Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ MSZMP X. KONGRESSZUSA (Folytatás a 3. oldalról.) niok a jövőben méginkább és jobban, mint eddig is tették. A pártmunka időszerű kérdései A kongresszusi felkészülés időszakában az egész pártban mélyrehatóan megvitatták a pártmunka legidőszerűbb kérdéseit. Az eredmények általános elismerése melléit a párttagok sokhelyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kérdésekben, egyes területeken nem, következetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. a párt politikájának megfelelő érvényesítését csak az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irányító szervei és a párt alapszervezetei, a feladatok azonos értelmezése alapján, a legnagyobb összehangoltsággal, egyidejűleg, és ugyanazért dolgoznak. A kongresszust előkészítő tanácskozások vitáiból is kitűnt, hogy a pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika eddiginél következetesebb és egységes végrehajtásának, a pártellenőrzés erősítésének, és az alapszervezeti munka fejlesztésének. A Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek, a Politikai Bizottságnak, a Titkárságnak, a Központi Bizottság apparátusának munkájában, és részben a pártbizottságok és párt- szervezetek tevékenységében is az utóbbi időben a különböző kérdésekkel kapcsolatos elemző munkán, a párthatározatok kidolgozásán volt a hangsúly, s a szükségesnél kevesebb figyelem jutott a hozott határozatok végrehajtásának c1 lenőrzésére. Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen ; az elvi döntéseknek, és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazdasági és a kulturális építőmunka, a szociálpolitika egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a gyakorlati munka állandó javítása, a párt ideológiai és politikai munkájának szüntelen fejlesztése szempontjából is. A pártalapszervezeteknek különlegesen fontos szerepük van a párthatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatainak erősítésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kismértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasztalatokat szereznek közvetlen munkahelyükön hogyan érvényesül a párt politikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása. A gazdasági reform viszonyai között a pártszervek, a pártalapszervezetek egy része még nem találta meg munkájának áj, megfelelőbb formáját. Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét. Miközben növekedett a gazdasági vezetés önállósága és hatásköre, sok helyen nem erősödött ezzel egyidejűleg megfelelően a pártszervezet befolyása az üzem tevékenységét alapvetően meghatározó tényezőkre. Nem tudták kellően elősegíteni a párt politikájának érvényesítését, nem tudtak kellő határozottsággal fellépni a hibák és fogyatékosságok elleni A pártnak, a kommunis- 3 táknak megtisztelő felada- s ta, hogy a harcban, a munkában elől járjanak, példát mutassanak. Ez nagyfokú fegyelmet, önzetlenséget, elvhűséget, határozottságot és öntevékenységet, kezdeményezést vár a kommunistáktól. A párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli, és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatainak kép- : viseletében nyíltan, és minden ingadozás nélkül állj cm ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításukért. A párt élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a Szervezeti Szabályzat előírásainak. A Központi Bizottság párttagságunk elé bocsátotta vitára, most a kongresszus elé terjeszti döntésre a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatát. A Szervezeti Szabályzat megfelelően tükrözi, hogy pártunk kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—leninizmus elmélete, a proletár internacionalizmus eszméje vezérel. Felépítése, munkamódszere megfelel a forradalmi élcsapattal szemben támasztott követelménynek. Ezért a párt Szervezeti Szabályzatának alapelvei nem szorulnak változtatásra. A kongresszusnak ezért csak olyan, az alapelveket nem érintő módosításokat javasolunk, amelyeket a változó körülmények tesznek szükségessé, amelyek növelik a pártmunka hatékonyságát. A Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó részletes javaslatot, és indoklását a küldött elvtársak kezébe adtuk írásban. Közöttük a három további módosítást, amelynek benyújtását a Központi Bi- ; zottság a párttagság véleményének figyelembevételével legutóbbi, november 12-i ülésén határozta el. A beszámolóban a módosításoknak csak néhány kérdését érintjük: — A tagfelvétel alsó korhatárát 21 évről 18 évre javasoljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért; azok is, akik vitatták a korhatár leszállí- | tásának szükségességét, a párt féltéséből indultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában részt vevő ifjak, a honvédelmi kötelezettségeiket teljesítő fiatalok, a főiskolások, általában a politikailag érett, egyébként teljes jogú fiatal állampolgárok számára meglegyen a lehetőség a pártba való belépésre is. — A párttagság helyesléssel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kérdésben szótöbbséggel döntsünk. A pártban meglevő egészséges, szabad légkör nem teszi szükségessé, hogy személyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a kétharmados többséget kívánó szavazás rendjét. — Helyeslik az alapszervezetek vezetőségének az eddiginél nagyobb időszakra szóló, négyévenkénti választását, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőségi tagok gyakorlatra tegyenek szert, elősegíti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések évenkénti megtartása ugyanakkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezeteket, és a tagság jogait is bővíti. — A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely. a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a Szervezeti Szabályzatba a következő i szöveg: „a bírálat elfojtói ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani”. A javaslat célja, hogy az eddiginél határozottabban és teljes mértékben megvéd- jük pártunkban és a közéletben is, a bírálat jogát mindenkivel szemben. — A tagdíjak mérséklését javasoljuk az alacsonyabb keresetű, és emelését a nagyobb keresetű párttagoknál. A javaslat szerint egy újabb kategória bevezetésével a magasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tag- i díjat fizetnek. Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Központi Bizottság saját hatáskörében úgy intézkedett, hogy a tagdíjak megállapításánál a jövőben csak a törvényben kötelezően előírt munkaidőre járó keresetet veszik figyelembe. A Szervezeti Szabályzattal belső pártéletünk legfontosabb törvényeit tárgyaljuk. a Központi Bizottság bízik abban, hogy a küldöttek megértik indítékait és a kongresszus elfogadja a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat. Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint társadalmunk eszmei, politikai vezetője, a tömegek szervezője, pártunk a IX. kongresszus óta is betöltötte a hivatását és munkájával kiérdemelte munkás- osztályunk, népünk, nemzetközi osztálytestvéreink bizalmát és támogatását. Pártunknak úgy kell dolgoznia továbbra is, hogy eszmei, politikai és szervezeti egysége, a tömegekkel való összeforrottsága tovább erősödjék. így tudja továbbra is megőrizni és gyarapítani pártunk azt a bizalmat, amelyet több mint öt évtized forradalmi küzdelmében, a kommunista mozgalom nemzedékeinek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett odaadó munkájával érdemelt ki, amelyet ma nagyobb mértékben élvez, mint bármikor korábban és erejének most és a jövőben is fő és kiapadhatatlan forrása. IV. Pártunk szövetségi politikája A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak tevékenysége Tisztelt kongresszus! Hazánkban a munkáshatalom erős, megingathatatlan, a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai érettségének, hazaszeretetének és eredményesen végzi szocialista építőmunkáját. A nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt harcának egyik legnagyobb eredménye, amelyet népünk nagyra értékel, mert tudja, hogy hallatlan nehézségek leküzdése árán jutottunk hozzá. Ezt az eredményt a határainkon túl barátaink is ismerik és értékelik, sőt a maguk módján még a velünk szemben állók is kénytelenek tudomásul venni. Hogy mindezt elmondhatjuk, abban nagy szerepe van pártunk vezetési stílusának, tömegkapcsolatainak és szövetségi politikájának. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, s politikájának valóra váltásában a legszélesebb tömegekre támaszkodik. Pártunk meghatározott körülmények között tölti be hivatását. A Magyar Nép- köztársaságban a történelmi harc megmásíthatatlan eredményeképpen egy politikai párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenykedik. Tudományos elméletünk, a marxizmus— leninizmus a szocializmus megvalósulásánál a formák sokféleségét tételezi fel, ennek megfelelően politikai rendszerében, a különböző országok történelmi fejlődésétől függően és sajátosságai szerint, tevékenykedhet egy vagy több politikai párt. A politikai vezetés szempontjából ez fontos körülmény, amely- lyel a pártnak mindig számolnia kell. A nálunk kialakult egypártrendszer sok tekintetben megkönnyíti a párt munkáját, segíti a társadalom összes alkotó erőinek politikai tömörítését. Fontos azonban tudnunk, hogy az összes alkotóerők tömörítése nem megy végbe automatikusan; megvalósítása a párttól fokozott figyelmet követelő, állandó feladat. A Magyar Szocialista Munkáspárt belpolitikai tevékenységében egyrészről közvetlenül a tömegekre, másrészről a tömegszervezetekre és mozgalmakra, továbbá népi demokratikus államunk intézményes szerveire, a helyi munkában a tanácsokra támaszkodik. Társadalmunkban a párt eszmei és politikai vezető szerepe érvényesül. A párt elvi, politikai állásfoglalásait a különböző területeken dolgozó kommunistákon keresztül, a rájuk kötelező határozatok útján valósítja meg. Az állam és a társadalom intézményeinek önállóságát, hatáskörét a párt tiszteletben tartja, és a maga részéről törekszik rendeltetésszerű működésüket elősegíteni. A párt elvi, politikai állás- foglalásai alapján az ügyekben szükséges konkrét intézkedéseket, a megvalósítás módozatait az állami és gazdasági irányító szervek, a társadalmi szervezetek vezető testületéi önállóan dolgozzák ki, maguk határoznak, és határozataikért, azok végrehajtásáért a törvényes kötelmek, saját szabályzataik szerint felelősek megbízóiknak, illetve tagságuknak. A Központi Bizottság és a párt más irányító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések vizsgálatába, a megoldások módozatainak kidolgozásába bevonják a társadalmi szervezeteket, a vizsgált kérdések legjobb ismerőit, az állami, gazdasági, kulturális szervek embereit, tudósokat, szakembereket, a közvetlenül érdekelt dolgozók széles körét. Az így előkészített döntések tudományosan megalapozottab- bak, számításba veszik országunk adottságait és viszonyait, az emberek véleményét. Ez az eljárási mód, a párt vezetésének, irányításának ez a stílusa szocialista rendszerünk demokratizmusának fontos eleme; így biztosítható, hogy a párt állásfoglalását, határozatait a végrehajtásukért felelősek és a tömegek egyaránt magukénak vallják. A párt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson az építőmunkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kollektíva, minden dolgozó a maga helyén vegye ki részét, és végezze el feladatát. A célra irányuló mii- | liónyi gondolatnak és tett- , nek kell eggyé válnia a I szocializmus építésének ha- i talmas folyamatában. Pártunk tevékenységében az ország valamennyi társadalmi é6 tömegszervezetére, tömegmozgalmára támaszkodik. Az ország legnagyobb tömeeszervezete a munkásság, legszélesebb osztályszervezete, a szak- szervezet. A magyar szakszervezeteknek jelenleg több mint 3 millió 400 ezer tagjuk van; a munkabérből és fizetésből élőknek kereken 92 százaléka szervezett dolgozó. A szakszervezeteknek fontos szerepük van a párt tömegkapcsolataiban, az ország életében, a szocializmus építésében, és jelentős nemzetközi tevékenységük is. A munkásosztály hatalmának kivívása, a szocialista társadalom győzelme új körülményeket és feladatokat teremtett a szak- szervezetek számára. Alapvető feladatukká vált, s ennek eleget is tesznek, a munkásosztály politikai hatalmának, a nép közös érdekeinek védelme, a szocialista társadalom építésének támogatása. Ez rendszerünknek egyik ereje. A szakszervezetek tevékenysége azonban ebben nem merülhet és nem is merül ki. A szocialista állam szavatolja, törvények, kollektív szerződések biztosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez önmagában nem elegendő. A törvényeket, a dolgozók munka- és életkörülményeit meghatározó rendelkezéseket és megállapodásokat is emberek hajtják végre, ezért esetenként jogsérelmek, érdekütközések is lehetségesek. Ezért a szocialista társadalmi viszonyok között is szükség van rá, hogy a szakszervezetek védjék a dolgozó kollektívák és az egyes emberek jogait, képviseljék napi érdekeiket, A hatalomra jutott munkásosztály szakszervezeteire ily módon kettős feladat hárul. Egyrészt az össztársadalmi érdekek védelme, másrészt a szakszervezet tagjainak, az egyes dolgozók érdekeinek védelme. Az elmúlt négy évben a szakszervezetek politikai szerepe növekedett, bővült jogköre, a gazdaságirányí- tán reformjával, az állami szervek hatáskörének decentralizálásával növekedett az üzemi, vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságok munkájának jelentősége, szélesedett az üzemi derpokrácia. A szak- szervezetek betöltik érdek- védelmi szerepüket, ugyanakkor állásfoglalásaik megfelelnek társadalmi fejlődésünk jelenlegi követelményeinek és az ország érdekeinek. A. náci szervezetei a közös feladatok jó megoldása érdekében minden szinten megfelelő kapcsolatokat tartanak a szakszervezetekkel. az állami és gazdasági vezetésnek és a szak- szervezeteknek kialakultak; és fejlődnek munkakapcsolataik. Az utóbbi időben rendszeressé váltak a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői közötti tárgyalások. Ezek keretében központilag egyeztethetők a gazdaság- politikai, életszínvonal-politikai és más fontos kérdésekben kialakult álláspontok. A szakszervezetek jogkörének növelése helyileg erősítette a törvények és szabályok pontosabb betartását. Nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi eszközöket — bér-, szociális és kulturális alapokat __ é sszerűbben használják fel, és a dolgozók szélesebb körét vonják be ezen ügyek eldöntésébe. A fejlődő szakszervezeti munka, a jogok és kötelességek szoros összefüggéseinek jobb megértésére nevel. a kollektív szerződések kidolgozása, megkötése és megtartásuk ellenőrzése nagy munkát ró a szak- szervezetekre. Ezt a tevékenységet a -dolgozók elismerése, de sok figyelmet érdemlő kritikai megjegyzése is kíséri. Bírálják, hogy a helyi jövedelemelosztásban a kollektív szerződések nem segítik eléggé a végzett munka szerinti differenciálást, nem védik eléggé a munkásság annyira fontos rétegét, az üzemi törzsgárda tagjait. A szakszervezetek sokat tesznek a dolgozók gazdálkodással összefüggő észrevételeinek és javaslatainak érvényesítéséért. Sokat és eredményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalorp szervezésével. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szakszervezeteknek biztosított jogok minél teljesebben érvényesüljenek a szocializmus építésének általános érdekei és a dolgozók személyes érdekei javára. A párt, a kommunisták, akik egyidejűleg küzdenek a munkásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennek megfelelően egyrészről munkájukban támaszkodnak a szakszervezetekre, másrészről dolgoznak további megerősítésükért. Gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet. tölt be társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri el. A társadalmi és gazdasági rendszerünk szerves részét alkotó termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetekbe több mint 2 millió ember társult. A szövetkezetekben dolgozik az aktív keresők egyharma- da. A szövetkezetek eredményesen tevékenykednek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelem területén. A mezőgazdaság termelési értékének 73, az építőiparénak 13, az iparénak 5—6 százalékát adják, a kiskereskedelmi forgalomnak több mint 30 százalékát bonyolítják le. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nemcsak nélkülözhetetlen gazdasági társulás, hanem belpolitikai életünk fontos társadalmi tömörülése is. A szövetkezetek működése lehetővé teszi a társadalmi, a szö- vetkezeti ys egyéni ér-
