Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-20 / 272. szám
8. oldal TTTO. november SO, pent«* Sok a tennivaló, lassú az előrehaladás Munkaegészségügy a helyiiparban A Művelődésügyi Minisztérium szakbizottságot hozott létre a műszaki továbbképzés feladatainak és iM rendjének kidolgozására. Széles körű szakmai vita után elhatározták; a Mérnöktovábbképző Intézet a Budapesti Műszaki Egyetem intézményeként végzi munkáját, az iparban dolgozó mérnökök továbbképzésének „felelőseként”. A következő hónapokban kerül sor a mérnöktovábbképzés korszerűsítésének jogszabályi rendezésére is. A szakmérnök- és a gaz- daságimérnök-képzésben napirendre került a tartalmi és módszertani korszerűsítés kérdése. Elkészítik az egyes szakok tantervi irányelvét és meghatározzák a képzés célját a feladatok közé tartozik a műszaki egyetemek 1971—75 közötti időszakra szóló szakmérnökképzési tervének kidolgozása is. A korszerűsített műegyetemi szakmérnökképzés — hasonlóan az eddigiekhez kétéves lesz, amely szűkebb szakterületre képez speciális mérnököket. Növekszenek azonban a felvételi követelmények: olyanok pályázhatnak majd a szakmérnöki fakultásokra, akik néhány éves gyakorlati tapasztalattal . rendelkeznek és munkájúkkal a legjobb szakmai véleményt érdemelték ki. Napirendre került a közgazdászok továbbképzésének korszerűsítése is. A gazdasági irányítás új rendjében különös hangsúlyt kap, hogy közgazdászaink a legfrissebb kutatási eredményeket, ismereteket mihamarabb elsajátíthassák. Ezzel egy időben meg kell oldani minden szinten a gazdasági vezetőképzés alapvető feladatait is. ki kell alakítani a magas szintű szakosított közgazdászképzés új rendjét is. Ügy tervezik, hogy az új feladatok elvégzésére a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem keretében működő közgazdász-továbbképző tagozatot közgazdasági és vezetőtovábbképző intézetté szervezik át. A helyiipari vállalatok termelése az elmúlt évihez mérten közel 10 százalékkal emelkedett és jelentősen növekedett létszámúk is. Ezzel egyidőben azonban nem mindenütt gondoskodtak a megfelelő munkakörülmények megteremtéséről, zsúfolttá váltak a műhelyek és szociális létesítmények. Eredményes munkavédelemről és üzemegészségügyi törekvésekről azok a vállalatok adhatnak számot, amelyek nem csupán saját erejükre voltak utalva, hanem a tanácsi fejlesztési alapból is kaptak támogatást beruházásaik fedezésére. A csak saját erőforrásaikra támaszkodó üzemek általában a termelőberendezések korszerűsítésére fordították a rendelkezésükre álló összeget. Alig volt közöttük néhány, amely közben kisebb szociális beruházásokat is végrehajtott. Ilyen a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat, ahol a női fürdő melegvízellátására új bojlert vásároltak. Sok helyen, így a Kiskunhalasa Vegyesipari Vállalatnál, a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő Vállalatnál kedvezőtlen körülmények megszüntetését gátolja, hogy nincs terjeszkedési lehetőség. A műhelyek, irodák lakóházakban vagy azok közelében helyezkednek el. Sok még a tennivaló, különösen a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat tiszakécskei egységében nincs fürdő, a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat szabadszállási üzemében csak jövőre korszerűsítik a fűtést, és vezetik be az ivóvizet. Az üzemorvosi ellátás már kedvezőbb. A vállalatok többségének saját rendelője van. Vannak amelyek más üzemekkel társulnak. A Kiskunsági Ruhaipari Vállalat például a szomszédos Villamosszigetelő- és Műanyaggyár rendelőintézetének fenntartási költségeihez való hozzájárulással szándékozik lehetővé tenni saját dolgozóinak az üzemorvosi ellátás igénybevételét. A vállalatok által az év elején elkészített egészség- ügyi komplex tervek néhány kivételtől eltekintve a kívánt színvonal alatt maradnak. Rendszerint csak általános célkitűzéseket tartalmaznak és azt a benyomást keltik, hogy készítésüket nem előzte meg alapos elemzés és adatgyűjtés. Már készülnek a jövő évre a negyedik ötéves terv első esztendejére szóló terveik a munkaegészségügy fejlesztéséről. A munkakörülmények megfelelő értékeléséhez és a tennivalók meghatározásához jobb együttműködésre van szükség. Az üzemorvos, a műszakiak és a munkavédelmi szakemberek között. Éppen ezért helyes, ha kérik és megszívlelik a dologozók javaslatait, amelyeket beépíthetnek az egészségügyi komplex tervekbe. A szakszervezeti bizottságok pedig figyelemmel kísérik azok megvalósítását és ha szükséges erőteljesebben érvényesítik ellenőrzési és szankcionális jogaikat. Az elkövetkező tervidőszakban ezzel nagymértékben javíthatják az üzemekben a dolgozók balesetvédelmét, szociális ellátottságát és munkakörülményeit. P. M. 2. Kövek, fenyvesek, vízesések Amikor végre kisüt a nap, megpillantjuk az égbenyúló csúcsokat; óriási jégkristályok a sziklák, szikráznak az éles. metsző hegyi levegőben. Ózonnal, gyantaillattal telnek mega tüdő pórusai, a fenséges, páratlanul gazdag természeti világ öleli itt magához az embert, a helybelit és a turistát egyaránt. Már benn járunk a Tátrai Nemzeti Parkban. Hatvanhétezer hektárnyi terület; sziklarengeteg, erdő, A mérhetetlen kővilágot végeredményben a jégkorszak formálta olyanná, amilyennek most látjuk. A legnagyobb eljegesedés idején a Magas-Tátra mai területén összesen 21 jégár tombolt. A leghosszabb 14 kilométer hosszan kígyózott a Fehér-pataki völgyben. Tavacskák, tengerszemek maradtak a jég harsogó orgiája után. Ezek, valamint a vízesések a Tátra legvonzóbb ékszerei. A Kék-tó például több gyós gallyak tördelése tehát kockázatos mulatság. A havasi gyopár nevű különös virág már errefelé is ritkaságnak számít, nem csoda, ha előfordulási helyeit különös gonddal óvják. A fenyőerdők övezete a tengerszinttől számított 800-tól 1550 méter magasságig terjed. Pontosabban: a közönséges, azaz a lucfenyőé. Efölött a vörösfenyők, borókaerdők szétszórt csoportjai helyezkednek el. Közöttük elkeverednek a kárpáti nyír és a berkenye őszi rozsdafoltjai. Végül az erdők övezetét az alacsony fenyők „szubal- pin” övezete zárja le. De a kétezer métert megközelítő magasságot már csak a cirbolya és a kúszó gyalogfenyő ellenálló példányai bírják el. Az alpesi jellegű rétek 2300 méter magasságig terjednek, s ezen a határon még száznál több fűfajta terem meg. Üdülőtelepek, szanatóriumok, szállodák. Idetelepítésük a múlt század második felében kezdődött. Uralkodó építőanyag a fa és a kő, az első objektumok még a népi építkezés hatásait őrzik, több-keveZergék a szirteken. sebb szecessziós beütéssel. Üjabban beton-, fém-, üvegkonstrukciók találkoznak csodás harmóniában a tájjal, a pár éve itt megrendezett műlesikló-baj- nokság résztvevőinek elszállásolására például lépcsőzetes, piramid alakú szállodát emeltek. Az olyan turistaközpon- tokban, mint Tátralomnic, Stary Smokovec (Ótátra- füred) és Novy Smokovec (Üjtátraiüred), őszidőben is nagy a nyüzsgés. Elég csak pár méterre letérni a műútról, fürge mókusok ugranak fel lábunk elől és tűnnek el a fatörzseken. A Tarpataki vízesés. hegyi rét, mezőgazdasági mint kétezer méteres ma- művelt terület. Oly va- gasságban csillantja meg. rázslatos a csend, hogy tükrén a napfényt, elbódul tőle a lélek. Lép- Mint a nemzeti parkok ten-nyomon belebotlunk a általában, a Tátra növény- ceörgedező erekbe. Vízmos- és állatvilága is védett, csu ta kövek, csillogás, az em- pán a növényzet rongáló!- bér óhatatlanul is száz- ra — rajtacsípés esetén — ezer években kezdi mérni 50-től 400 koronáig terjedő az időt bírság vár. A virágok, bot A tátralomnici múzeum épülettv A hegyoldalon a drótkötél vontatású lanovka kocsijai kúsznak hangtalanul. Tátralomnicon egy különös, kúp alakú, modern épületben található a Tátrai Múzeum. Aki a táj néprajzának, flórájának és faunájának rövid összegezésével kíván megismerkedni, annak érdemes ide betérnie. összegyűjtötték ezenkívül a tátrai turizmus emlékeit is. Az egyik vitrinben például a múlt század első feléből származó szétnyitott vendégkönyvet őriznek. Íme, egy magyar nyelvű bejegyzés: „A’ változó időnek dölfös viszontagságai közt gyöt- rötten ballaga az alól írt Pestről e’ nagyszerű szikla torlaszok ölébe, hol úgy mosolygónak a’ borúból felkelő nap sugarai reá, mint a Jelkai-völgy, a lengyel tarély, meg a két Kol- bachi-öböl gyönyörű virágai melyeknek ritkábbjai gazdagítják 'növénygyűjteményét. Vajha több hazámfia ösmerkedne e’ kedves honszakasszal hol a’ természet az ásvány, és a növény világban oly gazdag ...” Így áradozik Lós- tajner Lajos orvos Doctor °estről, 1838-ban. Óhajtása beteljesedni lát- ■zik. A Tátrai Nemzeti °ark látnivalóiban évente egymilliónál több turista gyönyörködik. S bizonyos, hogy nem kevés közöttük a ha-zánkfia. Hatvani Dániel Utazás szlovák tájakon Elnökségi ülés, úttörőparlament A közelmúlt napokban a megyei úttörőelnökség értékelte a bajai Bokányi Dezső, és a kalocsai Csupó Imre úttörőház munkáját. Megállapították, hogy bár a helyhiánnyal küzdenek úttörőházaink, sikerült kialakítaniuk a vezetőképzés jó módszereit, a kulturális- és tömegnevelő rendezvényeik egyre sikeresebbek. A Kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőházban pénteken, 13-án egy másik jelentős esemény is lezajlott: a III. városi úttörőparlament résztvevői tartották meg össziejövetelüket. Az ötvenkét küldött elöljáróban tizenöt tagú jubileumi állandó bizottságot választott. E bizottság tagjai a továbbiakban hathetenként rendszeresen találkoznak, megbeszélik a jubileumi esztendő szervezési tennivalóit. A parlament részvevői örömmel mondták el, hogy csapataik felett egyre több gyár, termelőszövetkezet, intézmény vállal védnökséget. Tárgyaltak a táborozás gondjairól, a szaktárgyi versenyek nehézségeiről, fonákságairól. Érté- ! kelték az idei tanév gyűj- | tőakciójának sikereit, különösen az árvízkárosultak megsegítésére kezdeményezett gyűjtés eredményeit. Az elhangzott észrevételeket az úttörőelnökség figyelembe veszi a további , munka irányvonalának, kialakításakor. A tavaszi szünet idején kerül sor az országos úttörőparlament ülésére. Ezen a Bács megyei pajtások is részt vesznek. Pajtás-posta I Vargacz Ibolya, a Ho- mokmégyi Általános Iskolából küldött beszámolót. Iskolájukban orosz nyelvszakkor alakult huszonöt résztvevővel. Szabó János tanár vezetésével a foglalkozásokon orosz énekeket tanulnak és az orosz—magyar diáklevelezést próbálják meghonosítani mind nagyobb sikerrel. * Ezemégyszáz forint értékű hulladékot gyűjtöttek Baján a Tóth Kálmán úttörőcsapat tagjai — írja Vilii Éva krónikás. — A hulladékért kapott pénzt egyösszegben fizették be az árvízkárosultak megsegítésére. ♦ Aradi Ferenc, a kiskunfélegyházi József Attila úttörőcsapat vezetője hírül adja; 123 ezer forint értékben kézi- és kosárlabdapályát építenek. A munkában a pajtásokon kívül részt vesznek a szülői munkaközösség tagjai, az iskola tanárai, és igazgatója, valamint dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb-elnöke és Korponai Zoltán vb-tit- kár. • Megkésve számolt be az ünnepi csaoatgyű! ésről Laj- kó Judit Soltvadkertről és Balogh Rozika Bácsszölős- ről. Mindkét csapatnál méltóképpen emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. * Szerkesztői üzenet. Sáoi András, Kerekegyháza. Köszönjük a verset, megőriz- I zük. Várjuk beszámolódat I csapatodról is
