Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
1970. nov. 19. csfltBrtBk S. oldal Hegkétszereződik Csatornák, utak plieS javuió betegellátás A tanácsok negyedik ötéves tervének főbb beruházásai A negyedik ötéves terv esztendeiben 70 százalékkal több pénzt fordítanak beruházásokra a tanácsok, mint a most záruló tervidőszakban. A tetemes summa több mint 70 százaléka lakásépítésre, 10 százaléka közműfejlesztésre jut, 5,3 százaléka a kulturális, 4,9 százaléka az egészségügyi és szociális szolgáltatások színvonalának emelését szolgálja, a fennmaradó összeget pedig a helyi közlekedés javítására, a sütő-, a nyomdaipar és a lakossági szolgáltató hálózat bővítésére költik. Tanácsi beruházásként 1971—1975 között 160 ezer lakás épül fel, kétszer any- nyi, mint a harmadik ötéves terv esztendeiben. A terv szerint növekszik a korszerű technológiával épített lakások száma, a lakások felszereltségénél tartják a már kialakult magas színvonalat. Több mint 12 milliárd forint jut a vízellátás javítására, a csatornahálózat növelésére, korszerűsítésére. A negyedik ötéves terv anyagi lehetőségei országosan napi mintegy 780— 800 ezer köbméter víztermelő kapacitás, csaknem 5000 kilométer vízvezeték és mintegy ezer kilométer csatornahálózat építését teszik lehetővé. Ugyanakkor a fejlesztésre szánt összeg több mint egynegyedét fordítják az elavult közművek teljes' felújítására. A városi és falusi közműfejlesztések eredményeként a közműves vízzel ellátott lakosok száma a jelenlegi 5,6 millió főről a tervidőszak végére várhatóan 6,7 millióra növekszik. A csatornával ellátottaké pedig a mostani 2,9 millió helyett 3,5 millió lesz. Jelentős összegeket áldoznak a tanácsok a körzeti iskolahálózat bővítésére — mindenekelőtt a tanyás és aprófalvas megyékben, valamint az általános iskolák felsőtagozatosainak elhelyezésére szolgáló diákotthonok létesítésére. A terv összesen mintegy 2500 új általános iskolai tanterem és több mint 9 ezer diákotthoni hely megépítésével számol. A fejlesztés elsősorban a legrosszabbul ellátott vidékek — így mindenekelőtt Bács, Borsod, Fejér, Hajdú, Pest, Szabolcs és Veszprém megye — helyzetének javítását célozza. A középiskolai hálózat 300 tanterem és 230 műhelyterem megépítésével bővítik, s a tervidőszakban újabb 12—13 ezer közép- iskolás kaphat helyet diákotthonokban. A terv a tanácsi, egészségügyi és szociális beruházásokra fordítható pénz körülbelül kétharmadát kórházépítésre, felszerelésre irányozza elő. A tervidőszakban a tanácsi gyógyintézeti ágyak száma több mint 6 ezerrel növekszik, s így a tízezer lakosra jutó gyógyintézeti ágyszám az idei 83-ról 1975-ben 88-ra emelkedik. Tegnap délelőtt, Kecskeméten, a Hazafias Népfront székházában — a honismereti mozgalom 10. évfordulója alkalmából — ünnepi aktívaülést rendezett a Megyei Honismereti és Helytörténeti Bizottság. Farkas József megyei népfronttitkár megnyitója után Kuczy Károly, a hely- történeti bizottság titkára „A honismereti mozgalom 10 éve megyénkben” címmel tartott előadást. A honismereti munka eredményeinek összegezését adva kiemelte, milyen sokat jelentett a kedvező politikai-társadalmi légkör a gyűjtés-kutatás mozgalommá válásában, s hangsúlyozta a Hazafias Népfront összefogó szerepének fontosságát. A fejlődés legjelentősebb momentumaként azt jelölte meg, hogy a honismereti mozgalom túljutott a korai szakaszára jellemző múltba- forduláson és monográfiaszemléleten. Rámutatott, hogy kívánatos a mozgalmi jelleg további erősítése újabb rétegek — s különösen az ifjúság — bevoFejlesztik a járóbetegelíá- tást is; 250 új általános orvosi, s 300 gyermekorvosi körzet létesül. A napi szakorvosi óraszám 6200-zal emelkedik, s a tanácsi beruházásokból csaknem 9 ezer bölcsődei hely létesül. A gyermekegészségügyi ellátást 900 új csecsemőotthoni és 500 egészségügyi- gyermekotthoni hely segíti majd. Az idős és munka- képtelen emberek intézeti elhelyezésének lehetőségei is bővülnek a tervbe vett 3 ezer új szociális otthoni hely megépítésével. Meggyorsul — országosan — a meglevő úthálózat korszerűsítése, a vidéki városokban mintegy 260 kilométer új út építésével és 1200 kilométernyi út korszerűsítésével számol a tanácsok népgazdasági terve. násával a honismereti munkába. Hatékonyabban, az anyagi eszközök célszerűbb felhasználásával és nagyobb ráfordítással kell közkinccsé tenni a 10 évi munka legjobb gyűjtéseit, feldolgozásait, hogy azok betölthessék szerepüket társadalmunk nevelésében — húzta alá az előadó, a feladatokat vázolva. Bársony Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa a munkásmozgalmi kutatás megyei eredményeiről tartott összefoglalót. Elmondotta, hogy bár a munkásmozgalom helyi eseményeinek kutatásában, módszertani kérdéseiben, történeti feldolgozásában nincsenek hagyományaink — különösen a félévszázados és negyedszázados évfordulókkal kapcsolatban —, örvendetes pezsdülés- nek indult a helyi munkás- mozgalom történetének fel • tárása. Tömörségében is sokoldalú, érdekes áttekintést adott az évfordulós pályázatokra beérkezett munkákról. A további tennivalókról szólva hangoztatta, hogy szakítani kell a Sok a túlóra Az élelmiszeriparban idén kisebb mértékben ismét növekedett a túlórák száma — ezt állapította meg a MÉM és az ÉDOSZ felmérése. Az élelmiszeripari üzemek idén hozzávetőleg 9 millió túlórát „használtak el”, ez 4500 dolgozó teljes munkaidejének felel meg. A felmérés szerint különösen sokan és sokat dolgoznak munkaidejük lejárta után a gabona-, a konzerv-, baromfi- és a szesziparban. A vizsgálat szerint a helyzet részben azért romlott tovább, mert az illetékesek nem mindig ellenőrizték a kollektív szerződésekben maximált, és egy főre meghatározott túlórák alakulását. Az utóbbi időben ezen a téren némileg javult a helyzet; több esetben a szakszervezet kezdeményezett szabálysértési eljárást vállalati igazgatók ellen, azért, mert sorozatosan megsértették a dolgozók munka, és pihenőidejére vonatkozó jogszabályokat. munkásmozgalmi kutatómunka évforduló-centrikus jellegével, s a kutatási tematikában meglevő — a korszakokat illető — aránytalanságokkal, hiszen a mozgalom hosszú folyamat, s nem csupán kiemelkedő történelmi események (Tanácsköztársaság, felszabadulás) feldolgozását igényli. A következő évek feladatai között — a munkásmozgalom helyi eseményeit felölelő dokumentumkötetek kiadását tartotta igen fontosak. Az előadásokat követően felszólalt: dr. Henkey Gyula, Mándics Tíihály, Bozsó Ferenc, Vorák József, dr. Mezősi Károly, dr. Panko- vits József. Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese zárszóban méltatta a honismereti mozgalom jelentőségét a nemzeti önismeret elmélyülésében, a társadalmi felelősség, a történeti szemlélet erősödésében. Végezetül pedig a honismereti mozgalom ötvenhárom kiváló munkásának elismerő okleveleket adott át. éves a honismereti mozgalom Ünnepi aktívaülés a népírontszékházban jelenségeket, fogyatékosságokat kritizálnak és el nem végzett feladatokat hiányolnak, ennek a bírálatnak címzettjei részint az általuk megválasztott helyi vezetők, részint ők maguk. Mindez kizárja, hogy a szocialista demokráciát bárki a kibicekre jellemző fecsegésnek fogja fel, akiknek semmi sem drága. A szocialista demokrácia a mj társadalmunk dolgozóinak fontos eszköze ahhoz, hogy hozzájáruljanak a munkás- osztály hatalmának erősítéséhez, saját szocialista célkitűzéseik megvalósításához, saját életük jobbításához. Márpedig ezek olyan kérdések, amelyeket mindenki csak a legnagyobb 'felelősségtudattal kezelhet. Ugyanebből az okból tartozik szorosan össze a demokráciával a fegyelem. A párt-demokráciával a pártfegyelem, a munkahelyi demokráciával a munkahelyi fegyelem, a társadalmi demokráciával az állampolgári fegyelem. Senki sem igényelhet jogokat, aki nem teljesíti a kötelességeit. Ez a mi társadalmi erkölcsünk egyik alaptétele. Országunk, társadalmi életünk egészséges és termékeny légköre, ami a párt helyes politikájából fakadt, a szocialista demokrácia elsajátításának is jó iskolája népünk többsége számára. Ebben is, mint annyi mindenben, sok a pótolnivalónk, hiszen történelmünk olyan módon alakult, hogy a felszabadulás előtt a magyar nép még a polgári demokráciával sem találkozhatott, annak játékszabályait sem ismerhette meg. Tulajdonképpen ebből erednek azok a jelenségek, amelyeknek lényege; a demokrácia félreértése. a közéleti magatartás" hiányosságai. Mart ma még nefii kevesen vannak, akik szabadság alatt azt értik, hogy azt csinálnak a munkahelyükön, amit akarnak, illetve nem csinálják, amit nem akarnak, akik mindig többet akarnak kapni, mint amennyit a közösségnek adnak, akik nagyon jól ismerik a mások kötelességeit és ezeket harsányan számon is kérik, de a saját kötelességeikről ha csak lehet, megfeledkeznek. Tehát akik úgy vélik: a munkásosztály hatalmának égisze alatt szabad a vásár, minél több pénzt minél kevesebb erőfeszítés ellenében... Nos, még sok kitartó, türelmes politikai nevelőmunkára lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a félreértéseket eloszlassuk és a tévedőket helyes közéleti magatartásra tanítsuk. A szocialista demokrácia kiváló eszköze annak, hogy helyes politikai döntések, jó és a köz érdekeit előmozdító programok szülessenek. De ezek a Jó döntések és programok csak egy fegyelmezetten cselekvő, dolgozó közösségben vihetők át a gyakorlati életbe. Ahol a megvalósítás készsége és fegyelem hiányzik, nem sok értelmük van a demokratikusan megvitatott programoknak. Ezért jelöli meg a párt fő követelményként azt, hogy a demokrácia szélesítése járjon együtt a cselekvés fegyelmének erősödésével. Ezért vagyunk azon az állásponton, hogy egy politikát nem elég szavakkal helyeselni: csak a tettekben kifejeződő egyetértés mozdíthatja elő haladásunkat. A dolgozó emberek — kritikai észrevételeik tanúsága szerint is — egyre igényesebbek saját helyi közösségeik vezető tisztség- viselőivel szemben. Megkívánják, hogy munkájukat felelősséggel és hozzáértéssel végezzék, kifogástalan erkölcsi magatartást tanúsítsanak, figyeljenek a dolgozók szavára és így tovább. Mindezzel teljesen egyet lehet érteni A követelmények növekedése — ez természetes — elsősorban a kollektívák vezetőit kell, hogy érintse. Ugyanakkor senki sem fér Uj lehetőségek a baloldal számára »W» MUM C.IM<,.N Cm„ Az Olasz Kommunista Párt az olyan politikai és és gazdasági változásokért harcolt és harcol, amelyek biztosítani tudják a reálbér stabil emelkedését és egyidejűleg megváltoztatják magának a gazdasági fejlődésnek a típusát, a társadalomban és az államban pedig a hatalom jellegét — írja Enrico Ber- linguer, az Olasz Kommunista Párt helyettes főtitkára, a Pravda keddi számában. Berlinguer megjegyzi, hogy az utóbbi három évben jelentősen fokozódott a kommunista párt befolyása Olaszország egész politikájára. Politikánk — állapította meg az OKP helyettes főtitkára — tovább csökkentette az országban a legkonzervatívabb körök működési területét. Ez a politika a jelenleg balközép kormánykoalíció alternatívájaként megteremtette a minden baloldali erők egvüttműködésének lehetőségét. Ami a kirakat mögött van NEW YORK TIMES Nem sokkal a választások előtt a republikánus párt vezetősége közzétette „A fekete vezetők a Nixon- kormányzatban” című brosúrát, amelyben azt igyekezett bebizonyítani, hogy az Egyesült Államokban a négerek számára nyitva áll az út a legmagasabb kormánytisztségek betöltéséhez. A New York Times által most közölt adatok szerint viszont az Egyesült Államok kormányhivatalaiban foglalkoztatott polgári alkalmazottak közül csak 10,7 .százalék a néger, akik túlnyomó többségükben a legrosszabbul fizetett állásokat töltik be: ők a küldöncök, írnokok titkárnők. A kormánytisztviselők hét magasabb kategóriájánál a négerek aránya 2 százaléknál is kevesebb. Ami pedig azokat a felelős tisztségeket illeti, melyek szintjén politikai döntéseket hoznak, ott a 9250 kormánytisztviselő közül csupán 135 a néger. Látványos CSU öngól Trvbuna Ludn A lengyel sajtóban nagy visszhangja van az úgynevezett Geldner-ügynek. A Trybuna Ludu az esetet a második világháború utáni időszak legnagyobb politikai botrányának nevezi, s megállapítja, hogy Franz Josef Strauss és elvbarátainak politikai ! módszerei ezúttal ország- világ előtt lelepleződtek. „Strauss védhetetlenül saját bajor CSU-jának kapujába vágta a labdát — hangoztatta avarsói tv kommentátora. — Ez a látványos politikai öngól bizonyítja. hogy Mende, Starke és Zogelmann nem eszmei, vagy politikai meggyőződésből lépett át az FDP-ből a kereszténydemokraták táborába.” t A program még nem világos BOPBA A jugoszláv politikai rendszer továbbfejlesztéséről és a gazdasági nehézségek áthidalását célzó megszilárdítási intézkedéledkezhet meg arról, hogy a vezetők csak akkor felelhetnek meg ezeknek a követelményeknek és várakozásoknak. ha a dolgozók közössége minden támogatást megad nekik. Azzal is, hogy a kijelölt feladatokat mindenki becsülettel elvégzi, azzal is, hogy munkáján felül gondolataival is segíti vezetőit a közös problémák megoldásában. A szocialista demokrácia, ezen belül a munkahelyi demokrácia olyan értelmezése, hogy ebben a vezetőknek csak kötelességeik, a többieknek pedig csak követelni- valóik vannak, helytelen és zsákutcába visz. A helyi vezetők és a dolgozók viszonyában is a szocialista demokrácia alapelvének érvényesülésére van szükség, a kölcsönösségre, az «gyüttmftködésre, a jogok és a kötelességek, a demokratizmus és a fegyelmezett kötelességteljesítés egységére. Horváth József sek részleteiről tovább folyik a vita Jugoszláviában. Amint a keddi számában a belgrádi Borba megállapítja „A kormány egysége és elhatározottsága hogy megbirkózzék az inflációval, hatásos, de a megszilárdítási program meglehetősen bizonytalan és egyes életfontosságú pontjait tekintve nem teljes”* A kormány legutóbbi ülésén is kitartott meghirdetett programja mellett: Érezhetőek azonban azpk a nehézségek, amelyek a koncepcióbeli egység hiányából származnak. Értnek lényegét Marko Níkezics, a szerb KSZ KB elnöke, a szerbiai párttitkárok legutóbbi tanácskozásán így fogalmazta meg: „A változásokra nincsenek kellőképpen kidolgozott hatóeszközeink. Szakítani akarunk az állami mechanizmussal, de helyébe még nem dolgoztunk ki megfelelő újat”. Az utóbbi napiban egyébként mind gyakrabban emlegetik a jelenlegi jugoszláv himnusz megváltoztatásának szükségességét is, arra hivatkozva, hogy a cseh Tomasik múlt században írt himnusza, a ..Hej Sloveni” nem fejezi fiaár ki megfelelően a jugoszláv föderáció jellegéi. Egyes elképzelések szerint az új himnusz szövegét minden egyes tagköztársaság maga határozná meg.
