Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

*. oldal november 8. péflWB Ez az az eset, amikor egy esemény színhelye maga is beszédes szimbó­lum. A Nyugat-Berlin- nel kapcsolatos négyha­talmi tárgyalásokat az egykori Szövetséges El­lenőrző Tanács székhá­zában tartják. Az épület egyszerre két lényeges dologra is emlékeztetheti a közvéleményt. Az egyik az, hogy a városrész sa­játos helyzete hosszabb távon a hitleri birodalom által kirobbantott háború következménye. A másik az, hogy ebben a háború­ban a négy nagyhatalom hatékonyan együttműkö­dött. Mindenekelőtt az együttműködés e széllé­Á kilencedik találkozó mének felelevenítésére van szükség ahhoz, hogy sikerrel eltávolítsák az enyhülés útjábói ezt a háborúból ittmaradt, már többször is robbanással fenyegetett veszélyes po­litikai bombát. Rendkívül fontos ered­mény az is, hogy ezekre a megbeszélésekre sor került. A tények ereje kényszerítette a szovjet álláspont figyelembe vé­telére a nyugati partne­reket. Ennek az eszten­dőkön át hangoztatott moszkvai véleménynek a lényege az volt, hogy Nyugat-Berlin jelenlegi helyzete rendezetlen és egyszerűen elfogadhatat­lan az a kísérlet, amely a Német Szövetségi Köz­társaság részeként igye­kezett kezelni a Német Demokratikus Köztársa­ság szívében fekvő Nyu- gat-Berlint. Moszkva és Berlin im­már hagyományos alap­állása az, hogy a város­rész különleges helyzetét különleges jogi státus quonak kell tükröznie és minden birtoklást de­monstráló nyugatnémet gesztus — márpedig ilyen akadt, sőt akad éppen elég — veszélyes provo­káció. Csaknem két és fél év­tizedbe került, amíg a nyugati hatalmakkal és Bonnal sikerült megér­tetni, hogy Nyugat-Berlin helyzetéről tárgyalni kell. A keddi, legutóbbi ülés immár a kilencedik volt és úgy tűnik, lénye­gesen különbözött az el­ső nyolctól. Ezt már a hivatalos kommüniké is érzékelteti. Az eddigi közlemények a résztve­vők és az időpontok szűkszavú felsorolására szorítkoztak, de a kilen­cedik kommüniké már tartalmi utalásokat is tesz, sőt haladásról szá­mol be. Mi lehet a titka ennék a haladásnak? Nem so- kat tévedhetünk, ha em­lékeztetünk Gromiko szovjet külügyminiszter minapi, magas szintű megbeszéléseire Nixon-, nal, Pompidouval, vala­mint a londoni vezetők­kel. Az történt, ami annyiszor: ismét a kö­vetkezetes szovjet béke­politika erőfeszítései mozdítottak ki egy ké­nyes kérdést a holtpont­ról. Gyors, látványos ered­mény persze nem várha­tó 25 éves stagnálás után. De ' ha a kilence­dik közleményben emlí­tett haladás folytatódik, ennek többek között két fontos következménye is lehet: közelebb hozhatja a moszkvai szerződés nyugatnémet ratifikálásá­nak és az európai biz­tonsági konferencia ösz- szeülósének napját. (CP) Ismét Őszinte munkalégkör Izraelen a sor Varsóban KAIRÓ (MTI) Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az egyiptomi fegyveres erőik főparancsnoka elren­delte a november 5-én le­járó 90 napos tűzszünet rö­vid időtartamú meghosz- szabbítását. Erre az uta­sításra azt megelőzően ke­rült sor, hogy az ENSZ-köz- gyűlés elfogadta az afro­ázsiai országok határozati javaslatát, amely egyrészt a közel-keleti tűzszünet meg­hosszabbítására, másrészt a Jarring közvetítésével foly­tatandó tárgyalások felújí­tására szólítja fel az érde­kelt feleket. A szavazás után Riad külügyminiszter bejelentette, hogy az EAK elfogadja a háromhónapos tűzszüneti felhívást, s Zaj- jat ENSZ-nagykövet érint­kezésbe lép Jarring ENSZ- megbízottal. Az egyiptomi fővárosban őrömmel és megelégedéssel üdvözlik az ENSZ-közgyű- lés határozatát. A világ- szervezetben aratott arab siker jelentőségét növeli, hogy mind a vitában, mind a szavazásban elszigetelő­dött az agresszor Izrael és a mögötte álló amerikai im­perializmus. Az Egyesült Államok elszigetelődésére mi sem jellemzőbb, mint hogy a biztos kudarc elke­rülése végett visszavonták az afroázsiai javaslattal szemben benyújtott ameri­kai tervezetet. Még mindig nyitott azon­ban a kérdés, mi lesz az új közgyűlési határozat sorsa. | Az egyiptomi álláspont is- ! meretes: az EAK kész a határozat végrehajtására, s ez abból következik, hogy magáévá tette a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határozatát. Ugyanakkor a EAK mindenkor elvetette a határidő és feltétel nél­küli tűzszünet gondolatát, mert ez a státus quo szen­tesítésével, az izraeli meg­szállás elfogadásával lenne egyenlő. ismét Izraelen és az Egyesült Államokon a sor, akárcsak a Rógers-te'rv vá­ratlan egyiptomi el fogadá­sa után. Nem sok jóval biz- I tat. hogy most mir,d Tel I Aviv, mind Washington | képviselője az afroázsiai : javaslat ellen szavazott. 1 WASHINGTON (MTI) Az amerikai haditenge­részet azzal vádolja John Sweeney őrmestert, hogy átállt az ellenség oldalára. Sweeney őrmester, aki 1969 februárban a felsza­badító erők fogságába esett Dél-Vietnamban, csatlakozott a DNFF-hez és „egy rádióadónál propa­ganda-tevékenységgel segí­tette az ellenséget” — kö­zölték szerdán az ameri­kai haditengerészetnél. Azt is állították, hogy az őr­mester elhagyta egységét és felszerelését. Sweeney viszont néhány héttel ez­előtt Stockholmban tartott sajtóértekezletén elmond­Csütörtökön délelőtt 9 órakor Varsóban a közös szakértői bizottság ülésé­vel folytatódtak a lengyel —nyugatnémet . politikai tárgyalások. A munkabi­zottság lengyel elnöke Wlodzimierz Zawadzki, a nyugatnémeté Von Staden külügyminisztériumi osz­tályvezető. E napirenden az államközi szerződés né­hány aspektusának tisztá­zása szerepel. A szakértői jelentést a külügyminisz­terek részvételével tartan­dó' plenáris ülés elé ter­jesztik. Szerdán a késő esti órákban Varsóba érkezett Carlo Schmid, a Bundes­tag alelnöke és Emst Achenbach a Bundestag ta, hogy parancsnoka le­lőtte őt és otthagyta a dzsungelben, mivel megbe­tegedett, így került fog­ságba. Ez az első eset. hogy az Egyesült Államokban va­lakit „az ellenség támoga­tásával” vádolnak és ha­lálbüntetést is kiszabhat­nak. Eddig maximum öt­évi börtönnel büntethető dezertálással vádoltak Vi­etnamban szolgálatot tel­jesítő amerikai katonákat. Sweeney jelenleg egy New York állambeli ten­gerészeti támaszponton tar­tózkodik. Svédországból tért vissza az Egyesült Ál­lamokba. (Reuter) képviselője, hogy bekap­csolódjon a tárgyalásokba. Csütörtöki ülésén a bon­ni minisztertanács . is fog­lalkozott a lengyel—nyu­gatnémet tárgyalások állá­sával és a nagyhatalmak nagyköveteinek berlini ér­tekezletével. Részleteket nem hoztak nyilvánosság­ra, a kormányszóvivő csu­pán annyit közölt, hogy a kormány „üdvözli a berli­ni kérdésben elért hala­dást”. A kormány megvi­tatta a szombat esti würz- burgi fasiszta tüntetés ügyét is és ismételten éle­sen elítélte a történteket. A würzburgi események­kel egyébként csütörtökön foglalkozott a Bundestag belügyi bizottsága is, amelynek Genscher bel­ügyminiszter tett jelentést. Űj jelentkezők az Ángol KP-be LONDON (MTI) Több ezer ember vett részt az Angol KP alapí­tásának 50. évfordulója al­kalmából rendezett ünnep­ségeken Londonban. A párt emlékkiadványa 75 ilyen ünnepségről beszél. Októ­berben több mint 500 em­ber adta be jelentkezését tagfelvételre. Az angol munkások tevékeny rész­vétele az Angol KP jubi­leumi ünnepségein azt mu­tatja, hogy a párt tevé­kenysége nagy megbecsü­lésnek örvend — hangsú­lyozza az emlékkiadvány. A parancsnoka lőtte le November 7 Moszkvában MOSZKVA A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 53. év­fordulóján Moszkvában megrendezik a hagyomá­nyos díszszemlét és a dol­gozók felvonulását. A díszszemle parancsno­ka Jevgenyij ivamovsádjj vezérezredes, a moszkvai helyőrség és a moszkvai katonai körzet parancsno­ka lesz. Moszkvában és más nagyvárosokban tü­zérségi díszsortűz köszönti az évfordulót. Magyarországra látogat a török külügynuiiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság kül­ügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívá­sára november második fe­lében hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Koszorúzás! ünnepség a Hősök terén BUDAPEST Csütörtökön délelőtt a DÍVSZ VIII. kongresszusá­nak küldöttei koszorúzása ünnepségen rótták le ke­gyeletüket a magyar Hő­sök emlékműve előtt. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség nevében An­gelo Oliva, a DÍVSZ elnö­ke és Michel Jouet, a DÍVSZ főtitkára, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség nevében dr. Hor­váth István, a KISZ KB első titkára koszorúzott. (MTI) Az FKP újszerű gyűlései PÁRIZS A Francia Kommunista Párt e héten Párizsban folytatta új típusú gyűlé­seit, amelyeken a kommu­nista vezetők a hallgató­ság soraiból feltett kérdé­sekre válaszolnak. A pá­rizsi XVIII kerületben mintegy kétezer főnyi hall­gatóság előtt Georges Mar­chais az FKP főtitkár-he- ly'ettese válaszolt a kérdé­sekre. A baloldali egység meg­valósításával kapcsolatban Georges Marchais hangsú­lyozta; a baloldali egység mindenekelőtt a tömeg- mozgalmak, a dolgozók­nak a közéletben való fo­kozottabb részvétele útján valósul majd meg. Bíróság előtt a „nemzeti hős” RÓMA Csütörtökön kezdődött Rómában Raffaele Mini- chello volt amerikai ten­gerészgyalogos bírósági tár­gyalása. A 21 éves oiasz születésű fiatalember az amerikai haditengerészet­nél szolgált, harcolt Viet­namban, majd lopás vád­jával hadbíróság elé akar­ták állítani. Ekkor kétség- beesett lépésre szánta el magát: eltérített egy Dos Angelesből San Franciscó- ba tartó repülőgépet. A pilótát kényszerítette, hogy Rómában szálljon le, itt fegyverrel kényszert tett egy olasz rendőrtisztet, hogy kocsijával kivigye a városból, később azonban egy templomba menekült és megadta magát. Tárgya-, lása az olasz ügyvédek sztrájkja miatt' elhúzódott, közben Minichiello többé- kevésbé nemzeti hőssé vált, az olasz hatóságok az ame­rikaiak kiadatási kérelmét megtagadták. A fiatalem­berre valószínűleg így is hosszú börtönbüntetés vár. (UPI) 10 000 Zsiguli TOGLIATTI A tízezredik „Zsiguli1 személyautó hagyta el szerdán a togliatti autó­gyár futószallagát. A gyár­ban naponta több, mint kétszáz autót készítenek. Két újabb szerelősor üzem- behelyezésével naponta kétezer kis fogyasztású személyautót bocsátanak majd ki. Szerzetesek éhségsztrájkja SAIGON Négyszáz fiatal, a Cao- Dai szektához tartozó bonc (buddhista szerzetes) kez­dett éhségsztrájkot külön­böző dél-vietnami börtö­nökben. Katonai bíróság ítélte el őket öttől tíz évig terjedő büntetésekre, mi­vel nem voltak hajlandók katonai szolgálatot teljesí­teni a saigoni rezsim had­seregében. Meghalt Jugoszlávia ex-királya LOS ANGELES 47 éves korában tüdő- gyulladás utáni szívgyön- geségben elhunyd Péter, Jugoszlávia utolsó királya. Az ex-király 1941 óta élt emigrációban. (AP) Allende fogadta a magyar küldöttséget SANTIAGO Dr. Salvador Allende, a Chilei Köztársaság elnöke, november 4-én fogadta a Cseterki Lajos, a MNK Elnöki Tanácsának titkára vezette magyar kormány- küldöttséget. (MTI) Tokió — nehéz partner Hagyományossá vált már Japánban, hogy ilyenkor ősz­szel tartják meg a diákok a nemzetközi háborúellenes napo­kat. A felvonulások, a tüntetések tő szervezője a Sohio bal­oldali diákegyesület, de soraikhoz csatlakoznak különböző szakszervezetek, a Beheiren-mozgalom, amelynek fő jelszava^ .(Küzdelem az amerikaiak vietnami háborúja ellen! — és más csoportosulások is. Az idei háborúellenes napok alkalmával módomban volt személyesen meggyőződni róla, hogy ezek az akciók nem lebecsülendőek. Megelőzően tanácskozást tartottak az igazságügy-miniszté­rium, az úgynevezett Nemzeti Biztonsági Tanács, és a legfon­tosabb városi rendőrhatóságok képviselői. A legneuralgiku­sabb pontra, Tokióra huszonötezer főnyi rendőri erősítést küldtek. Figyelemre méltó, hogy ez a rendőrlétszám évről évre növekszik. Figyelmeztették Tokió lakosságát, hogy lehe­tőleg ne használják a földalatti vasutat —, mert a tapaszta­latok szerint a tüntetők rendszerint a nagy állomásoknál szoktak felvonulni — kerüljék a parlament környékét, mert az is az összecsapások színhelye. A belváros felett helikopte­rek keringtek, onnan irányították a rendőrök akcióit, akik különös látványt nyújtottak, mert a legmodernebb kézifegy­ver mellett oldalukon ott lógott a méteres hosszúságú fabot, kezükben pedig óriási pajzsot tartottak. Az újságolvasó» televíziónéző gyakran találkozik lapjaink­ban, a képernyőn ezeknek a tüntetéseknek a jeleneteivel, de persze a helyszíni élmény ennei többet nyújt. Amikor az em­ber szemtanújává válik az utcai csatározásoknak, kézzelfog­ható bizonyítékot kap arról, hogy Japán egyik legfontosabb problémája változatlanul a Washingtonhoz fűződő viszony. A széles tömeges megmozdulásom, a függetlenségi törekvéseket tükrözik, amelynél a politikusok egy része is hangot ad, egy­részt abból a meggondolásból, hogy népszerűségüket fenn tudják tartani, másrészt azért, mert az ország rohamosan nö­vekvő gazdasági potenciálja és ezzel párhuzamosan politikai súlyának erősödése ezt a követelést törvényszerűen maga után vonja. Törvényszerű következmény viszont, hogy rész­ben az említett okoknál fogva, részben a távol-keleti helyzet bonyolultsága miatt Japán most még értékesebbé válik az Egyesült Államok számára, mint Korábban. A szálak lazítá­sát tehát Washington mindenképpen ellenzi. Ebbe az irányba szorítja az amerikai politikát a SEATO krízise. Már hosszú évek óta kísérleteznek olyan megoldás­sal, amely a SEATO helyett, vagy azzal párhuzamosan köz­vetlen, vagy közvetett amerikai hegemónia alatt katonapoliti­kai szövetséget hozzanak létre. Egy ilyen paktumban minden­képpen Japáné lenne a döntő szó mert a kontinensen ez az ország Washington legtekintélyesebb partnere. Ilyen meggon­dolások alapján hozták létre az Ázsiai—Csendes-óceáni Taná­csot, az ASPAC ot, amelynek értekezletét Szöulban tartották. E szervezet kimondott szerepe elsősorban gazdasági jellegű ugyan, de az amerikai elképzelések szerint ez később meg­változhat. A tanácskozáson, Japánnal az élen jelen volt Ame­rika minden ázsiai szövetségese, de ott volt Ausztrália és a Fülöp-szigetek küldötte is. Az Egyesült Államok formálisan nem vált tagjává a paktumnak. Az amerikai jelenlétet azon­ban bőven kárpótolja, hogy Washington úgyszólván minden ASPAC-állammal kétoldalú katonai megállapodást kötött, Amikor Washington diszkréten a kulisszák mögé húzódott, ezt is azért tette, mert fonto' szerepet szánt legfontosabb ázsiai szövetségesének, Japánnak. A feladat kettős: Japánnak jelenlétével bizonyos tekintélyt kell kölcsönöznie a paktum­nak, de emellett Washington korántsem vette le napirendről ezt az elképzelését, hogy távolkeleti szövetségesének katonai szerepet is osszon ki Ázsiában. Az ASPAC-ol Washingtonban, csak átmeneti megoldásnak tekintik. A végső cél egy széles körű ázsiai politikai, gazdasági szerv létrehozása — Japán részvételével. Kétségtelen, hogy ezen messze tekintő tervek, és elgon­dolások centrumában Tokió áll. A megoldás azonban nem egyszerű, mert Japán és az Egyesült Államok viszonyát érin­tő látványos változások nem várhatók — hiszen az amerikai hatalmi pozíciók igen mélyen beágyazódtak az ország életébe — mégis, amikor gazdasági problémák megtárgyalására kerül sor a két hatalom között, gyakran borússá válik a légkör. Maga a japán külügyminiszter is megállapította: „Országaink között időnként tisztázatlan problémák merülnek fel, nehéz­ségek és súrlódások érezhetők”. Japán kiviteli képessége ugyanis nagymértékben erősödött, az amerikaiak azonban változatlanul különböző korlátozó intézkedésekkel, vámsorom- pókkal akadályozzak a japán áruk behozatalát. Tokió vonat­kozásában is egyre nehezebbé válik az amerikai elképzelő» sek megvalósításai a, &,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents