Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

/ 8. oldal 1978. november 15. vasárnap Hűséges fiatalok Amit Bácsalmáson sérelmeznek Egy nappal a befejezés előtt Kiskőrösiek a településfejlesztési kiállításon ftl történjen Bácsalmá­son? Pontosabban a Sze­gedi Ruhagyár bácsalmási üzemének hűséges dolgo­zóival, akik jelentős rész­arányt képviselnek a jelen­legi 570-es létszámból? A bácskai nagyközségben 1962 januárjában kezdte meg tevékenységét a Sze­gedi Ruhagyár akkori te­lekhelye, de ma még a törzsgárda jelvény bronz- íokozatával sem rendelkez­nek a helybeliek. A legtöbb vállalatnál a törzsgárdához való tartozás alapkövetel­ményeként ötéves munka- viszonyt határoznak meg. Vannak eltérések is. A Ka­locsai Textilfeldolgozó Vál­lalatnál például már három esztendő elegendő a felvé­telhez. A határokat egy kü­lön szabályzat mellett az üzemi Delső alkotmányok, a kollektív szerződések rögzítik. A szóban forgó szegedi anyavállalat kol­lektív szerződése szerint nem tartozik a törzsgárdá­hoz, akinek a munkaviszo­nya nem éri el a tíz évet, s így a többletnyereségben sem részesülhet. Vagyis a bácsalmási üzemalapítók csupán 1972-től számíthat­nak törzsgárdatagoknak. Harminc év az átlag A zümmögő — a műszak vége felé közeledve idege- sítően berregő — varrógé­pek fölé feltűnően sok fia­tal arc hajol. Az egyhan­gúság uralkodóvá válását a hangszórókból áradó zene töri meg időről időre. Itt dolgozik a hazai ruhaipar legnagyobb ifjúsági bri­gádja is. A kollektívát öt- venen alkotják, a Bácsal­másról elszármazott és az 1956-os ellenforradalomban hősi halált halt Jurinovics Miklós nevét viselik. Igye­keznek a névadójukhoz méltóan dolgozni. Segítik az újonnan belépőket, a szakma fogásainak gyor­sabb elsajátításában, több­ször megbirkóztak már ne­héz feladatokkal, például olyan esőköpenymodelle- ket gyártottak, amelyek a megszokottnál jóval több munkát igényeltek. Az átlagéletkor nem csu­pán az ifjúsági brigádban alacsony — tizenkilenc esz­tendő —. hanem az egesz üzemben sem haladja meg a harminc évet. Természe­tesen azokat is ideértve, akik 1962-ben elsőknek ül­tek a gépek mell' Vevő a metró Időközben módosult a termékösszetétel,, a divat változásával az orkánt ki­szorította a téli védőöltö­zet. az esőkabátok, iskola­köpenyek készítése. Állan­dóan szállítanak legfonto­sabb forgalmazó partnerük­nek, a Munkaruházati Ke­reskedelmi Vállalatnak. A metró vasutas, karbantar­tó dolgozóinak ugyancsak ők varrták a munkaruhá­kat Csupán a törzsgárdatag- ság és a nagyvállalat mér­céjével mért előnyök ma­radtak távol a leghűsége­sebbek számára is. Papír és gyakorlat A bácsalmásiak az idei első félévben 71 millió fo­rintnyi termelési értéket állítottak elő — jóval töb­bet, mint a tavalyi eszten­dő hasonló időszakában és hárommillióval a tervezett összeget is megtetézték. Túlnőttek tehát a gazdál­kodásnak azon a szintjén, amikor csupán programot és a megvalósításhoz anya­got kaptak. A Könnyűipari Közlöny­ben már két évvel ezelőtt gyárként szerepeltek, de a fejlődésnek és az önálló­sodásnak ez a foka csupán papíron létezik, a gyakor­latban nem: mindössze anyagkönyveléssel foglal­32. Király a megdöbbenéstől alig látott; kusza betűk­kel, reszkető kézzel írta nevét a kipontozott rész fölé. Kertész ezredes a nyilvántartóból már áthozatta a „fekete macska” dossziéját. Mialatt a fogdából fel­vezették a kémnőt, a három tiszt a régi feljegyzése­ket lapozgatta. Beke megjegyezte: — Amikor nyomozni kezdtünk, még csak gondolni se mertem rá, hogy a két lövedék útját ugyanaz a nő irányítja, aki tavaly kicsúszott a kezeink közül! A kísérő jelentett, a nő fásultan leült Kertész ezre­des higgadtan, de baljósán szólalt meg; — Az a tavalyi június nehéz volt számunkra. Maga nagyon jól megérezte, hogy szorul a hurok. Otthagyta azt a jó kis állását a Nehézipari Minisztériumban. Eltűnt, mintha a föld nyelte volna el! Jó búvóhelyet választott: az ifjúság rejtekhelyét. Maga azon — a számunkra keserves — napon több mint tíz évvel fiatalodott! No, persze ezzel együtt nagy áldozatot is vállalt. Az egyik legkeservesebb betegséget, a gyer- mekparalízist kapta cserébe... — Nem tudom, miről beszél. Az ezredes a nő szemei közé nézett. — Tessék. Az igazi Medgyes Kati. S az apja... Kinyitotta a dossziét, s néhány fényképet emelt ki belől?. — Az exhumált hullák maradvány«!... Ezzel a kis­lánnyal maga azon az éjszakén olyan szoros kapcso­latba kerfltt, hogy „elkapta” tőle a betegséget, A nő cinikusan megvonta a vállát. A képek elvág­ták a tagadás lehetőségét. De Kertész ezredes azért megkérdezte; koznak, a költségek ala­kulását sem ismerik. Egy­általán, a dolgozók tájé­koztatása is nehezebb így a gazdálkodásról, a belső ügyekről, ami azzal jár, hogy nehezebben lehet megnyerni alkotó közre­működésüket. A helyzetet nem javítja, hogy méltány­talannak érzik a törzsgár- datagság megszabott felté­telét. Valóban nem tehet­nek róla, hogy üzemük — ami egyébként kétségtele­nül a nagyközség iparoso­dását szolgálja — csak 1972 januárjában lesz tíz­éves. Mi számítson ? A törzsgárdamozgalom, akárcsak országszerte, Bács- Kiskunban szintén megho­nosodott és szépen fejlő­dött a hatvanas években. Bebizonyosodott, hogy a törzsgárdatagok a munka­hely magvát alkotják, szá­mítani lehet rájuk a fel­adatok megoldásában, jó részük szocialista brigád­ban dolgozik. A megye te­lephelyei, üzemei, gyáregy­ségei mégis sajátos hely­zetben vannak a később megindult iparosodás miatt. Hátrányos mereven alkal­mazni a nagy hagyomá­nyokkal, több évtizedes múlttal rendelkező anya- vállalatok követelményeit, amelyek szinte teljesíthe­tetlenek egy más környe­zetben, mint például Bács­almáson. Sókkal mérv­adóbb, hogy a hűség páro­suljon a munkaviszonyból eredő kötelességek lelkiis­meretes és pontos ellátásá­val, példamutató magatar­tással és munkafegyelem­mel. Mindezt a törzsgárda­mozgalom idei új irányel­vei ugyancsak tartalmaz­zák. A változás a bácsalmási ruhaüzemben sem várathat sokéig magára. Kiskőrös nagyközség és a kiskőrösi járás napja volt a tegnapi kecskeméti tele­pülésfejlesztési kiállításon. A házigazdák tisztét Boza József, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, Csizmadia Tibor, a járási tanács vb-elnöke és dr. Király István vb-titkár töl­tötték be. A kiállítás keretében szemléltetően mutatták be megyénk e legtöbb szőlőt és gyümölcsöt adó tájegy­ségének életét, eredmé­nyeit, vívmányait. Persze, azt is dokumentálta Csiz­madia elvtársnak ez alka­lommal elhangzott beszá­molója, valamint a kiállí­tott sók-sok foto és a per­gő filmszalag, hogy a gaz­dag mezőgazdasági hagyo­mányok mellett biztatóan Szombaton délelőtt 11 órakor a Kecskeméti Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, a Kecskeméti Já­rási és Városi Tűzrendé- szeti Parancsnokság a me­gyei tanács nagytermében rendezte meg a kecskeméti tűzoltóság 100 éves jubileu­mi ünnepségét A Himnusz elhangzása után Bene András, a Kecs­keméti Járási Tanács V. B. elnöke köszöntötte a vendé­geket, a száz éves tűzoltó­testületet, községi tűzoltó- parancsnokokat, valamint a nyugdíjas tűzoltókat. Ezt követően dr. Mező Mihály, a városi tanács vb-elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Méltatta az 1870. november 14-én megala­kult kecskeméti tűzoltóság fejlődik az ipar is a me­gyének ezen a részén. Jól szemlélteti a bemu­tató a kereskedelmi ellá­tást is: városi színvonalú üzletházak, vendéglátó és szolgáltató egységek egész sorát tárva az érdeklődő látogatók elé. Hatalmasat lépett előre a homokvilág népe a kommunális ága­zatban, az oktatás és nép­művelés tekintetében is. Bőséges, érdekes kiállí­tási anyag szemlélteti a járási székhely Petőfi-em- lékeit, a keceli iskolások batik munkáit. Külön te­remben láthatjuk a járás ipari üzemeinek gyártmá­nyait, termékeit. A késő esti órákig a lá­togatók hosszú sora nézte végig a kiskőrösi járást is­mertető, bemutató tablók sokaságát S újabb elisme­zetlén, tettre kész embere­ket akik a lakosság, a város épületeinek védel­mére mindig készek voltak. Dr. Pillák János tűzoltó alezredes, az országos tűz­rendészed parancsnok he­lyettese átnyújtotta a Tűz­rendészed Erem arany fo­kozatát Fazekas Mihály és Kiss Ferenc nyugdíjas tűz­Ha elismerj üli, hogy a nyelvi műveltséghez a jó helyesírási készség is hoz­zátartozik, akkor nagyon hasznos lehet a helytelenül hosszan írt mássalhangzók tárgyalása. Először néhány nagyon gyakori hibát kell megem­lítenünk. Sokan hosszan ejtik a lesz, öt órakor sza­vakat a kis szó középfo­kát (kisebb), az egy szám­nevet és származékait (egyetlen, egyesít, együtt, egyetért). Hasonlóképpen az egyéb szót is, pedig a tréfás nyelvtani szabály is nagyon ellene van: Egye­bét és verebet középfoknak ne vegyed. A tájnyelvi ejtés ellené­re egy mássalhangzóval kell írnunk a nincsenek, eső, szalag, köpeny szava­kat. Sokszor ingadozik a ki­ejtés, ilyenkor is a rövid mássalhamgzós alakot kell elfogadnunk. Ma szőlőt írunk a tájnyelvi szőllő helyett. Sok helyen járja az -s végű mellékne­vek toldalékos alakjaiban a hosszú -ss-sel való ej­tés. Helyesírásunk a rövid alak mellett döntött. Így tehát így kell írnunk és ejtenünk: magasan, maga­sabb, magasak, magasat. Hasonló példák: hamaro­san, különösen. Ugyancsak érdemes megjegyezni a be­lőlem, tőlem, rólam, ná­lam, felőlem, utánam sze­mélyragozott ragokat és névutókat is az egész ra­gozás folyamán: utánam, utánad, utána stb. Sokszor felvetették a Nyelvtudományi Intézetnek, hogy miért írjuk a vajon kérdőszót egy -J-vel, ami­kor így össze lehet, tévesz­teni a vaj szó -n rágós ha­rő sorokkal gazdagodott a településfejlesztési kiállí­tás vendégkönyve is. Meg­tekintette a kiállítást dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára is, Er­délyi Ignácnak, a városi pártbizottság első tiKárá- nak társaságában, valamint a megye számos párt-, ta­nácsi, tömegszervezeti ve­zetője és közéleti szemé­lyisége. Ma a nagyszabású me­gyei seregszemle zárónap­ján, mégegyszer megcso­dálhatják egyebek közt Kalocsának és környéké­nek színpompás népművé­szetét — a pingálókat, hí- mestojás-festőket — azok, akik hétiközben elmulasz­tották, sőt azok is, akik újból látni kívánják. oltóknak. Hárman ezüst, öten e kitüntetés bronz fokozatát kapták. Több tűz­oltót oklevéllel jutalmaz­tak. A jubileumi ünnepség résztvevői ezután megtekin­tették a megyei település­fejlesztési kiállítást, majd a kecskeméti tűzoltó-lakta­nyába látogattak el G. G. tározójával „Vajon má­szik a légy?” — hozzák fel példának. Igaz, hogy ez a kérdés így kétértelmű, de a szövegösszefüggés fel­tétlenül feloldja a kétértel­műséget. Kevésbé szavunknak is ez az írásmódja szóelem­zés szerűit. A „kevésbbé” írás hívei Aranyra szoktak hivatkozni („egy bé kevés bé”), pedig a szóelemzés szerint ebben a szóban a kevés számnévhez a kö­zépfok b-je járul (mással­hangzó után egy b) és az -é helyhatározó rag, amely megtalálható a felé, fölé szavakban is. Ugyanígy a szóelemzés dönti el a talpalatnyi írá­sát is. Sokan úgy elemzik, hogy azt a helyet jelöli, amely egy talp alatt van. Eszerint valóban két tt-vel kellene írni. De mivel va­lójában a lépked, gyalog jár jelentésű talpal igéből képzett talpalat szó szár­mazéka, jelentése egy lé­pésnyi. Ez talpalat ma már alig használatos, de ha­sonló képzésű szó ma is sok van (vállalat, szemlé­let, falat). A fenséges, benső sza­vakat pedig a szóelemzés ellenére is így kell írnunk. Nyelvünk ugyanis nem szereti a betűtorlódást. (Ezért lenne helytelen a fennséges, bennső írás­mód.) Még csak néhány példát sorolunk fel. Ezeknek va­lamelyik i>első mással­hangzóját sokan hosszan ejtik, mégis a rövid írás a kötelezői briliáns, bakancs, szalag, elképed, sápadt, bá­gyadt, csatos, japán, heged, hegeszt, lábadozik. Kiss István Halász Ferenc ’ működését, azokat az ön­— Soroljam tovább a bizonyítékokat? — Vannak? Kertész nyers lett; — Mi történt július húszadikán?! — Menekülnöm kellett. Ahhoz, akitől a feladatokat kaptam. Tudtam, hogy ez kockázatos, de nem volt más választásom. Jól dolgoztam, bíztam benne, hogy megmentenek. Még sok szolgálatot tehetek. Vagy kül­földre visznek, vagy itt bújtatnak el... Az utóbbit választották. Egy ötvenhatban disszidált, s közben be­szervezett vasutast küldtek haza. Kinti központunk tudomást szerzett Medgyes terveiről. A családi tragé­dia, a szolgálati vétség, a leváltás nagyon megviselte az idegeit. Nem látott kiutat. Külföldi rokonainál akart feledést keresni. Ez kapóra jött nekünk. Egyik emberünk Szolnokra utazott. Közölte az új állomás­helyére készülődő Medgyessel; ha akarja, lányával együtt még az éjjel túl lehet a határon. Idézett a le­veleiből, átadta a kint élő rokonok üdvözletét. Med­gyes azonnal kapott egy TEFU-kocsit. Gyorsan össze­csomagoltak, és elindultak — névleg — Bakonyfürtre... — De sohasem érkeztek meg. Beke halkan kijavította Kertész ezredest: — Megérkeztek, csakhogy a tükrös szekrényben, holtan... A nő könnyedén odavetette: — Adnak egy cigarettát? Mohón rágyújtott, a füstöt tüdőre szívta, majd hosszan maga elé fújta. Hallgatott.. Tompán koppant a lcövétkező kérdés. — Hogyan gyilkolták meg Meggyeséket? — Emberünk úgy beszélte meg a férfival, hogy Herend után a tizedik kilométerkőnél állíttassa meg a kocsit. Jobb felől ott áll egy tanya. Mondja azt a sofőrnek, hogy rosszul lett a lánya, görcsök kínozzák a lábát, azonnal ecetes borogatást kell rárakni. A ta­nyán várakozik a megbízottunk, aki maid gépkocsi­val elviszi őket a határnak egy olyan pontjára, ahol nyugodtan átsétálhatnak. — Még manapság ts akadnak olyanok, akik bedéi­nek az Ilyen meséknek — Jegyezte meg fejcsóválva Ébert százados. A nő gúnyos mosollyal folytatta; (Folytatjuk* 100 éves a kecskeméti tűzoltóság Ünnepi megemlékexés a megyei tanácsnál NYELVŐR Ne írjuk kettőzve!

Next

/
Thumbnails
Contents