Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

1970. november 29, vasárnap 5. oldal Két egyfelvonásos egy műsorban: Black Comedy Huszonhét fuvar gyapot Megtört a jég. Szakított a színház egy sémával. Bú­csút mondhatunk egy idejét- múlta, téves beidegződés­nek, hogy csak akkor fo­gadja el teljes értékűnek a kecskeméti közönség a színházi élményt, ha leg­alább három hosszú felvo­náson keresztül ugyanazt' a darabot láthatja. Egy mű­sorba került- a múlt pén­teki bemutatón Tennessee Williams rövid, anekdoti- kus jelenete és Peter Schaffer hosszabb lélegze­tű műve. Két különböző fajsúlyú és írói eszközeit tekintve is erősen elütő egyfelvonásos- sal találkozhatnak a né­zők. A Huszonhét fuvar gyapot szűkszavúan szer­kesztett, jól áttekinthető szerkezetű jelenet. Egysze­rű tréfa, kitűnően megfor­mált, találó atmoszférikus játék. Takarékos eszközök- kell jellemez benne az illusztris szerző. A bo­nyolult, kisiklott érze- lemvilágú nőalakok ava­tott tollú alkotója ezúttal ®gy bájoson együgyű, a tár­sadalom jelenségei, az élet legprimitívebb megnyilvá­nulásai iránt is érzéketlen, lassú észjárású féleség ős- típusát állította ebbe a fura amerikai miliőoe. Dé- ,vay Camilla, pedig hallat­lan biztonsággal, boszorká­nyos beleérző képességgel festette meg az író nyomán a figura külső és belső portréját. Mozdulataiból,, szemei állásából, szavainak iskolás hangsúlyából, csik­landós kacagásaiból, töké­letes és mégis egyedileg .színezett összkép-, Szegény, kis í'-örá joszerii, vei nem is tudja, hogy -rfti történik köFül$t1&,>(^GSÍak az izgatja, hogy a botcsir' nálta szerelmi partner olyan örömeket ígér szá- - mára, amit a férjétől talán■ nem kaphatna meg... És hogy közlőén, Jake, a férje gyújtogat ássál tünteti el a szomszédos konkurrens gyapotüzemet és harcolja ki magának a piacot, sőt ráadásul őt, a feleségét is tálcán nyújtja át fájda­lomdíjul Vicarrónak, a le­égett gyapotverő tulajdo­nosának, ebből vajmi keve­set ért meg. De minek is törje a fejét, miko: számára. csak az ágy, ,_az autó meg a Coca Cola je­lenti az élet csúcsait. Mes­teri torzkép. amit Willi­ams rajzol. És a kecskémét színház három művésze vá­lasztékos eszközökkel csak azt adja, ami még irodai- lommá teheti ezt a rövid kis anekdotát, túl játszás nélkül teremt hiteles at­mőszférát és kacagtató szó­rakozást. Fekete Tibor alaposan és borúin módon ravaszkodó férj és Major Pál a szom­széd szerepében igazi teli- találati. Orbán Tibor, akit a Cseresnyés egyik szerepé­ben ismertünk meg,,’ mint rendező', jó koncentráló ké­pességéről, ötletekben gaz­dag .rendezői vénájáról tesz tanúbizonyságot. Hozzá kell tennünk: a Schaffer-darab rendezése meggyőzött ben­nünket, hogy jártas a leg- bonyplultabb színészveze­tésben; feszes és határozott kontúrokat tud adni a já­téknak. . Pedig & másik egyfelvo- násos; a Schaffer által komponált Black Comedy egészen • másfajta típust képvisel. Tulajdonképpen egyetlen ötlet mozgatja az előadást,, s ez arra épül fel, hogy a ■ közönséget egy po- fónégySzérű világítási trük­kel beavatja egy lehetetlen szituáció megértésébe. Olyan 'szemüveget kölcsö­nöz-' -á közönségnek, ami­vel még a „sötétben” is le­het látni. A darab évek óta szere­pel a Madách Színház re­pertoárján, s egyszerűen nem lehet levenni a mű­sorrendről lévén ez az egy- felvonásnak kicsit hosszú múvecske ragyogó kom; dia. Nemcsak a puszta vi­lágítási trükk, hanem a fel­sorakoztatott szereplők — jellemük és adottságaik szerinti — mozgatása és ' várható reagálásaik logikus egymásba fűzése teszi ér­dekessé az egyébként is mulatságos szituációt. A rendező egységes stílust tud teremteni ott, ahol tu­lajdonképpen a szereplők jó része nincs hozzászokva az effajta, nagy fegyelmet kívánó, koncentrált játék­modorhoz. Egy kicsit ugyan túlságosan sokat kapálóz­nak még a színészek, nem ' tudnak eléggé parancsolni mozdulataiknak, több a kelleténél a kényszeredett • grimasz, de a későbbiek­ben bizonyára letisztul, le­kerekedik a játék, amely ma is — a bemutatót köz­vetlenül követő állapotá­ban is — mulatságos, íz­léses, jó iramú. És ami a budapesti Ma­Brindsley megkísérli a lehetetlent, ki akarja cserélni a szomszédból „kölcsönzött” drága bútorokat a saját ócska kacatjáival. Képünk ön Csomós Mari, Sárosi Gábor és Fekete Tibor. A Williams-darab teljes szereplőgárdája: Dévay Camilla, Fekete Tibor és Major Pál. dách Színház-i előadásból eléggé hiányzik, az a kecs­keméti előadásból világo­san kiérződik. A keserve­sen tragikomikus befejező képek többet adnak érzel­mileg a darab lényegéből, mint puszta játék, technikai trükk. Valami kis mélység érződik — nagyrészt a sze­replők ízléses és stílusos játéka eredményeképpen — ott is, ahol tollán az író nem is nyomja meg a fel­színt szántó ceruzát. Mert hiszen Brindsley, ez a nem túlságosan szerencsés és életvitelében is rettenetesen középszerű alak az őt kö­rülvevő ócska kis félembe­rek társaságában nem pusz­tán komikus és lenézendő figura, hanem érezzük, hogy nemcsak a tárgyak esküdtek össze ellene, ha­nem talán ez a keserves, sivár társadalom is. Ezt a többletet elsősorban ismét Dévay Camilla játékából sugározza az előadás. Clea utolsó jelenete, amikor a képzeletbeli bejárónő csi- korgóan hamis népiességű szólamait harsogja, nagy­szerű élmény. Ennek a kesernyés ku­tyakomédiának a többi sze­replői is becsülettel meg­állják a helyüket. Csomós Mari az ostobácska, olcsó eszközökkel ravaszkodó Ca­rol szerpében, Major Pál, mint begyöpösödött azvú kvietált katonapapa mulat­ságos pillanatokat szerez a közönségnek. Ragyogó ala­kítással, a színjátszás olyan régióiba viszi el a nézőt Fekete Tibor, amelyek el­árulják, hogy kitűnő színé­szünket. mintha egyfajta skatulyába próbálták vol­na gyömöszölni eddigi sze­repedben. Harold, ez az eny­hén nőies hajlamú fiatal­ember finomkodó mozdula­taival a harsogóbb eszkö­zöket kerülő stílusával Clea (Dévay Camilla) mellett a legszilárdabb tartóoszlopa a produkciónak. Koós Olga önálló karaktert kölcsönöz Miss Furnival szerepének és mint ahogy az egész együttes kerülte a budapesti előadás példájának ismétlé­sét, ő is elhessegetett magá­tól minden olyan lehetősé­get, amely Kiss Manyi egyébként emlékezetes ala­kításához hasonlíthatta vol­na ezt a figurát. Sárosi Gá­bor kissé halványabb volt a kelleténél Itt-ott némi bi­zonytalanság is vegyült já­tékába, bár a darab vége- felé egyre inkább felfelé ívelt alakításának színvo­nala. Hetényi Pál villany­szerelője ügyes és mulatsá­gos. Gyulay Antal, mint Banberger. bizony elég jel­legtelen pillanatokat kapott az írótól. A jelmezterveket Poós Éva alkotta. Különösen a Williams-darabbán találta el a mű hangulatához leg­jobban illő megoldásokat. Érdekes, bár kissé labilis­nak tűnő díszleteket ter­vezett Langmár András. Csáky Lajos­Engels-ünnepséq a műszaki főiskolán Tegnap a megyeszékhely felsőfokú iskoláinak mar­xizmus—leninizmus előadói ünnepi tanszéki értekezle­tet tartottak a műszaki főiskolán. Az ülést Körösi József, a közgazdasági tu­dományok kandidátusa, a műszaki főiskola tanszék- vezető tanára nyitotta meg. A megnyitó után Pa­pes Béla docens beszélt Engels munkásságának a természettudományokkal való kapcsolatáról. Kádasi László docens, a GAMF fő­igazgató-helyettese Engels időszerűsége a tudományos szocializmusban címmel tar­tott előadást. Szöts József - né adjunktus pedig annak a munkának a. jelentőségét ismertette, melyet Engels a munkásosztály politikai gazdaságtanának megte­remtésében végzett. Az ün­nepi ülés Sárközi László­nak, az Óvónőképző Intézet tanárának, dr. Bognár Lászlónak, a Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum tan­székvezetőjének, valamint Keresztes Nagy Imrének, a főiskola docensének korre­ferátumával ért véget. Szolgáltató irodát létesítenek Kibővített elnökségi ülést tartott szombaton a Kecs­kemét—Kiskunfélegyháza környéki Termelőszövetke­zetek és Szakszövetkeze­tek Területi Szövetsége. Elsőnek egy szolgáltató és revizori iroda létrehozásá­val kapcsolatos javaslatot vitatott meg. A szövetség a tagszövetkezetek felké­résére már eddig is vég­zett vizsgálatokat. A Ho­mokhátság körzetében 1968- tól 14 termelő-, 11 szakszö­vetkezet és két társulás ve­zetősége, illetve ellenőrző bizottsága kérte a gazdál­kodás elemzéséit. Tekintet­tel az egyre növekvő igé­nyekre, a következő esz­tendőben a szolgáltatás jellegű ellenőrzést tovább bővítik. A vonatkozó kor­mányrendelet egyébként jövő év július 1-től köte­lezővé Is teszi ezt az el­lenőrzési formát. Az elnökségi ülés meg­vitatta a körzet közös gaz­daságainak negyedik öt­éves tervidőszakra vonat­kozó elképzeléseit is. A szőlő-, gyümölcs, zöldség- termesztés fejlesztésére to­vábbi lehetőségek vannak, hasonlóképpen az erdősí­tésre is. Az állattenyésztés ágazatai közül elsősorban a szakosított szarvasmar­ha-telepek növelése célsze­rű. Drenner Már- ■*-' tont csak szűkebb hazájában, Hartán ismerik újítóként. Egészen ez év őszéig egyetlen újítását sérti nyújtotta be, de öt­leteiből nagyon sok megtakarítása volt már a terme­lőszövetkezetnek. Ahartai határban a Lenin Termelőszövetkezet egyet­len szedetlen kukoricatáblája mellett áll a kombájn. Brenner Márton, kezében szerélpk.ulccsal. mászik ki az adapter alól. Megdőlt a kukorica-— mondja — széle­sebbre kell állítani a fejeket. ’ Könnyen megy a beszélgetés,, de valahogy úgy, mint­ha nem nagyon érdekelné az egész. __ Régi dolgok ezek már, néni érdemes beszélni ró­luk. Az emberek gyakran kinevették. Amikor a trak­toromra zárt vezetőfülkét-csináltam; még a rendőrség is ellenezte. A többiek meg azt mondták; „Szétrázza az, te!” Még ma is jó. Aztán' két évvel ezelőtt utat kezdtünk építeni. Nem volt földnyesőnk. A vezetőség mondta, kellene csinálni egyet: Hát1 megcsináltuk. Ki­gondoltam, lerajzoltam, a műhelyben elkészítettük. Az erőgép, az MTZ—50-es megvolt hozzá. Hogy hány ember munkáját végzi el? Nem tudom. Egyszer bérbe- 'adtuk, elég sokat fizettek .érte. Ott állapították meg, ho gy 100 méteren belül 100 köbméter földet képes fel­szedni, elszállítani, lerakni. Közzé tettük a rajzot a Mezőgazdasági Értesítőben, hátha kell valakinek. Nem jelentkezett senki. Aztán nemrégiben találkoztam vele, már sorozatban gyártják. Az elv ugyanaz, mint az enyém volt. Akkor egy kicsit elkeseredtem, úgy gon­doltam, jobb, ha az ember nem csinál semmit. Persze, a gondolatoknak nem nagyon lehet parancsolni. Mun­ka közben látom a problémákat, egymás után szület­nek az ötletek. így készült el tavaly a hagymaszedés­hez egy rakodó. A felszedett hagymát konténerekben tároltuk. Targonca kellett volna, amivel felrakjuk. Csakhát az százezer forint. Én kétezer forintból csi­náltam a műhelyben egy ládarakót az RS—09-es erő­géphez. Jól mozog terepen, egyszerre körülbelül nyolc mázsát emel. Bemutattuk más gazdaságok vezetőinek, megcsodálták. Nem tudok róla, hogy használnák is va­lahol. Ez év tavaszán egy építkezésen jártunk, ahol RS—09-es hordta a betont a keverőbö7„ Mát ban megkezdődött nálunk egy sertéstelep építése. Kevés volt az ember. Akkor gondoltam ki egy betonkeverőt, a mi RS-ünkhöz. Az erőgép maga rakja meg a keve­rődobot, hozzáadják a vizet, elindul, aztán mire a hely­színre ér, el is készül a beton. Egy ember kell hozzá és 30 köbmétert tud megkeverni. Kerestem egy em­bert, aki elkészítette nekem a rajzokat és most, ősszel beadtuk a találmányi hivatalnak, várom a választ. Én is rajzolok, de azon csak én tudok elmenni. A főmér­nöknek szégyellem megmutatni, hogy segítsen, a mű­helyben a hegesztőket, esztergályosokat néha megké­rem; „Koma, szúrd be ezt is a többi munka közé”. Ha nem megy, megcsinálom én magam. Természetes dolog, hogy az ember foglalkozik azzal, amivel dolgozik. Az estéből, éjszakából meg telik a gondolkodásra. Nappal nem ülhetek le. megszólnának, kinevetnének az emberek. Amit eddig megcsináltam, nem nagy' dolog. Se a földnyeső, se a rakodó, se a be­tonkeverő. Nagyobb helyeken biztosan nem válnának be. De ilyen termelőszövetkezeteknél, mint a mienk, sok hasznát vennék. Csakhát be kellene mutatni őket valahol. Hadd lássák, hadd csinálják meg. Sok időt, pénzt és emberi erőt lehet megtakarítani velük. A termelőszövetkezet számításai szerint Brenner Márton által készített betonkeverővel egy év alatt 500 ezer forintos megtakarítást érnek eh Dénes Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents