Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
KAJSZITERMESZTŐK, FIGYELEM! 500—700 ezer faoltvány A SORON KÖVETKEZŐ NEGYEDIK ÖTÉVES TERV ESZTENDEIBEN TOVÁBBRA IS SÚLYPONTI TÉNYEZŐKÉNT SZEREPEL AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG FEJLESZTÉSE, S EZEN BELÜL A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS. AZ ORSZÁGOS CÉLKITŰZÉSEK KÜLÖNÖSEN -FONTOS HELYRE TESZIK A CSONTHÉJASOK KÖZÖTT’ A KAJSZITERMESZTÉST ÉS TELEPÍTÉST, HOGY BÖVlTHESSÜK EXPORT- KlNÁLATUNK VÁLASZTÉKÁT. A MÁSIK MEGGONDOLÁS AZ, HOGY A HAZAI GYÜMÖLCSFOGY ASZTÁS A JELENLEGI ELÉGGÉ ALACSONY SZINTRŐL FELEMELKEDJEN ÉS ELÉRJE AZ ÉVENKÉNTI KÍVÁNT 90 KILOGRAMMOS MENY- NYISÉGET. A NYERSANYAGOT TERMESZTŐ ÁLLAMI ÉS KÖZÖS GAZDASÁGOKNAK, ILLETVE A HÁZTÁJI GAZDÁKNAK ÚJ ÉS JÓ, NAGY GYÜMÖLCSŰ KAJSZIFAJTÁKKAL SZOLGÁL A KECS- KEMÉT-SZIKRAI ÁLLAMI GAZDASÁG BORBÁSI FAISKOLÁJA. A VÁLASZTÉK TÁG SKÁLÁN MOZOG. Kajszioltvány-táblák Bő választékkal szolgál a borbási faiskola Á borbási faiskola nagy hagyományokra tett szert. Létrejötte óta immár másfél évtized telt el. Kezdetben az volt a feladatuk, hogy elsősorban a Duna—Tisza közének körzetét, vagyis főleg Bács-Kiskun megyét lássák el csemetékkel. Ezt a szerepkört kinőtték az elmúlt esztendők során. Újabban az országnak szinte valamennyi tájegységére szállítanak. A szaporítóanyagot több mint száz hektárnyi területen termeszti a borbási faiskola. Évente körülbelül 1 millió szemzést végeznek el és 500—-700 ezer gyümölcsfa-oltványt hoznak forgalomba, amelyek már a kívánt új fajták tulajdonságaival rendelkeznek. Lombhullástól rügyfa kadásig Mint ismeretes, a jövedelmező gazdálkodásnak alapfeltétele a nagy teljesítőképességű, jó minőségű gyümölcsöket termő fajták, valamint a korszerű művelési módok és koronaformák kiválasztása. A Kecskemét-szifcrai Állami Gazdaság borbási faiskolája szoros kapcsolatot tart a Kertészeti Kutató Intézet telepeivel — különösen a ceglédivel — ahol értékes kutatási eredmények születnek. Sikerült olyan gyakorlatot kialakítaniuk, hogy a legújabb, engedélyezett fajták szaporítását először ők végezzék el. A borbási faiskolában készséggel adnak felvilágosítást — akárcsak a lerakatok szakemberei — a fajták és alanyok helyes megválasztásáról, a kezelési-tárolási tudnivalókról, valamint a koronaíormák kialakításáról. A faiskolai növényanyagok értékesítése és szállítása ősszel, lombhullás után kezdődik és tavasszal rügyfakadásig tart A téli fagyok beállta után — azok elmúltáig — az értékesítés és szállítás szünetel. Az értékesítés a következőképpen megy végbe: 1. Személyes átvétel a faiskola telephelyén. Általában mezőgazdasági nagyüzemek, vállalatok és nagyobb tételekben vásárló egyéni termelők keresik fel az üzemet A kiskerttulajdonosok kiszolgálása érdekében a telephelyen készpénzért árusító lerakatom nyitottak. 2. Vásárlás a lerakótoknál. Ez a forma előnyös a vásárlónak, mivel megtakarítja a csomagolást és szállítás költségeit, tetszés szerint válogathat a termékek között és jóval hamarább hozzájut a szükséges szaporítóanyagokhoz. A lerakatokat hetenként feltöltik, Lerakataik a központi telepen — Kecskemét, Borbás 50 — kívül a következők a megyében: Dunavecse, József Attila utca 34; Kecskemét, Vacsi-köz; Kiskunfélegyháza, Szegedi út (a Cipőgyárral szemben); Kiskunhalas, Petőfi utca 31; L ajosmizse, Vörösmarty utca 20. 3. Utánvétellel történő értékesítés. Ezen a módon az ország bármely részére eljuttatja termékeit a faiskola. Az AKÖV a darabárús szállítmányokat házhoz viszi. A feladás napján levelezőlapon értesítik a megrendelőt a várható érkezési időről, és az utánvétel összegéről. Hatékonyabb termesztés A borbási faiskola fel- készültsége révén bőtermő, kiváló minőségű, exportképes és a szállítást jól viselő kajszifajtákat szaporít ei. Egyébként is alig van még olyan gyümölcsünk, amelyet annyiféle módon lehetne hasznosítani, mint a kajszi. Kiválóan alkalmas nyersfogyasztásra és feldolgozásra. Elsőrendű íz- és zamatanyagain kívül magas vei, zamatával és húsának lédússágával. Gyümölcse átlagosan 35—50 g. Ültetése után 4—5 évvel rendszeresen terem. MAGYAR KAJSZI. (Július eleje, közepe). A fajtakör gyümölcseire jellemző, hogy középnagy- ságúak. A gyümölcs alakja kissé kúpos, gömbölyű. Héja síma, bársonyosan fénylő. A húsa sötét narancssárga, bőlevű, édes, jellegzetes kajszi illatú és igen kellemes zaUyen gyökérzettel hozza forgalomba az oltványokat a faiskola. A borbási faiskolában géppe& förtéoik a* oltványok kitermelései cukor-, A- és C-vitamin, valamint kálium és magnézium tartalma miatt is értékes. Az értékesítési lehetőségek kedvezőek mind belföldön, mind az országhatárainkon túli piacokon. Az utóbbi esztendőkben hazánkban több olyan kajszifajtát szelektáltak és nemesítettek, amelyek kajszitermesztésünket még hatékonyabbá teszik. Az új fajták a szedési idő széthúzása mellett nagyobb és tetszetősebb gyümölcsöket teremnek, belső tulajdonságaik is értékesebbek. Ezeket az új fajtákat a kecskeméti hagyományokhoz híven igyekszik a borbási faiskola minél előbb e Lszgpo- rítani és a termesztők rendelkezésére bocsátani. A termőkaros orsó és a gyorsított termőre fordítás módszerével a fák hamarabb fordulnak termőre, így a gutaütés okozta veszteségek enyhíthetők. A főiskola elszaporított újdonságai a következők: KÉCSKEI ROZSA. (C.671, érési ideje július vége.) A Kertészeti Kutató Intézet ceglédi állomásának új fajtája. Jól egyesíti a rózsabarack fajták ragyogó piros színét, szállíthatóságát, a magyar kajszifajták kellemes izéma tú. A fa erőteljes növekedésű, korán és bőven terem. A gyümölcsök ex- portéretlen állapotban jól szállíthatók. Egyik legkeresettebb exportfajtánk. GÖNCI MAGYAR KAJSZI. (Július eleje, közepe). A Kertészeti Kutató Intézetben szelektált, elismert magyarkajszi-változat. Rendszeresen bő termést ad, gyümölcsei a Magyar kajszihoz hasonlóak, de annál nagyobbak és a kocsányimélyedésnél lapítottak. A magyar kajszi fajtakor kiváló képviselője. Érési ideje az évek átlagában július 8—15-e közé esik. CEGLÉDI BlBORKAJ- SZI (C. 244; július közepe). Az új fajtát a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi állomásán nemesítették. Exportszállításra vagy könzervipari feldolgozásra a magyar kajszi előtt már 4—5 nappal szedhető. Gyümölcse nagy, kissé tojásdad, kúpos. A húsa aranylóan sárga, lédús és igen kellemes zamaté. Homoktalajon is jól viselkedik és gyümölcsei ragyogó szint kapnak. Egyik legjobb exportfajtánkká válhat. CEGLÉDI ÖRIÁSKAJ- SZI. (C. 255; július közepe.) Ugyancsak a ceglédi kutatóállomás szaporításra engedélyezett fajtajelöltje. Meleg fekvésben a magyar kajszi előtt 3—4 nappal beérik, de gyümölcse hosszabb ideig a fán marad. A gyümölcs a Magyar kajsziénál 15—20 grammal is nagyobb lehet. Átmérője 46—60 milliméter. Húsa aranylóan sárga és lédús, az íze kiváló zamaté. Elsősorban mint étkezési gyümölcs jöhet számításba. Fájj) közepes növésű, kezdetben felfelé törő. NAGYKŐRÖSI ÓRIÁS- KAJSZI. (Július elejeközepe.) .Gyümölcsei igen nagyok, kissé hengeresek, átmérőjük 40—55 milliméter. A gyümölcsük íze igen jó. Egyaránt alkalmas nyersfogyasztásra, exportszállításra és konzervipari feldolgozásra. Négy—hat nappal hamarabb érik be, mint a magyar kajszi. Bizonyítanak a telepítések A Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolájának működését minősíti, hogy az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon teljesídiénydíjat és aranyérmet kaptak a termesztési eredményekért. A kajszioltványok minőségével pedig ezüstérmet érdemeltek ki. A díjazottak között volt több olyan állami és közös gazdaság is, amelyek gyümölcstermesztési sikereit az általuk elszaporított új fajták alapozták meg. A szaporítóüzemben ösz- szesen százan dolgoznak. A munkálatok szakszerű irányításáról három kertészmérnök gondoskodik. Az idei országos mezőgazdasági kiállításon szerzett ej,ismerések jelképei a vitrinekbe kerültek. Ezeken túl a borbási faiskola tevékenységéről vall számos mező- gazdasági nagyüzem gyümölcsöseinek a hozama, így a borbási oltványokat — kajszi, meggy, alma és őszibarack — ültették el nagy területen például a Városföldi Állami Gazdaságban. A Bajai Állami Gazdaság az alma-, körte-, szilva- mellett a kajszioltványokat szerezte be Borbás- ról. A Kecskemét-szik- rai Állami Gazdaságban ugyancsak beváltak a telepítések. Igen eredményes Szarkáson az úgynevezett kecskeméti kajszi- sövényes, ahová gyakran szerveznek tapasztalatcsere-látogatásokat az ország más vidékein működő gazdaságok. (x)
