Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról.) zik, hogy sok ipari telepünk korszerűtlen és alacsony hatékonyságú. Többfelé elavultak a szociális létesítmények is. Olykor a fejlesztés is torz módon történik; drága pénzen épített csarnokokba régi gépeket állítanak vissza, s így a technikai színvonal fejlesztésében semmi előrelépés nem történik. Továbbá a vezetés korszerű, tudományos színvonala is nagyban hiányolható, sokszor még az alapvető módszereket sem alkalmazzák. Több gazdasági vezető hajlamos arra, hogy mellőzze a párt, a szakszervezetek és a társadalmi szervek véleményét, a velük való együttműködést. Arról már nem is szólva, hogy a dolgozók véleményét is meg kellene hallgatniuk. Mindezekkel összefügg a termelékenység nem kielégítő színvonala. Ezekről a kérdésekről üzemi szinten is nyíltan kellene beszélni. A helyzet megváltoztatásáért főképpen a vezetők tehetnek legtöbbet. Nem lehet egyetérteni az olyan nézetekkel, miszerint a munkások az okai a hiányosságoknak, s valamiféle „munkanélküli hadsereg” beállításától várják a javulást. Ajánlatosabb volna, ha a saját portájukon tekintenének szét, s próbálnák megszüntetni a műszaki szer- veretlenséget, felszámolni az anyaghiányt. Ha ezt megtennék, talán mérsékelhető volna a nyugtalanítóan nagyfokú munkaerővándorlás is. A mozgás — noha tavalyhoz képest 10— 11 százalékban csökkent — még mindig 34 százalék körül mozog. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a szakképzett munkások korántsem a leghatékonyabb munkahelyekre áramlanak. Ezért nagyon időszerű, hogy a vállalatok javítsák a munkakörülményeket, s a törzsgárda tagjait anyagilag is jobban becsüljék meg. Miután szólt az üzemi balesetek elharapódzásáról, kitért a megye munkássága életszínvonalának elemzésére. Az idén az átlagkeresetek 5,7 százalékkal nőttek, ám a túlórák száma is jóval magasabb a tavalyinál. az emelkedés 16,3 százalékos, Az élelmiszeriparban dolgozók jövedelmének növekedése még mindig nagyon alacsony, az átlagkereset itt az 1600 forintot sem éri el. A felszólaló végezetül a szakszervezeti mozgalom sokrétű feladatait taglalta. Vörös Istvánná, a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat részlegvezetője Felszólalásában a kalocsai fizikai dolgozók életszínvonalának fejlődésével foglalkozott — A harmadik ötéves terv időszakában városunkban több mint 29 százalékkal növekedett a foglalkoztatottság, s ezzel párhuzamosan fokozódott a vásárlóerő — mondotta. — Ismereteink szerint ez a növekedés az országos 25- tel szemben nálunk 61 százalék. A foglalkoztatottak számának emelkedéséből eredő jelentős jövedelemnövekedés mellett megfelelő arányban nőtt az egy személyre. jutó bér is, amely az iparban elérte a 14,6 százalékot. Vállalatunknál a munkás-átlagkereset 1436 forint A továbbiakban a dolgozó anyák érdekeit szolgáló intézkedésekről szólva a következőkről számolt be a pártértekezletnek: — Az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segélyt vállalatunknál a szülőanyák csaknem 80 százaléka veszi igénybe. Az én szocialista címért küzdő brigádomban például minden szülőanya élt a lehetőséggel. Egész Kalocsa viszonylatában pedig több mint négyszázan, a dolgozó nők 10 százaléka a gondozási segélyt igénybe véve neveli gyermekét. Az életszínvonal fejlődése további tényezőjeként a munkaidő csökkentését említette Vörös Istvánná, hiszen Kalocsa csaknem valamennyi üzemében áttértek a 44 órás munkahétre. A* bérek a csökkentett munkaidő ellenére növekedtek; 1968-ban 3,8, 1969-ben 4,8 százalékkal. Majd így folytatta: — Ezt úgy sikerült elérnünk, hogy ipari üzemeinkben korszerűbb gépek beállításával — külön szeretném hangsúlyozni: saját erőből — növeltük a termelékenységet. Vállalatunk szinte teljesen kicserélte gépparkját, de ez történt a város műanyagfeldolgozó vállalatánál és az EKA gyárban is. Ez nagyon jó, bosszantó viszont az elégtelen pótalkatrész- ellátás, ami az importgépeknél eléggé gyakori. Kalocsa lakosságának pénzbevételéről szólva elmondotta a küldött, hogy az 1966. évi 63,9 millióról 107,8 millióra növekedett tavaly. Ennek következtében nőtt a kereskedelmi forgalom, amely kedvezőbb ellátás esetén na. gyobb is lehetett volna. Végezetül ezeket mondotta a küldött: — Vállalatunk pártalap- szervezete a megvalósítandó feladatok között határozatot hozott az ezer forinton aluli keresetek fokozatos megszüntetésére. Ezzel összefüggésben a vállalat vezetősége több belső intézkedést valósít meg. Feladatunk nagy, mivel sok rajtunk kívülálló tényező nehezíti igyekezetünket. A többi között az anyasági segély bevezetése következtében sok begyakorlott munkaerő esik ki a termelésből három évre. A helyükbe állított új munkások betanítása viszont sok időt vesz igénybe. Ismert ugyanis a vidéki kis textilüzemek feladata: a hazai termelésben sok cikkféleséggel kis szériákkal állni a fogyasztók rendelkezésére. A célkitűzések megvalósításában továbbra is minden erőnkkel részt veszünk. Dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutató, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója A mezőgazdasági tudományos kutatás szerepéről, fontosságáról és a termelés kapcsolatáról szólva, a küldött bevezetőül hangsúlyozta, hogy az élelmiszertermelés növelése hazánkban és világviszonylatban egyaránt az érdeklődés középpontjába került. Majd tíz évre visszapillantva, részletes áttekintést adott mezőgazdaságunk szocialista átalakulásáról, fejlődéséről. E fejlődés üteme az elmúlt tíz évben elérte Dániáét és Hollandiáét. Hozzátette azonban: sajnos, egyelőre csak ütemét és nem teljesítőképességét. Majd megállapította, hogy a termelés növelését alapvetően a nagyüzem, a korszerű technika térhódítása, illetve szakszerű felhasználása és az egyre javuló közgazdasági környezet tette lehetővé. Erre a megállapításra alapozva, felszólalása további részében a többi között ezeket mondotta: — Tudománypolitikánk legfontosabb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel minél nagyobb segítséget nyújtson népgazdaságunk számára, illetve a szocializmus teljes felépítéséhez. Ennek megfelelően felgyorsult tudományos életünk, és mezőgazdasági tudományos kutatásunk is igyekszik felzárkózni a nemzetközi élvonalhoz. Erőinket természetesen a népgazdasági szempontból legfontosabb feladatokra összpontosítjuk. Míg például 1960-ban 1800 témával foglalkoztak mezőgazdasági kutatóintézeteink, ma már 109-re csökkentették a témák számát. A mezőgazdasági tudományos intézetek és termelő üzemeink negyedik ötéves tervidőszakban megvalósítandó legfontosabb feladatairól szólva a többi között ezeket mondatta: — A kertészeti termesztési ágazatok fejlesztésében a megyénkben folyó kutatások országos viszonylatban is jelentősek. Közismerten megyénk egyik legkiterjedtebb és legproduktívabb ilyen jellegű megyéje hazánknak. A kertészeti termesztési ágak közül hadd emeljem ki a zöldségtermesztés fejlesztésének szükségességét. Annál is inkább, mert megyénk élelmiszer-feldolgozó iparának jelenlegi fejlettsége néhány fontosabb zöldségfajtával biztonságos nyersanyagellátást igényel. A konzervipari paradicsom, vöröshagyma, uborka, fű- szerpaprika termesztésére gondolok elsősorban. E zöldségfajok közül a paradicsomnak, uborkának és fű- szerpaprikának intézetünk az országos témafelelőse. Ezen a fórumon is hangsúlyozni szeretném, hogy a zöldségtermesztési ágazat fejlesztése az előző ötéves tervekben is messze elmaradt a többi kertészeti ágazat mögött. A mezőgazdaságon belül a kertészet, a termelt értékhez viszonyítva is csekély anyagi és technikai ellátásban részesült. Kedvezőtlenül hatott a termelésre, az értékesítési rendszerből származó több tényező is. Ismeretes viszont, hogy a kertészeti termelés részesedése a mezőgazdasági exportból eléri a 40 százalékot. Sajnos, a zöldségtermesztés fontosságának megfelelően, a negyedik ötéves tervben nem kapja meg sem országosan, sem megyénkben azt a támogatást. fejlesztési lehetőséget, amely méltán megilletné. Mészöly elvtárs ezután megjegyezte: — Megyei élelmiszeriparunk alapbázisa inkább a zöldségnyersanyag. A Kecskeméti Konzervgyár foglalkoztatottsága, az évi termelési érték alakulása például mindig attól függ, hogyan realizálódik a gyár által igényelt zöldségnyersanyagtermelés. Majd hangsúlyozta: — Érdemes volna végre elővenni megyénk még mindig aktuális távlati zöldségtermesztési tervét és a negyedik ötéves terv folyamán megvalósítani. Ezt indokolják megyénk természetföldrajzi, valamint az élelmiszeripar centrikus fejlesztési irányú célkitűzései is. Ehhez kíván segítséget nyújtani a zöldségtermesztést kutató kecskeméti intézet. Felszólalása végén sajnálkozását fejezte ki a küldött, hogy a megyei párt- bizottság írásos beszámolója nem tesz említést a megyénket érintő mezőgazda- sági tudományos kutatásról. Pécsy Mihály nyugdíjas kiskunfélegyházi veterán A megyei pártértekezlet résztvevői meleg szeretettel hallgatták Kiskunfélegyháza város kommunistáinak 75 éves küldöttét, akj 52 éve párttag és ott volt Budapesten a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásán. Pécsy Mihály elvtárs megemlékezett az akkor; időkről, s a párt félévszázadé* harcáról. Ezután arra hívta fel a megyei pártértekezlet figyelmét. hogy , mint eddig, a jövőben se feledkezzen meg az ifjúság nevelésének fontosságáról. Beszélt azokról, a Nyugatról beszivárgó ideológiai hatásokról, amelyek ellen féltő gonddal kell védeni tehetséges, józan gondolkodású ifjúságunkat. Ha gondoskodunk arról, hogy a fiatalok ismerjék pártunk célkitűzéseit — akkor azok nem fogadják el a tőkés propaganda hírverését. Pécsy elvtárs felszólalása további részében is az ifjúság problémáival foglalkozott. Elemezte Kiskunfélegyháza általános és középiskoláinak helyzetét, s megállapította, hogy tovább kell növelni a napközi otthonokat, középiskolai diákotthonokat — s ma már örvendetes, hogy a bölcsődéket is —, mert azok szűknek bizonyulnak. Ezután a felszólaló a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel foglalkozott. Rámutatott, hogy javult lakáshelyzetük, de üzemi étkeztetésüket is meg kellene szervezni. Hangsúlyozta, igen fontos, hogy az elkövetkező években rendezzék a pedagógusok fizetését. Slachla István, a bácsalmási gimnázium igazgatója — A pártértekezlet beszámolójában a közoktatás és közművelődéssel kapcsolatban azt olvashatjuk: „A fő cél; a társadalom minden rétegében a magasabb színvonalú tudás megszerzésének elősegítése, a szocialista társadalom növekvő igényeihez igazodó és alkotni tudó emberek sokaságának nevelése.” — kezdte felszólalását Slachta elvtárs. — A beszámolási időszak alatt pórt és tanácsi szerveink irányításával és segítségével megyénk pedagógusai e téren szép eredményeket értek el. Javult iskoláinkban a szakosneveló-ellátottság, jó ütemben halad a körzetesítés, az általános diákotthoni hálózat bővítése. Nagyobb figyelmet fordítottunk a hátrányos helyzetben levő tanulók továbbtanulására, előbbre léptünk a szakmunkásképzésben, nőtt a szakközépiskolai osztályok száma, új iskolák, tantermek épültek. Elmondhatjuk, nagy fejlődést értünk el az óvodáktól a felsőoktatási intézmények fejlesztéséig, ide sorolva új főiskolánkat is. Sok azonban még a tennivaló. A képesítés nélküli nevelők száma alig csökken. Tiszteletre méltó munkát végeznek, ám olyan helyen működnek, ahova egyéb objektív okok miatt is hátrányos helyzetben levő gyermekek járnak iskolába. S talán éppen ezért itt lenne leginkább szükség a pedagógiailag jól képzett nevelőkre. A pedagógushiányt az alacsony bérezés okozza. Sokszor a legjobb nevelők hagyják el az iskolát es mennek más munkahelyre. Mindemellett a jelenlegi bérezés nem differenciálja a jó és a rossz nevelői munkát, s emiatt nem is ösztönző. Legfőbb gondunk a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása. Számuk az egyetemeken csökken. A tehetséges munkás és paraszt származású fiatalok előkészítését a továbbtanulásra már az általános iskolában el kell kezdeni, a középiskolában pedig folytatni kell. Természetesen ez nem lehet csupán a pedagógusok problémája. E téren a társadalomnak, — elsősorban a szülőknek is, — a jelenleginél többet kell tennie. Ilyen irányban már megyénkben is vannak helyes kezdeményezések. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának anyagi segítségével középiskoláinkban a negyedik osztályos fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulására egyetemi előkészítő tanfolyamokat szerverünk. A nagyobb anyagi támogatás lehetővé tette, hogy a tanfolyamok számát megkétszerezzük, sőt azt is, hogy a hátrányos helyzetben levő tanulókkal már első osztályos koruktól behatóbban foglalkozzunk. Igen követésre méltó a megyei tanács határozata, amelynek alapján a fizikai dolgozók egyes, jól tanuló középiskolás gyermekei második osztályos koruktól ösztöndíjban részesülnek. A jó kezdeményezések mellett sok még a gátló tényező. Bácsalmáson a szakmunkásképző iskolába a Kiskunhalas felől érkező vonattal reggel két órával korábban. Bajáról egy órával később érkeznek a tanulók. Szükséges lenne, hogy a menetrendszerkesztők jobban figyelembe vegyék a helyi szervek javaslatait. Slachta elvtárs ezután az ifjúság közéletre való neveléséről beszélt. Igen fontos — hangsúlyozta —, hogy a pedagógus párt- szervezetek, a KlSZ-bizott- ságok és a nevelők kellő figyelmet tulajdonítsanak annak, hogy a középiskolák minden osztályában legyen KISZ-szervezet. Elsősorban a kommunista pedagógusokra vár az a munka, hogy a Központi
