Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-11 / 264. szám
«. oM al 1970, november 11. szerda Physicusok, chirurgusok, orvosok Kétszáz esztendeje adták ki a „Generale Norma- tium Santitis”-t, az első hazfc; általános egészség- ügyi jogszabályt, megkezdődött az orvosképzés a nagyszombati egyetemen, százhetvenöt éves a bajai kórház: ösztönző alkalmak megyénk orvostörténeti érdekességeinek felidézésére. „Szegődött szolgák A földi élet a siralom völgye — tanította az egyház. A középkorban mégis püspöki, érseki udvarokban találunk gyógyítással foglalkozó embereket. Rendszerint papokat. Kalocsán már 1332-ben physi- cusnak nevezik János kanonokot. Ferencz borbélynak hagyományozza cobolybundáját, aranyláncát és más értéktárgyait 1543-ban Frangepán érsek. A köznép végső szükségben, kétség- beesésben a javasasszonyokhoz, kuruzslókhoz fordulhatott. Tudomásunk szerint a kalocsai Möller Károly szerzett megyénk lakosai közül elsőként tudori oklevelet. A németországi Halle városában. Később Pozsonyban praktizált, s általános közegészségügyi kérdésekkel is foglalkozott. Az ő javaslatára íratta össze a XVIII. század vége felé Csáky érsek a Duna— Tisza közén található gyógyvizeket. A járványokat követő döbbenet (az epemirigy nem ismer vagyoni különbségeket), a felvilágosodás homályt oszlató áramlatai, a termelési érdekek egyaránt megkívánták az orvosi ellátás javítását. Megyénk területén 1715-ben mindössze 4 doktort tartottak nyilván. 1752-ben már tisztiorvosokat alkalmaznak, s 1840- ben másfél száz orvos tevékenykedett szűkebb hazánkban. Iszonyatosan nehéz körülmények között dolgoztak. 1825-ig a szegődött szolgák rendjébe tartoztak, mivel hivatalt csak nemesember viselhetett. A dunapataji illetőségű, hosz- szabb ideig Baján praktizáló Kubinszky Mátyás keserűen panaszkodik: „Orvosnak csak idealista menjen, vagyont sohasem lehet á gyakorlatból gyűjteni”. Híres gyógyítók Kecskeméten már 1752- ben kinevezett városi kirurgus működik, s négy évtized elteltével „fisicus” is: Herpay Gábor. 1791-től néhány esztendeig tudós Zay Sámuel gyógyította a rászorulókat. Ő javasolta elsőként helyi ispotály építését. Elgondolását Milhof- fer István váltotta valóra az Epreskertben, a mai Művésztelep szomszédságában. Kollégája, dr. Séni János oly sok kiváló utódjával egyetemben felkészültségét a közélet más területein is igyekezett hasznosítani. Meteorológiai feljegyzései, avagy „légtüneti észleletei” forrásértékűek. Horváth János ténykedése külön tanulmányt érdemelne. Olyan sikerrel gyógyította Kossuth Lajos itt tartózkodó édesanyját, hogy a- forradalom napjaiban országos méltóságot kínáltak föl számára. Maradt, gyógyítót önzetlenül és tó; sőbb bújtatta a száműzött politikus édesanyját és nővérét. A gondolkodásmód változását Kiskunhalas példázza a legszembetűnőbben Itt élt, itt pusztult el máglyán az utolsó magyarországi boszorkányégetés áldozata, Bozsémé Csapó Katalin. Alig negyven esztendő elteltével, 1790-ben itt építik közadakozásból az első orvoslakást, „illendő kvártélyt, az egészségnek jobb móddal való fenntartásáért”. Az Orvosi Tár 1830-as évfolyamában a bajai Jákobéi János dolgozatai olvashatók. Kollégája, Kraj- nik János szövegezte 1826- ban a skorbut elleni országos rendelkezést. A XVIII. században és a XIX. első felében az orvosok természettudományos iskolázottságuk, életismeretük, nyelvismeretük hatására, a honi elmaradottság látványától szüntelenül irritálva a haladó gondolatok természetes szövetségesei, a társadalmi reformok szorgalmazói. Heltai Nándor Méltók-e a párttagságra? Portré egy ifjú kommunistáról Az MSZMP járási és városi küldöttértekezleteit megelőzően élénk vita alakult ki a párttagok között arról: szükség van-e a tag- felvételi korhatár leszállítására? Érvek és ellenérvek csatáztak. Vajon elég érett-e a 18 éves a felelősségteljes megbízatásra, a feladatokra? Tisztán lát-e az élet, a világpolitika dolgaiban, eseményeiben? Volt viszont, aki számos múltbeli konkrét példára hivatkozva helyeselte a várható döntést. Hiszen a pártnak nem csupán 18 éves, hanem jóval fiatalabb mártírjai is voltak! 583 kiváló ára 1967-ben az Országos Piackutató Intézet, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet és az Iparművészeti Tanács közreműködésével megalakította a „Kiváló áruk fórumát”, hogy felkutassa és propagálja a hazai ipar minőségileg és esztétikailag kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkező termékeit. Mint a működési szabályzat kimondja, a fórum fő célkitűzése, hogy ösztönözze a gyártó üzemeket a termékek használati és esztétikai értékeinek állandó és céltudatos emelésére. Ezzel segíti a kereskedelmet, hogy a beszerzés és értékesítés során előnyben részesítse a szükségletek magasabb szintű kielégítésére alkalmas cikkeket. S végül, hogy eligazítsa a fogyasztókat, hogy propagálja a kiváló tulajdonságokkal rendelkező termékeket. 1967 óta 583 terméknek ítélték oda a megkülönböztető minősítő jelet az egymásbafonódó háromszöget — Hogy lesz egy termékből kiváló áru? — kerestem fel a fórum illetékeseit — Évente kétszer nyilvános pályázatot hirdetünk, amelyen a vállalatok olyan termékekkel pályázhatnak, amelyek a hazai szabványok előírásainak kiválóan megfelelnek, s kivitelükben, formájukban is esztétikusak. Először a KERMI, a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet ad bizonyítványt az árunak. Csak e bizonyítvány birtokában juthat az esztétikai zsűri elé. Az Iparművészeti Tanács öt szakembere, a gyártó üzem szerinti tárca képviselője, a Belkereskedelmi Minisztérium, a KERMI és az Országos Piackutató Intézet szakembereiből álló zsűri dibit végső soron, viselheti-e az áru 3 évig a megkülönböztető minősítő jelet. Három év letelte után újból pályázhat az áru. A szigorú bírák olykor heves viták közt utasítják el, vagy minősítik kiválóvá az árut. — Hány termékből választották, ki az 583 kiválót? — Ügy kétezerből. — Sok vagy kevés? — Nagyon kevés, hiszen több százezer termék van kereskedelmi forgalomban. — S hány vállalat termékei közül választhattak? — 58 ipari és kereskedelmi vállalat „repertoárjából”. — Például? ipari Vállalat Otelló garnitúrája, a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat gázkandallója, a Győri Textilipari Vállalat ágyneműi, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat műbőr bőröndjei, az Alu- míniumgyár kukta edényei, a Csepel Kerékpárgyár ösz- szecsukható kerékpárja. A legtöbb cikkel éppen azok a vállalatok jelentkeztek, ahol már verseny van — az élelmiszeriparban, a kozmetikai és háztartásvegyipari cikkekben. Ezért láthatja a vásárló a leggyakrabban a kiváló áru jelet mosószereken, a Ca- mea cikkeken, a nagykőrösi, a szegedi vagy a kalocsai konzervgyárak termékein, a különböző gazdaságok italain. A fórum nemcsak bíráló szerv. Piackutató szerepet is betölt. Megkeresi, felkutatja a vállalatot, máskor a kereskedelemben nyert információ útján hívja fel a gyártók figyelmét — induljanak a pályázaton. Az is előfordul, hogy a KERMI más irányú vizsgálata során győződik meg az áru kiválóságáról, s jelzi a vállalatnak, ilyen minőséggel a kiváló áruk fórumán is pályázhat. A fórum nemcsak elismer vagy elutasít, de tanácsot ad, javasol is, hogy javítsák ki az apróbb minőségi vagy esztétikai hibát. Azt mondják, a kiváló áruk fóruma az új gazdaságirányítási rendszer koraszülött gyermeke. Koraszülött — mert ha egy termék csak egy csatornából kerülhet a fogyasztóhoz vagy éppen hiánycikk — mi ösztönözheti a gyártót az állandó jó minőség garantálására. Azt mondják, koraszülött. Holott nagyon is aktuális, időszerű intézmény (Angliában 20 éve, Svédországban évtizedek óta működik hasonló minősítő szerv). Hiszen az .előrelátó, kicsit is távlatban gondolkozó vállalatnak tudnia kell — bármelyik pillanatban akadhat belföldi vagy külföldi versenytársa. Amikor már egyáltalán nem mindegy — kiváló-e a termék vagy nem. — S ki garantálja, hogy a kiváló áruk fórumán kitüntetett termékek tartják a minőséget? — Maga a fórum. Tételesen és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a termékeket a gyárban és a kereskedelmi forgalomban egyaránt. S ha bármilyen kifogásolnivalót találnak — figyelmeztetik a vállalatot. Ha háromszori egyezik a minőség az eredeti mintával, a kiváló áru jelet megvonják és erről tájékoztatják a nyilvánosságot. — Került már sor ilyen megvonásra? — Két ízben, a Pax tolitól és a Kotyogó kávéfőzőtől vontuk vissza a minősítő jelet. Ezekben a napokban ismét összeül a fórum zsűrije. Most értékelik az 1970 második felében pályázó áruk minőségét, esztétikai kivitelezését. A pályázatra közel 100 terméket neveztek be. A KERMI minőségi vizsgálatán jól szerepeltek az aluteflon edények, a Herbária hajápolószere, a Békéscsabai Konzervgyár tésztái, a KÄMA gyümölcs- szörp, a DÉLKER Vállalat 2 italfélesége és a Coca- Cola. Ne vágjunk azonban eléje a nyilvános eredmény- hirdetésnek. December végén, az Otthon Áruházban kiállításon mutatják be az új kiváló árukat. K. M. Végső soron a nézeteket úgy sikerült közös nevezőre hozni, hogy — mint a pártélet minden frontján — nincs helye általánosításnak. Esetenként kell behatóan vizsgálni, alaposan fontolóra venni, hogy a kérelmező fiatal „megüti-e a mércét”, helye van-e az élcsapat tagjai közt. * Almósi Erzsébet , a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemének bérelszámolója, fiatalon — alig 21 évesen — került a párttagok sorába. Egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt, amely évek során át nevelte, s amelynek tevékeny tagjaként tett szert politikai, világnézeti éleslátásra. — Régi mozgalmi munkás vagyok — mondja, és kissé szokatlanul hangzik ezt a húszévesek világán alighogy átlépett fiatal lány szájából hallani, de ez a tény. Hét éve, hogy belépett a KlSZ^be, közben osztálytitkár is volt, majd a ruhagyár KlSZ-szerveze- tében folytatta, nyomban munkába állása után, tevékenységét. Már az első taggyűlésen felszólalásra jelentkezett. A formalitások ellen emelt szót, kihangsúlyozva, hogy nemcsak a pontos tagdíjfizetés teszi a KISZ-tagot... — Hogyan került ebbe az üzembe? — Megszoktam, hogy dolgozzam, valamit mindig csinálják. Nem bírom a tétlenséget! S bár kereskedelmi szakközépiskolát végeztem, azt mondtam: nem baj, ha „gépre” kerülök is, vállalom. Először tényleg fizikai munkakörben, szalagon dolgoztam, a KISZ javaslatára lettem később bérelszámoló. — Mint korban egészen közelálló: mi a véleménye a 18 éves tagfelvételi határról? — Fia nyom valamit a — A Szék- és Kárpittá-1 figyelmeztetés .«tó» nem Borkősavüzem Kuníehéitón Népgazdaságunk új, jelentős üzeme készült el Kun- fehértón, az állami gazdaságban. Rövidesen megkezdi munkáját a borkősavüzem. Hazánk, sőt a KGST-or- szágolc között is egyedüli ez a gyár. Az eddig kárba- veszett szőlőtörkölyből és borseprőből a gyógyszeripar egyik fontos alapanyagát, az eddig 520 ezer dollár értékben importált borkősavat gyártják majd itt Melléktermékként pedig pálinka, valamint egy magyar szabadalom a Karbavitid fehérjetartalmú takarmány is készül. Képünkön: az új üzem egy részlege, ahol a borkősav alapanyaga, a kalciumtartorát készül. (MTI-foto — Bajkor József felv. — KS) latban az én személyes véleményem: oly régóta végzek társadalmi és ifjúsági munkát, hogy bizonyára jogosan kérhettem volna már 18 évesen is a felvételt. Ami az elvet illeti: jólesik, hogy bíznak ^ bennünk fiatalokban, előlegezik a véleményt, hogy a párttagságra alkalmasak vagyunk. Tudom, sok még a felelőtlenség, hanyagság, hányaveti ■ magatartás. De higgyék el — s ezt, azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatnám —, az ifjúság jobbik és nagyobbik része felnőtt a feladatokhoz. S ha maga is kéri, és mások is úgy látják, méltó a kommunista tennivalók végzésére. — Mit érzett, amikor pár hónapja kezébe vehette a piros párttagsági könyvecskét? — Nagy hálát. S erősödött bennem a tudat, hogy ezért jobb munkával, nagyobb igyekezettel kell „fizetni”. — S most hogyan tovább? — Szeretnék mielőbb „teljesértékű” kommunista lenni. Pártoktatásra járok, de jó volna elvégezni a marxista—leninista középiskolát is. — A szülei hogyan fogadták a tagfelvétel hírét? — Pártonkívüliek, de már KlSZ-ista- koromban is helyeselték, hogy részt veszek a mozgalomban, azzal a feltétellel, ha meg tudok birkózni a vállalt feladatokkal. Különösen apuval beszélgettünk sokat. Ö azt mondja: helyes., hogy beléptem a pártba. Ha becsülettel kiveszem a részem a pártmunka nehezéből, az egész család büszke lesz rám... • Felvillantottunk egy arcot. Nem 18 éves ugyan, de már ennél' jóval korábban reszt kért a párt „arany tartalékának” a felnőttekhez illő munkájából. Nem mondta ki így.' de megnyilatkozásaiból kitűnik: sokakéhoz hasonlóan, az ő véleménye is, hogy a jobbak, az érettek, a tenni akarók és tudók — esetenkénti mérlegelés alapján — méltók arra, hogy kommunistáknak neveztessenek. Almási Erzsébet példáját tettük a mérlegre. S a végső döntést arról, amiről vele beszélgettünk, nemsokára megtudjuk. Jóba Tibor
