Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
/ 8. oldal 1978. november 15. vasárnap Hűséges fiatalok Amit Bácsalmáson sérelmeznek Egy nappal a befejezés előtt Kiskőrösiek a településfejlesztési kiállításon ftl történjen Bácsalmáson? Pontosabban a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemének hűséges dolgozóival, akik jelentős részarányt képviselnek a jelenlegi 570-es létszámból? A bácskai nagyközségben 1962 januárjában kezdte meg tevékenységét a Szegedi Ruhagyár akkori telekhelye, de ma még a törzsgárda jelvény bronz- íokozatával sem rendelkeznek a helybeliek. A legtöbb vállalatnál a törzsgárdához való tartozás alapkövetelményeként ötéves munka- viszonyt határoznak meg. Vannak eltérések is. A Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalatnál például már három esztendő elegendő a felvételhez. A határokat egy külön szabályzat mellett az üzemi Delső alkotmányok, a kollektív szerződések rögzítik. A szóban forgó szegedi anyavállalat kollektív szerződése szerint nem tartozik a törzsgárdához, akinek a munkaviszonya nem éri el a tíz évet, s így a többletnyereségben sem részesülhet. Vagyis a bácsalmási üzemalapítók csupán 1972-től számíthatnak törzsgárdatagoknak. Harminc év az átlag A zümmögő — a műszak vége felé közeledve idege- sítően berregő — varrógépek fölé feltűnően sok fiatal arc hajol. Az egyhangúság uralkodóvá válását a hangszórókból áradó zene töri meg időről időre. Itt dolgozik a hazai ruhaipar legnagyobb ifjúsági brigádja is. A kollektívát öt- venen alkotják, a Bácsalmásról elszármazott és az 1956-os ellenforradalomban hősi halált halt Jurinovics Miklós nevét viselik. Igyekeznek a névadójukhoz méltóan dolgozni. Segítik az újonnan belépőket, a szakma fogásainak gyorsabb elsajátításában, többször megbirkóztak már nehéz feladatokkal, például olyan esőköpenymodelle- ket gyártottak, amelyek a megszokottnál jóval több munkát igényeltek. Az átlagéletkor nem csupán az ifjúsági brigádban alacsony — tizenkilenc esztendő —. hanem az egesz üzemben sem haladja meg a harminc évet. Természetesen azokat is ideértve, akik 1962-ben elsőknek ültek a gépek mell' Vevő a metró Időközben módosult a termékösszetétel,, a divat változásával az orkánt kiszorította a téli védőöltözet. az esőkabátok, iskolaköpenyek készítése. Állandóan szállítanak legfontosabb forgalmazó partnerüknek, a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalatnak. A metró vasutas, karbantartó dolgozóinak ugyancsak ők varrták a munkaruhákat Csupán a törzsgárdatag- ság és a nagyvállalat mércéjével mért előnyök maradtak távol a leghűségesebbek számára is. Papír és gyakorlat A bácsalmásiak az idei első félévben 71 millió forintnyi termelési értéket állítottak elő — jóval többet, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában és hárommillióval a tervezett összeget is megtetézték. Túlnőttek tehát a gazdálkodásnak azon a szintjén, amikor csupán programot és a megvalósításhoz anyagot kaptak. A Könnyűipari Közlönyben már két évvel ezelőtt gyárként szerepeltek, de a fejlődésnek és az önállósodásnak ez a foka csupán papíron létezik, a gyakorlatban nem: mindössze anyagkönyveléssel foglal32. Király a megdöbbenéstől alig látott; kusza betűkkel, reszkető kézzel írta nevét a kipontozott rész fölé. Kertész ezredes a nyilvántartóból már áthozatta a „fekete macska” dossziéját. Mialatt a fogdából felvezették a kémnőt, a három tiszt a régi feljegyzéseket lapozgatta. Beke megjegyezte: — Amikor nyomozni kezdtünk, még csak gondolni se mertem rá, hogy a két lövedék útját ugyanaz a nő irányítja, aki tavaly kicsúszott a kezeink közül! A kísérő jelentett, a nő fásultan leült Kertész ezredes higgadtan, de baljósán szólalt meg; — Az a tavalyi június nehéz volt számunkra. Maga nagyon jól megérezte, hogy szorul a hurok. Otthagyta azt a jó kis állását a Nehézipari Minisztériumban. Eltűnt, mintha a föld nyelte volna el! Jó búvóhelyet választott: az ifjúság rejtekhelyét. Maga azon — a számunkra keserves — napon több mint tíz évvel fiatalodott! No, persze ezzel együtt nagy áldozatot is vállalt. Az egyik legkeservesebb betegséget, a gyer- mekparalízist kapta cserébe... — Nem tudom, miről beszél. Az ezredes a nő szemei közé nézett. — Tessék. Az igazi Medgyes Kati. S az apja... Kinyitotta a dossziét, s néhány fényképet emelt ki belől?. — Az exhumált hullák maradvány«!... Ezzel a kislánnyal maga azon az éjszakén olyan szoros kapcsolatba kerfltt, hogy „elkapta” tőle a betegséget, A nő cinikusan megvonta a vállát. A képek elvágták a tagadás lehetőségét. De Kertész ezredes azért megkérdezte; koznak, a költségek alakulását sem ismerik. Egyáltalán, a dolgozók tájékoztatása is nehezebb így a gazdálkodásról, a belső ügyekről, ami azzal jár, hogy nehezebben lehet megnyerni alkotó közreműködésüket. A helyzetet nem javítja, hogy méltánytalannak érzik a törzsgár- datagság megszabott feltételét. Valóban nem tehetnek róla, hogy üzemük — ami egyébként kétségtelenül a nagyközség iparosodását szolgálja — csak 1972 januárjában lesz tízéves. Mi számítson ? A törzsgárdamozgalom, akárcsak országszerte, Bács- Kiskunban szintén meghonosodott és szépen fejlődött a hatvanas években. Bebizonyosodott, hogy a törzsgárdatagok a munkahely magvát alkotják, számítani lehet rájuk a feladatok megoldásában, jó részük szocialista brigádban dolgozik. A megye telephelyei, üzemei, gyáregységei mégis sajátos helyzetben vannak a később megindult iparosodás miatt. Hátrányos mereven alkalmazni a nagy hagyományokkal, több évtizedes múlttal rendelkező anya- vállalatok követelményeit, amelyek szinte teljesíthetetlenek egy más környezetben, mint például Bácsalmáson. Sókkal mérvadóbb, hogy a hűség párosuljon a munkaviszonyból eredő kötelességek lelkiismeretes és pontos ellátásával, példamutató magatartással és munkafegyelemmel. Mindezt a törzsgárdamozgalom idei új irányelvei ugyancsak tartalmazzák. A változás a bácsalmási ruhaüzemben sem várathat sokéig magára. Kiskőrös nagyközség és a kiskőrösi járás napja volt a tegnapi kecskeméti településfejlesztési kiállításon. A házigazdák tisztét Boza József, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, Csizmadia Tibor, a járási tanács vb-elnöke és dr. Király István vb-titkár töltötték be. A kiállítás keretében szemléltetően mutatták be megyénk e legtöbb szőlőt és gyümölcsöt adó tájegységének életét, eredményeit, vívmányait. Persze, azt is dokumentálta Csizmadia elvtársnak ez alkalommal elhangzott beszámolója, valamint a kiállított sók-sok foto és a pergő filmszalag, hogy a gazdag mezőgazdasági hagyományok mellett biztatóan Szombaton délelőtt 11 órakor a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Kecskeméti Járási és Városi Tűzrendé- szeti Parancsnokság a megyei tanács nagytermében rendezte meg a kecskeméti tűzoltóság 100 éves jubileumi ünnepségét A Himnusz elhangzása után Bene András, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke köszöntötte a vendégeket, a száz éves tűzoltótestületet, községi tűzoltó- parancsnokokat, valamint a nyugdíjas tűzoltókat. Ezt követően dr. Mező Mihály, a városi tanács vb-elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Méltatta az 1870. november 14-én megalakult kecskeméti tűzoltóság fejlődik az ipar is a megyének ezen a részén. Jól szemlélteti a bemutató a kereskedelmi ellátást is: városi színvonalú üzletházak, vendéglátó és szolgáltató egységek egész sorát tárva az érdeklődő látogatók elé. Hatalmasat lépett előre a homokvilág népe a kommunális ágazatban, az oktatás és népművelés tekintetében is. Bőséges, érdekes kiállítási anyag szemlélteti a járási székhely Petőfi-em- lékeit, a keceli iskolások batik munkáit. Külön teremben láthatjuk a járás ipari üzemeinek gyártmányait, termékeit. A késő esti órákig a látogatók hosszú sora nézte végig a kiskőrösi járást ismertető, bemutató tablók sokaságát S újabb elismezetlén, tettre kész embereket akik a lakosság, a város épületeinek védelmére mindig készek voltak. Dr. Pillák János tűzoltó alezredes, az országos tűzrendészed parancsnok helyettese átnyújtotta a Tűzrendészed Erem arany fokozatát Fazekas Mihály és Kiss Ferenc nyugdíjas tűzHa elismerj üli, hogy a nyelvi műveltséghez a jó helyesírási készség is hozzátartozik, akkor nagyon hasznos lehet a helytelenül hosszan írt mássalhangzók tárgyalása. Először néhány nagyon gyakori hibát kell megemlítenünk. Sokan hosszan ejtik a lesz, öt órakor szavakat a kis szó középfokát (kisebb), az egy számnevet és származékait (egyetlen, egyesít, együtt, egyetért). Hasonlóképpen az egyéb szót is, pedig a tréfás nyelvtani szabály is nagyon ellene van: Egyebét és verebet középfoknak ne vegyed. A tájnyelvi ejtés ellenére egy mássalhangzóval kell írnunk a nincsenek, eső, szalag, köpeny szavakat. Sokszor ingadozik a kiejtés, ilyenkor is a rövid mássalhamgzós alakot kell elfogadnunk. Ma szőlőt írunk a tájnyelvi szőllő helyett. Sok helyen járja az -s végű melléknevek toldalékos alakjaiban a hosszú -ss-sel való ejtés. Helyesírásunk a rövid alak mellett döntött. Így tehát így kell írnunk és ejtenünk: magasan, magasabb, magasak, magasat. Hasonló példák: hamarosan, különösen. Ugyancsak érdemes megjegyezni a belőlem, tőlem, rólam, nálam, felőlem, utánam személyragozott ragokat és névutókat is az egész ragozás folyamán: utánam, utánad, utána stb. Sokszor felvetették a Nyelvtudományi Intézetnek, hogy miért írjuk a vajon kérdőszót egy -J-vel, amikor így össze lehet, téveszteni a vaj szó -n rágós harő sorokkal gazdagodott a településfejlesztési kiállítás vendégkönyve is. Megtekintette a kiállítást dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára is, Erdélyi Ignácnak, a városi pártbizottság első tiKárá- nak társaságában, valamint a megye számos párt-, tanácsi, tömegszervezeti vezetője és közéleti személyisége. Ma a nagyszabású megyei seregszemle zárónapján, mégegyszer megcsodálhatják egyebek közt Kalocsának és környékének színpompás népművészetét — a pingálókat, hí- mestojás-festőket — azok, akik hétiközben elmulasztották, sőt azok is, akik újból látni kívánják. oltóknak. Hárman ezüst, öten e kitüntetés bronz fokozatát kapták. Több tűzoltót oklevéllel jutalmaztak. A jubileumi ünnepség résztvevői ezután megtekintették a megyei településfejlesztési kiállítást, majd a kecskeméti tűzoltó-laktanyába látogattak el G. G. tározójával „Vajon mászik a légy?” — hozzák fel példának. Igaz, hogy ez a kérdés így kétértelmű, de a szövegösszefüggés feltétlenül feloldja a kétértelműséget. Kevésbé szavunknak is ez az írásmódja szóelemzés szerűit. A „kevésbbé” írás hívei Aranyra szoktak hivatkozni („egy bé kevés bé”), pedig a szóelemzés szerint ebben a szóban a kevés számnévhez a középfok b-je járul (mássalhangzó után egy b) és az -é helyhatározó rag, amely megtalálható a felé, fölé szavakban is. Ugyanígy a szóelemzés dönti el a talpalatnyi írását is. Sokan úgy elemzik, hogy azt a helyet jelöli, amely egy talp alatt van. Eszerint valóban két tt-vel kellene írni. De mivel valójában a lépked, gyalog jár jelentésű talpal igéből képzett talpalat szó származéka, jelentése egy lépésnyi. Ez talpalat ma már alig használatos, de hasonló képzésű szó ma is sok van (vállalat, szemlélet, falat). A fenséges, benső szavakat pedig a szóelemzés ellenére is így kell írnunk. Nyelvünk ugyanis nem szereti a betűtorlódást. (Ezért lenne helytelen a fennséges, bennső írásmód.) Még csak néhány példát sorolunk fel. Ezeknek valamelyik i>első mássalhangzóját sokan hosszan ejtik, mégis a rövid írás a kötelezői briliáns, bakancs, szalag, elképed, sápadt, bágyadt, csatos, japán, heged, hegeszt, lábadozik. Kiss István Halász Ferenc ’ működését, azokat az ön— Soroljam tovább a bizonyítékokat? — Vannak? Kertész nyers lett; — Mi történt július húszadikán?! — Menekülnöm kellett. Ahhoz, akitől a feladatokat kaptam. Tudtam, hogy ez kockázatos, de nem volt más választásom. Jól dolgoztam, bíztam benne, hogy megmentenek. Még sok szolgálatot tehetek. Vagy külföldre visznek, vagy itt bújtatnak el... Az utóbbit választották. Egy ötvenhatban disszidált, s közben beszervezett vasutast küldtek haza. Kinti központunk tudomást szerzett Medgyes terveiről. A családi tragédia, a szolgálati vétség, a leváltás nagyon megviselte az idegeit. Nem látott kiutat. Külföldi rokonainál akart feledést keresni. Ez kapóra jött nekünk. Egyik emberünk Szolnokra utazott. Közölte az új állomáshelyére készülődő Medgyessel; ha akarja, lányával együtt még az éjjel túl lehet a határon. Idézett a leveleiből, átadta a kint élő rokonok üdvözletét. Medgyes azonnal kapott egy TEFU-kocsit. Gyorsan összecsomagoltak, és elindultak — névleg — Bakonyfürtre... — De sohasem érkeztek meg. Beke halkan kijavította Kertész ezredest: — Megérkeztek, csakhogy a tükrös szekrényben, holtan... A nő könnyedén odavetette: — Adnak egy cigarettát? Mohón rágyújtott, a füstöt tüdőre szívta, majd hosszan maga elé fújta. Hallgatott.. Tompán koppant a lcövétkező kérdés. — Hogyan gyilkolták meg Meggyeséket? — Emberünk úgy beszélte meg a férfival, hogy Herend után a tizedik kilométerkőnél állíttassa meg a kocsit. Jobb felől ott áll egy tanya. Mondja azt a sofőrnek, hogy rosszul lett a lánya, görcsök kínozzák a lábát, azonnal ecetes borogatást kell rárakni. A tanyán várakozik a megbízottunk, aki maid gépkocsival elviszi őket a határnak egy olyan pontjára, ahol nyugodtan átsétálhatnak. — Még manapság ts akadnak olyanok, akik bedéinek az Ilyen meséknek — Jegyezte meg fejcsóválva Ébert százados. A nő gúnyos mosollyal folytatta; (Folytatjuk* 100 éves a kecskeméti tűzoltóság Ünnepi megemlékexés a megyei tanácsnál NYELVŐR Ne írjuk kettőzve!
