Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

«. oM al 1970, november 11. szerda Physicusok, chirurgusok, orvosok Kétszáz esztendeje ad­ták ki a „Generale Norma- tium Santitis”-t, az első hazfc; általános egészség- ügyi jogszabályt, megkez­dődött az orvosképzés a nagyszombati egyetemen, százhetvenöt éves a bajai kórház: ösztönző alkalmak megyénk orvostörténeti ér­dekességeinek felidézésére. „Szegődött szolgák A földi élet a siralom völgye — tanította az egy­ház. A középkorban mégis püspöki, érseki udvarok­ban találunk gyógyítással foglalkozó embereket. Rendszerint papokat. Kalo­csán már 1332-ben physi- cusnak nevezik János ka­nonokot. Ferencz borbély­nak hagyományozza coboly­bundáját, aranyláncát és más értéktárgyait 1543-ban Frangepán érsek. A köznép végső szükségben, kétség- beesésben a javasasszo­nyokhoz, kuruzslókhoz for­dulhatott. Tudomásunk szerint a kalocsai Möller Károly szerzett megyénk lakosai közül elsőként tudori ok­levelet. A németországi Halle városában. Később Pozsonyban praktizált, s ál­talános közegészségügyi kérdésekkel is foglalkozott. Az ő javaslatára íratta össze a XVIII. század vége felé Csáky érsek a Duna— Tisza közén található gyógyvizeket. A járványo­kat követő döbbenet (az epemirigy nem ismer va­gyoni különbségeket), a fel­világosodás homályt oszla­tó áramlatai, a termelési érdekek egyaránt megkí­vánták az orvosi ellátás ja­vítását. Megyénk területén 1715-ben mindössze 4 dok­tort tartottak nyilván. 1752-ben már tisztiorvoso­kat alkalmaznak, s 1840- ben másfél száz orvos tevé­kenykedett szűkebb ha­zánkban. Iszonyatosan ne­héz körülmények között dolgoztak. 1825-ig a sze­gődött szolgák rendjébe tar­toztak, mivel hivatalt csak nemesember viselhetett. A dunapataji illetőségű, hosz- szabb ideig Baján prakti­záló Kubinszky Mátyás ke­serűen panaszkodik: „Or­vosnak csak idealista men­jen, vagyont sohasem lehet á gyakorlatból gyűjteni”. Híres gyógyítók Kecskeméten már 1752- ben kinevezett városi ki­rurgus működik, s négy év­tized elteltével „fisicus” is: Herpay Gábor. 1791-től né­hány esztendeig tudós Zay Sámuel gyógyította a rá­szorulókat. Ő javasolta el­sőként helyi ispotály épí­tését. Elgondolását Milhof- fer István váltotta valóra az Epreskertben, a mai Művésztelep szomszédságá­ban. Kollégája, dr. Séni Já­nos oly sok kiváló utódjá­val egyetemben felkészült­ségét a közélet más terüle­tein is igyekezett hasznosí­tani. Meteorológiai feljegy­zései, avagy „légtüneti észleletei” forrásértékűek. Horváth János ténykedé­se külön tanulmányt érde­melne. Olyan sikerrel gyó­gyította Kossuth Lajos itt tartózkodó édesanyját, hogy a- forradalom napjaiban or­szágos méltóságot kínáltak föl számára. Maradt, gyó­gyítót önzetlenül és tó; sőbb bújtatta a száműzött politikus édesanyját és nő­vérét. A gondolkodásmód válto­zását Kiskunhalas példáz­za a legszembetűnőbben Itt élt, itt pusztult el mág­lyán az utolsó magyaror­szági boszorkányégetés ál­dozata, Bozsémé Csapó Ka­talin. Alig negyven esz­tendő elteltével, 1790-ben itt építik közadakozásból az első orvoslakást, „illendő kvártélyt, az egészségnek jobb móddal való fenntar­tásáért”. Az Orvosi Tár 1830-as évfolyamában a bajai Já­kobéi János dolgozatai ol­vashatók. Kollégája, Kraj- nik János szövegezte 1826- ban a skorbut elleni orszá­gos rendelkezést. A XVIII. században és a XIX. első felében az or­vosok természettudományos iskolázottságuk, életismere­tük, nyelvismeretük hatá­sára, a honi elmaradottság látványától szüntelenül ir­ritálva a haladó gondolatok természetes szövetségesei, a társadalmi reformok szor­galmazói. Heltai Nándor Méltók-e a párttagságra? Portré egy ifjú kommunistáról Az MSZMP járási és vá­rosi küldöttértekezleteit megelőzően élénk vita ala­kult ki a párttagok között arról: szükség van-e a tag- felvételi korhatár leszállí­tására? Érvek és ellenérvek csatáztak. Vajon elég érett-e a 18 éves a felelősségtel­jes megbízatásra, a felada­tokra? Tisztán lát-e az élet, a világpolitika dolgai­ban, eseményeiben? Volt viszont, aki számos múlt­beli konkrét példára hi­vatkozva helyeselte a vár­ható döntést. Hiszen a pártnak nem csupán 18 éves, hanem jóval fiatalabb mártírjai is voltak! 583 kiváló ára 1967-ben az Országos Piackutató Intézet, a Ke­reskedelmi Minőségellenőr­ző Intézet és az Iparmű­vészeti Tanács közreműkö­désével megalakította a „Kiváló áruk fórumát”, hogy felkutassa és propa­gálja a hazai ipar minősé­gileg és esztétikailag ki­emelkedően jó tulajdonsá­gokkal rendelkező termé­keit. Mint a működési szabály­zat kimondja, a fórum fő célkitűzése, hogy ösztönöz­ze a gyártó üzemeket a termékek használati és esz­tétikai értékeinek állandó és céltudatos emelésére. Ez­zel segíti a kereskedelmet, hogy a beszerzés és értéke­sítés során előnyben része­sítse a szükségletek maga­sabb szintű kielégítésére alkalmas cikkeket. S végül, hogy eligazítsa a fogyasz­tókat, hogy propagálja a kiváló tulajdonságokkal rendelkező termékeket. 1967 óta 583 terméknek ítélték oda a megkülön­böztető minősítő jelet az egymásbafonódó háromszö­get — Hogy lesz egy termék­ből kiváló áru? — keres­tem fel a fórum illetéke­seit — Évente kétszer nyil­vános pályázatot hirdetünk, amelyen a vállalatok olyan termékekkel pályázhatnak, amelyek a hazai szabvá­nyok előírásainak kiválóan megfelelnek, s kivitelük­ben, formájukban is eszté­tikusak. Először a KERMI, a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet ad bizo­nyítványt az árunak. Csak e bizonyítvány birtokában juthat az esztétikai zsűri elé. Az Iparművészeti Tanács öt szakembere, a gyártó üzem szerinti tárca képvi­selője, a Belkereskedelmi Minisztérium, a KERMI és az Országos Piackutató In­tézet szakembereiből álló zsűri dibit végső soron, vi­selheti-e az áru 3 évig a megkülönböztető minősítő jelet. Három év letelte után újból pályázhat az áru. A szigorú bírák olykor heves viták közt utasítják el, vagy minősítik kiválóvá az árut. — Hány termékből vá­lasztották, ki az 583 ki­válót? — Ügy kétezerből. — Sok vagy kevés? — Nagyon kevés, hiszen több százezer termék van kereskedelmi forgalomban. — S hány vállalat ter­mékei közül választhattak? — 58 ipari és kereske­delmi vállalat „repertoár­jából”. — Például? ipari Vállalat Otelló garni­túrája, a Fővárosi Gázké­szülékgyártó Vállalat gáz­kandallója, a Győri Textil­ipari Vállalat ágyneműi, a Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat műbőr bőröndjei, az Alu- míniumgyár kukta edényei, a Csepel Kerékpárgyár ösz- szecsukható kerékpárja. A legtöbb cikkel éppen azok a vállalatok jelentkeztek, ahol már verseny van — az élelmiszeriparban, a kozmetikai és háztartás­vegyipari cikkekben. Ezért láthatja a vásárló a leg­gyakrabban a kiváló áru jelet mosószereken, a Ca- mea cikkeken, a nagykő­rösi, a szegedi vagy a ka­locsai konzervgyárak ter­mékein, a különböző gaz­daságok italain. A fórum nemcsak bíráló szerv. Piackutató szerepet is betölt. Megkeresi, fel­kutatja a vállalatot, más­kor a kereskedelemben nyert információ útján hív­ja fel a gyártók figyelmét — induljanak a pályázaton. Az is előfordul, hogy a KERMI más irányú vizs­gálata során győződik meg az áru kiválóságáról, s jel­zi a vállalatnak, ilyen mi­nőséggel a kiváló áruk fó­rumán is pályázhat. A fórum nemcsak elis­mer vagy elutasít, de taná­csot ad, javasol is, hogy javítsák ki az apróbb mi­nőségi vagy esztétikai hi­bát. Azt mondják, a kiváló áruk fóruma az új gazda­ságirányítási rendszer ko­raszülött gyermeke. Kora­szülött — mert ha egy termék csak egy csatorná­ból kerülhet a fogyasztó­hoz vagy éppen hiánycikk — mi ösztönözheti a gyár­tót az állandó jó minőség garantálására. Azt mond­ják, koraszülött. Holott na­gyon is aktuális, időszerű intézmény (Angliában 20 éve, Svédországban évtize­dek óta működik hasonló minősítő szerv). Hiszen az .előrelátó, kicsit is távlat­ban gondolkozó vállalatnak tudnia kell — bármelyik pillanatban akadhat bel­földi vagy külföldi ver­senytársa. Amikor már egyáltalán nem mindegy — kiváló-e a termék vagy nem. — S ki garantálja, hogy a kiváló áruk fórumán ki­tüntetett termékek tartják a minőséget? — Maga a fórum. Téte­lesen és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a termékeket a gyárban és a kereskedelmi forgalomban egyaránt. S ha bármilyen kifogásolnivalót találnak — figyelmeztetik a vállalatot. Ha háromszori egyezik a minőség az ere­deti mintával, a kiváló áru jelet megvonják és erről tájékoztatják a nyilvános­ságot. — Került már sor ilyen megvonásra? — Két ízben, a Pax toli­tól és a Kotyogó kávéfőző­től vontuk vissza a minő­sítő jelet. Ezekben a napokban is­mét összeül a fórum zsűri­je. Most értékelik az 1970 második felében pályázó áruk minőségét, esztétikai kivitelezését. A pályázatra közel 100 terméket nevez­tek be. A KERMI minőségi vizsgálatán jól szerepeltek az aluteflon edények, a Herbária hajápolószere, a Békéscsabai Konzervgyár tésztái, a KÄMA gyümölcs- szörp, a DÉLKER Vállalat 2 italfélesége és a Coca- Cola. Ne vágjunk azonban eléje a nyilvános eredmény- hirdetésnek. December vé­gén, az Otthon Áruházban kiállításon mutatják be az új kiváló árukat. K. M. Végső soron a nézeteket úgy sikerült közös neve­zőre hozni, hogy — mint a pártélet minden frontján — nincs helye általánosí­tásnak. Esetenként kell be­hatóan vizsgálni, alaposan fontolóra venni, hogy a ké­relmező fiatal „megüti-e a mércét”, helye van-e az élcsapat tagjai közt. * Almósi Erzsébet , a Szegedi Ruhagyár bácsal­mási üzemének bérelszá­molója, fiatalon — alig 21 évesen — került a pártta­gok sorába. Egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt, amely évek során át nevel­te, s amelynek tevékeny tagjaként tett szert politi­kai, világnézeti éleslátásra. — Régi mozgalmi mun­kás vagyok — mondja, és kissé szokatlanul hangzik ezt a húszévesek világán alighogy átlépett fiatal lány szájából hallani, de ez a tény. Hét éve, hogy be­lépett a KlSZ^be, közben osztálytitkár is volt, majd a ruhagyár KlSZ-szerveze- tében folytatta, nyomban munkába állása után, tevé­kenységét. Már az első tag­gyűlésen felszólalásra je­lentkezett. A formalitások ellen emelt szót, kihangsú­lyozva, hogy nemcsak a pontos tagdíjfizetés teszi a KISZ-tagot... — Hogyan került ebbe az üzembe? — Megszoktam, hogy dol­gozzam, valamit mindig csinálják. Nem bírom a tétlenséget! S bár keres­kedelmi szakközépiskolát végeztem, azt mondtam: nem baj, ha „gépre” kerü­lök is, vállalom. Először tényleg fizikai munkakör­ben, szalagon dolgoztam, a KISZ javaslatára lettem később bérelszámoló. — Mint korban egészen közelálló: mi a véleménye a 18 éves tagfelvételi ha­tárról? — Fia nyom valamit a — A Szék- és Kárpittá-1 figyelmeztetés .«tó» nem Borkősavüzem Kuníehéitón Népgazdaságunk új, jelentős üzeme készült el Kun- fehértón, az állami gazdaságban. Rövidesen megkezdi munkáját a borkősavüzem. Hazánk, sőt a KGST-or- szágolc között is egyedüli ez a gyár. Az eddig kárba- veszett szőlőtörkölyből és borseprőből a gyógyszeripar egyik fontos alapanyagát, az eddig 520 ezer dollár ér­tékben importált borkősavat gyártják majd itt Mel­léktermékként pedig pálinka, valamint egy magyar szabadalom a Karbavitid fehérjetartalmú takarmány is készül. Képünkön: az új üzem egy részlege, ahol a borkősav alapanyaga, a kalciumtartorát készül. (MTI-foto — Bajkor József felv. — KS) latban az én személyes véleményem: oly régóta végzek társadalmi és ifjú­sági munkát, hogy bizonyá­ra jogosan kérhettem vol­na már 18 évesen is a fel­vételt. Ami az elvet illeti: jólesik, hogy bíznak ^ ben­nünk fiatalokban, előlege­zik a véleményt, hogy a párttagságra alkalmasak vagyunk. Tudom, sok még a felelőtlenség, hanyagság, hányaveti ■ magatartás. De higgyék el — s ezt, azt hi­szem, nem kell különöseb­ben bizonygatnám —, az ifjúság jobbik és nagyobbik része felnőtt a feladatok­hoz. S ha maga is kéri, és mások is úgy látják, méltó a kommunista tennivalók végzésére. — Mit érzett, amikor pár hónapja kezébe vehette a piros párttagsági könyvecs­két? — Nagy hálát. S erősö­dött bennem a tudat, hogy ezért jobb munkával, na­gyobb igyekezettel kell „fi­zetni”. — S most hogyan tovább? — Szeretnék mielőbb „teljesértékű” kommunista lenni. Pártoktatásra járok, de jó volna elvégezni a marxista—leninista közép­iskolát is. — A szülei hogyan fo­gadták a tagfelvétel hírét? — Pártonkívüliek, de már KlSZ-ista- koromban is he­lyeselték, hogy részt veszek a mozgalomban, azzal a feltétellel, ha meg tudok birkózni a vállalt felada­tokkal. Különösen apuval beszélgettünk sokat. Ö azt mondja: helyes., hogy be­léptem a pártba. Ha becsü­lettel kiveszem a részem a pártmunka nehezéből, az egész család büszke lesz rám... • Felvillantottunk egy arcot. Nem 18 éves ugyan, de már ennél' jóval korábban reszt kért a párt „arany tartalékának” a fel­nőttekhez illő munkájából. Nem mondta ki így.' de megnyilatkozásaiból kitű­nik: sokakéhoz hasonlóan, az ő véleménye is, hogy a jobbak, az érettek, a tenni akarók és tudók — eseten­kénti mérlegelés alapján — méltók arra, hogy kommu­nistáknak neveztessenek. Almási Erzsébet példáját tettük a mérlegre. S a vég­ső döntést arról, amiről vele beszélgettünk, nemso­kára megtudjuk. Jóba Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents