valamennyien tagjai az iskolai és úttörőházi művészeti szakköröknek. Igen figyelemre méltó, hogy a gyermeki szem nemcsak meglát mindent. hanem észreveszi a dolgokban a lényeget. A gyermek azt rajzolja, ami számára különösen fontos, amit szeret, ami izgatja, ami erős benyomást tett rá, ami a véleménye szerint érdekes, jelentős és szép lesz. A kisiskolás korú gyerekek nem természetutánzó módon dolgoznak. Munkáikban a főszerepet a képzelet és az átlényegítés játssza. Bal oldali képünk a Lenin-centenáriumi év tiszteletére rendezett kiállítás termében készült. A sok mű közül pedig ízelítőnek bemutatjuk a 10 esztendős szevasztopoli kislány, Marina Jakovleva „Cirkusz” című festményét. (Valenytyina Ole.jnyik tudósítása) „keceli batik” hír- neve a semmiből teremtődött, és ma már — Indiában például — a magyar gyermekrajz egyik legismertebb megszemélyesítője. A világ minden tájáról odaküldött pályázatok közül már évek óta a keceli általános iskolások a legnagyobb természetességgel hozzák el a különféle díjakat. A szakkör öt önálló kiállítást rendezett már, jelenleg Tokajban látható a gyerekek hatvan, selyemre készült, változatos színekben pompázó alkotása. A batik mintázat érdekessége, hogy megismételhetetlen, minden darab egyedi A kecellek viasszal takarják be a selyem azon részeit, ahol nem akarják, hogy megs/ínezze a festék, tehát szinte „negatívban” dolgoznak, fis utolérhctetle- nül. Íme, pé’dának Árvái Etelka munkája; „Öregasz- szonyok”. (—ts) Semmiből a világhírig Matuzsálemek „Milyen csodálatos a világ” — énekelte két esztendeje a 68 éves Louis Armstrong, a világ nagy dzsesszzenésze. Illyés Gyula 67, Déry Tibor 75 esztendős volt, amikor hozzátették irodalmi folyóiratainkban öregkori önmegfigyeléseiket. Ugyanakkor bölcseleti tanulmányt is olvashattunk a halállal való szembenézésről, az. elmúlás elviselhetővé tételéről. Ezekkel a friss vallomásokkal együtt sem ismerjük, eléggé öregeinket. Orvosi megállapítás, hogy idegrendszerünkben azok a működési tulajdonságok alakulnak ki, amelyek tulajdonképpen a korai gyermekkorra jellemzőek. A bébiknek mégis sokkal inkább kedvükben járunk, összehasonlíthatatlanul kedvesebben szeretjük őket, mint azokat, akik velünk tették ugyanezt. Különböző korokban és más-más égtájakon nagyon eltérő sors az aggoké. A vének mindenható tanácsának éppúgy az alkotói voltak, ahogy közülük kerültek ki a halált választó önkéntes száműzöttek, akik mindent hátrahagyva fölkerekedtek, hogy ne legyenek gyerekeik és szűkebb közösségük terhére. A modern társadalom eleeend javat t“rmel ahhoz, hog’- eltartsa öregeit. és kevr kivitelt leszámítva a fe1 nőtt gyerekek is hajlar dók nap mint nap szava tolni a nyugodalmas é megérdemelt pihenést. Az átlagos életkor kitolódott, a mai európai emberkét* szer vagy háromszor olyan hosszú időn át él, mint némely afrikai bennszülött-törzs tagja. S szinte kifej ezhetetlenül többet megélünk, mint történetesen 90 vagy száz évvel ezelőtt ugyanezen kontinens lakója. Az 1880-as, vagy' még. távolabbi születésűekre volt kíváncsi az idén tavasszal a Központi Statisztikai Hivatal. A járási felügyelőségek dolgozói kérdőívvel a kezükbe» kopogtattak náluk, hogy körülbelül száz különféle kérdésre kérjenek feleletet. A válaszokat az öregek és az öregedés problémáinak vizsgálatában hasznosítják. Január végére, a nép- számlálás befejeződése után kialakult a teljes címlista. Báes-Kiskunban ekkor 488 kilencvenéves I vagy ennél is Idősebb embert tartottak nyilván. Az adatfölvétei áprilisban kezdődött, s a statisztikusok már csak 463 címre mentek el, mert időközben huszonöt halotti anyakönyvi lap érkezett be. A hónap végéig végül is 424 kérdőívet sikerült kitölteniük, mivel további 39-en elhunytak. Azóta tovább csökkent a számuk. Örökre eltávozott például az 1871-es születésű kecskeméti Máté Ida, aki idős hölgytársai között is egyedülálló volt, mivel kilencvenkilenc esztendőn át megmaradt hajadonnak. A felhalmozott adatokból korai lenne bármiféle következtetést levonni. A feladatok egy részét nagy teljesítményű elektronikus számítógépek oldják meg- Mégis érdekes, hogy az összesen harminckét, 95 évnél idősebb ember túlnyomó többsége — hármójuk kivételével — nő. Megadunk-e számukra mindent, miután kényszerűen egyre távolodnak a tevékeny élettől? Amikor 65 év felett lassan pusztulnak már az idegsejtek, és — nem tehetnek róla — beszűkül az alkalmazkodási képességük? Vajon miért csak néhányan vélekedtek úgy, hogy a hosszú élethez gyermekeik, unokáik gondoskodása íortítof*e őktt? S?irirw. túl gvekran ké- őn döbbenünk csupón -á, hogy öregeink — min'; .József Attila a mosónőkről írta — „korán halnak”, üaláss Ferenc a petőfi népe Szerkesztette; Pavlovits Miklós MELLÉKLETE Fotó: Pásztor Z„ Tóth S. MTI Fivérekből — NŐ A gyermekkort és az öregséget a nemiség előti illetve utáni éveknek szoktak nevezni A képen lát ható érettkorú Lenettre és Laurine nemrégiben mé férfi volt. Az Egyesült Államokban levő Minnesotc Egyetem klinikáján végezték a műtétet, amelyne eredményét jól szemlélteti a fotó. Az orvostudomány ban ez az első eset, hogy két testvéren hajtottá végre a nemiséget átalakító onoráeiót. A körülmények természetesen nem ismeretesek, d feltehető, hogy úgynevezett hermafroditizmus. kötne műség állt fenn. Erre. a mitológiai Hermeszről é Aphroditéről elnevezett fejlődési rendellenességre a. a jellemző, hogy egy emberben mindkét ivarmirig\ jelen van. A külső — tehát férfi vagy női — jellei aszerint alakul, hogy melyik ivarmirigy működési az erősebb. Ez azonban idővel változhat, ilyenkor végezhették el Lenettre és Laurine műtétéi
