Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

1970. november 28, szombat 7. oldal A háztáji üzemág és a közös Egy vizsgálat tapasztalatai Negyvenhárom mezőgaz­dasági termelőszövetkezet­ben vizsgálta a megyei népi ellenőrzési bizottság a közös és a háztáji gaz­daságok kapcsolatát. 1968- tól ez év első félévéig be­zárólag tanulmányozta, hogy alakul az együttmű­ködés a háztáji üzemággal. Közismert, hogy a megye az ország egyik legritkáb­ban lakott területe. A la­kosságnak körülbelül 30 százaléka él külterületen. A Duna mellékén és a bácskai körzetben az arány alig 10 százalék, míg a Homokhátságon a tanyai lakosság száma jóval ma­gasabb. Egyes körzetekben eléri az 50 százalékot is. Jelentős árutermelés A külterületeken jelen­tős a háztáji gazdaságok szerepe. A növénytermesz­tési fő ágazatokból az áru­termelés egyötöd része, más termékcsoportokból ennél nagyobb hányada származik ezekből a gaz­daságokból. A vizsgálat során, a programnak megfélelően, kizárólag a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tag,- sági viszonyon alapuló, 94 ezer katasztrális holdat ki­tevő háztáji gazdaságainak szerepével és árutermelésé­vel foglalkoztak. Ismere­tes, hogy ezenkívül a szak- szövetkezeteknél is vannak tagsági kezelésben levő te­rületek. Egyéb kisegítő gaz­daságok is léteznek, pél­dául az illetményföldek, kiskertek. A korábbi években a ternyi őszöv étkezőteknél csökkeni a taglétszám. A tagok egy része ipari üze­mekben helyezkedett el és így sok helyen munkaerő- hiány keletkezett. Ez ki­hatott a háztáji gazdasá­gokra is. Nem volt mód megtartani az itt foglal­koztatott családi munka­erőt. Ennek első jeleként a háztáji gazdaságokban csökkent az állattartás Tények, tervek, kiállítások A kecskeméti mű­vésztelepen megélénkült az élet. Jelenleg itt dolgozik grafikusművészeink közül Kondor Béla és Kajári Gyula, öt fiatal szobrász- művész: Meloccó Miklós, Medve András, Baksa- Soós Krisztina, Stremeny Géza és Hondromatidisz Rigasz, valamint Lengyel Károly, Brokés Ágnes, Zöld Anikó és Thuri Endre fes­tőművész. A téli szünidő alatt vendégül látják — többek között — László Gyula professzort. A Kecskeméti Katona József Múzeumban nyáron nyílt tárlat a művésztele­pen dolgozó fiatal festők képeiből. A telep egykori lakójának, Kátaí Mihály­nak, Kiskunfélegyházán, a művelődési házban mutat­ták be képeit. Kondor Béla grafikáiból Budapes­ten nyílt kiállítás, Medve András a jubileumi kép­zőművészeti tárlaton sze­repel, Zoltán Mária festő­művésznő, aki szintén az alkotóház vendége volt, a Fényes Adolf-teremben mutatja be képeit, köztük azokat is, amelyeket a kecskeméti művésztelepen festett. Terveikben szere­pel, hogy a hagyományok­hoz híven ezen a télen is megrendezik közös „folyo­sókiállításukat” az alkotó­házban. Sajnos, a művelődési in­tézmények — Kecskemé­ten nincs kiállítási terem — nem hozakodnak elő kéréseikkel, hogy egy-egy alkalommal klubtárlatot rendezzenek a fiatal mű­vészek képeiből. Az ilyen alkalmak pedig jól szol­gálnák a. képzőművészeti közízlés fejlődését. A bajai képzőművé­szek terveiről és eredmé­nyeiről Éber Sándor fes­tőművész tájékoztatott. A városban élő és dolgozó művészek tavaszi, mont- reaux-i bemutatkozása után Weintrager Adolfnak ki­állítása nyílt Budapesten. Baja testvérvárosában, a zombori művelődési köz­pontban nyílt Göldner Ti­vadar képeiből kiállítás a két város közti kulturális együttműködés keretében. A bajai művelődési köz­pont ifjúsági klubjában rendszeres vendégék a fes­tők, gyakran tartanak vetí­tettképes előadásokat szá­zadunk képzőművészetéről. A gépjavító állomás KISZ_ esei november 16-án meg­látogatták Éber Sándort műtermében, megismer­kedtek a művésszel és i megtekintették új képeit. A tanítóképző százéves jubileuma alkalmából ren­dezett ünnepi tárlat után Baja festői zombori be­mutatkozásra készülnek. Kiállításuk a jövő ősszel nyílna a jugoszláv város­ban. Hamarosan új „mú­zeummal” is büszkélked­het Baja. A Nemzeti Ga­léria és a Művelődésügyi Minisztérium védetté nyil­vánította idős Éber Sándor festőművész hagyatékát, az értékes anyagból összeál­lított tárlatot az érdeklő­dők is megtekinthetik. Cs. K. mértéke. A gondokhoz hoz­zájárult az esetenként je­lentkező értékesítési bi­zonytalanság, valamint a járványos állatmegbetege- dések. A kocalétszám pél­dául egy év alatt 30 500- ról 20 500-ra csökkent. Juttatások, kedvezmények A háztáji gazdaságok­ban nem következtek be olyan mértékű változások, mint amilyeneket az eddi­gi intézkedések indokoltak volna. A vizsgált termelő- szövetkezetek alapszabályai e témakörben lényeges módosításokat a koráb­biakkal szemben nem mu­tatnak. Rögzítik a külön­böző kedvezményeket — fogat, gépi munka, tákar- mányellátás —, juttatáso­kat, de ezek mértéke és módja már korábban is adva volt. A fülöpszállási Vörös CsiEag Termelőszövetkezet értékesítési szerződést köt a háztáji gazdaságokkal tejre, baromfira, szőlőre, mustra, borra. A felárat kifizeti a tag részére. Ugyan­csak szerződésileg vállal­ja a fogat- és talaj munkát, a vetőmag beszerzését. A lászlófalvi Űj Tavasz Ter­melőszövetkezetben, ahol a tagok jelentős része tanyán lakik, rendszeresen lófogat segít a háztáji gazdaságok­nak. A solti Rákóczi Ter­melőszövetkezet beszerzi a tagoknak a növényvédő­szereket és a műtrágyát. A kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Termelőszövetkezet a hagyományos háztáji re- .tektermelés elősegítésére, többek között fóliatakarót ad. A géppel történő segítést csak nehezítik a jelenlegi gondok. A termelőszövetke­zet gépállományának csak­nem fele elavult és nyo­masztó az alkatrészhiány. Öregedő tagság A háztájiban foglalkoz­tatott munkaerő azáltal is csökken, hogy a tagság mind jobban elöregszik. A vizsgált 43 termelőszövet­kezetben a gazdák több mint 40 százaléka 60 éven felüli. Az idős tagok jelen­tős része nem tudja meg­művelni háztáji gazdasá­gát. A termelőszövetkezet vezetői, a közgyűléssel egyetértésben, sok helyen úgy döntöttek, hogy úgy­nevezett eszmei háztájit adnak, vagyis egy átlagos hozamot figyelembe véve, pénzben fizetik ki a jöve­delmet. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet például holdanként 4800 forintot fi­zet idős, beteg tagjainak. A tapasztalatok szerint a háztáji bizottságok tevé­kenysége sok helyen szűk­körű. Főként földkijelölés­sel, kisebb viták rendezé­sével foglalkozik. Szerve­zett, átfogó irányító mun­kával — amiért lényegé­ben létrejöttek ezek a szervezetek — kevés he­lyen találkozunk. Alig van háztáji agronómus. A ter­vezésnél elmulasztják a háztáji gazdaságok várha­tó termelésének figyelem- bevételét. Találkozni jó példával is. A bátyai Pirospaprika Ter­melőszövetkezetben a kö­zös és a háztáji érdekei­nek egyeztetésével készül­nek a tervek és a mérle­gek. Így van ez a kiskun­félegyházi Petőfi és a katymári Oj Élet Terme­lőszövetkezetben is. Szemléletváltozást! A háztáji tevékenység utáni munkanap-jóváírást csaknem mindenütt meg­tárgyalták. Néhány terme­lőszövetkezetben leszavaz­ták azzal, hogy aki a kö­zösben rendesen dolgozik, nincs szüksége arra, hogy a háztájiban végzett külön­munkáért jóváírást kapjon. A homokmégyi Aranyka­lász Termelőszövetkezetben viszont 100 kilogramm hí­zómarha értékesítése ese­tén fél, 2100 liter tej el­adása után 3, egy mázsa hízott sertés leadásakor 1 munkanapot írnak jóvá. Szemléletváltozásra van tehát szükség ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokat ténylegesen számításba ve­gyék, mint külön üzem­ágat. A jövő évi tervek készítésénél — ahol eddig nem tették — számoljanak a termelőszövetkezet veze­tői a háztáji üzemággal is. Ezzel üzemük árutermelé­sének növelését segítik elő. K. S. A forradalmár Engels Százötven éve született Engels Frigyes Egész életét a mun­kásosztálynak, a mun­kásosztály szociális felszabadításáért ví­vott harcnak szentel­te. Engels Németor­szág gazdaságilag leg­fejlettebb részén, a porosz királyság Raj­nai tartományában, Barmenban született, s ifjúkorától szenve­délyes tiltakozást vál­tott ki benne a német proletárok szörnyű ki­zsákmányolása és nyo­mora, a város gimná­ziumában és a szülői házban tapasztalt po­litikai elnyomás, val­lási vakbuzgóság és képmutatás. A világot és környe­zetét kritikusan szem­lélő Engels Berlinben töltött katonai szolgá­lata idején, 1841-1842- ben megismerkedett Hegei és Feuerbach filozófiai műveivel. Világnézetének alaku­lásában nagy szerepet játszott angliai, man­chesteri tartózkodása (1842—1844), ahova ap­ja kívánságára utazott kereskedelmi gyakor­latra. Engels vissza­emlékezéseiben meg­írja: amikor 1844 őszén Párizsban felkereste Marxot, kiderült, hogy minden elméleti kér­désben egyetértenek. Így kezdődött közös munkás­ságuk. 1845—1846-ban jelent meg Marx és Engels nagy mű­ve, „A német ideológia”, amelyben kifejtették világné­zetük alapjait. Az elméleti kér­dések kidolgozásával egy idő­ben Engels — Marx-szal együtt — gyakorlati propagan­damunkát végzett és szervezte a proletariátus erőit. Ennek eredményeként 1847-ben létre­jött a Kommunisták Szövetsé­ge, a proletariátus jövendő pártjának prototípusa. A Kommunisták Szövetségé­nek 1847 végén Londonban tar­tott I. kongresszusa megbízta Marxot és Engelst, hogy dol­gozzák ki az új szervezet prog­ramját. 1848 februárjában meg­jelent a „Kommunista Párt Kiáltványa”, amely tömören és pontosan összefoglalta a pro­letariátus forradalmi elméletét. A Kommunista Kiáltvány megjelenésével egy időben megkezdődtek az 1848—1849-es európai forradalmak, amelyek történelmileg igazolták a mar­xizmust. Engels aktívan részt vett a németországi forrada­lomban és rendkívül sokrétű tevékenységet folytatott. Marx­szal együtt megszervezte a Neue Rheinische Zeitung ki­adását, a lap szerkesztője és egyik szerzője volt. Emellett részt vett a kölni demokra­tikus és munkásszervezetek munkájában, 1849 tavaszán és nyarán fegyverrel harcolt a forradalomért az elberfeldi fel­kelésben és Délnyugat-Német- országban. Miután a forradalmat lever­ték, Engels Angliába emigrált. A forradalmi harcok tapaszta­latait 1849—1852 között több Hogy az út töretlen legyen... A határőrség parancs­nokságának egyik irodá­jában telefonra vártam. Az unalmat elűzendő, beszél­getni kezdtem az íróasz­talnál serényen dolgozó ha­tárőr szakaszvezetővel, Ko­vács Antallal. Azzal a szokványos, de mindig célba találó kérdéssel kezdtem, amely vidámsá­got, örömet varázsol a leg- morózusabb katona arcá­ra js: mikor szerel le? Jól indítottam, de ez a 24 éves, fekete hajú, jóvá­gású fiú valahogy egészen mást mondott, mint amit ilyenkor megszoktam. —- Nem sok időm van hátra, de ez alatt még el kell érnem . valamit... Nagy- dolgot, s ezért nem is szívesen beszélek róla. Ejnye ötlött fel ben­nem —, milyen nagy dolog lehet egy fiatalember éle­tében, a katonaidő letöl­tése előtt, amelyről nem szívben beszél. Óvatosan. de a kíváncsiságtól hajtva kérdezgettem bevonulása előtti, s az azóta eltelt időről. — Tompán élnek a szü­leim, náluk laktam én is. Onnan jártam Bajára az állami gazdaságba, ott voltam traktoros hét és fél évig. Elégedettek vol­tak a munkámmal, én is szerettem ott. s a lesze­relés után oda is akarok menni dolgozni. Herceg- szántón a hátárőrőrsön töltöttem két teljes esz­tendőt, de azonkívül hogy hat dicséretet kaptam, nem történt velem semmi különös. Igyekeztem becsü­letesen helytállni, s talán ezért is léptettek elő sza­kaszvezetővé ... Furcsa dolog, hiányzik , ebbő] a szakaszvezetőből a huszonévesek romantika- és kalands^eretete, vagy talán koravén, hogy így beszél? — Tudom, nem ezt vár­ta tőlem. Én itt a határ­őrségnél sok emberséget, fegyelmet, elvhűséget, ki­tartást tanultam. Tisztek­től, tiszthelyettesektől, tisztesektől olyan emberi tulajdonságokat lestem el, tettem magamévá, amely­re úgy érzem, máshol nem lett volna módom. Formá­lódtam tudatilag, megerő­södött bennem a haza, a párt, a munka szeretete... Igen, kissé fellengzősen hangzik, pedig úgy van, amit mondok, azt úgy is érzem. — Gyermekkoromban az úttörőmozgalomban vettem részt, szerettem, szívesen csináltam. Később KIS2- tag lettem, voltam KISZ- titkár is. A határőrségnél többször dicsértek meg az ifjúsági munkában való részvételemért. odaadó munkámért. Fiatal vagyok, nyilvánvaló, hogv terveim is vannak. Szeretném, ha itt, a határőrségnél lép­hetnék be a pártba, hogy töretlen legyen az az út, amelyen még gyermekko­romban elindultam... Ügy akarok visszamenni a munkahelyemre, hogy azt mondják: ez tényleg jól dolgozott, sokat tanult a határőrségnél, mert lám, a legjobbak soraiban, a párt­ban is helyet kapott... A gazdaságban ha újra trak­torra ülök, méltó szeretnék lenni a bizalomra, a ha­tárőrségnél eltöltött idő­re. .. Sikerült vidékkel be­szélnem, s amíg a tele­font lebonyolítottam, Ko­vács Antal határőr sza­kaszvezető elsietett a stú­dióba. Nem “folytathattuk a beszélgetést. Parancsno­kától tudtam meg. hogy vágyai nem elérhetetle­nek, Ugyanis — s erről ő talán szerénységből nem beszélt — hivatásos tiszt- helyettesi beosztásban vég­zi munkáját, s a pártba való felvétele éppen ezért jó úton halad. Gémes Gábor ; művében foglalta össze. Az emigrációban Marx és Engels sokszor küzdött anyagi gon- ; dokkal. Lenin megírta, hogy | Engels állandó anyagi segítsé­ge^ nélkül Marx nemcsak fő- | művét „A tokét” nem tudta volna befejezni, de belepusz- ! tűit volna a nyomorba. I Az I. Internacionáléban En­gels nagy segítséget nyújtott : Marxnak, hogy megteremtsék a munkásosztály egységes tak­tikáját a munkásmozgalomban jelentkező különböző irányza­tok és iskolák elleni harcban. A párizsi Kommün bukása és az I. Internacionálé felbomlá­sa után Engels nagy figyelmet szentelt a marxista elmélet fejlesztésének. 1873—83 között i megírta „A természet dialek­tikája” című híres könyvét, I amelyben a történelmi mate- ! rializmus alapján összegezte a j természettudományok legújabb eredményeit, bebizonyította a materialista dialektika általá- nos érvényét. A tudományos : világnézet valódi enciklopédiá- , ját adja Engels másik nagy műve, az „Anti-Dühring”, amelyben a filozófia, a termé­szettudomány és a társadalom- : tudomány legfőbb kérdéseit i elemezte. i 1883. március 14-én meghalt Kari Marx. Engels ingadozás j nélkül vállalta Marx művének befejezését: kiadásra készítet­te elő „A tőke” jegyzetekben maradt II. és III. kötetét, ame- I lyet Lenin joggal nevezett Marx | és Engels közös művének. En­nek a két kötetnek a feldolgo- I zásával és kiadásával Engels j zseniális barátjának nagysza­bású emlékművet állított, amelyre akaratlanul is kitöröl­hetetlen betűkkel rávéste saját I nevéig Engels a Marx halálát követő 12 év alatt számtalan cikket és két könyvet írt. ame­lyek elméleti szempontból igen jelentősek. Ebben az időben az elméleti kutatások mellett szé­les szervező munkát is végzett a nemzetközi proletármozga­lom irányítójaként. Különösen nagy figyelmet szentelt a szo­cializmus nemzetközi akció­egységének szervezésére. Gya­korlatilag az ő irányításával alakult meg 1889-ben a II. In- ternacionálé, a szocialista pár­tok nemzetközi szervezete. Engels barátai mind azt val­lották, hogy a fáradhatatlanul dolgozó Engels teljes életet élt, szerette a sportot, a túrákat, a baráti társaságot, jól ismer­te az irodalmat, a művészete­ket és maga is jól rajzolt. Jel­lemző tulajdonságai között említették szerénységét, ked­vességét, jóindulatát, őszinte­ségét, azt, hogy nem tudta el­viselni a képmutatást, álszent­séget. A forradalmár, dialektikus gondolkodó Engels rendkívül* képességeit az elméleti és a gyakorlati tevékenység szolgá­latába állította. Minél inkáb* távolódik a történelemben p kor, amelyben Engels élt é? alkotott, annál világosabban kirajzolódik előttünk, milyen jelentősen gazdagította Engel« a munkásosztály forradalm elméletét és gyakorlatát. F. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents