Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

Sok múlik a családi nevelésen Az olvasó ifjúságért Az utóbbi évtizedben szaporodnak azok a vizs­gálatok, amelyek az olva­sás és a nem olvasás okait elemzik. Ezeknek a kutatásoknak köszönhető a2, is, hogy néhány éve megszületett az Olvasó népért mozgalom. A fel­mérések kiderítették ugyanis, hogy nem is va­gyunk annyira olvasó nemzet, mint azt előtte hittük. Mind a mennyi­séget, mind a milyensé­get tekintve rengeteg a pótolnivaló, mégpedig az újabb adatgyűjtések sze­rint nem csupán a fel­nőttek, hanem a fiata­labb nemzedék, az ifjú­ság körében is. A fiata­lok olvasási fogyatékos­ságai pedig néhány vo­natkozásban a szülői ház magatartásával, a családi neveléssel függnek ösz- sze, s ezért nem érdek­telen ezekről a dolgokról bővebben is szólni. Kik tanulnak jobban? A szülők körében az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mennyit ol­vasson a gyerek. Ponto­sabban: mennyit olvashat a diák annak veszélye nélkül, hogy rovására menne a tanulásnak. Nos, erre eléggé egyértelmű választ adnak az eddigi vizsgálatok, hiszen egy­behangzóan azt állapít­ják meg, hogy a rendsze­resen sokat olvasók kö­zött van a legtöbb jóta­nuló. Érdemes megemlí­teni például az egyik bu­dapesti statisztikát, amely azt mutatja, hogy a jele­sek körülbelül kétszer annyit olvasnak, mint az elégtelenek. Igaz, vannak a kiválók között is keve­set olvasók, s a gyengék között is könyvet falók, de ezek oly kicsi száza­lékot képviselnek, hogy ezek inkább csak az adat­gyűjtés hitelességét bizo­nyítják. Okosan teszik tehát a szülők, ha a tanulásra hi­vatkozva nem tiltják el gyermekeiket az olvasás­tól. Beavatkozásra csak akkor van ok, ha a tanu­lást teljesen olvasással cseréli fel a gyerek — bár akkor is széles kör­ben kell megvizsgálni a hanyatlás okait, mert egy­általában nem biztos, hogy csak az olvasás vonja el a gyermek fi­gyelmét az iskolai köte­lességektől. Sőt, az esetek többségé­ben éppenséggel ösztö­nözni kell a szülőknek az olvasást, mert a könyvek jelentősen hozzájárulnak a gyermek érzelmi életé­nek, szépérzékének, értel­mi képességének fejlesz­téséhez. S miként kész­tethetik több olvasásra őket? Elsősorban úgy, hogy kezük ügyébe adják a könyveket A szülői könyvtár szerepe fiatalok A statisztikák azt is ki­mutatják, hogy nem csu­pán a tanulás és az ol­vasás között van szoros kapcsolat, hanem az ol­vasás és a családi könyv­tárak, könyvespolcok, va­lamint az ifjúsági könyv­tárlátogatások között is. A magasfokú irodalmi érdeklődők ugyanis első­sorban azok közül kerül­nek ki, akiknek a szülei viszonylag sok könyvvel rendelkeznek, tehát ha a szülők maguk is szerét­nek olvasni. Ez pedig a példamutatás jelentőségé­re hívja fel a figyelmet. Érdekes, hogy azok, a dolgozók középiskolájába járó budapesti diákok (többségükben 15—20 évesek) akiknek szülei több mint 500 könyvvel rendelkeznek, 62 száza­lékban magas irodalmi érdeklődésűek. De az 50 —100 könyves szülők gyermekeinek is csaknem 60 százaléka magas- és közepes szintű irodalmi érdeklődésű. Ugyanakkor a csupán 10 könyvvel, vagy annál kevesebbel bíró szülők gyermekei te­szik ki a gyenge irodal­mi érdeklődésű, keveseb­65 bet olvasó százalékát A gyermekek érdeke tehát hogy a szülők ál­dozzanak könyvre, mert az olvasást csak köny­vekkel lehet megszeret­tetni, s ahol ez hiányzik, ahol nincs a diák köze­lében olvasnivaló, ott ál­talában ki sem alakul az olvasási igény. Enélkül a könyvsátrakat sem na­gyon látogatják. Márpe­dig az iskolai- és könyv­sátrak rendkívül fontos szerepet töltenek be a fiatalok olvasó érlelésé­ben. A sokat és rendsze­resen olvasók között pél­dául kétszer annyian van­nak könyvtári tagok, mint a csupán saját erő­ből könyvet vásárlók. S ez magyarázható azzal is, hogy aki egyszer megsze­rette a könyvet, nem elég­szik meg csak a sajátjá­val, de magyarázható mással is. Azzal például, hogy a könyvtárak ki tudják elégíteni a leg­egyénibb igényeket is, a sok könyv szinte kínálja magát, hogy kinyissák és beleolvassanak. S ez az első lépés az olvasóvá vá­láshoz. Mit olvasnak? Nem mindegy persze, hogy mit olvasnak a fia­talok: olyan könyveket-e, amelyek egész személyi­ségüket fejlesztik, avagy olyanokat, amelyek csak idejüket kötik le, kaland­vágyukat, izgaloméhségü­ket elégítik ki. Mindenekelőtt szembe­tűnő, hogy a fiatalok többsége egyoldalúan csak a szépirodalmat szereti. Viszonylag kevés tudo­mányos és műszaki is­meretterjesztő könyvet olvasnak. A szépirodal­mon belül pedig mintegy egyharmad részben a könnyű műfaj — a best­sellert' a lektűrt — ked­velik. Ez pédig azt bizo­nyítja, hogy a szülői, vagy kellő szakismeret hiányában a tanári befő lyásolás egyáltalán nem felesleges még a közép- iskolás korban sem. Érdekes ' képet kapunk akkor is, ha azt vizsgál juk, hogy kiket olvasnak újabban a fiatalok. Jókai szilárdan őrzi előkelő he­lyét, mintegy jelezve az ifjúság romantika iránti igényének továbbélését. Az első sorokban egy év­tizede a kritikai realisták — Móricz, Mikszáth, Tolsztoj — állnak még, ám mostanában beékelő­dött közéjük a könnyű­műfaj (Berkesi) és a ponyva (Rejtő Jenő) is. S ebben kétségtelenül sze­repe van könyvkiadá­sunknak, hiszen az utób­bi években elszaporodtak a csupán „szórakoztató” könyvek, sőt a ponyvák is. Am az iskola és a szülői ház irodalmi íz­lésformáló gyakorlatának a gyengeségeit is látni kell ebben a jelenségben. Az iskoláknak és a szü­lőknek szorosabban együtt kellene működniük a fia­talok olvasásának jobb irányításáért. Helyes len­ne, ha ezt a témát mind az általános-, mind pe­dig a középiskolákban a szülői értekezletek napi­rendjére tűznék. Mert az olvasó ifjúság — tehát a fiatalok értelmi és érzel­mi gazdagodása — nem csupán az olvasott köny­vek számától, hanem mi­lyenségétől függ. T. L. Tanácsok a parkettlakkozáshoz A szokásos őszi nagy- takarítás egyik nagy mun­kája a háziasszonyok szá­mára a parkett, vagy pad­ló felsúrolása, beeresztése, esetleg festése, illetve újabban a lakkozása. Ki­fogástalan munkát azon­ban csak hibátlan par­ketten, vagy padlón lehet végezni. Ha a padló desz­kái, illetve a parkett lé­cei hullámosak, érdesek, szálkásak, vagy mozog­nak, tökéletes festést, be­eresztést vagy lakkozást rém végezhetünk. A hi­bás padlózat eresztékei­be besűrűsödik a por és egyéb szemét és ez eset­ben csaknem felesleges munkát végzünk. Különö­sen vonatkozik ez a lak­kozásra, amely csak tü- körsimaságú padlón, vagy parketten végezhető el ki­fogástalanul. Ha tehát a padló, il­letve a parkett egyenet­len, szálkás, előbb fel kell csiszolhatni. Ezt a munkát azonban kölcsön­zőboltból kölcsön vett padlócsiszológéppel ma­gunk is elvégezhetjük. A munka, a használati uta­sítás szerint végezve, kü­lönösebb szemeteléssel nem jár. A csiszológépek ugyanis azonnal zsákba szívják fel a lecsiszolt padló-, vagy parkettfor- gácsot. A beeresztés helyett — melynél a viaszolás és a kézi, vagy gépi kefélés ál­landó művelet marad, és a háziasszonytól, ha pad­lóját kifogástalanul akar­ja karbantartani, sok időt vesz el — újabban inkább a lakkozást választják. A lakkozott padozatot, mely évekig ragyogó fényes marad, elég időnként egy­szerű nedves ruhával fel­törölni. A rengeteg meg­takarított munkán kívül higiénikus is a padló­lakkozás, mert a lakk tö- míti a padozat hajszál­repedéseit, s a hézagokat; ezáltal a por nem tud úgy megülepedni bennük, mint beeresztőszerrel és viasszal kezelt padozat­ban. Ha már egyszer be­eresztett parkettát, vagy padlót akarunk belakkoz­ni, akkor először forró szódás vagy ultrás vízzel alaposan fel kell sikálni, amely feloldja a viaszt, és a szennyeződést. Súro­lás után pedig bő vízzel úgy kell áttörölni a pado­zatot (többször váltott Őszi, téli divat Tudósításunkban az új divat leglényegesebb jel­lemvonásait kívánjuk be­mutatni. Divatos anyagok; kosz­tümökre és kabátokra az erősen noppos tweed, a halszálkás, kockás, vastag, meleg gyapjúszövet, a ve- lourkarakterű szövetek és a shetlandek. Ruhaanyagok közül: a gyapjú zsorzsett karakte­rű szövetek, amelyek pu­hán esnek a flanell, a csí­kos és kockás mintázatú selyem, a jersey vagy jer- sey-karakterű mintás és egyszínű szövetek. Divatszínek: a vulkáni­kus föld színei, az őszi erdő árnyalatai, valamint a fekete és a lila több árnyalata. A Divattervező Válla­lat kollekciójában minden olyan forma megtalálható, amely a közeljövőben vi­lágszerte divatba jön. A ruhák hossza különböző, az alkalomnak és a cél­nak megfelelően. Mini ru­hák is maradnak a kabát alá, ám a kosztümök és a kabátok általában midi hosszúságban készülnek. Továbbra is divat a nad- rágos kosztüm, vagy — elegáns alkalmú ruháknál — a tunikás-nadrágos összeállítás. A divatvonalakat vizs­gálva, látjuk, hogy a 30-as évek divatját idézik, — természetesen a mai élet­formát figyelembe véve, modernizálva. A tervezők nemcsak a fiatal lányokra gondoltak a divat kialakí­tásánál. hanem a teltebb alakú és idősebb nők kor­szerű . öltöztetésére is nagy gondot fordítottak. A 60 kilón aluliak -—, bármi­lyen korosztályhoz is tar­toznak —, nyugodtan hordhatják a nadrágot őszre-télre. Nekik — 30 éven felül — határozottan a midi hosszúságot ajánl­juk. Sötét cipőhöz azonos színű harisnya illik. Diva­tos lesz a műbőr és való­di bőr kombinálásával ké­szült csizma; a férfikalap- forma, puha nagyszélű ka­lap, a kis tok, amely svájcisapka zsánerű, a kendőkalap és a turbán sokféle változata. íme, néhány divatos új modell. Nádor Vera vízzel), hogy semmiféle festék, vagy szennyeződés nyoma ne maradjon rajta. Lakkozáshoz használ­hatjuk a Bölovit, vagy a Florovit nevű lakkokat, melyeket hígítás nélkül kenünk fel. Tartósabb be­vonatot ad a Vilupál par­kettlakk, melyet azonban edzőfolyadékkal kall ke­verni. Általában 1 liter bevonat 8—12 négyzetmé­teres területre elegendő. Ahhoz, hogy a lakkozás tökéletes legyen, legalább három bevonat szükséges. Minden egyes bevonat tö­kéletes száradásához leg­alább 24 órai idő szüksé­ges. Ha betartjuk a lak­kok használati utasítását, a felfestés szabályait — melyek a szerek csoma­golási felületén mindig megtalálhatók — házilag is szép bevonatot kap­hatunk lakásunk padoza­tán, amely kellő gondos­sággal évekig megmarad. Néhány dologra azért kü­lön is felhívjuk a figyel­met: Plusz 10 foknál hű­vösebb, vagy huzatos he­lyiségben nem végezhet- hetjük a lakkozást, mert a bevonat kifehéredik. A munkát azonban csak nyi­tott ablaknál végezhet­jük, mert a gőzök mér­gezők, sőt robannéko- nyak. Tilos a dohányzás és a nyílt láng használa­ta. Vonatkozik ez a lak­kozás ideje alatt a vil­lanykapcsolók használatá­ra, gázkályhák és az egy­szerű kályhák begyújtá­sára, üzemeltetésére is. Zs. L. 1. Őszi hétköznapokra lemberdzsek zsánerű kabát­kával megoldott midiszok­nyás halszálkás szövetből készült kosztüm, bőrdíszí­téssel. 2. Teltebb, idősebb nők részére flaush szövetből készült, éppen térd alá érő kabát (ezt a kabátot más összeállításhoz is viselhet­jük). Ezen a szöveten a dísztűzések és szabásvo­nalak igen előnyösek. A kabát alatt színben har­monizáló nadrágos tunika van. színösszeállítása tób- grafitszürke. 3. Erősen noppos, színes tweed szövetből készült midi kabát, derékon öv hangsúlyozza a karcsúsá­got. A modellt valódi an­tilop díszíti. 4. Elegáns színházi ru­ha, pármai ibolyától a violáig terjedő lila, vala­mint arany csíkozással —, a Kéziszövők anyagából készült tunikás ruha. A felsőrész aszimetrikusan gombolódik, a szoknya pe­dig ugyanott félhajtáss l. A zsebnél különleges zsi­nór- és bojídísz. 5. Erősen bővülő szok­nyás, combközépig nyitott, midiszoknyás zsorzsett ru­ha, a Finomposztógyár „Matita” szövetéből ké­szült. Mindkét ujj ín gyöngyhímzéssel. A terve­zők ezt a ruhát színház’;' társasági össze jövetelek!- szánták.

Next

/
Thumbnails
Contents