Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Erdősi József előadói beszéde után szünet következett, majd dr. Greiner József, a pártértekezlet elnöke felkérte a mandátumvizsgáló bizottságot, hogy kezdje meg munkáját. A megyei pártbizottság be- zámolója fölötti vitában 'sőnek Erdélyi Ignác elv- rs, a kecskeméti városi ártbizottság első titkára ólait fel. Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára — A kecskeméti pártértekezlet azzal bízott meg bennünket, hogy a megye- székhely kommunistái nevében fejezzük ki egyetértésünket pártunk fő politikai vonalával. A taggyűlések vitái igazolják, hogy alapvető kérdések megítélésében párttagságunk egységes, jónak tartja a párt vezető szerepének hatását, irányító tevéenységét életünk minden őrületén. A kongresszusi .rányelveket a városunkban folyó széles körű vi- , ták megerősítették, jónak I és teljesíthetőnek tartják a jövőre vonatkozó feladatok meghatározását. Felszólalása további részében vázlatos áttekintést adott a megyeszékhely politikai, gazdasági és kulturális életében végbement fejlődésről. Hozzátette; — Eredményeink azt is [ bizonyítják, hogy jelentős tartalékaink vannak különböző ágazatokban, amelyek szervezettebb munkával, színvonalasabb vezetéssel, a dolgozók kezdeményezőkészségének bátorításával eredményesen hasznosíthatók. Eredményeink felmérése mellett érezzük felelősségünket is. Nem kellően hatékony a gazdasági munka, beruházásaink nem valósulnak meg a kitűzött határidőre és gyakran túllépik a tervezett költségeket. Nem alakult megfelelően az önköltség, nem kielégítő a munkafegyelem és ez kedvezőtlenül befolyásolja a termelékenységet. Kifogásolható a műszaki fejlesztés lassú üteme is. Az egyik legfontosabb megoldásra váró feladat a lakáshelyzet javítása. A városi pártértekezlet minden illetékes kommunista feladatává tette, hogy a IV. ötéves tervvel összhangban kezdeményezze és támogassa a többletforrások megteremtését, a társadalmi erők nagyobb igénybevételét, az építőipari kapacitás fejlesztését, a lakásépítkezések ütemének növelése céljából. Másik nagy gondunk az óvodai he1 vek hiánya. A születések számának növekedése úiabb feladatokat hárít a városi vezetésre. E jelentős tényezőt üzemeink, vállalataink is érzékelik. Hatására széles körű társadalmi összefogás van kialakulóban az óvodai helyek bővítéséért. Üzemeink, vállalataink jelentős anyagi forrásokkal segítenek a társadalmi probléma megoldásában. A szocialista demokrácia egészséges fejlődéséről szólva, az irányelvekkel ösz- szefügésben a többi között ezeket mondotta: Közvéleményünk egészséges erkölcsi fejlődését igazolja, hogy ma már egyértelműen elítélik a nyerészkedőket, a munka nélkül való jövedelemre törekvőket. Erősödött a dolgozók bírálata minden olyan jelenséggel szemben, amely torzítja szocialista gazdasági életünket. Élesen elmarasztalja például a „vándormadarakat”, a munka- fegyelmet sértőket. Szóvá teszik a reform céljaival ellentétesen cselekvő gazdasági vezetők felelősségét, a helyenként jelentkező pazarló gazdálkodást, a túlzott reprezentál ást és költekezést. A törvényeinket sértők ellen szigorúan fel kell lépnünk. Ez azonban nem csökkentheti a még egészségesebb közvélemény alakulásának igényét. Bohner Zoltán, o GANZ Villamossági Művek bajai készülék- gyárának esztergályosa — Meggyőződéssel jelenthetem a megyei pártértekezletnek, hogy városunk ifjúsága, a KISZ- szervezetek a párt által meghatározott vonalat követik. Akcióprogramjaik, rendezvényeik mind erőtel- j jesebb politikai jelleget kapnak. Az üzemekben kezd meghonosodni az if- ! jóság körében a politikai j vitafórum megrendezése, s egyre gyakoribbá válik a vezetőségi üléseken, aktívaértekezleteken, a KISZ- taggyűléseken is a politikai kérdések napirendre tűzése A jövőben az eddigiek- | nél is nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a KISZ- ! szervezeten kívüli fiatalok több ezres táborának nevelésére, mozgósítására. Közelebb kívánjuk hozni őket szervezeteinkhez, megismertetve velük alapszervezeteink életét, vonzó hatást akarunk rájuk gyakorolni. Gondjaik, problémáik feltárása érdekében fokozni kell tevékenységünket a szervezeten kívüliek érdekeinek az illetékes állami, gazdasági, társadalmi szervek és szervezetek előtti képviseletében a Központi Bizottság februári határozatának megfelelően. A múlt évben és ez év elején végzett, az ifjúság j helyzetét tanulmányozó I felmérések nyomán a vá- 1 rosi pártbizottság megállapíthatta: Baján a KISZ betölti hivatását, eredményesen segíti a párt tevékenységét. Az ifjúság helyzetének tárgyalása óta a legtöbb KISZ-szervezet hosszú időre szóló programot dolgozott ki, amelyben egységet alkot a gazdasági és az ideológiai munka. A fiatalok közéleti tevékenysége fokozódott, az ifjúság legjobbjai közül sokan pártvezetőségi tagok, tanácstagok, többen helyet kaptak a városi pártbizottságban és a szak- szervezeti bizottságokban. Baja egyre jobban iparosodó város, így a munkásifjúság száma is folytonosan növekszik, a párt vb határozata alapján erősíteni kell a KISZ-ben a munkásifjúság vezető szerepét. Az iparban foglalkoztatott fiatalok többségének alapvető célja, hogy munkájával nagyobb anyagi és erkölcsi elismerést vívjon ki magának. A munkaverseny lehetőséget adott a fiatalok egyéni képességeinek kibontakoztatására. Baja munkásifjúságának anyagi helyzete is javult. A már törzsgárdához tartozó ifjúsági brigádok átlagkeresete lényegesen magasabb, mint a brigádon kívülieké. Felszólalása befejező részében Baja ifjúságának néhány gondjáról szólt. A ] többi között rámutatott, ! hogy nem kis nehézségekbe ütközik, jelentős erőfe- j szítéseket kíván a város j üzemeibe bejáró több mint ötezer ifjúmunkás politi- j kai és társadalmi aktivizá- j lása. a Pétervári JáiiQsné, Kiskőrösi Vegyes Ktsz részlegvezetője — Szeretném elmonda- ni, hogy ktsz-ünk tagsága, í a kommunisták hogyan i hajtották végre a járási ) pártbizottságtól kapott | megbízatást, amely a kör- j zet iparfejlesztésének megvalósítását jórészt a mi üzemünk feladatává tette. Az elmúlt négy év alatt termékeink 70 százalékát korszerűsítettük. Fő törekvésünk volt, hogy munka- igényes, korszerűbb technológiával gyártott, a piaci kereslethez gyorsan igazodó gyártmányaink legyenek. Fontos feladatnak tekintettük a szolgáltatást, az építőipar fejlesztését és gépesítését. Ezen felül a járműfejlesztési programhoz kapcsolódó termékek gyártását is megkezdtük. Most készülünk egy ön- etetős sertéshizlalda technológiai berendezésének sorozatgyártására. Szövetkezetünk még az elmúlt év novemberében részközgyűléseken tárgyalta meg az idei esztendőre szóló munkaverseny-felhívást j Huszonkét egységünk csat- i lakozott a felszabadulási versenyhez, amely a X. kongresszus tiszteletére tovább bővült. Az addigi tízről huszonhétre nőtt a szocialista címért küzdő brigádok száma. A X. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben üzemrészeink az előző évihez viszonyítva 30 százalékkal termeltek többet úgy. hogy a munka termelékenysége hat százalékkal nőtt. A szakmunkásképzés gondjait fejtegetve még a következőket mondotta; — Véleményem szerint a megye szakközépiskolái és gimnáziumai között helyet kellene kapnia az ipari szakiskoláknak is. Indokolt volna a képzést gépészeti, gépgyártás-technológiai, finommechanikai és műszeripari szakok közt válogatva megindítani. Ezzel lehetőséget teremtenénk, a szakmunkásiskolák javaslata alapján, a hátrányos helyzetből induló, de tehetséges munkás- fiatalok — vállalati és társadalmi segítséggel történő — nappali tagozati tanulására. Az egész járás iparosodása végeredményben függvénye a szakember- ellátásnak, s a jövőben ehhez szeretnénk több támogatást kapni. Dsák István, a lakiteleki Szikra Tsz elnöke Hozzászólásának elején ismertette a járás mező- gazdasági termelésben eddig elért eredményeit, majd rátért a kommunistákat foglalkoztató gondokra. — Mezőgazdasági termelésünkben a legtöbb erőfeszítést kívánja a kedvezőtlen termőhelyi adottságok leküzdése. A járás területének nagyobb részét homok borítja. Mintegy 12 ezer hold rossz futóhomokot kell kivonni a szántóföldi termelésből. Egy részét juhlegelőként hasznosítjuk, más területeken cellulóznyárt, erdőt akarunk telepíteni. Egyébként csak 2—3 mázsa rozsot tudnánk itt termelni holdanként és úgy érzem, ennek a gazdaságtalan voltát nem kell különösképpen bizonygatnunk. Szeretnénk, ha a kecskeméti járásban a vízrendezés és a talajjavítás gondjainak megoldását kiemelten kezelnék az illetékesek. Kellő intézkedésekkel a hátrányos termőhelyi adottságokból fakadó különbségeket bizonyos mértékig enyhíteni lehetne. Járási pártbizottságunk igen fontos feladatnak tartja az állattenyésztés fejlesztését is. A lehetőségeket figyelembe véve, elsősorban a szarvasmarha-, illetve a juhtenyésztés növelését szorgalmazza. Ezekben az ágazatokban az elmúlt négy év alatt jelentős számszerű fejlődés is kimutatható. A termelő- szövetkezeteknél a tehén- állomány 20,6 százalékkal emelkedett. A fejlődés irányát és mértékét a pártbizottság egészségesnek tartja. Helyes lenne, ha a termelő- szövetkezetek — esetleges társulás formájában is — újabb, szakosított szarvasmarhatelepeket hoznának létre. Ezután a hitelterhek és a gazdálkodás összefüggéseit elemezte. Rámutatott, hogy a gazdaságok nagy részében a bővített újratermeléshez nincsenek meg a feltételek, és ebből ismétlődő mérleghiányok adódnak, a termelőszövetkezetek fejlesztése a jelenlegi hitelezési feltételek mellett nem megoldhatók. — Javasoljuk — hangoztatta — a hitellejáratok felülvizsgálását és adjanak lehetőséget a törlesztési idő meghosszabbítására. A gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek részére kedvezőbb feltételek mellett nyújtsanak hitelt, hogy fejlesztési programjukat ők is végrehajthassák. Brachna János, o MÉSZÖV elnöke Miután kifejezte egyetértését az írásos beszámolóval és a vitaindító előadással, a következőket mondotta; — A gazdasági reform el- ; ső három esztendeje bebizonyította, hogy a fogyasztási szövetkezetek kellő! képpen tudtak élni az önállósággal, a nagyobb ha- \ táskörrel. Hangsúlyozta; a | szövetkezetek a gazdasági élet olyan területein fejtik I ki tevékenységüket, ahol a 1 lakosság fogyasztási, valamint termelési igényei viszonylag nem túl nagy be- í fektetést igényelnek, s a szükségletek kis- és közép- j vállalati szervezetben is ki- | elégíthetők. Kifogásolta ugyanakkor, | hogy a kongresszusi irányelvek, de a megyei párt- j bizottság beszámoló jelen- I tése is eléggé szűkszavúan ; foglalkozik a szövetkezeti | mozgalom jelenleg legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseivel. Feltétlenül indokolt lett volna, hogy a Politikai Bizottságnak a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatban kialakított álláspontja az említett dokumentumokban nagyobb súllyal szerepeljen. Részletezte a megye 38 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetének tevékenységét, e szövetkezetek működése a megye valamennyi községére és városára kiterjed. Egyre erőteljesebben segítik a háztáji és egyéb kisegítő gazdaságok termelését, fokozódik a szerepük az áru- értékesítésben és a fejlesz- I tésben. A fogyasztási szö- i vetkezetek ipari és szolul- 1 tató jellegű működése az idén már mintegy 200 millió forintos értéket hoz létre. A lakosság részére végzett különböző szolgáltatások értéke az öt év előttinek a háromszorosára növekedett. Az elkövetkező tervidőszakban az eddiginél is gyorsabb fejlődésre van kilátás. De éppen ezért — tette hozzá — kifogásolható a beszámoló jelentésnek az a megfogalmazása, miszerint az ötéves távlatban inkább csak a városi kereskedelmi hálózat szorul intenzív fejlesztésre, a községi hálózat szintentartása mellett, a valóságos Igények azt követelik, hogy a községekben is legalább olyan mértékű legyen a fejlesztés üteme, mint a városokban. Ezt kívánja a falusi lakosság érdeke, de ez felel meg a párt szövetkezetpolitikai céljainak is. Ezért indokoltnak látszik a kérés, hogy a községekben működő fogyasztási szövetkezetek a fejlesztést illetően az áruforgalomban betöltött szerepüknek megfelelően részesedjenek. Végezetül a lakásszövetkezetek rendkívül közérdekű tevékenységére, szélesedő mozgalmára hívta fel a figyelmet. Dr. Papp fiatal, kiskunfélegyházi kórházi orvos Felszólalását azzal kezdte, hogy feltétlenül szükségesnek tartja az új megyei és a kiskunhalasi kórház felépítését. Ugyanakkor kifogásolta, amiért a negyedik ötéves terv egész- ! ségügyi beruházásaiból ki- : maradt a kiskunfélegyházi | kórház új szülészeti, illet- I ve belgyógyászati pavilon- j nal történő bővítése. Ez annál is inkább égető probléma — hangoztatta —, mivel jelenleg a sebészet a szülészettel közös műtőblokkban működik. így mindössze egy kicsiny műtő — és gyakorlatilag ! egyetlen műtőasztal — áll : rendelkezésre. Miután részletesen kifejtette a fenti helyzetből adódó egészségügyi anomáliákat, adatokkal is indokolta az új részleg megépítésének fontosságát. Az utóbbi tíz évben ugyanis az évenkénti műtétek száma 821-ről 2271-re — azaz közel háromszorosára — emelkedett. Ez a növekedés azt is jelenti, hogy a napi munkaidő állandóan kitolódik Ezenkívül elmondotta azt is, hogy a félegyházi új rendelőintézet építése megkezdődött, de a 15 milliós építési költségnek jelenleg csak egyharmada áll ren- de’kezésre. Reális a veszély, hogy az építkezést esetleg félbe kell szakítani. E fontos egészségügyi gondok megszüntetése végett kérte a megyei párt- jnckezlet segítségét.
