Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
Hz MSZMP X. kongresszusának katározata Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu- határozata hat fejezetben — 44 pontban _ ist i a kongresszus állásfoglalását a párt muriká- és a további feladatokról. A határozat fejezetei: nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és ladatai. irsadalmi fejlődésünk főbb jellemzői : államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése gazdasági építés és az életszínvonal fejlődése í ideológiai élet és a művelődési feladatok párt működése eze tőben a határozat leszögezi, hogy a kongresz- óvánagyja a Központi Bizottságnak a párt négy- tevékenységéről szóló beszámolóját; megállapít- >gy a párt a IX. kongresszus határozatainak Leiben folytatta munkáját, : s vezetésével né- jelentős eredményeket ért el a szocialista tárrá építésében. A fejlődés alapvető követelmé- olt és marad, hogy a párt helyesen alkalmazza rxizmus—leninizmus nemzetközi érvényű taní- a mi viszonyainkra. - • I. lemzetközi helyzetet elemezve a határozat meg- ja: A mai világ alapvető kibékíthetetlen etllent- isa a múmia és tőke közötti ellentét, a szocia- és a kapitalizmus világméretű küzdelme. A fejlődésének fő irányát a szocializmus, a társa - haladás, a nemzeti függetlenség erői határoz- íeg. Az imperialista-ellenes harc döntő ereje a ista világrendszer, s különösen nagy fontossá- Szovjetunió szerepe. A határozat méltatja a tő- mszágok munkásosztályának fokozódó szembe- ését a monopóliumok uralmával, s a népeknek a tközi életre mind nagyobb befolyást gyakorló ienségi haraát. Rámutat az Egyesült Államok ziós terveinek kudarcára, s az európai tőkés or- ban növekvő ellenállásra az amerikai beható- szemben. ivábbiakban aláhúzza: átmeneti sikereket elér- ugyan a tőkés hatalmak, de a kapitalista er kibékíthetetlen ellentmondásait nem képesek tani. Országaikban mélyülnek a társadalmi élik, éleződik az osztályharc, politikai válságok inak ki. Háborús készülődéseik mindenekelőtt nalista országok ellen irányulnák, ez vezérli a -országok katonai együttműködését is. zocialista Országoknak a világbéke védelmével, és alkotó munka biztosításával kapcsolatos fel- ra utalva a határozat megállapítja: tovább kell litani a Varsói Szerződés tagországainak védel- ss katonai együttműködését mindaddig, amíg a fennállása ezt szükségessé teszi. Ennek meg- m fejlesztjük tovább hazánk honvédelmét is. akkor folytatni kell a küzdelmet a katonai k egyidejű feloszlatásáért, megbízható nemzet- biztonsági rendszer megteremtéséért. Folytatni t harcot a különböző társadalmi rendszerű or- : békés egymás mellett éléséért, de fejleszteni i szocialista országok népeinek éberségét az eles „fellazítási” kísérletekkel szemben, ellentmondásos világhelyzetben a pártnak vál- mul olyan internacionalista politikát kell foly- amely erősíti az ország békés építőmunkájá- aemzetközi feltételeit, elősegíti a testvérpártok működését. Fejleszteni kell szövetségünket a kuniéval — a világ haladó erőinek fő támaszá- ; szövetség hazánk külpolitikájának rendíthetet- illére. Erősíteni kell szövetségünket a szocialis- ágrendszer többi országával, s internacionalista működésre törekedni azokkal a szocialista or- :kal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak, lúzza a határozat az amerikai agresszióval en hősiesen küzdő Vietnam, Laosz és Kambod- épének megsegítését. Együttérzéssel szól a Ku- iöztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus rsaságnak az amerikai provokációkkal szembe- atározott küzdelméről; kimondja: szolidárisak nk az arab népek igazságos harcával, támogat- :rőfeszítéseiket a politikai rendezésért, szolidárisak nk minden néppel, amely szembeszáll az imperi- agresszióval, így a guineai néppel .is. A felada- özé sorolja kapcsolataink bővítését Ázsia, Afri- . Latin-Amerika független országaival, majd rá- : folytatni kell erőfeszítéseinket az összeurópai isági konferencia megtartásáért, az NDK teljes nemzetközi elismeréséért, a nemzetközi feszült- nyhítéséért. II. sadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve tározat kiemeli: a magyar társadalom dinami - [ fejlődik, biztosan* halad a szocializmus teljes tésének útján. Tovább fejlődtek a szocialista :lési viszonyok, erősödött a munkáshatalom, ma- b eszmei és politikai színvonalra emelkedett a ás-paraszt szövetség. ytatni kell az eddigi szövetségi politikát, amely éti egységbe tömöríti társadalmunk minden dol- osztályát és rétegét, a munkásságot, a szővetke- parasztságot, az értelmiséget, a kisipari szövetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A lenini szögi politika alapján kell tovább erősíteni a kőéi érdekében, a szocialista Magyarország felépíté- munkálkodó kommunisták és pártcmkívüliek, : és nem hívők együttműködését. A határozat ismételten leszögezi: a munkásosztály az ország társadalmi és politikai életében, a termelésben betöltött szerepénei fogva társadalmunk vezető ereje, történelmi feladatát teljesíti, s a szocialista építés során önmaga is megvaitoziK. Gyorsan növekedett létszama, a társadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele az ország általános fejlődésevei s különösen a termelés műszaki színvonalának gyors emelkedésével — a magasabb műveltségű, szakképzett munkások arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek között azonban jelentős eltérések vannak — még hosszú ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szakmai képzettség színvonalában, anyagi helyzetükben. Ezek figyelembevételével — hangoztatja a dokumentum — folytatni kell pártunk munkáját a munkásosztály további fejlődése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésének érdekében. Hazánk mezőgazdasága a szocialista nagyüzemi gazdálkodás általános fellendülésének szakaszába lépett, kibontakozóban van a mezőgazdasági munka ipari jellege, nő a szakmunkások, az agrárértelmiségiek szerepe — vonja meg a mezőgazdaság fejlődésének elmúlt négyesztendős mérlegét a határozat. A további teendők: a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítása, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéletesítése, a szövetkezeti parasztság általános képzettségének és öntudatának emelése, szemléletében és magatartásában a szocialista vonások erősítése, a falusi életviszonyok további javítása. Kellő gonddal kell foglalkozni a tanyai lakosság élet- körülményeinek jobbátételével is. Az értelmiség társadalmi szerepe — hangoztatja a dokumentum — egyre nő, döntő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépítő terveit. Fontos feladat: gyarapítani, fejleszteni a szellemi munkások világnézetileg és politikailag élenjáró, a marxi—lenini tanokat magáévá tevő osztagait. A kommunista szellemi munkások eszmei-politikai tevékenysége döntő hatású az értelmiség egészére. Sokoldalúan segíteni kell értelmiségünk világnézeti fejlődését, hogy — mind teljesebben azonosulva a szocializmust építő nemzet céljaival — egyre növekvő aktivitással kapcsolódjon be a politikai, szakmai közéletbe. A kisiparosokról, kiskereskedőkről szólva a határozat megállapítja: munkájukra szükség van és hosszú ideig szükség lesz, mindenekelőtt a szolgáltatások területén. A határozat megállapítja: az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásai helyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadalmunk e nagy rétegeinek helyzetét, szabták meg a főbb tennivalókat. A nők gazdasági és szociális körülményei az elmúlt négy esztendőben is tovább javultak, jogaik érvényesüléséhez azonban nem minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szükségesek az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére, ’az anyák, a sokgyermekes családok, a gyermek- nevelés támogatására, a nők szakképzettségének növelésére, munkakörülményeik javítására, úgyszintén a háztartás ellátásának könnyítésére. Az ifjúságról szólva a határozat kiemeli: a dolgozó fiatalok többsége ismeri szocialista céljainkat, s ennek jegyében tömörül a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Nevelésüket, az életre való felkészítésüket segíteni kell; segíteni kell pályakezdésüket, beilleszkedésüket a dolgozók közösségeibe, felkészültségük növelését, ismereteik bővülését. Nagy gondot kell fordítani az úttörőszövetség munkájának támogatására. III. Az államélet, a szocialista demokrácia kérdéseiről szólva a határozat leszögezi: szocialista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább fejlődött. Államunk, a Magyar Népköztársaság a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturális élet irányításában, szervezésében. Szocialista jellegét bizonyítja, hogy az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése _ emeli ki a dokumentum — a szocializmus telje s felépítésének egyik központi feladata. Az állami életben úgy kell erősíteni a demokratikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatalom, fokozódjék a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban jelentős törvényalkotói munkát végzett az országgyűlés, s e tevékenységét folytatva kell erősíteni szerepét a továbbiakban a kormányzati szervek működésének politikai ellenőrzésében, munkájuk támogatásában. A képviselőknek az ország általános érdekeit szolgálva kell. szorgalmazniuk választókerületük fejlesztését. A tanácsokról szólva a határozat aláhúzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük, államigazgatási funkciójuk. Biztosítani kell, hogy a tanácsok dönthessenek minden olyan kérdésben, amely csak az adott terület lakosságát érinti, s amelyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok oldhatnak meg. A köúvazgntás további tök£i°tosí+.Ss4n"k szocialista 1e"ege erősítésének fontos feltétbe a bürokrácia 'eküzdásefc A döntök és az ügyintézés ipdckdctian halogatása, a felelőtlenség, az ügvfelekkel szembeni kötelességtudat hiánya nagy politikai, morális és nem egyszer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt két évtizedeben bekövetkezett változások is — az alkotmány, államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a határozat mindenekelőtt a gazdasági reform eddigi eredményeit összegezi. Megállapítja, hogy tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocialista piac, az áru. és pénz- viszonyok szerepe. Növekvő erőfeszítésre van azonban szükség ahhoz, hogy a termelékenység az eddiginél gyorsabban emelkedjék. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szerveik megnövekedett felelősségét a termelés jövedelmezőbbé tételében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben. A népgazdaság hatékonyságának növelése megköveteli, hogy a központi szervek határozottabb intézkedéseket tegyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzetben mutatkozó feszültségek megszüntetésére. Fő feladatunk a következő években a IV. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szocializmus építése magasabb szinten; bővülnek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, s tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anyagi, kulturális és egészségügyi ellátottsága. Az építőipar elért fejlődése szilárd alapot biztosít a növekvő további feladatok teljesítéséhez, a gyárszerű építkezések teljes kibontakozása azonban megköveteli a technológia korszerűsítését és az építkezések szervezettségének javítását. A mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozva a határozat kiemeli a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának jelentőségét. Fontosnak tartja, hogy az állami gazdaságok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez. Segíteni kell a szövetkezetek és állami vállalatok társulásait, bátorítani a termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációt. A terméshozamok növelése további erőteljes gépesítést, valamint kemizálást követel, és meg kell gyorsítani a nagyüzemi állattenyésztés iparszerű fejlesztését. Erősíteni kell a háztáji gazdaságok kapcsolatát a közös gazdaságokkal. A határozat fontos feladatként jelöli meg a nemzetközi termelési ég műszaki együttműködés fejlesztését, mindenekelőtt a baráti szocialista országokkal való termelési és műszaki kooperációt. A Magyar Népköz- társaság teljes mértékben támogatja a KGST-orszá- gok törekvéseit, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő államokkal és a kölcsönös előnyök elve alapján a tőkés országokkal is. A vállalatoknak és a felügyeleti szerveknek nagyobb gondot keli fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal összhangban levő árpolitika érvényesítésére. Ennek velejárója az is, hogy időnként és esetenként árrendezésre van szükség. Nem engedhető azonban meg, hogy egyes vállalatok a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése helyett az árak emelésével jussanak többletjövedelemhez, károsítva a lakosságot és a népgazdaságot. A gazdasági szabályozók hatékonyan segítik a gazdasági élet általános fejlődését és az irányító szervek munkáját is, nem adnak azonban menlevelet egyetlen állami irányító szervnek sem a helytelen jelenségek passzív szemlélésére. A felügyeleti szerveknek tehát jobban kell ellenőrizniük vállalataikat, hogy azok szigorúan tartsák be a gazdálkodási és árképzési szabályokat, s ezek megsértése esetén tegyenek intézkedéseket a torzítások megszüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyorsabb fejlesztésének és a termeléshez fűződő kapcsolatai erősítésének fontosságát. Jobban kell koncentrálni a népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos fő feladatokra, s fokozottan kell élni a testvéri országokkal való tudományos együttműködés lehetőségeivel. A fejlődés gyorsuló üteme, a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozását célzó munkálatok is megkövetelik, hogy hosszabb távra szóló gazdasági, fejlesztési tervek és prognózisok készüljenek. Az eddig is folyamatban levő ezirányú munkát a KGST-országokkal együttműködve erőteljesebben kell fejleszteni. Az elmúlt években az iparosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi színvonala közötti különbség csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, mag határozottabban a területi adottságoknak megfelelően, fejlesztve mind az ipart, mind a mezőgazdaságot. A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kell növelni az áruellátást, bővíteni a választékot, hogy az kiegyensúlyozottan fejlődjék és a lakosság minden rétege számára jól érzékelhető legyen. Szükséges, hogy a jövedelem alakulása az eddiginél jobban függjön a végzett munka eredményétől. jobban differenciálódion az egyes jövedelemkategóriák között és az egyéni teliesítménvek szerint, tjohotövé kell tenni a hasznos többletmunkával szerzett több1 ofiövede'met, vissza kell azonban szorítani azokat a törekvéseket, amelyek nem többletmunkával, hanem különféle ügyeskedésékkel, a szocialista erkölcs megsértésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. (Folytatás a t oldalon*!
