Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

V ilág proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KlSKUN MEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP] A XXV. ért. Z&L szám KHO. november 7, SZOMBAT Ára: I forint Anagyforradalom •• / Nőtt az ipari termelés Gazdagodik a megye F essünk össze két hely­zetet: bedeszkázott ablakok, didergő em­berek, hideg gyárkémé­nyek, éhínség az ország sok vidékén egykor — s az űrhajózó, a világha­talommá lett Szovjetunió — ma. Vessünk össze két hely­zetet: éppen csak járni tanuló egyetlen fiatal szo­cialista állam egykor — és a szocialista világrend- szer 14 országa ma. Vessünk össze két hely­zetet. Az illegalitásból ép­pen csak felszínre került bolsevikok, akiknek hama- ri bukását száz és száz ol­dalról jósolgatták-várták egykor — s 89 kommunista és munkáspárt hatalmas tömegei ma. Vessünk össze két hely­zetet: a népi forradalom­ban felkelt, a világ min­den hatalmasságával far­kasszemet néző, élet-halál harcot vívó orosz nép egy­kor — s Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elsöprő ere­jű nemzeti mozgalmai ma. Mind e változások nagy fordulópontja: az Októbe­ri Szocialista Forradalom. M int korabeli esemény, mint a huszadik szá­zad igazi nyitó ak­tusa, mint egyetlen or­szág sorsfordulója is nagy jelentőségű esemény volt. Ami addig legfeljebb ne­mes, de múló kísérletként sikerült, ami addig csak kevesek tudatos álmaiban élt, az 1917. november 7-én megvalósult. A fegyverek, amelyekkel a Téli Palotát megostromolták, a mun­kásosztály hatalmát hoz­ták, vívták ki egy hatal­mas országban. Fél évszá­zad alatt pedig ez az or­szág óriási ütemben kö­rözte le addig messze előtte járó sok versenytár­sát. Tette ezt nemcsak a tár­sadalmi rendszert illetően, hanem korunk két rend­kívül fontos versenypá­lyáján: a tudományban és a nemzetközi politikában egyaránt. Pompidou fran­cia elnök így beszélt er­ről nemrég, amikor a Szovjetunióban járt és a szovjet tudomány sikereit méltatta. „Önök óriási eredményeket értek el, s a világűrben aratott sikereik ennek csak kis részét al­kotják." Nixon amerikai elnök pedig az ENSZ negyedszázados jubileumi ülésszakán tartott beszé­dében elsősorban arról szólt, amit a tőkés világ ma már kénytelen-kellet­len alapszabályként fogad el: a Szovjetunió nélkül a világ problémáit nem le­het megoldani. D e ha a Nagy Október hatását mérjük, nem­csak egy országot kell figyelembe vennünk. Pé- tervárott 1917-ben a nem­zetközi munkásmozgalom a marxizmus eddigi esz mei-gyakorlati küzdelme érleltek gyümölcsöt — egy­ben azonban új, hatalmas támaszpontot is kapott a munkásmozgalom, A gya­Háromnegyed év a statisztika tükrében Ez év első három negyedévi Bács-Kiskun megyei eredményeit összegezve a társadalmi és gazdasági helyzet további fejlődéséről számolhatunk be. A la­kosság életkörülményeinék javulására utal a foglal­koztatottság bővülése, a lakossági pénzbevételek és a betétállomány, valamint a kiskereskedelmi forgalom növekedése. A megye gazdasági fejlődését jelzá az ipari termelő tevékenység jelentős bővülése. A gazda­sági helyzet további erősödését azonban gátolta a növénytermesztési hozamok kedvezőtlen alakulása. A lakosság ellátása, életkörülményei korlati tapasztalatoknak, az új gondolatoknak gaz­dag tarházát nyerte, len­dületet, bátorítást, nagy energiaforrást. A szocia­lizmus a megvalósíthatóság bizonyosságát kapta a szovjetektől. T avaly, 1969-ben a kom­munista és munkás­pártok talán minden eddigi legnagyobb jelen­tőségű találkozója zaj­lott le Moszkvában. E csúcskonferencia pártjaink nagy-nagy erejének, s egyben korunk valóságá­nak hű tükörképe volt. Megmutatta, milyen sok­ágú fává nőtt, terebélye­sedett a mag, amelyet Ok­tóber elvetett, megmutatta milyen kifogyhatatlan moz­gósító-szervező erőt foglal magába a mozgalom, meg­mutatta milyen sokrétű, megmutatta a növekedés nehézségeit is, a tenniva­lók sokaságát, a lehetősé­gek nagyszerű végtelen­jét is. Moszkvában természete­sen ott ültek azok a kül­döttek is, akik szocialista országokból érkeztek, * már hatalomra került mun­kásosztály képviseletében jelentek meg. Olyan orszá­gokból jöttek, amelyek sa­ját legnemesebb nemzeti törekvéseiknek és Október­nek egyaránt szülöttei. Elő, fejlődő bizonyítékai annak, hogy a marxizmus meg­valósulásának századában élünk, hogy ami 1917-ben történt, nem egy ország speciális körülményeihez méretett, hogy a leniniz- mus az összemberiség ideo­lógiája és gyakorlata. moszkvai konferencia egyik alapvető gon­dolata volt, hogy lét­re kell hozni az antiimpe- rializmus széles világfront­ját. A lehető legmaibb probléma, a legaktuálisabb feladat ez, de mint jelszó, mégsem mai keletű. Fel­röppent már 1917-ben, felhangzott, amikor az orosz nép megszakította az imperializmus láncát, nem­et kiáltott az imperialista háborúnak. Ettől számít­hatjuk a tevékeny, a nagy tömegeket megmozgató an- tiimperialista világmozga­lom kezdetét. S a második világháborút követő évek­től a világmozgalom szé­les körű kibontakozását. Most, amikor 127 állam képviselői ülnek az ENSZ- palotában és többségük az imperializmus elleni harc­ból létrejött, harmadik vi­lágból érkezett, bátran em­lékeztethetünk arra, hogy nekik is- van közük a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz. Október ösztönzést adott Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika nemzeti mozgalmainak. S ma, a gyarmati elnyomás elleni diadalmenet korsza­kában a Szovjetunió támo­gatása és hatalma az egyik biztosítéka annak, hogy az egykori elnyomott népek bizalommal nézhessenek a jövő elé. O któber évfordulója nagy nemzetközi ün­nep is. Háromszoro­san az. Magyar ünnep, mert Október gazdag esz­mei segítséget adott a ma­gyar munkásmozgalomnak. Magyar ünnep, mert a szovjet hadsereg verte le kezünkről a német fasiz­mus és a horthysták bi­lincseit. Magyar ünnep, mert a szocialista világ- rendszer léte, ereje bizto­sítja, hogy békében gyara- píthassuk hazánkat, épít­hessük a szocialista tár­sadalmat. S e világrend­szer fő ereje a Szovjet­unió. Szerény erőnkhöz képest mi is igyekszünk hozzá­járulni Október örökségé­nek gazdagításához: mun­kánkkal, tapasztalataink összegzésével, önálló gon­dolatokkal. Nemcsak él­vezni akarjuk előnyeit, in­ternacionalista meggyőző­déssel magunk is igyek­szünk erősíteni a szocialis­ta közösséget, a nemzet­közi munkásmozgalmat. mlékezünk, s egyben előre nézünk. Tiszte­lettel köszöntjük a Szovjetuniót, s miközben a múltra emlékezünk és a jelent méltatjuk, a ma­gunk szép jövőjét is ünne­peljük. A megyében 1970 első három negyedévében to­vább nőtt a foglalkoztatott­ság. A megfigyelt ágaza­tokban hétezer fővel töb­ben dolgoztak, mint az el­múlt év első kilenc hónap­jában. Az iparban és az ál­lami ' mezőgazdaságban mintegy hétszázalékos, a kereskedelemben' megköze­lítőleg kilencszázalékos volt a foglalkoztatás bővü­lése. A megye lakosságának készpénzbevétele ez idő­szakban közel 11 százalék­kal volt több, mint egy év­vel korábban. A növeltedés üteme megfelelt az orszá­gos átlagnak, főbb forrá­sonként azonban attól elté­rően alakult. A KSH Bács- Kiskun megyei Igazgatósá­ga által megfigyelt vala­mennyi ágazatban nőttek az átlagkeresetek. A lakosság takarékosko­dása fokozódott ebben az évben. Szeptember 30-án 1,9 milliárd forint volt a megyei betétállomány, 14 százalékkal több, mint az év elején. A lakosság hitel- állománya szeptember 30-án 1,1 milliárd forint volt, amelynek 61 százaléka épí­tési kölcsön, 7 százaléka áruvásárlási hitel. A munkás-alkalmazottak fogyasztói árindexe az első félévben 100,6 százalék volt Az átlagosnál nagyobb mértékben, 2 százalékkal nőtt a ruházati cikkek ár­színvonala, 2,3 százalékkal az egyéb iparcikkeké, a szolgáltatásoké pedig 0,9 százalékkal A fűtés és vi­lágítás árszínvonala az el­ső félévben 3.4 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Az élelmiszerek árszín­vonala az első félévben 0,6 százalékkal csökkent 1969. első félévéhez viszonyítva, de a zöldség- és gyümölcs- félék harmadik negyedévi jelentős áremelkedése a munkások és alkalmazot­tak első három negyedévi élelmiszer-árszínvonalát át­lagosan fél százalékkal nö­velte. Az idényáras cikkek piaci és frolti együttes ár­színvonala 1970. I—III. ne­gyedévben 2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A megye kiskereskedel­me 4,7 milliárd forint for­galmat bonyolított le, 14 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszaká­ban. A növekedés üteme másfél százalékkal megha­ladta az országost A tüzelőanyagok eladása ez év első kilenc hónap­jában lényegesen megha­ladta az egy évvel koráb­bit. Az év folyamán, szep­tember 30-ig 1689 lakást vettek használatba a me­gyében, amely 9 százalék­kal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Magánerő­ből, OTP-kölcsön igénybe­vételével li százalékkal ke­vesebb lakást építettek. Javuló termelékenység A megye gazdaságának további fejlődését biztosí­totta ez év első kilenc hó­napjában az ipar közel 10 százalékos termelésfejlődé­se. Az építőipar termelése — habár az azt megelőző évek termelésénél nagyobb teljesítményt ért el —, csak közelítette az előző évit. A megye szocialista ipa­rának termelése az év első három negyedévében — az országos és az előző kétévi növekedési ütemet megha­ladóan — 9,8 százalékkal emelkedett. Az ipar termelékenysége az elmúlt év stagnálása után javult, az egy foglal­koztatottra jutó termelés 3 százalékkal nőtt. A terme­lékenység javulását előse­gítette a bérszínvonal-sza­bályozásban bekövetkezett változás. Ez a vállalatokat takarékosabb létszámgaz­dálkodásra ösztönözte. Szá­mottevően csökkent a mun­kaerő-hullámzás. Ez évben a munkások 34 százaléka váltotta egymást a múlt évi 45 százalékkal szem­ben. A mezőgazdasági hozamok alakulása A mezőgazdasági terme­lés főként időjárási ténye­zők miatt alakult kedvezőt­lenül. 1970-ben a megyé­ben közel 190 ezer katasz­teri holdon termeltek ke­nyérgabonát, 13 százalékkal kisebb területen mint az előző évben. Az őszi kalá­szosokban a kipusztulás mértéke igen magas volt. A takarmánygabonák ter­mésátlagai közül csak a ta­vaszi árpa érte el az előző évit. Kenyérgabonából és takarmánygabonából a fel­vásárlás az előző évi szín­vonal alatt maradt. A kukorica ez évi termé­se a korán beköszöntő fa­gyok miatt mintegy 10—15 százalékkal csökken az elő­ző évhez képest. Szőlőből ez évben a termésmennyi­ség várható végösszege 18 ezer vagon, ami 30 száza­lékkal marad el az 1969. évitől A zöldség- és gyü­mölcsfélék terméskiesésé éreztette hatását a felvá­sárlásban is. A MÉK Vál­lalat tervezett vásárlása 1970-re I3tezer vagon volt. amelyből a mezőgazdasági terméskiesések miatt csak 10 ezer a várható teljesí­tés. A nagyüzemi gazdaságok szeptember 30-i szarvas­marha-állománya az előző év azonos időpontjához ké­pest alig változott. A köz- gazdasági szabályozók ked­vezően hatottak a sertéste­nyésztés alakulására és en­nek következtében az ál­lami gazdaságokban 12, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben 17 százalék­kal nőtt az állomány. A vágómarha és vágóser­tés vásárlása nem alakult kedvezően. Mindkét állat­fajnál a felvásárolt meny- nyiség 16 százalékkal el­marad az egy évvel koráb­bitól. Ezzel szemben a ba­romfi 61. a tojás vásárlása •ledig 49 százalékkal ha­adja meg az előző év azo- 10S időszakában vásárolt •Mennyiséget. Tejből közel 3 százalékkal többet vásá­roltak az egy évvel koráb­binál v

Next

/
Thumbnails
Contents