Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-06 / 261. szám
8. oldal 1970. november 0. pÄht Az orvoslakás már megvan Lajkő Lajos vb-titkárral és Bőviz Ferenc községi — egyben tsz-párt- titkárral a Zsanán tapasztalható változásokról beszélgettünk. Az utóbbi két és fél—három esztendőt nagy eredménye, hogy vizet kapott a község. Nagy szó ez Zsana közeli, s távoli jövője szempontjából. A szinte teljesen új házakból álló, gyorsan terjeszkedő falu mintegy félszáz lakása kapcsolható rá a hálózatra; eddig ötödrészükbe vezették be a vizet Ez is minden bizonnyal tempósabbá teszi a 15 ezer holdra kiterjedő tanyavilág központba áramlásának folyamatát. A község — kerek számban — 1650 lakásából eddig gzázhúszan laknak belterületen. Ottjártunkkor a legjobb úton haladt a gázcseretelep felállításának ügye. A község vezetői megállapodtak a bajai gázmüvekkel, s éppen abba a budapesti üzembe készültek, ahonnan a cseretelepnek alkalmas „garázst” még ebben az évben — leszállítják. Sokat könnyít majd ez annak a két-, háromszáz háztartásnak a helyzetén, ahol eddig gázpalackot használtak, hiszen nem volt éppen kellemes, hogy hol Kiskunhalasra, hol Majsára vagy Puszta- mérgesre kellett felkerekedni palackért. S ha egyik helyen sem volt...? Mikor eddig érünk az „újságok” felsorolásában, szinte szorongás vegyül a folytatásba. — Félő — aggódik a vb-titkár —, hogy az orvosi lakás elkészül — orvos mégsem lesz... Igen, ez már nem tőlük függ. De talán a járásnak, megyének, sem olyan egyszerű egy orvosi státust „leakasztani”, hiszen hány felé kellene hasonlóképpen. Pedig ez Zsanán is választásról választásra égjük fő igénye a lakosságnak. Napjainkban hetenként kétszer — kedden és pénteken — tart rendelést a Halasról kijáró doktor. 8-tól 12-ig átlagosan ötven—hetven ember veszi igénybe az ellátást Kiszámítható, egy-egv páciensre 5 perc jut. Emellett a tea- ben is ellenőrizni kell, betartják-e az egészségügyi előírásokat; aztán az iskolások egészségével is törődni kell az orvosnak. Ha meg az ugyancsak kiterjedt tanyavilágban gzorul valaki gyors beavatkozásra, elgondolható, milyen nehézségekbe ütközik mindez. 1969-ben kezdték építeni az orvoslakást; a 3 szoba összkomfortos épület — a váróval, rendelővel, sőt garázzsal is — belekerül majd négyszázezer forintba. S milyen lelkesen készítette elő a terepet a lakosság: mennyi homokot hordtak el, míg a partos részt elegyengették! Társadalmi munkában. — Az az a ház — mutatta később a gépkocsi ból Bőviz élvtárs a. befejezéshez közeledő orvoslakást, amikor társaságában robogtunk Kiskunhalas felé. — 1971. január elsejétől már itt lakhatna az orvos — jegyezte meg, s ha tovább nem is mondta, a hangsúly tisztán kifejezte. De jó is lenne... Tóth István Az ideiglenes megbízatás óta A szerkesztőségünknek címzett boríték bal felső sarkában *z áll: „Bács- Kiskun megye tanácstagjától”. S amint a feladó nevére pillantok, szinte magam előtt látom a széles vállú, őszbe vegyülő hajú, mély hangú Takács József megyei tanácstag alakját. Amint a testületi ülések szüneteiben véleményt cserél társaival, ahogyan figyelmét a napirenden levő téma vitájára összpontosítja. A megyei testület ülésein éppúgy, mint a kecskeméti tanácsüléseken. Ritkán mulasztja Ul ugyanis az utóbbiakon való részvételt De vajon mit tartalmaz a levél? „Tanácstagi munkám és Báes megye 20 éve” — olvasom a címsort Emlékezés. Hadd adjuk tehát közre a választók bizalmát 20 év óta egyhuzamban élvező, érdekeiket önzetlenül szolgáló megyei tanácstag sorait; „A Bács megj’ei Magasépítő Vállalatnál, a Kiskunfélegyháza, Majsai úti laktanya építésénél dolgoztam 1950 júniusában mint sztahanovista instruktor, amikor egy nagy borítékot hozott a postás. Izgalommal felbontom, s nagyot nézek: személyemre szóló megbízólevél, mely ideiglenes tanácstagként a négy hónapig működő ideiglenes tanácsba hív. Megbízatásomnak ez a négy hónapja arra volt jó, hogy kezdtem ismerkedni a közügyek intézésével, ami abban az időben még a régi alapokon működő köz- igazgatási keretek között folyt. Egyidejűleg tanulmányoztam az új, a szocialista tanácsokra épülő köz- igazgatási teendőket Milyen volt akkoriban a megye? Sokan emlékezünk Mennyit „dohányozhat" a magzat ? n jövő nemzedék egészségéért A címben foglalt kérdés talán bizarr, félreérthető. Pedig, a cikket végigolvasva feltétlenül jogosnak fogják tartani olvasóink. — Áttételesen, ugyanig szó lehet nikotinártalomról a magzati korban is. Ezt a problémát vizsgálja immár több mint fél évtizede a kiskunhalasi kórházban dr. Makay László igazgató főorvos és dr. Vincze Jenő főorvos. Két éve már foglalkoztunk lapunkban érdekes, fontos kutatómunkájukkal. Vincze főorvostól most az iránt érdeklődtünk: hogyan áll jelenleg a vizsgálódás és mikorra várható az eredmények publikálása? — Munkánk első szakaszán túljutottunk, s a jelenlegi időszakban több mint másfél év vizsgálati adatai gyűltek össze: 1833 szülésre vonatkozó különféle megállapítások. Az adatók közzétételére hozzávetőleg két év múlva kerülhet sor. Tudományos tapasztalatok leszűrésére, vélemények kategorikus kimondására ugyanis csak ..nagy számok” birtokában vállalkozhatunk. Nézetünk szerint legalább 3 ezer eset eredményekkel a szakirodalomban jelentkezni. Ez a második munka- szakasz egyébként egészen új szempontok szerint folyik. A főorvos nyomtatott adatfeldolgozó lapot mutat, amelyen csaknem 30 kérdés sorakozik — kétharmad részben a szülőkkel, egyharmad részben az újszülöttel kapcsolatban. — Nem csupán azt kutatjuk: az anya mennyire erős dohányos, hanem azt is, hogy az apa mióta és hány cigarettát szív napjában stb. Ezekkel a szempontokkal szoros összefüggésben regisztráljuk az újszülött súlyát, testhosz- szát, az esetleges fejlődési rendellenességeket. Az úgynevezett apgar-érték közvetlenül a születés után rögzíti a csecsemő izomtónusának, szívműködésének, légzósszámának, reflex- ingerlékenységének, valamint bőrszínének számunkra sokat mondó adatait. A két főorvos egyébként a világ minden tájáról rendszeresen gyűjti a témával ka peso a'os szakirodalmat. Figyelmüket egyetlen idevágó közlemény sem kerüli el. Gyakran a külföldi kollégák filmszalagon küldik meg búvárkodásuk >— A nikotin élvezete hasonlóan káros szenvedély, mint az alkoholizmus. A különbség csupán annyi, hogy a mértéktelen dohányzás nem vált ki olyan megbélyegző értékítéletet a társadalomból, mint emez. Annjd bizonyos, hogy még az apa dohányzása is feltétlenül kihat a születendő magzat fejlettségére. A leglényegesebb: a vég- sókig küzdeni mindenekelőtt a anyának a terhesség alatti dohányzása ellen. Ha birtokában leszünk minden adatnak, számos konkrét példával igazolhatjuk majd a vitathatatlan. összefüggést a szülő, vagy szülők dohányzása és a gyermek életképessége közt. És ha csak az érdekeltek kisebb hányadát tudjuk is visszatartani, jobb belátásra bírni, már nem hiába dolgoztunk a jövő nemzedék érdekében! Hazánkban ilyen jellegű, ezt a kérdést tárgyaló átfogó szakd^’s'e-at még nem jelent meg. Ezért is vá~- iuk érdeklődéssel a két b' lasl szakember műnké’' nak teljessé válását, az érdekes és hasmos eredmények közzétételét. rá. Szegényes, rosszul felszerelt, széttagolt kisüzemi mezőgazdaság, szórványos, jelentéktelen ipar, és még mindig tartott a háború okozta sebek gyógyítása. A földreform végre teljesítette az agrárproletárok kívánságát, de a hiányos felszerelés és egyéb okok miatt kedvezőtlenek voltak a termelési feltételek. Az ideiglenes tanács e gondok, hiányosságok csökkentéséért, felszámolásáért dolgozott. Ekkor lettem tagja a Bács-Kiskun megyei Tanácsnak. Annak idején még nem volt választókörzet, nem egy-egy meghatározott terület felelőse volt a tanácstag. Jómagam is hol Alpáron, hol Zsanán, Kun- szentmiklóson vagy Bócsán működtem, éppúgy, mint a megyei testület többi tagja. Munkánk az egész megye területére kiterjedt, s ezért szétfolyt. Tagja voltam az ipari állandó bizottságnak, s tanácstag társaimmal az ipari szakosztály munkáját segítettük. Fogadóóráimon törekedtem a választók jogos kérelmeit, a közügyeket épp úgy, mint a magánsérelmeket eredményesen elintézni. a kormány és a tanácsi rendeleteket ismertetni és végrehajtatni. Akkoriban a beszolgáltatással kapcsolatos és a különböző földterületek aranykorona felértékelése körüli sérelmes ügyek merültek fel leggyakrabban a fogadóóráimon. Nem volt könnyű időszak. Számomra az első tanácstagi ciklus emlékezetes eseménye az 1953-as országgyűlési képviselő választáshoz fűződik. A megyei választási bizottság tagjaként közreműködtem a választások előkészítésében és ellenőrzésében. Munkám elismeréseként felvettek tagjelöltnek a kommunisták soraiba. Az 1954. októberi választási jelölő gyűléseken személyesen nem vehettem részt. Három tagú brigádommal ugyanis Szigetközben, Kisbodakon, majd Győr mellett lakásokat építettünk az árvíz sújtotta lakosságnak. Hazatérve, a kenyérkereset mellett ismételten igyekeztem helytállni a közügyek szolgálatában. Tennivaló akadt. Fogadóóráimon elhangzott közösségi gondok nyomán többször interpelláltam a tanácsüléseken. A szociálpolitikai állandó bizottságnak voltam az elnöke. Ellenőriztük például a szociális otthonokat, az állami gyermekotthonból nevelőszülőkhöz kiadott gyermekek helyzetét, segítve ezzel a tanácsi szakosztály munkáját. ■ ■ ■ ■ Ma is fájón gondolok rá, hogy az 1956-os ellenforradalom megtépázta tanácsi munkánk sok eredményét és megsemmisítette a szövetkezeti mozgalom nem -y elért sikerét. \z 1958—1963 közötti ta- ri ciklusban a ballószö- körzet tanácstagjaként /ékenykedtem. Az iskolá- i ál a villany bevezetése ebben az időben valósult meg. Mint az akkoriban kiemelemlékszem vissza, például a kecskeméti Mező Imre körút kikövezésére. Még emlékezetesebb élményként őrzöm az 1958—1959. évi, majd az 1959—1960-as évben a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért végzett munkát, amelyből Csávolyon és Garán, illetve Nemesnádudvaron, Sü- kösdön, Érsekcsanádon, Ba- jaszentjánoson, majd Nagy- baracskán és Kunadacson vettem ki a részem. Ebben a ciklusban az építési-közlekedési és vízügyi állandó bizottságnak voltam tagja. Fogadóóráim leggyakoribb tárgya mindinkább a lakásgond lett. Ugyanakkor mind erőteljesebben iparosodott megyénk, és elkezdődött az ütemes lakásépítés is. Ve- geszakadt a részleges munkanélküliségnek, s ezzel együtt a sok százezer forintra rúgó munkanélküli segélyek kifizetésének. A kezdeti sok nehézség közben biztosan fejlődött, korszerűsödött a szocialista mezőgazdaságunk. A legutóbbi, az 1967-es évi tanácsválasztások óta a 7-es megyei körzet tanácstagjaként szolgálom a a közösséget, és ismét részt veszek az építési-közlekedési és vízügyi állandó bizottság ellenőrző, észrevételező, javaslattevő munkájában. Az eltelt húsz év alatt ipari, mezőgazdasági, kulturális, kommunális, egészségügyi területen egyaránt óriásit fejlődött szeretett megyénk. Én sokat tanultam jómagam is, miközben húsz esztendő repült el a fejem felett Jelenleg az 59. életévemet taposom és elmondhatom; nagyot változott a családi életem. Lányaim férjhez mentek, a fiam megnősült, s egy-egy kis- unokával örvendeztettek meg bennünket. A harmadik nemzedék... Nagyapa vagyok, de ha a közösségért kell cselekedni, a tett- rekészségem változatlan.” ■ ■ ■ ■ Eddig a megyei tanácstag emlékező sorai. Ezekhez a magunk részéről — s bizonyára a választók nevében is — hadd tegyük hozzá: Köszönet Takács József elvtárs és valameny- nyi társa áldozatos, önzetlen közéleti munkásságáért. S a továbbiakban kitűnő egészséget és sok-sok sikert, örömet egyéni és közösségi életükben, munkájukban. P. L Képzeletbeli utazás A Magyar Természettudományi Múzeum Tunéziában járt gyűjtőexpedíciójának tagja, Zilahy Ferenc a napokban élmény- beszámolót tartott Kecskeméten. a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A diaképekkel kiegészített képzeletbeli utazáson nagy érdeklődéssel vettek részt az iskola tanulói. A színes vetített képeken távoli kontinens tájaival, a siva_ tag növény- és élővilágával, a városok építészetével ismerkedtek. A látottakat, a hallottakat, — a pillanatnyi élményen kívül — hasznosítják majd tanul- mÁnvaik: Látogatóban a mat kő; úttörőcsapatnál Modem, szép iskolába járnak a matkói gyerekek, akik a 3153-as Katona József Úttörőcsapat tagjai. A jubileumi esztendő alkalmából saját jubileumukra is készülnek: csapatuk negyedszázada alakult meg. Alig ült el a háború zaja, amikor Matkó-pusztán a régi egytantermes iskolában tanuló gyerekek elhatározták, hogy nevelőik segítségével csatlakoznak az Országos Úttörőelnökség felhívásához és úttörőcsapatot alakítanak. Nehéz esztendők következtek ezután, erről az időről álig maradt írásos dokumentum. Tövis Ferenc, aki az iskola igazgatója volt vis»- szaemlékszik arra, mily«» ügyesen oldották meg a fűtést a pajtások; tobozt szedtek a közeli erdőben, azzal fűtöttek. 1958-ban elkészült az új iskola. Itt már szervezett úttörőélet kezdődött, volt elég tanterem, rendszeresen tarthattak foglalkozásokat. Megalakították a tánc- és színjátszó csoportot, a sportkört, ünnepélyeiken színvonalas műsorral léptek fel. Ebben az időben már rendszeresen jártak táborozni és hazahozták felejthetetlen élményeiket, átadva a stafétabotot a következő évfolyamoknak. A hatvanas évek elején a csapat kiválóan dolgozik, táborozni mennek Balatonfenyvesre, később pedig a kulturális seregszemlén tánccsoport-, juk aranyérmet nyer! Ottlétünkkor a csapat jelenlegi vezetőjével Hegedűs Mária tanárnővel meglátogatjuk a 6. osztály, a Rakéta raj foglalkozásait is, ahol a pajtások a november 7-i műsort próbálják. Szavalatok hangzanak: el, dalok csendülnek. Feszült a figyelem, a műsor idejét is most mérik, percre, pillanatra. Minden jel arra mutat, hogy a pajtások munkája nyomán ez a műsor is tartalmas, színvonalas lesz. A foglalkozás végén a rajvezető — Győrffy Pálné tanárnő —- megmutatja a raj naplóját is. Városi úttörőcsapatok bátran megirigyelhetnék ezt a változatos technikai megoldással készült, képekkel, rajzokkal illusztrált munkanaplót! A matkófelsőd iskola úttörőcsapatának tagjai különleges szakkörrel dicsekedhetnek: ebben az iskolában működik a Pólyák Ferenc népművész vezette fafaragó szakkör. Virágh Gergely nyolcadikos, örömmel mutatja a kész munkákat, az arasznyi, fából, kifaragott karakter-fejeket. Mint mondja, a faanyagot is ők gyűjtötték, majd együtt készítették el a faragást Pólyák Ferenccel. A következő foglalkozásokon plaketett próbálnak kifaragni. Örömmel hallottuk azt is, hogy ezen a szakkörön nemcsak fiúk lányok is próbálkoznak. Az 1970 71-es tanév az ’Itörő’eapa'nak gazdag programot kínál, a matkó- felsői iskolában ezen túlmenően valósággá vált az év jelmondata, itt tettekkel köszöntik a mozgalom negyedszázados jubileumát. es i e?
