Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

Nagy terveit, a szolgáltatások bővítése a Kiskunmajsai Vegyes- és Építőipari Ktsz-nél ' • a./. & A felszabadulás után néhány évvel Kiskunmaj­sán is megalakult az első kisipari termelőszövetke­zet. Hat szabó határozta el 1948-ban » szövetkezet alakítását, 1951-ben a ci­pészek szövetkeztek, 1952- ben pedig megalakult a Fa- és Építőipari Ktsz. Azóta, hogy ebben a — most már nagyközségben — tanyát vert a szövet­kezeti. gondolat, huszon­Harmtincnyolc tagja 591 ezer forint értékű vagyont hozott a megnövekedett közösbe, utolsó évükben pedig már 3 millió 510 ezer forint termelési érté­ket értek el. Vezetőséget választottak, amely azután nekilátott a tervezésnek, majd a tag­ság segítségével a tervek megvalósításának. Az első lépés-,, a szövetkezet iránt mutatkozó igények és a Ízléses társasházak. két év telt el. Vajon mi történt azalatt? A Vegyes- és Építőipari Ktsz vezetői alapos isme­rőd a huszonkét év ese­ményeinek.- Elmondották, hogy a szövetkezet nagy arányú fejlődése 1964-ben kezdődött, amikor a Ru­házati Ktsz, valamint a Fa- és Építőiapri Ktsz ve­zetőinek és dolgozóinak elhatározását tett követte, megalakult a Vegyes és Építőipari Ktsz A Ruházati Ktsz-ben az alakulás idején huszonhe­ten dolgoztak, 189 ezer forint értékű vagyonuk volt, utolsó évük termelé­si értéke pedig már elérte a 2 millió 905 ezer forin­tot. A másik kollektíva gazdagabb és erősebb volt. lehetőségek felmérése volt. Gyors ütemben megkezd­ték az építőipari részleg gépesítését. Ma mór egy toronydaru, egy szállító- szalag, négy betonkeverő segíti az építőket. Az anyagszállítást négy teher­kocsi — közülük kettő pót­kocsival —, egy vontató és egy lovas kocsi végzi. A kezdeti nagy gondok közé tartozott a telephely hiánya. A községi tanács kijelölt a vasútállomás mellett kétholdas terüle­tet erre a célra, Most már csak mosolyogva emlékez­nek a szövetkezetetek ar­ról, hogy mennyi munká­ba került, míg a mocsár helyén sikerült létesíte- niök a mostani telepet. Felépítették a központi raktárt és a 300 négyzet- méteres műhelycsarno­kot ... Enyhítik a lakásgondokat A Fa_ és Építőipari Ktsz megalakulása után az 1964-et megelőző évek­ben nem volt lakásátadás Kiskunmajsán. A Vegyes és Építőipari Ktsz azóta sokat segített a község la­kásproblémáinak megoldá­sában. A megalakulás óta évente Kiskunmajsán és a környező községekben 8— 12 családi házat adnak át tulajdonosaiknak. Három— négy évvel ezelőtt ők kezd­ték meg a község új la­kótelepének építését. 1967- ben nem kis büszkeséggel adták át az első emeletes társasházat, amelyet azóta nyolc követett. December végén a szövetkezet jóvol­tából a nagyközség kilen­cedik emeletes lakóházába költözhet be a harminc- hatodik társasháziaké is. A szövetkezet virul, erősödik és arra is telik az erejéből, hogy vállalta egy lakás építését az árvíz sújtotta területen. Hattagú brigád dolgozott becsület­té két hétig Tunyogmatol- cson, teljesítve a szövet­kezet felajánlásért Milyen létesítmények építése fűződik a nevük­höz? Nehéz lenne hirtelen mind felsorolni, de néz­zünk belőlük néhányat. Két évvel ezelőtt a Kis­kunfélegyházi Vas- és Fémipari Ktsz részére építettek egy nagy mű­helycsarnokot egymillió 300 ezer forintért. A hely­beli és a környékbeli szö­vetkezetekben raktárakat építettek, villamosítottak, az olajbányászok részére munkásszállásokat, tank­állomásokat adtak és ad­nak át, iskolákat tataroz­nak és bővítenék. Már nagyon sok létesítmény vi­seli magán a ktsz dolgo­zóinak kezenyomát. Mos­tani munkáik közül az egyik legnagyobb a köz­ség központjában 1 mil­lió 300 ezer forintos be­ruházással épülő politech­nikai műhely. A tervek szerint még az idén át is adják rendeltetésének. A többi részleg Az építőkön kívül a ktsz még jó néhány szakmá­ban áll a lakosság szol­gálatára. A méretes női szabó részleg 1984-től, a megalakulástól dolgozik. Hat évvel ttfel&t mind- össn* ketten vállaltak a kiskunmajsai és környék­beli nőktől munkát, ma már öt felnőtt szakmun­kás és 4 ipari tanuló áll a megrendelők szolgálatá­ra. A női szabók havonta átlag 200 ezer forinttal já­rulnak hozzá a közös be­vételhez. Ha tudjuk azt, hogy ebben a részlegben csak hozott anyagból vál­lalnak munkát, akkor ez különösen szép összeg és azt is bizonyítja, hogy a kiskunmajsai nők elége­dettek a ktsz részlegének munkájával, és szívesen hozzák ide a varrnivalót. A gépjárműjavítók is mindössze ketten voltak 1964-ben. Szerény szer­számkészlettel végezték a gépkocsik, motorkerékpá­rok javítását. Az igények gyorsan növekedtek és a szövetkezet vezetősége a lehetőségekhez mérten egyre nagyobb gondot for­dított a részleg fejleszté­sére. A javítórészlegben ma már havonta 20—30 gépkocsi, 40—50 motorke­rékpár és megszámlálha­tatlan kerékpár javításával foglalkozik a 7 szakmun­kásra és négy ipari tanuló­ra növekedett szerelőgárda. A tizennégy asztalos sem panaszkodhat munkahiány­ra. Az építők szükségletein túl lehetőségük nyílik a bérmunkára és az áruter­melésre. A lakosság részé­re minden szakmába vágó javítást elvállalnak és el­végeznek, a legrövidebb határidőn belül. A ktsz dolgoztak, s most majd megfelelő, szükség szerin­ti átalakításokat tudnak végezni. A géppark büsz­kesége az a hat művelet elvégzésére alkalmas, NDK-ból 80 ezer forin­tért vásárolt korszerű csa­pológép, amelyet most he­lyeznek üzembe. A villanyszerelők talán azok, akik a legtöbbször kerülnek közvetlen kap­csolatba a lakossággal. A villamosberendezések ja­vítása, a különböző szere­lések — mind fontos és sürgős. És a ktsz 5 vil­lanyszerelő szakmunkása reggeltől estig a lakosság rendelkezésére áll. Ök sem feledkeznek meg az után­pótlásról, két ipari tanulót ismertetnek meg a szak­ma műhelytitkaival. Egy jó ötlet A szövetkezet vezetősége piackutatása során arra is gondolt, hogy vajon mi­lyen tevékenységgel tud­nák jövedelmüket fokozni. Természetesen valami olyan munkára gondoltak, amely nem igényel nagy beruházást, ég amellyel a jövedelem fokozásán tűi munkalehetőséget tudnak biztosítani minél több helybelinek. így kezdték meg azután 1968 őszén a gázpalackjavítást, amelyet azóta is az országban csak egyedül ők végeznek. Kez­detben mindössze hatan dolgoztak a palackok ja­vításán, s a fejlődést bi­zonyítja. hogy az első év végén már ötvenkettőn te­vékenykedtek itt. Ekkorra már 100 ezer palackot ja­Gázpalackja vitás. szükséges, elmondhatjuk, hogy jó ötlet volt a rész­leg létrehozása. Ezek voltak a kttsz főbb részleged, de mellettük még mások is dolgoznak. Kezdettől fogva vállal munkát egy üveges, a múlt évtől pedig bádogos, valamint késes-köszörűs szakmákban is ki tudják elégítem a lakosság igé­nyeit A fejlődés számai A szövetkezet részlet® bemutatása után ide ki asztalos részlegének egyik fontos tevékenysége a parkettázás. A megrende­lések növekvő száma bi­zonyítja azt is, hogy mi­lyen örvendetesen fejlődik Kiskunmajsán a lakás- kultúra. Az asztalosok a ktsz által épített házak mellett ma már évente mintegy 30—40 régi ház­ban levő szobát látnak el ezzel a korszerű padlóbur­kolattal Korábban felvo­nulási szekrényeket gyár­tottak, most pedig egy hosszúlejáratú kooperációs munkához látnak. Elvál­lalták a mélykúti ktsz-től a mélykúti faházak nyílás­záró szerkezeteinek gyár­tását. Egyelőre „csak” 1971 végéig van lekötve a ka­pacitásuk, de máris min­den jel arra mutat, hogy ennél jóval tovább ma­radnak szoros kapcsolat­ban a mélykúti testvérszö- Vetkezetteí. A vezetőség természetesen nem feled­kezik ifieg a részleg eépe- síréséről és munkakörül­ményeinek Javításáról se*. A közelmúltban 236 ezer forintért megvásárolták részükre azt a házat, amelyben eddig bérlőként A gépjárművek orvosai. vítottalk, 1 millió 300 ezer forinttal növelve a ktsz termelési értékét.* Az idei árbevétel várhatóan eléri a 2 millió forintot, s ha azt vesszük, hogy a pa- laokjavító részleg beindí­tásához mindössze 10—15 ezer forint beruházás volt vánkozik még néhány adat, bizonyítva a kollektíva fejlődését, erősödését. Elöl­járóban már említettük, hogy 1964-ben az induló vagyonuk mindössze 780 ezer forint értékű volt. Ma már 3 millió 260 ezer forint vagyon felett ren­Az asztalosok munka közben. delkeznek. Akkor a létszá­muk 65 volt, a termelési érték pedig 6 millió 415 ezer forint. Most 151-eri dolgoznak a szövetkezetben és az idei év termelési ér­téke eléri, sőt, meghalad­ja a 16 millió forintot. Nem érdektelen megemlí­teni azt sem, hogy a múlt évi eredmények alapján 4, illetve 5 heti kereset­nek megfelelő összeget kaptak nyereségrészesedés­ként a szövetkezet tagjai. Szép összegről írhatunk akkor, ha azt vizsgáljuk, hogy a különböző szak­mákban hogyan alakul egy dolgozó egy évi átlagke­resete. Az építőknél 24 ezer 700. a villanyszere­lőknél 33 ezer 718, az asztalosoknál 27 ezer 70, a gépjárműjavítóknál 25 ezer 802, a festőknél pe­dig 21 ezer 317 forint. A jól irányító vezető­séget a tagság segíti a tervek megvalósításában, de segítséget nyújt a párt- szervezet, KISZ-szervezet és a nemrég megalakult nőbizottság is. A szocia­lista munkaverseny egyre szélesebb, ma már hat brigád vesz részt a moz­galomban. i Tervek 1975-ig A szövetkezet js nagyot fejlődik a IV. ötéves terv­ben. A tervidőszakban mintegy 110 lakás felépí­tése vár rájuk. A lakos­ság részére évente mint­egy 600 ezer forint értékű javító-szolgáltató tevékeny­séget végeznek, a kész- árutermelés értéke pedig év® átlagban eléri a 2 millió forintot. Létszámuk a tervezett 20 ipari tanuló­val együtt 200 tesz és ez a kollektíva évente 20 millió forint értékű terme­lési értéket állít elő. Beruházásra saját erőből mintegy 650 ezer forintot tudnak költeni, de szeret­nének ehhez az összeghez a KTA-bói kérni i millió forintot. Ha ez sikerül, építhetnek új raktárakat, szociális létesítményeket, öltözőt, fürdőt és jelentős mértékben tudják majd javítani a munkakörülmé­nyeket. Félmillió forintot tudnak majd költeni a gépjárműjavító részleg fej­lesztésére, új mosóval, korszerűbb felszereléssel elégítik majd a meg­rendelők iSénysíT. íme. így él, fejlődik és tervezi jövőjét a kiskun­majsai Vegyes- és Építő Ktsz- (x)

Next

/
Thumbnails
Contents