Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-13 / 266. szám
M**. november IS. pénte* 8. oldal Á Kecskeméti Városi Tanács lankadatlan érdeklődés ünnepi uiese A valutáson Honismereti mozgalmunk tíz éve Beszélgetés Kuczi Károllyal, a honismereti bizottság titkárával Lévén a városi tanácsház ülésterme a megyei települő-fejlesztési kiállítás színhelye, a Kecskeméti Városi Tanács testületé vendégségben. a megyei tanács székhazában tartotta meg tegnap ünnepi ülését, a tanácsok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Heile Géza vb-elnök megnyitó szavai után dr. Mező Mihály vb-elnökhe- lyettes az ülést levezető elnök tisztében üdvözölte a testület tagjait, a meghívott vendégeket, s az elnökségben helyet foglaló dr. Greiner Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Kőrös Gáspárt, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét. Erdélyi Ignácot, a városi, valamint Horváth Ignácot, a járási pártbizottság első titkárát és Bene Andrást, a járási tanács vb-elnökét. Majd külön is köszöntötte Kecskemét 20 évvel ezelőtt választott első tanácsának jelen levő tagjait: Fehér Sándort, Hegedűs Istvánt és Markó Jánost. Ezután Reile Géza ünnepi megemlékezésben méltatta a megyeszékhely fel- szabadulása, s méginkábba tanács létrejötte óta elért fejlődését, azokat az eredményeket, amelyek révén a húsz évvel ezelőtti 58 ezer lakosú, elmaradott mezővárosból immár tekintélyes iparral rendelkező, lüktető életű megyei központtá formálódott. az ország hatodik városává lépett elő Kecskemét. Egyidejűleg a tisztelet és elismerés hangján szólott a nagyarányú fejlődés letéteményeseiről, s felvázolta a város soron következő legfontosabb célkitűzéseit is. Az ünnepi tanácsülés további részében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottsága által 20, illetve 15 évi eredményes tanácsi munkáért adományozott elismerő oklevelek átadására került sor. volt, hogy a megye fejlődését átfogóan érzékeltető kiállításon fenntartottak helyet a megye tájegységeinek naponkénti külön-kü- lön bemutatkozására. Ezért is érdemes visszatérni! Látogatók a kiállításon Az elismerésben harmincöt tanácsi dolgozó részesült A városi tanács tagjai ezután testületileg megtekintették a megyei településfejlesztési kiállítást melynek tegnap Kecskemét város és a kecskeméti járás vélt a soros házigazdája. A kiállítás iránt egyébként lankadatlan az érdeklődés. Számos látogatóval találkoztunk, akik immár harmadszor—negyedszer is visszatértek, nem győzve dicsérni a rendezőket, mondván: Nagyszerű ötlet Dél-amerikai vendég megyénkben A Guayanai Népi Haladó Párt Központi Bizottságának munkatársa, tartományi oktatási felelős, Pooran Molai elvtárs tegnap megyénkbe látogatott. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságán Dudás Benjámin, a megyei párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője, az oktatási igazgatóságon pedig Szabó Lajos igazgató tájékoztatta a vendéget a megyében folyó tömegpolitikai munkáról, a pártoktatás és agitáció tartalmi és módszertani kérdéseiről. A dél-amerikai vendég délután Kiskunfélegyházára látogatott. A kalocsai járás szerdai színpompás bemutatkozása óriási sikert aratott (Any- nyira, hogy az egész napon át serénykedő pingáló és mintát író népművészek vasárnap ismét visszatérnek.) A kalocsai külön bemutatkozás helyén tegnap a kecskeméti járás községei vonultatták fel a húsz év alatti fejlődésüket érzékeltető kiegészítő anyagukat, amellyel kapcsolatban Bene András, a járási tanács vb-elnöke jogos elégedettséggel jegyezte meg: — Járásunk sájátosan nehéz helyzetből indult el. Húsz évvel ezelőtt a lakosság mintegy 65 százaléka tanyavilágban élt. A tanácsok létrejöttekor a járásban 13 új önálló község létesült. Csupán az utóbbi 10 évben 340 millió forintot költhettünk községeink kommunális, kulturális és szociális ellátására, a szükséges fejlesztésekre. * A településfejlesztési kiállításon ma Kiskunfélegyháza tölti be a házigazda szerepét, s mutatkozik be kiegészítő anyaggal. P. I. Húszéves a posta hírlapszolgálata Külföldiek a hartai Lenin Tsz-ben Az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda szervezésében a közelmúltban két alkalommal 40—40 tagú francia küldöttség kereste fel a hartai Lenin Termelőszövetkezetet. Az első francia csoport kisbirtokosokból állott, akik tanulmányozták a nagyüzemi gazdálkodást, a tsz szervezetéi- munkáját. A második francia küldöttség főiskolásokból állt, és hasonló céllal látogattak Haifára. Október utolsó napjaiban a Magyar Rádió török szekciójának vezetője készített riportot két fiatal tsz-taggal. Az elmúlt napokban a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának tudósítója a szövetkezet vezetőivel folytatott beszélgetést. A postai hírlapszolgálat bevezetésének 20. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepséget rendeztek a Postavezérigazgatóságon. Az ünnepségen megjelent Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója összegezte a hírlapterjesztés kétévtize- des fejlődését, A posta húsz esztendővel ezelőtt hozta létre az egész országra kiterjedő hírlapterjesztést. Azt megelőzően legalább kétezer olyan település, falu, lakott helység volt az országban. ahol nem árusítottak újságot Falvakban, tanyákon 20 éve 4—5-féle lapot lehetett kapni, ma legalább 50-félét kínálnak a postások, a hírlapterjesztők. Az elmúlt két évtized alatt a forgalom több mint háromszorosára növekedett. 1950-ben 350 millió sajtóterméket adtak el, az idén több mint egymilliárddal számolnak. Az előfizetők száma a húsz év előtti 1,5 millióról 6 millió fölé emelkedett. A legutóbbi 10 esztendő alatt 600 korszerű hírlap- pavilont és egyéb árusítóhelyet létesítettek, s jelenleg az országban 50 hír- 'apbolt is működik. A posta a következő években újabb 300—400 hírlapárusító helyet állít fel. s csaknem 90 millió forintot fordít a hírlapterjesztés gépesítésére. (MTI) A helytörténeti mozgalom kérdéseiről tanácskoztak a közelmúltban az egyre szélesebb körre kiterjedő kutatómunka irányító és szervező szakemberei. Ezen az országos konferencián hirdették ki annak a pályázatnak eredményét is, melyet a mozgalom történetének összegző jellegű feldolgozására írtak ki. A beérkezett sok tanulmány közül az első díját Kuczi Károly, a Kalocsai I. István Gimnázium igazgatóhelyettese nyerte eL Róla el sem kell mondani, hogy kitűnő helytörténész, és mint a megyei honismereti bizottság titkára, az utolsó tíz év megyei kutatásainak fáradhatatlan segítője. Ugyancsak itt nyújtották át neki — munkája elismeréséül — „A szocialista kultúráért” érdemérmet, s így természetes, hogy a Bács-Kiskun megyében folyó sokoldalú honismereti tevékenységről tőle kérek tájékoztatást. Elmondotta, hogy a „tízéves mozgalom” nem fedi pontosan a kutatások kezdetét. A ciklus inkább az egyes helyi kezdeményezések mozgalommá való tere- bélyesedésére vonatkozik. Az előzmények között a Petőfi-centenáriumhoz kapcsolódó kutatómunkát kell megemlíteni, ami elsősorban Dunavecsén volt jelentős. A helyi adatgyűjtések azután felszabadulásunk 15. évfordulójára szerény, de a további munka számára kiindulásként szolgáló kisebb tanulmányokban rögzítődtek. A mozgalom országos meghirdetése így Bács megyében már szervezkedő kutatókra talált. A következőkben arra kértem, hogy foglalja ösz- sze a helytörténeti munka sokfelé ágazó területeit. — Ha nem vitatjuk a fontossági sorrendet, elsőnek talán a krónikaírást említhetném. 1961. augusztus 20-án kezdték vezetni — az országban elsőként — a foktői községi krónikát. Mándics Mihály Csá- volyon 1963 januárjában nyitotta meg krónikájuk első lapjait, és ma már országos hírnévre tettek szert. A tíz év alatt megszaporodó, a községek napi életét rögzítő feldolgozások mellett igen fontosak a helytörténeti anyaggyűjtő munkák, mind - régi — középkori —, mind új és legújabb kori vonatkozásban. A könyvalakban is megjelent feldolgozások közül Nagy Béla solti, Mándics Mihály csávolyi és Bánáti Miklós császártöltési monográfiája a legjelentősebb. Felszabadulásunk 20. évfordulójára a megye valamennyi városa — községe összegyűjtötte valamilyen formában a korszak dokumentumait, és az ezt bemutató kiállítások ismeretterjesztő és eredményeinket tudatosító hatása rendkívül jelentős. A negyedszázados jubileumra ez a munka folytatódott, bár a kiállítások talán összességükben nem érték el a megelőző évforduló szintjét. — Akkor a munkásmozgalmi hagyományok felkutatása is ide kapcsolódik? — Igen, bár ez már egy újabb nagy terület. Az aktuális politikai eseményekhez és évfordulókhoz kapcsolódóan számos megyei pályázat ösztönözte a kutatókat. Lenin és kora, a Tanácsköztársaság dokumentumai, veteránok visz- szaemlékezései, a két világháború közötti időszak és a felszabadulás helyi eseménytörténetének kimunkálásában jelentős eredmények születtek. A pártbizottságok összegző — értékelő munkái mellett meg kell említeni Bársony Ferenc Bács-Kiskun megye és dr. Weither Dániel Kecskemét felszabadításáról írott tanulmányát, hiszen mindkettő sok új adat közlésével járult hozzá a történelmi valóság felderítéséhez. — Az utóbbi időben a termelőüzemek történetének megírása is egyre több eredményt szül. — Ez lehet a negyedik nagy témacsoport, fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mezőgazdasági és ipari üzemeink élete az elmúlt és a jelen időszak országos és helyi gondjait és eredményeit tükrözi, azaz a szocialista átalakulás folyamatát rögzíthetjük általuk. Nagy Béla a hartai Lenin Tsz, Hatvani Dániel a Hosszúhegyi Állami Gazdaság vagy Apró János a sóltvadkerti szak- szövetkezetek történetét feldolgozó tanulmányainak jelentősége túlamelkedik megyénk határain. — A népi emlékek gyűjtése, felkutatása is a honismereti tevékenység része? Jubileumi konferencia Kalocsán Tegnap Kalocsán jubileumi konferencia és díszünnepség keretében emlékeztek meg a térítésmentes véradómozgalom tízéves eredményeiről, valamint a Kalocsai Véradó Állomás fennállásának 10. évfordulójáról. A városi tanács dísztermében megnyílt konferencián részt vett Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese is. Pétiké János járási vöröskeresztelnök megnyitó szavai után dr. Kanyó János, a kalocsai rendelőintézet igazgató főorvosa tartott ünnepi *r» «dem! ékelési. Fzt követően került sor a -zakmai előadásokra, ame- Ivek főképpen 'a térítés- mentes véradómozgalom jövőjével, a véradó donorok szervezésével és stabilizálásával, a véradást gátló tényezőiekéi foglalkoztak. Érdekes volt dr. Pintér Sándor belgyógyász főorvos A vértartalék — emberélet című előadása. Pétiké János zárszava után a meghívott vendégek megtekintették a Kalocsai rapszódia című filmet. A program délután a Petőfi Sándor Művelődési Központban jubileumi dísz- ünnepséggel folytatódott. Az ünnepség keretében kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a legeredményesebb munkát végző szervezőknek és aktivistáknak, maid a résztvevők megtekintették a tiszteletükre rendezett ünnepi műsort, amelyben a fővárosi művészek mellett a kalocsai népi együttes is bemutatta tudása legjavák — A népviseleti és használati tárgyak, helyneveit, mondák, hagyományok, szólások és népszokások beláthatatlanul hatalmas területét adják a helyi gyűjtők lehetőségének. Mi, a honismerettel foglakozók hoztuk létre a duna- vecsei és dunapataji tájmúzeum irodalmi, néprajzi anyagának nagy részét, a hartai régészeti, tárgyi néprajzi gyűjteményt, a csávolyi nemzetiségi, a bátyai, hajósi, hercegszántói és még sok más, hely hiányában ki nem állítható anyagot. Ha a megyei múzeum jobban bízott volna a honismereti gyűjtők jó szándékában, akkor tíz évvel ezelőtt olyan mozgalmat indíthattunk volna támogatásával — és ingyen — ami sokkal több tárgyi emléket menthetett volna meg az elveszéstől. Beszélgetésünk szeméi lyes irányt vesz, amint saját munkájáról érdeklődöm. • — Az I. István Gimnázium honismereti szakköréről beszélve tulajdonképpen az ifjúsági helytörténeti mozgalom külön területe kerül szóba. Kecskemét, Baja, Kiskőrös és más helységek iskoláiban is egyre szebb eredményeket mutatnak fel a diáikok. Mi 1964-től végezzük a Kalocsa környéki néprajzi, földrajzi névgyűjtés feldolgozását. A gyulai diáknapokon már vagy harminc arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek a diákok. A kalocsai diákszakkör és a megyeszerte kiteljesedő honismereti kutatómunka eredményei mögött Kuczi Károly szerény alakja rejtőzik. Nagy nehezen megtudom tőle, hogy kedvenc kutatása a nyelvjárások területe — lenne —, különösen a Kalocsa környéki, déli változat. Előrehaladott Foktő regionális szótárának, a vízi élet néprajza, szakszókincsének anyaggyűjtése — de legnagyobb ellenfele az időhiány akadályozza a befejezést. Végezetül a mozgalom jövőjéről kéx-dezem. — A kutatómunka szervezettebb összefogása a legfontosabb feladat — magyarázza Kuczi Károly. — Az egész megyére kiterjedő anyaggyűjtés és feldolgozás, -valamint a leg- újabbkori helyi történet rögzítésének munkáját a rendszeres megyei pályázatok meghirdetése és az időszakos kiadványok nagyban elősegítenék. Ügy látszik, megérett a mozgalom egy megyei szintű központ létrehozására, mely kizárólag a helytörténeti kutatás irányításával foglalkozna. Ez a véleménye — úgy gondolom — valóban megfelel a reális szükségleteknek. Pavlovits Miklós Gyennekrajzkiállítás Dunavecsén Kétnapos kiállítás keretében mutatták be legsikerültebb rajzaikat a Duna- vecsei Általános Iskola tanulói. A gyermektárlat érdekessége, hogy az itt bemutatott rajzok részt vesznek az Indiában megrendezésre kerülő gyermek- »'v&'lúáWiásoo. is.
