Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

Az MSZMP X. kongresszusának keddi tanácskozása Szabó Ferenc Áz egyetértés és a bizalom jegyében VARGA FERENC, a kalocsai járási pártbizottság első titkárának felszólalása Bács-Kiskun megye, s ezen belül a kalocsai járás kommunistáinak és párton- kívüli dolgozóinak üdvöz­letét tolmácsolva, megyénk küldötte elöljáróban a vá­rosi, járási, megyei párt- értekézletek legfontosabb tapasztalatáról szólt. Neve­zetesen a párt politikájá­val való legteljesebb egyet­értésről, s arról a bizalom­ról, amely a megye kom­munistái és az egész lakos­ság részéről a párt, s annak vezető szervei iránt meg­nyilvánult. Majd így foly­tatta: — Megyénk társadalmá­nak fejlődésére oly sok irányban hatottak a IX. kongresszus elvi útmutatá­sai, s az azt követő hatá­rozatok, hogy nehéz volt az összefoglaló számadás a pártértekezleteken. En­gedjék meg a kongresszus tisztelt részvevői, hogy a mi járásunkról szóljak, ar­ról a fejlődésről, amelyet pártszervezeteink irányítá­sával, segítségével a IX. kongresszus óta elértünk. A kalocsai járás arcula­tának. jellemző vonása, hogy a lakosság főleg a mezőgazdaságban dolgozik, legnépesebb része a szövet­kezeti parasztság. Az utób­bi években azonban jelen­tősen nőtt a kisebb ipari üzemek száma, s ezzel együtt az iparban foglal­koztatottak aránya is. A családok helyzetét tekintve ma csaknem mindegyikben megtaláljuk a termelőszö­vetkezetben és iparban, va­lamint más munkaterüle­ten dolgozó családtagokat. Ez pedig nagymértékben befolyásolja a tudati fej­lődést, s a családok gazda­sági helyzetét. gokkal, a különböző terüle­tekről bevont szakemberek­kel javaslatokat készített a járás gazdasági fejlesztésé­re. E javaslatokat később tudományos intézmények közreműködésével részlete­sen is.kidolgoztuk, majd az érintett ’községek pártveze- tőségei, párttagsága és vá­lasztott gazdasági vezetői elé terjesztettük megvita­tásra. Ezt követően kerül­tek a termelőszövetkezeti tagság elé. A. politikai, előkészítés eredményét^jelzik azok a termelőszövetkezeti egyesü­lések;'amelyet1 már műkö­désük első évében is jobb eredményeket hoztak a ko­rábbiaknál. E tervek ugyan­is figyelembe vették a ter­melési hagyományokat, a környezeti adottságokat, a továbbfejlesztés lehetősége­it. Példaként említem a já­rás öntözőberuházásait, amelyek biztonságossá tet­ték a termelést, növelve egyúttal a különböző növé­nyek termésátlagát. Olyan példaadó üzemek fej­lődtek ki, mint a kalocsai öntözőfürt termelőszövetke­zetei, s közöttük is a Mi­nisztertanács vándorzászla- ját három egymást követő évben elnyert fajszi Kék Duna Tsz, vagy az igen jól gazdálkodó hartai közös gazdaságok. Céltudatos törekvéseink segítették az állattenyész­tés fejlődését, különösen a szarvasmarha- és sertéste­nyésztő ágazatban. Kiemel­kedő például kilenc terme­lőszövetkezet és három ál­lami gazdaság által hat he­lyen létesített szakosított sertéstelep. Ezek a telepek 1972-ben 80 ezer hízott ser­tést bocsátanak ki. Növénytermelésben a paprika termésátlaga meg­kétszereződött az évek so­rán. Az öntözött területe­ken több mint kétezer hol­don zöldborsót termednek gazdaságaink a konzerv­üzemeknek. Az álattenyész- tés tömegtakarmányát az öntözőfürt jóvoltából, csak­nem teljes mértékben má­sodvetésként termesztik. Felszólalása további ré­A múlt heti autónyere- mény-sorsoláson 21 sze­mélygépkocsit nyertek megyénk nyeremény-betét­könyv tulajdonosai. Hét szében Bács-Kiskun megye sajátos viszonyaiból adódó tanyai települések problé­máit érintette megyénk kongreszusi küldötte. Meg­említette, hogy az utóbbi tíz évben bekövetkezett 7 százalékos csökkenés elle­nére a megye lakosságának 29 százaléka ma is tanyán él. A települési viszonyok­nak ez a jellegzetessége még hosszabb ideig fékezi a tanyai lakosság politikai, kulturális, szociális fejlő­dését A tanyák igen lassú meg­szűnése, a tanyai lakosság számának csökkenése két­ségtelen folyamat A végső cél is a zárt településekre való beköltözés elősegíté­se. Mégsem lehet figyel­men kívül hagyni a terme­lés zökkenőmentes folytatá­sához fűződő érdekeket és a beköltözéssel járó társa­dalmi, gazdasági igények beruházási, műszaki kon­zekvenciáit sem. Kérjük a pártkongresszust és a kor­mányt, hogy ezt a sajátos­ságot a megyék fejlettségi szintje kiegyenlítési törek­véseinél vegye figyelembe. Szükségesnek tartjuk, ezért kérjük, hogy a kormány 1971-ben tűzze napirendre a tanyakérdést és határozza meg e területen a tenniva­lókat rövidebb és hosszabb távra — mondotta felszó­lalása végén Varga Ferenc. I autó Kecskemétre, négy Kalocsára, három pedig Bajára került Eddig 281 gépkocsit nyertek Bács me­gyei tulajdonosok. Huszonegy nyereményautó (1927—1970) Megyénk közvéleménye mély megdöbbenéssel érte­sült Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettesének tragikus hirtelenséggel bekövetkezett ha­láláról. Szabó elvtárs általános megbecsülésnek ör­vendő személyisége volt Bács-Kiskun megye közéleté­nek, s főként az ipargazdasági területen nagyon sokan ismerték, mint aktív és tevékeny pártmunkást. 1927-ben Kalocsán született munkás családból, s 1948-ig — kétéves tényleges katonai szolgálatra tör­tént bevonulásáig — szintén fizikai munkásként dol­gozott. Ezt követően 1950—51-ben a DÉFOSZ városi titkára Kalocsán — ez időszakban 1951-ben lett tag­ja a pártnak is — majd 1952-től az SZMT, 1954-től 1956-ig pedig a megyei pártbizottság politikai munka­társa. A kalocsai városi pártbizottság 1956-ban válasz­totta titkárának, ezt a tisztséget 1962-ig töltötte be. Elvégezte a kétéves pártfőiskolát, majd 1964-ben a me­gyei pártbizottság ipari osztályának vezetésével bíz­ták meg. Az ipari és a mezőgazdasági osztály össze­vonása után ez év november l-től a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetője lett. Szabó Ferenc elvtárs mindvégig a párt politikájának sikeres megvalósításán dolgozott és feladatát nagy lel­kesedéssel, odaadással végezte. Mint kalocsai városi párttitkár, előbb a konszolidáció és az ellenforradalom utáni pártszervezés, majd az égető foglalkoztatási gondok megoldásán fáradozott eredményesen. Mint a megyei pártbizottság osztályvezetője sokat tett Bács- Kiskun megye ipari fejlődésének előmozdításáért, és tevékenységével jól szolgálta a pártbizottság határoza­tainak végrehajtását. Az e téren elért eredményekben jelentős része van személyes közreműködésének is. 1966. november 7-én, munkájának elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozata kormánykitüntetés­ben részesült. Akik ismerték szerény, derűs egyéniségét, az ügy érdekében mindig harcos helytállását, tisztelettel és szeretettel gondolnak vissza rá. Emberi és közvetlen kapcsolata az üzemek pártszervezeteivel, dolgozóival és vezetőivel, hozzájárult a párt tekintélyének elmélyí­téséhez is ezen a területen. Halála nagy veszteség szá­munkra, s mély fájdalom családja, hozzátartozói, szé­les baráti köre, munkatársai és ismerősei számára. Emlékét mindvégig kegyelettel megőrizzük. * Szabó Ferenc elvtárs temetése 1970. november hó 25-én, szerdán délután fél 3 órákor lesz a kecskeméti új köztemető halottasházából. Hozzátartozói, elvtársai, barátai, mindenki, aki tisztelte és szerette Öt, kegye­letét fél 2 órától róhatja le halottunk ravatalánál. Fásítás — Befejeződött az őszi fásítási program Kecske­méten. A városi tanács vb kommunális üzemének dol­gozói a Műkertvárosban, a Hunyadivárosban, a Lenin- városban, és Kiskecskemé- ten ültettek el több száz juhar-, platán- és gömb- akáccsemetét. örömmpl említem, hogy az 1966. évi járási pártérte­kezleten hozott határozatok politikai, gazdasági célkitű­zései valósággá váltak. Si­került egységes akaratot kialakítani e határozatok végrehajtásában. Pártszer­vezeteink megfelelően se­gítették a központi elképze­lések helyi érvényesülését. Gazdaságpolitikai munkánk célja és lényege a harmadik ötéves terv ránk háruló ré­szének teljesítése, s a gaz­daságirányítási reform be­vezetése után a további ki­bontakozást segítő feladatok megvalósítása volt. A fejlődés útjának és a pártszervezetek munkájá­nak egyik döntő fontosságú eleme olyan káderállomány folyamatos kialakítása volt, amely a követelményeknek megfelelően el tudja látni a járás párt-, állami- és gazdasági szerveinek irá­nyítását. Csaknem százöt­ven szakember került más vidékről járásunk mezőgaz­dasági üzemeibe. Fogadá­sukat főleg a pártszerveze­tek készítették elő. Ez a folyamat sikeres volt. A szakemberek túlnyomó része gyorsan megtalál­ta a megfelelő kapcsolatot a termelőszövetkezetek tag­ságával, s ma már elismert szakvezetői, vagy elnökei a gazdaságoknak. Elértük az elmúlt években, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok gyermekei közül is többen befejezték tanulmányaikat, s tértek vissza saját közsé­gükbe. Pártszervezeteink következetessége jelentős eredményekre vezetett a ká­dermunka területén. A pártbizottság a mellet­te dolgozó munkabizottsá­Gyáralapítók A falak még a friss mész szagát árasztják az ókécskei kenyérgyárral szemben épült egyemele­tes házban. Kívülről akár irodaháznak, vagy SZTK- rendelő intézetnek is néz­hetné az idegen a csinos épületet, ha nem hirdetné fekete, aranybetűs tábla, hogy falai között a Re­mix Rádiótechnikai Gyár tiszakécskei 5. számú üze­me működik. — Mintha a skatulyából most vették volna ki gyáru­kat — szólítom meg Kürti László üzemvezetőt. — Meghiszem azt —1 vá­laszolja hangjában nem kis büszkeséggel. — Sokan még ma is alig hiszik el, hogy már elkészült, olyan új! Mert ennek az épületnek története van. Ügy kezdődött, hogy ta­vasszal a községi tanács és a budapesti gyár kölcsö­nös előnyök alapján meg­egyezett az üzem létrehozá­sában. Harmincnyolc asz- szony és leány, s két férfi — az egyik én voltom — vállalkozott, hogy hat hó­napra felmegy a Remixbe szakmát tanulni. Azt mond­ták, hogy mire visszajö­vünk, elkészül az új üzem. Április 13-án indultunk, akkor még szőlő volt ezen a helyen. Sok hitetlenkedő szánakozó tekintetéből kiol­vashattuk, hogy hiszékeny­ségünk miatt „minek” néz­nek bennünket. Nem szaporítom a szót, május 26-án történt itt az első kapavágás és a községi tanács költségvetési építő részlege minden rekordot megdöntve — október 15-én Varga Balázsné és Rácz Lászlóné mérik a konden zátorok kapacitását és ötszörös biztonságra állít­ják be. úgy, ahogy most van, átad­ta az épületet. A földszinten kezdtük a Remix 5. számú gyárában a sétát. Kiderült, hogy itt nem a részmunka vagy a félkész termékek készítése, hanem nyersanyagból önál­lóan, késztermékek gyártása folyik. A készáru pedig nem más, mint zavarszűrő kondenzátor. Az első terem a tekercse­lő üzem. A korszerű fél­automata gépek mellett asszonyokat, lányokat lát­ni, mert csak könnyű női kezek tudják ezt a munkát elvégezni. Az impregnált papír és alumíniumfólia fürgén pereg az orsókon. A gépek zajtalanul működ­nek, kellemes a hőmérsék­let, az ablakok alatt itt- ott már egy két cserép vi­rág is van. Hangulatos női munkahely. A következő helyiségben szárítószekrények sorakoz­nak automatikus hőmérsék­let, tartással. Ezeket a be­rendezéseket férfiak keze­lik. Azután külön szobák­ban van elhelyezve a zsír­talanító, a festő, a szigete­lő és a tmk-műhely és is­mét egy nagy teremben a szerelőrészleg. Itt már elég sokrétű munka folyik. A különböző kisalkatrészek, uzalok szerelése, a kon­denzátorok kapacitásának nérése műszerekkel. Látszik az aszonyokon, fogy nagy figyelemmel és szeretettel végzik a mun­kát. Nem bánták meg azt a hat hónapot, amit a fővá­rosi üzemben tanulással töl­A tekercselő üzem töttek. Itt mesélték el a következő kedves történe­tet: A pesti üzemben Kemény Lajosnénak egy ízben leve­let hozott TiszakécSkéről a posta. Otthonmaradt fiacs­kái írtak. — Tanuljon szorgalma­san édesanyu, majd csak kibírjuk azt a hat hónapot. Csak az a baj, hogy unjuk már a pörköltet, apu pedig mást nem tud főzni. Most már jókat nevetnek az ehhez hasonló kis tör­téneten, és szeretik munká­jukat, magukénak érzik az üzemet. Mielőtt visszaté­rünk az üzemvezető aprócs­ka irodájába bepillantunk az öltöző és a fürdő bejára­ta előtt haladunk el. Ez is van a tiszakécskei „mi­ni” gyárban, ahol már 130- an dolgoznak két műszak­ban. Kürti elvtárs még el­mondja, hogy rövidesen is­mét építkeznek. Két év múlva már négyszázan dolgoznak. A polisztirol kondenzátorokat is itt fog­ják gyártani. A Remix ugyanis nagy feladatokat kap a negyedik ötéves terv­ben. A híradástechnika mel­lett műszeripari és számí- tástecnikai alkatrészek gyártásába is bekapcsoló­dik. Nagy Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents