Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ MSZMP X. KONGRESSZUSA (Folytatás a 3. oldalról.) niok a jövőben méginkább és jobban, mint eddig is tették. A pártmunka időszerű kérdései A kongresszusi felkészü­lés időszakában az egész pártban mélyrehatóan meg­vitatták a pártmunka leg­időszerűbb kérdéseit. Az eredmények általános elis­merése melléit a párttagok sokhelyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kérdésekben, egyes terü­leteken nem, követke­zetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt poli­tikáját. a párt politikájá­nak megfelelő érvényesíté­sét csak az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irányító szervei és a párt alapszer­vezetei, a feladatok azonos értelmezése alapján, a leg­nagyobb összehangoltság­gal, egyidejűleg, és ugyan­azért dolgoznak. A kong­resszust előkészítő tanács­kozások vitáiból is kitűnt, hogy a pártmunka fejlesz­tésében most nagy fontos­sága van a politika eddi­ginél következetesebb és egységes végrehajtásának, a pártellenőrzés erősítésének, és az alapszervezeti munka fejlesztésének. A Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek, a Politikai Bizottságnak, a Titkárságnak, a Központi Bizottság apparátusának munkájában, és részben a pártbizottságok és párt- szervezetek tevékenységé­ben is az utóbbi időben a különböző kérdésekkel kap­csolatos elemző munkán, a párthatározatok kidolgozá­sán volt a hangsúly, s a szükségesnél kevesebb fi­gyelem jutott a hozott ha­tározatok végrehajtásának c1 lenőrzésére. Az ellenőrzés megjavítá­sa nélkülözhetetlen és sür­gető az egész pártban an­nak érdekében, hogy a gya­korlat teljesen megfeleljen ; az elvi döntéseknek, és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazdasági és a kulturális építőmun­ka, a szociálpolitika egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a ta­pasztalatok jobb és gyor­sabb hasznosítása, a gya­korlati munka állandó ja­vítása, a párt ideológiai és politikai munkájának szün­telen fejlesztése szempont­jából is. A pártalapszervezeteknek különlegesen fontos szere­pük van a párthatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatainak erősí­tésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kis­mértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasz­talatokat szereznek közvet­len munkahelyükön hogyan érvényesül a párt politiká­ja helyileg, milyen az alap­szervezetek munkája, a kommunisták magatartása. A gazdasági reform vi­szonyai között a pártszer­vek, a pártalapszervezetek egy része még nem találta meg munkájának áj, meg­felelőbb formáját. Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai mun­ka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét. Miközben növekedett a gazdasági vezetés önállósá­ga és hatásköre, sok he­lyen nem erősödött ezzel egyidejűleg megfelelően a pártszervezet befolyása az üzem tevékenységét alapve­tően meghatározó tényezők­re. Nem tudták kellően elő­segíteni a párt politikájá­nak érvényesítését, nem tudtak kellő határozottság­gal fellépni a hibák és fo­gyatékosságok elleni A pártnak, a kommunis- 3 táknak megtisztelő felada- s ta, hogy a harcban, a mun­kában elől járjanak, példát mutassanak. Ez nagyfokú fegyelmet, önzetlenséget, elvhűséget, határozottságot és öntevékenységet, kezde­ményezést vár a kommu­nistáktól. A párt a jövő­ben még fokozottabb mér­tékben igényli, és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatainak kép- : viseletében nyíltan, és min­den ingadozás nélkül állj cm ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításukért. A párt élete és munkája szempontjából meghatáro­zó szerepe van a Szervezeti Szabályzat előírásainak. A Központi Bizottság párt­tagságunk elé bocsátotta vitára, most a kongresszus elé terjeszti döntésre a Szervezeti Szabályzat mó­dosítására vonatkozó javas­latát. A Szervezeti Szabályzat megfelelően tükrözi, hogy pártunk kommunista párt, a munkásosztály forradal­mi élcsapata, a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom része, amelyet tevékenységében a marxiz­mus—leninizmus elmélete, a proletár internacionaliz­mus eszméje vezérel. Fel­építése, munkamódszere megfelel a forradalmi él­csapattal szemben támasz­tott követelménynek. Ezért a párt Szervezeti Szabály­zatának alapelvei nem szo­rulnak változtatásra. A kongresszusnak ezért csak olyan, az alapelveket nem érintő módosításokat java­solunk, amelyeket a válto­zó körülmények tesznek szükségessé, amelyek növe­lik a pártmunka hatékony­ságát. A Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó részletes javaslatot, és in­doklását a küldött elvtár­sak kezébe adtuk írásban. Közöttük a három további módosítást, amelynek be­nyújtását a Központi Bi- ; zottság a párttagság véle­ményének figyelembevéte­lével legutóbbi, november 12-i ülésén határozta el. A beszámolóban a módosí­tásoknak csak néhány kér­dését érintjük: — A tagfelvétel alsó kor­határát 21 évről 18 évre ja­vasoljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért; azok is, akik vi­tatták a korhatár leszállí- | tásának szükségességét, a párt féltéséből indultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában részt ve­vő ifjak, a honvédelmi kö­telezettségeiket teljesítő fiatalok, a főiskolások, ál­talában a politikailag érett, egyébként teljes jogú fiatal állampolgárok számára meglegyen a lehetőség a pártba való belépésre is. — A párttagság helyes­léssel fogadta azt a javas­latot, hogy a pártban min­den kérdésben szótöbbség­gel döntsünk. A pártban meglevő egészséges, szabad légkör nem teszi szükséges­sé, hogy személyi ügyek­ben továbbra is fenntart­suk a kétharmados többsé­get kívánó szavazás rendjét. — Helyeslik az alapszerve­zetek vezetőségének az ed­diginél nagyobb időszakra szóló, négyévenkénti vá­lasztását, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vezető­ségi tagok gyakorlatra te­gyenek szert, elősegíti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések évenkénti megtartása ugyanakkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezete­ket, és a tagság jogait is bővíti. — A párttagság egyértel­mű helyeslésével találko­zott az a módosítás, amely. a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a Szervezeti Szabályzatba a következő i szöveg: „a bírálat elfojtói ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani”. A javaslat célja, hogy az ed­diginél határozottabban és teljes mértékben megvéd- jük pártunkban és a köz­életben is, a bírálat jogát mindenkivel szemben. — A tagdíjak mérséklé­sét javasoljuk az alacso­nyabb keresetű, és emelé­sét a nagyobb keresetű párttagoknál. A javaslat szerint egy újabb ka­tegória bevezetésével a ma­gasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tag- i díjat fizetnek. Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Központi Bizottság saját hatáskörében úgy intézke­dett, hogy a tagdíjak meg­állapításánál a jövőben csak a törvényben kötele­zően előírt munkaidőre já­ró keresetet veszik figye­lembe. A Szervezeti Szabályzat­tal belső pártéletünk leg­fontosabb törvényeit tár­gyaljuk. a Központi Bizott­ság bízik abban, hogy a küldöttek megértik indíté­kait és a kongresszus elfo­gadja a Szervezeti Szabály­zat módosítására vonatkozó javaslatokat. Pártunk küldetése a mun­kásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint társadalmunk eszmei, poli­tikai vezetője, a tömegek szervezője, pártunk a IX. kongresszus óta is betöltöt­te a hivatását és munkájá­val kiérdemelte munkás- osztályunk, népünk, nem­zetközi osztálytestvéreink bizalmát és támogatását. Pártunknak úgy kell dol­goznia továbbra is, hogy eszmei, politikai és szerve­zeti egysége, a tömegekkel való összeforrottsága to­vább erősödjék. így tudja továbbra is megőrizni és gyarapítani pártunk azt a bizalmat, amelyet több mint öt évtized forradalmi küzdelmében, a kommunis­ta mozgalom nemzedékei­nek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett oda­adó munkájával érdemelt ki, amelyet ma nagyobb mértékben élvez, mint bár­mikor korábban és erejé­nek most és a jövőben is fő és kiapadhatatlan for­rása. IV. Pártunk szövetségi politikája A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak tevékenysége Tisztelt kongresszus! Hazánkban a munkásha­talom erős, megingathatat­lan, a Magyar Népköztár­saság belpolitikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy évben is számos ta­nújelét adta politikai érett­ségének, hazaszeretetének és eredményesen végzi szo­cialista építőmunkáját. A nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt harcának egyik legnagyobb eredménye, amelyet né­pünk nagyra értékel, mert tudja, hogy hallatlan ne­hézségek leküzdése árán jutottunk hozzá. Ezt az eredményt a határainkon túl barátaink is ismerik és értékelik, sőt a maguk módján még a velünk szemben állók is kénytele­nek tudomásul venni. Hogy mindezt elmond­hatjuk, abban nagy szere­pe van pártunk vezetési stílusának, tömegkapcsola­tainak és szövetségi politi­kájának. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szere­pét, mint a nép szolgálatát, s politikájának valóra vál­tásában a legszélesebb tö­megekre támaszkodik. Pártunk meghatározott körülmények között tölti be hivatását. A Magyar Nép- köztársaságban a történel­mi harc megmásíthatatlan eredményeképpen egy po­litikai párt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tevé­kenykedik. Tudományos el­méletünk, a marxizmus— leninizmus a szocializmus megvalósulásánál a for­mák sokféleségét tételezi fel, ennek megfelelően po­litikai rendszerében, a kü­lönböző országok történel­mi fejlődésétől függően és sajátosságai szerint, tevé­kenykedhet egy vagy több politikai párt. A politikai vezetés szempontjából ez fontos körülmény, amely- lyel a pártnak mindig szá­molnia kell. A nálunk ki­alakult egypártrendszer sok tekintetben megkönnyíti a párt munkáját, segíti a tár­sadalom összes alkotó erői­nek politikai tömörítését. Fontos azonban tudnunk, hogy az összes alkotóerők tömörítése nem megy vég­be automatikusan; megva­lósítása a párttól fokozott figyelmet követelő, állandó feladat. A Magyar Szocialista Munkáspárt belpolitikai te­vékenységében egyrészről közvetlenül a tömegekre, másrészről a tömegszerve­zetekre és mozgalmakra, továbbá népi demokratikus államunk intézményes szer­veire, a helyi munkában a tanácsokra támaszkodik. Társadalmunkban a párt eszmei és politikai vezető szerepe érvényesül. A párt elvi, politikai állásfoglalá­sait a különböző területe­ken dolgozó kommunistá­kon keresztül, a rájuk kö­telező határozatok útján valósítja meg. Az állam és a társadalom intézményei­nek önállóságát, hatáskörét a párt tiszteletben tartja, és a maga részéről törek­szik rendeltetésszerű mű­ködésüket elősegíteni. A párt elvi, politikai állás- foglalásai alapján az ügyekben szükséges konk­rét intézkedéseket, a meg­valósítás módozatait az ál­lami és gazdasági irányító szervek, a társadalmi szer­vezetek vezető testületéi önállóan dolgozzák ki, ma­guk határoznak, és határo­zataikért, azok végrehajtá­sáért a törvényes kötelmek, saját szabályzataik szerint felelősek megbízóiknak, il­letve tagságuknak. A Központi Bizottság és a párt más irányító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések vizsgálatá­ba, a megoldások módoza­tainak kidolgozásába be­vonják a társadalmi szer­vezeteket, a vizsgált kér­dések legjobb ismerőit, az állami, gazdasági, kulturá­lis szervek embereit, tudó­sokat, szakembereket, a közvetlenül érdekelt dol­gozók széles körét. Az így előkészített döntések tudo­mányosan megalapozottab- bak, számításba veszik or­szágunk adottságait és vi­szonyait, az emberek véle­ményét. Ez az eljárási mód, a párt vezetésének, irá­nyításának ez a stílusa szo­cialista rendszerünk de­mokratizmusának fontos eleme; így biztosítható, hogy a párt állásfoglalását, határozatait a végrehajtá­sukért felelősek és a tö­megek egyaránt maguké­nak vallják. A párt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolód­hasson az építőmunkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kol­lektíva, minden dolgozó a maga helyén vegye ki ré­szét, és végezze el felada­tát. A célra irányuló mii- | liónyi gondolatnak és tett- , nek kell eggyé válnia a I szocializmus építésének ha- i talmas folyamatában. Pártunk tevékenységében az ország valamennyi tár­sadalmi é6 tömegszerveze­tére, tömegmozgalmára tá­maszkodik. Az ország leg­nagyobb tömeeszervezete a munkásság, legszélesebb osztályszervezete, a szak- szervezet. A magyar szakszerveze­teknek jelenleg több mint 3 millió 400 ezer tagjuk van; a munkabérből és fi­zetésből élőknek kereken 92 százaléka szervezett dol­gozó. A szakszervezetek­nek fontos szerepük van a párt tömegkapcsolataiban, az ország életében, a szo­cializmus építésében, és je­lentős nemzetközi tevé­kenységük is. A munkásosztály hatal­mának kivívása, a szocia­lista társadalom győzelme új körülményeket és fel­adatokat teremtett a szak- szervezetek számára. Alap­vető feladatukká vált, s en­nek eleget is tesznek, a munkásosztály politikai ha­talmának, a nép közös ér­dekeinek védelme, a szo­cialista társadalom építésé­nek támogatása. Ez rend­szerünknek egyik ereje. A szakszervezetek tevékeny­sége azonban ebben nem merülhet és nem is merül ki. A szocialista állam szava­tolja, törvények, kollektív szerződések biztosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez önmagában nem elegendő. A törvénye­ket, a dolgozók munka- és életkörülményeit meghatá­rozó rendelkezéseket és megállapodásokat is embe­rek hajtják végre, ezért esetenként jogsérelmek, érdekütközések is lehetsé­gesek. Ezért a szocialista társadalmi viszonyok kö­zött is szükség van rá, hogy a szakszervezetek védjék a dolgozó kollektívák és az egyes emberek jogait, kép­viseljék napi érdekeiket, A hatalomra jutott mun­kásosztály szakszervezeteire ily módon kettős feladat hárul. Egyrészt az össztár­sadalmi érdekek védelme, másrészt a szakszervezet tagjainak, az egyes dolgo­zók érdekeinek védelme. Az elmúlt négy évben a szakszervezetek politikai szerepe növekedett, bővült jogköre, a gazdaságirányí- tán reformjával, az állami szervek hatáskörének de­centralizálásával növeke­dett az üzemi, vállalati, in­tézményi szakszervezeti bi­zottságok munkájának je­lentősége, szélesedett az üzemi derpokrácia. A szak- szervezetek betöltik érdek- védelmi szerepüket, ugyan­akkor állásfoglalásaik meg­felelnek társadalmi fejlő­désünk jelenlegi követel­ményeinek és az ország érdekeinek. A. náci szervezetei a kö­zös feladatok jó megoldá­sa érdekében minden szin­ten megfelelő kapcsolato­kat tartanak a szakszerve­zetekkel. az állami és gaz­dasági vezetésnek és a szak- szervezeteknek kialakultak; és fejlődnek munkakapcso­lataik. Az utóbbi időben rend­szeressé váltak a kor­mány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ve­zetői közötti tárgyalások. Ezek keretében központilag egyeztethetők a gazdaság- politikai, életszínvonal-poli­tikai és más fontos kérdé­sekben kialakult álláspon­tok. A szakszervezetek jog­körének növelése helyileg erősítette a törvények és szabályok pontosabb betar­tását. Nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi eszközöket — bér-, szociális és kulturális alapokat __ é sszerűbben használják fel, és a dolgozók szélesebb kö­rét vonják be ezen ügyek eldöntésébe. A fejlődő szakszervezeti munka, a jogok és köteles­ségek szoros összefüggései­nek jobb megértésére ne­vel. a kollektív szerződé­sek kidolgozása, megkötése és megtartásuk ellenőrzése nagy munkát ró a szak- szervezetekre. Ezt a tevé­kenységet a -dolgozók el­ismerése, de sok figyelmet érdemlő kritikai megjegy­zése is kíséri. Bírálják, hogy a helyi jövedelemel­osztásban a kollektív szer­ződések nem segítik eléggé a végzett munka szerinti differenciálást, nem védik eléggé a munkásság annyi­ra fontos rétegét, az üzemi törzsgárda tagjait. A szakszervezetek sokat tesznek a dolgozók gazdál­kodással összefüggő észre­vételeinek és javaslatainak érvényesítéséért. Sokat és eredményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocia­lista brigádmozgalorp szer­vezésével. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szakszervezeteknek biz­tosított jogok minél telje­sebben érvényesüljenek a szocializmus építésének ál­talános érdekei és a dol­gozók személyes érdekei javára. A párt, a kommu­nisták, akik egyidejűleg küzdenek a munkásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennek megfelelően egyrészről munkájukban támaszkod­nak a szakszervezetekre, másrészről dolgoznak to­vábbi megerősítésükért. Gazdaságilag és politikai­lag egyaránt fontos szere­pet. tölt be társadalmunk­ban a szövetkezeti mozga­lom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulaj­donnal azonos jellegű szo­cialista tulajdonnak isme­ri el. A társadalmi és gaz­dasági rendszerünk szer­ves részét alkotó termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetekbe több mint 2 millió ember társult. A szövetkezetekben dolgozik az aktív keresők egyharma- da. A szövetkezetek eredmé­nyesen tevékenykednek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a keres­kedelem területén. A me­zőgazdaság termelési érté­kének 73, az építőiparénak 13, az iparénak 5—6 száza­lékát adják, a kiskereske­delmi forgalomnak több mint 30 százalékát bonyo­lítják le. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nemcsak nélkü­lözhetetlen gazdasági tár­sulás, hanem belpolitikai életünk fontos társadalmi tömörülése is. A szövetke­zetek működése lehetővé teszi a társadalmi, a szö- vetkezeti ys egyéni ér-

Next

/
Thumbnails
Contents