Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-11 / 264. szám
C oldal nno, november II. szerda Teljesítették vállalásukat Híradás három üzemből Magyar ijjáépítése megtörtént EGY CSALÁDI HÁZ - EGY NAP ALATT Munkasikerekkel ünnepelték Bács-Klskun megye gazdaságai, mezőgazdasági, termékeket feldolgozó, illetve a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban levő vállalatai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóját. A számos A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban már hosszú évek óta hagyománya van a munkaversenynek. Ennek során eddig ötvenegy brigád nyerte el a szocialista címet, s a gazdaság dolgozóinak 34 százaléka részesült kiemelkedő teljesítménye folytán erkölcsi, s természetesen nagyobb anyagi elismerésben. A gazdaságnak két kerülete és műhelye nyerte el a szocialista, címet Az őszi munkában különösen kitűntek a Pálfi István, Török János. Lovászi István, kiemelkedően teljesítő munkahely közül a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a Gabonafélvásárló és Feldolgozó Vállalat kalocsai körzeti üzeme és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak munkájáról adunk hírt. Kozsuch Pál. Juhász István, Vass Zoltán, Csontos József és Pekker Mária által vezetett brigádok. A szüret tíz napja befejeződött, az őszi vetés sorol, a kukorica-betakarításnak több mint fele készen van, a talajerő-visszapótlás, a mélyszántás eddigi eredményei biztatóak, megfelelnek az ütemtervben előirányzottaknak. Jó munkájáért megkapta a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést Pekker Mária és Butty Béla szocialista brigádvezető, Juhász Bálint kerületvezető. vei. Vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik Baja keleti részének belvízrendezési és Gara belső csapadékvíz-elvezetési tervét. Az értékelés időszakáig ennek jelentős részét elvégezték, ezenkívül az igazgatósághoz harmincegy újítást nyújtottak be, amelyből huszonegyet elfogadtak. A 15 millió forint költségre előirányzott folyamszabályozási ütemtervet olyan mértékben teljesítették, hogy négy és fél millió forint értékű munkát végeztek el terven felüL K. A. Új istálló A kiskunfélegyházi Kiskunság Tsz-ben jól halad az új 117 férőhelyes istálló éptése. A teljes munka csak jövőre készül el, de a padlástérbe épített 10 ezres csirkenevelőt még az idén benépesítik. I Nagyar' — 953 lélek- ■ számú falucska a Tiszaháton. Szabolcsnak azon a részén, ahol „a kis Túr siet” a nagy folyamba. Nagyar — az árvíz sújtotta községek egyike. Kétszázhatvannyolc házának több mint felét — 144-et — teljesen elpusztította az áradat. A falu újjáépítését a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói tűzték maguk elé feladatul. Olyan kötelezettséggel, hogy november 10-ig egy szobát és konyhát tesznek lakhatóvá az új házakban — belső vakolás, aljzatbeton, illetve hajópadló el- készítéséveL Ez talán túl szakszerűen hangzik, de így még érthetőbbé válik annak a „ráadásmunkának” a vállalása, amelyre, menetközben határozták el magukat az építők. Ügy döntöttek, hogy november közepéig nemcsak ezt a készültségi fokot érik el. hanem egy-egy ház összes helyiségét aljzatbetonnal látják el, a hajópadlót a második szobában is elkészítik, s a homlokzatot is ellátják alapvakolattal. Az új hajlék tehát — hogy úgy mondjuk — nem szükséglakás állapotban fogadja a pünkösd óta fészerekben, istállókban, színekben meghúzódott károsultakat H ogy ez milyen többletmunka, az tudja lemérni, aki egy családi házat megvizsgál ebből a szempontból, s utána számot vet, mennyire rúg mindez 119 házon. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája olyan becsülettel tartotta beadott szavát, hogy ennek híre messze túlment Nagy áron. Szabolcson. A végleges műszaki átadás, illetve az utolsó apró befejező munkák előtti napon látogattunk el Nagyarba. Felkerestük a vállalat „kihelyezett fiók- üzemét”, köszöntöttük földijeinkét _ műszakiakat, munkásokat, a főhadiszállás minden rendű és rangú dolgozóját —, akik jó része 127 napja jött el otthonától 300 kilométerre, lakik munkásszálláson, s viselt el nem kis kényelmetlenségeket. Végigjártuk a falu utcáit, találomra betértünk családokhoz, amelyek már túl vannak az első álmon az új hajlékban. A szó szoros értelmében megható volt, amilyen tisztelettel, szeretettel fogadták a nagyari újjáépítés fő irányítóját, Törteli Ferenc főépítésvezetőt — az ő kalauzolása mellett néztünk körül az újjáépült faluban — s ahogy név szerint dicsérték a fiatal mérnököket, munkásokat Lépten- nyomon érezhető volt, hogy szinte családtagokként fogadták szívükbe az építőket. Ötvenegy szocialista brigád Megmentették a gabonát A Gabonafélvásárló- és Feldolgozó Vállalat kalocsai körzeti üzemének dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett felajánlásukat valóra váltották. Bánfalvy Márton szállítási brigádvezető irányításával a Kossuth brigád tagjai 24, illetve 48 órán belül rakták ki a vasúti vagonokat, ezzel a körzeti üzem költségeit csökkentették A malmi brigádok Vékony Béla. Bodor Péter és Horváth Ferenc almolnár vezetésével az őrlés körültekintő megszervezését, a nagy értékű áru romlásának megakadályozását vállalták. Az ő felajánlásuknak azért is volt olyan nagy jelentősége, mert a nyári esőzések következtéTervezás társadalmi Az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói többek között az árvízvédekezés okozta termelés- kiesések pótlására tettek nagymértékű felajánlást. A Baja és a déli országhatár ben rendkívül sok nedves gabona került a raktárakba. A brigádok Várady György főmolnár irányításával állandóan vizsgálják a raktárakban levő terményt és ha melegedést tapasztalnak, nyomban megszüntetik az okait. Munkájukkal nagy mennyiségű gabonát mentettek meg a romlástól, és a követelményeknek megfelelő magas szinten tudják tartani a kalocsai malom lisztjeinek minőségét. A fiatalok Oláh János KISZ-titkár kezdeményezésére, november 1-re KISZ-műszakot szerveztek, és vasárnap reggel 6-tól délután 2 óráig 330 mázsa őrleményt adtak át az üzemnek. munkában közötti Duna-szakasz töltéserősítési munkájának meggyorsítását vállalták. Az előirányzotton felül 652 ezer forint értékű teljesítményemelkedést értek el földmunkagépeik segítségéNyo!cszáz holdas halastó a szikeseken Földgyalukkal, talajegyengető gépekkel „vonult fel” a Bajai Vízügyi Igazgatóság Fülöpszállás határában. A községtől nyugatra, a Kelemenszék nevű határrészen megkezdődtek a munkálatok, hogy kialakítsák az itt létesítendő 800 holdas halastó medrét. A nem mindennapi méretű létesítmény a két fülöp- szállási termelőszövetkezet közös vállalkozásaként jön létre. A csaknem ezer holdas, mély fekvésű, szikes, lápos területet mind ez ideig csak legeltetésre tudták használni, de a gyenge fűhozam miatt erre a célra is csak korlátozott módon. Ilyenformán a halastó létesítése célszerű területhasznosításnak felel meg. A mesterséges tavat oly módon látják el vízzel, hogy egyfelől a Kiskunsági öntözőcsatornával. másfelől a Dunavöl- gyi Főcsatornával kötik össze. A kétirányú csatornarendszer összesen 3,5 kilométer hosszú lesz. A haltenyésztés kifizetődő vállalkozás. A forgalom növelése céljából úgy tervezik, hogy a tó partján halászcsárda és vendéglő építésére is sor kerül. Számítások szerint a beruházási költségek öt év alatt megtérülnek. Ezenkívül a tónak szerepe lesz a vad- gazdálkodás feltételeinek megteremtésében, továbbá az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek növelésében. Az utóbbival összefüggésben építi meg a Bajai Vízügyi Igazgatóság a nagy víztárolót, amelynek segítségével 600 holdon valósíthatják meg a szántóföldi öntözést. A létesítmény előreláthatólag 35 millió forintba kerül. Végleges kiépítése 1975-re fejeződik be, de a korábban elkészülő szakaszokat már előbb is hasznosítják rnajdL. Nem úgy, mint hajdanában... A most készülő monográfia szerint 1891-ben kezdték a szikrai szőlőtelep létesítését Kecskemét város kezdeményezésére. Azóta híressé vált borairól ez a vidék. A futóhomok alatt lösztartalmú agyagtalaj helyezkedik el A laza homok jó vízáteresztő, könnyen felmelegszik. A löszös agyag pedig megköti a vizet és a tápanyagot: A napfényes órák száma ötvenéves átlagban kétezer körül van. A szikrai borok híre ma már túljutott az országhatárain. Nem véletlen, hogy az állami gazdaság — melynek kezelésében van ez a terület — erről az üzemegységről vette a nevét. Kapa helyeit A kisüzemi szőlőik helyén, a tüzes borokat termő szikrázó homokon, ma már gépekkel történik a művelés. Nem úgy, mint hajdanán, amikor a kapa volt az egyik legfőbb szerszám. Azért is nevezték el a közelben levő települést — melynek lakói ide jártak napszámba — Kapásfalunak. Ma már csak a szüret történik hagyományos mó- don. A puttonyozást is felváltja a tartályokba, ládákba történő szedés, korszerű eszközök szállítják a termést a feldolgozóhoz. Az idei ősz szeszélyes. A fagy megtépázta a szőlőskerteket. Gyorsítani kellett a munkát, egybefolytak a hétköznapok és a vasárnapok. — A sok gond, baj ellenére 37 mázsa volt a holdankénti termés, —magyarázza Kiss Kornél, a szikrai pincészet vezetője — az idén is sokat segítettek a diákok. Szerencsére a fagyok után szép napok következtek, a vége felé már húsz cukorfokos mustunk is volt. Evek óta A pincében dolgozik Horváth Béla az üzemegység pártalapszervezetének titkára, akit a legutóbbi vezetőségválasztáson ' egyhangúlag jelöltek erre a tisztségre. Negyvenkét éve él a szomszédos községben Laki teleken. — Higgye el, hogy szorgalmas, józan életű munkásgárda dolgozik itt — kapcsolódik a beszélgetésbe. — Már évek óta nem volt olyan fegyelmi büntetés, amelyet túlzott alkoholfogyasztás miatt kellett volna kiszabni, pedig itt borral dolgoznak. A pince kilencezer hektoliter befogadóképességű. Kétezer hektoliterrel fogják bővíteni némi átalakítással. Szükséges ez, hiszen a termés évről évre emelkedik. A 460 hold szőlőtelepítést mintegy felerészben felújítják, korszerűsítik. Idegenforgalom Az üzemegység mellett most alakul ki az új tős- erdei üdülőtelep. A gazdaság dolgozói is negyven telket kapnak hétvégi házak építésére. Az itt nyaralók, vlkendezők jövőre már élvezhetik a meleg vizű strandot, amely most épül, amellett, hogy gyönyörködhetnek a Tisza partjának szépségeiben. Már az idei nyáron is sokan jöttek át a Tőserdő- ből a gazdaság üzemi konyhájába étkezni. Ezért határozták el a konyha bővítését. — Nemcsak ezért —, teszi hozzá Magyar Ferenc igazgató — idegenforgalmi központtá akarjuk fejleszteni Szikrát. Máris megállapodást kötöttünk az IBUSZ-szal. Jövőre már számos külföldi csoportot fogadunk. A csaknem hetvenéves pince egy részét borkóstolóvá alakítjuk át. A vendégek meg is vásárolhatják palackozott borainkat, ezenkívül ajándéktárgyakat is árusítunk. Gyorsan' változik az élet a szikrai homok világban. K. S. 1 Hány helyen az újság« író lelkére kötötték; „Csak a legjobbakat tessék írni ezekről az aranyos emberekről. Hadd tudják meg Kecskeméten — Bácskán —, milyen- becsületes munkát végeztek ők nálunk.” Emlegették, milyen korán keltek, s dolgoztak napestig. Szépen, lelkiismeretesen. Nem tagadták azt sem, hogy az első időkben bizony nagy bizalmatlansággal figyelték az építők munkáját. Szemtől-szembe is megmondták; „Nem lesz abból semmi, hogy maguk november lo-re házat emeljenek ...” _ És most elismeréssel ismételgették itt is, ott is; „Nem hittük volna ... Igazán, reményünkön felül sikerült.” — Nem fukarkodtak a Bács megyeieket illető dicséretekkel magának Biszku Béla elvtársnak sem, amikor július közepén ott járt November 4-én — szép napos idő volt — úgyszólván tavaszi vidámság töltötte be a nagyari utcákat. Mint nagy ünnepek előtt, fényesítették az ablakokat, akasztgatták az új csillárokat, bútorokat tologattak, takarították a vakolás, üvegezés hulladékait, törmelékeit. Vidám, számos éset- ben évődő barátsággal szóltak gazdák, asszonyok a főépítésvezetőnek, akit — épp úgy megismertek június 22. — a felvonulás első napja — óta, mint a többieket, az állandóan ott dolgozókat. M ire e sorok megjelentek mind a 119 új családi házban megtörténhetett a honfoglalás. Milyen kitörölhetetlenül szomorú emlékké rögződött 1970. pünkösdje a nagyariakban, éppoly felejthetetlen és felszabadultan szép ünnepként marad, meg 1970. november 7-ének emléke. Csak a Nagy Október forradalmi útját járó társadalom, csak szocialista vállalat képes ilyen hősi fegyvertényekre, mint amilyen Nagyar újjáépítése. 127 nap alatt épített fel a Bács megyei Állami Ép:‘űipari Vállalat 119 házat. Tessék utána számolni; egy családi házat alig több mint egy nap alatt építettek fel.. . s hogy elsősorban kiknek a nevéhez fűződik mindez, arról — s a nagyari sétáról legközelebb. Tóth István
