Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
r A MEGYEI PARTÉRT ET (Folytatás a 9. oldalról) A pedagógusoknak e területen végzett munkája még több támogatást érdemelne. Arra kell nevelni a fiatalokat, hogy hüszkék legyenek munkánkra, eredményeinkre, nemzeti értékeinkre, hazánkra. Vannak és lesznek az ifjúságnak jogos kívánságai. Mindig meg kell őket hallgatni. A hazafias nevelésnek egyre népszerűbb formája a honismereten belül a krónika összetételéről is, majd a beszámolók feletti vita folytatódott. Biatanlcs Sándor, a kiskunhalasi járási pártbizottság titkára Felszólalásában többnyire az egészségügyi és a szociális problémák összefüggéseivel foglalkozott. Mint mondotta: ez a kérdéskör lagos életkor emelkedőben van. Ami a segítést illeti, az utóbbi években már a társadalmi összefogás jelei is mutatkoztak, de még mindig csak a legégetőbb gondokat sikerült enyhíteni. Külön is kitért a sok- gyermekes családok sorsára. A megyében mintegy 600 ilyennek minősíthető családot tartanak nyilván. A rendelkezésre álló anyagiak lehetővé teszik, hogy írása. írjuk jelenünket, hogy az utókor is megismerhessen bennünket és alkotásainkat. A jó értelemben vett lokálpatriotizmus természetes alkotórésze az emberek ér- zesvilágának. A hazaszeretet elvont, a szülőföld ismerete megfogható valóság. Az együttélő nemzetiségek hagyományainak feltárása megvilágítja a múltat, előtűnnek a közös gyökerek. Nemrég Baján volt egy tanácskozás, amelyen öt nemzetiségi megye Hazafias Népfront mozgalmának vezetői cserélték ki tapasztalataikat, véleményüket és beszélték meg a jövő feladatait. Ezzel kapcsolatban megyénkben is vannak tennivalók. Értünk el már eredményeket. Magam is olyan iskola vezetője vagyok, ahol a szerb-horvát, és a német nyelvet is oktatjuk fakultatív tantárgyként. Nevelőinknek az utóbbi időben megvan az a lehetőségük is, hogy külföldi tanulmányutakon mélyíthetik el szakmai felkészültségüket. Sokat fáradozunk azon, hogy a gyermekek művelten, magas erkölcsi értékkel és jó emberi tulajdonságokkal kerüljenek ki az iskolából. Meggyőződésem, hogy a pedagógusok a rájuk váró feladatokat lelkesen végrehajtják. A hazafias öntudat, a szocialista nemzetismeret szolgálatában született önkéntes, áldozatos munka, úgy hiszem igaz hitvallás pártunk X. kongresszusára. Mándics Mihály felszólalása után ebédszünet következett, majd délután Buda Gábor, a megyei párt- bizottság titkára elnökletével folytatta tovább tanácskozását a megyei pártérte- keziet. A vita megkezdése előtt Madarász László, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést á oártértekezletnek. Bejelentette, hogy a 345 delegáltból 341 küldött van jelen, négyen igazoltan távol vannak, továbbá 56 meghívott is részt vesz a pártértekezlet munkájában. Tájékoztatást adott a küldöttek Kép a padsorokból. szervesen kapcsolódik a város és a falu közötti különbség felszámolásának programjához, természetesen azt is tudva, hogy e feladat megoldása hosszabb történelmi időszakot igényel. Ebben a viszonylatban kell elgondolkodnunk az olyan tények felett, hogy a tanyavilágban ma is akadnak emberek, akik orvos helyett a kuruzslóhoz fordulnak, vagy az öregek napközije helyett az istállót kénytelenek választani. A feladat sokrétű és igen sürgető. A fekvőbeteg-ellátást illetően például a megye lépést tudott tartani az országos fejlődési ütemmel, de a még mindig meglevő nagy elmaradás miatt gyorsabb előrehaladásra van szükség. Hasonló következtetésre jutunk a járóbetegellátás helyzetének vizsgálatában is. A szakorvosi órák száma majdnem megduplázódott 1960 és 1968 között. Ám területenként a különbségek igen nagyok. A tanyai körzetek rászorultjai a szükséges járóbetegellátást sem kapják meg. Ennek oka jórészt abban rejlik, hogy a végzett orvosok nem szívesen vállalják a külterületi élettel járó hátrányok özönét. A bérezés megfelelő differenciálásával minden bizonynyal előbbre lehetne lépni. Szót ejtett az idősekről, az elesettekről, a nagycsaládosokról való gondoskodás kérdéseiről, feladatairól is. A megyében az át-: öt éven belül a sokgyermekes családok lakásviszonyaiban nagymérvű javulás következzék be. A lakástörvény adta lehetőségek jó alkalmazása is sokat segíthet e családok helyzetén. Katanics Sándor után Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. (Nyers elvtárs felszólalását holnapi lapszámunkban részletesen ismertetjük.) Kollár Józsefné, a bácsalmási Petőfi Tsz üzemgazdásza — A Központi Bizottság februári határozata óta igen sok fórumon foglalkoznak a nők gazdasági, politikai, szociális helyzetével. A megyei pártértekezlet beszámolója is mélyrehatóan elemezte a megye nőtársadalmának helyzetét — mondta felszólalásának bevezetőjében Kollár József- né, majd így folytatta: — Különösen sok a tennivaló a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok, lányok helyzetének javítása terén. Ismert tény, hogy a férfiak közül sokan elmentek az iparba dolgozni, s az asszonyok járnak a háztájiba, művelik a közöst, s látják el a háztartást. A falusi háztartásokban még kevés a háztartási gép, s ugyanúgy a háztájiban is inkább a kézi munka, mint a gépi munka a jellemző. Abban is van valami lekicsinylő, hogy a gépkezelést mindig férfimunkának minősítik, mondván, hogy az nem való nőnek. Ugyanakkor a kapálást, a nehéz ládák cipelését már női munkának tartják. Nagyon kevés az üzemi konyha is a tsz-ekben. Nem is tervezik a tsz-vezetők az ilyen szolgáltatások bevezetését, pedig nagyon megkönnyítené a falusi asszonyok helyzetét. Az asszonyok közül sokan tevékenykednek különböző bizottságokban, megtalálhatók már a vezetőségi tagok között is. de első számú vezető alig akad közöttük. Ilyen szempontból a nők elé eleve magasabb mércét állítanak, s kritikusabban vizsgálják tevékenységüket. Igaz, a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok, lányok a közéleti szereplésben kevésbé jártasak. Éppen ezért kell a számukra több lehetőséget adni. Remélhetően a most megalakult nőbizottságok e tekintetben is kezdeményezők lesznek, s a pártszervezetek segítik erre irányuló törekvéseiket. Zick Márton, a Bajai Kismotor- és Gépgyár párttitkára — Szó szerint ez áll az 1966. október 31-én és november 1-én megtartott megyei pártértekezlet határozatában — idézte a felszólaló — „Közgazdasági adottságai alapján a tárcaipar területén előtérbe kell helyezni a Baja város távlati ipari fejlesztését." A Kismotor- és Gépgyár eleget tett a Központi Bizottság vidéki ipartelepítési, valamint a megyei pártértekezlet fent idézett határozatának. 170 millió forintos beruházással Baján a Szegedi úton új ipartelepet hozott létre, amely a kormány által is kiemelt közúti járműprogram megvalósításában vesz részt. Az országos igények maximális kielégítésére üzemünknél megvan minden szellemi, technikai és anyagi feltétel. A járműprogram keretében igen nagy feladatok végrehajtása vár ránk. Pártszervezetünk patronálta az új létesítmény határidőre való elkészítését. 1968. júliusában és 1969. júliusában a gyár központi pártszervezetének vezetőségével együttes pártvezetőségi ülésen tárgyaltuk meg a beruházás akkori helyzetét. Ezeken a párt- vezetőségi üléseken ott voltak a kivitelezésben •észt vevő vállalatok vezetői is. Az építkezésben szerepet vállalt a városi és a megyei KISZ-bizottság azáltal, hogy ifjúsági tábort szervezett az építkezéshez. A beruházás második szakaszának mielőbbi befejezése is igen fontos, ezért kérjük a megyei szervek segítségét ehhez a munkához. A szóban forgó üzemi létesítményekben ugyanis évente 60—80 millió forint termelési értéket állítanak majd elő. Ezután a párttagok tevékenységéről szólott. Hangsúlyozta, hogy az alapszervezet tagságának 90 százaléka az élet különböző területein rendszeres társadalmi tevékenységet végez. Ennek eredménye megmutatkozott a vietnami műszakok. a kommunista vasárnapok, valamint az árvízi gyűjtés szervezésénél, amelyekben egv-két kivétellel a gyár valamennyi dolgozója részt vett. Pártszervezetünk tevékenységét a demokratikus centralizmus jellemzi. A döntések meghozatala előtt pártcsoportok szervezésében minden párttag véleményét kikéri a vezetőség, így készülnek a munkatervek, a pártszervezet munkaprogramjai is. Ez egyben azt jelenti, hogy a párttagság részt vesz a pártszervezet politikai tevékenységének kialakításában. A pártmunkát most tovább akarjuk fejles;zteni. Ennek előmozdítására' a legutóbbi választásoknál létrejött gyárunknál a csúcsvezetőség és egy alapszervezet helyett három alakult. A párt szervezeti felépítésének decentralizálásával kívánjuk erősíteni a dolgozók körében végzett politikai munkát. Ennek eredményei máris, mutatkoznak. mert a párton- kívüliek egyre gyakrabban keresik fel problémáikkal, javaslataikkal az üzemben dolgozó kommunistákat. ★ A megyei pártértekezlet vasárnapi munkanapja este hét órakor ért véget. A hétfői program a Ritával folytatódott. Ennek során felszólaltak; dr. Gaj- dócsi István, a Bajai Járási tanács V. B. elnöke, Madarász László, a megyei . tanács vb elnökhelyettese, Busch János, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója, Borsodi György, az SZMT megyei vezető titkára, Vörös Istvánná, a kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat részlegvezetője, dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági- Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatója, Pécsy Mihály nyugdíjas, kiskunfélegyházi veterán, Slachta István, a Bácsalmási Gimnázium igazgatója, Kókai Ferenc, 27. ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára, dr. Pomány Pál, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője és Lajtai Benőné, a BOV kiskun- halasi gyárának művezetője. A felszólalásokat, valamint a párt értekezlet további munkáját holnapi 'apszármmkban részletesen ismertetjük. A pártértekezlet előadói beszédéről, a megyei párt- bizottság jelentéséről és az utána következő vitáról a tudósítást készítették: WEITHER DANIEL, FERNY IREN, HATVANI DANIEL, KERESKEDŐ SÁNDOR és NAGY OTTO. A felvételek PÁSZTOR ZOLTÁN és TÓTH SÁNDOR munkái. Szavaz a pártcrtckezleU
