Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-09 / 237. szám
1970. október 9, pénfeR 8. oraal Nem célszerű a kenyérgabona Lakásépítkezés összefogással ■ m ra 5 m ““I i ■ r Jj[ ™ vetésterületének csökkentése Nem állnak a gépek — Alvállalkozó a nagyvállalat TANÁCSKOZÁS BAJÁN A Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nagy figyelemmel kíséri a bajai járás és a város gazdaságainak tevékenységét Mivel az idei esztendő időjárása igen balul alakult a mezőgazdaság számára, a szövetség most a termelő- szövetkezetek betakarítási és vetési gondjaiban osztozik. Több gazdaságban például fele részben, vagy teljes egészében ki kell cserélni a vetőmagnak szánt gabonát — sokkal többet, mint amennyire korábban számítottak — olyan rossz a minősége. A tsz-szövet- ség kezdeményezésére azért tanácskoztak csütörtökön Baján a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat, valamint az öt tsz-szövetség képviselői, hogy a gyors segítségadás módozatai fölött döntsenek. A bácskai körzet néhány gazdasága indokolatlanul csökkentette az őszi kalászosok vetésterületét Arra hivatkoznak, hogy a kései betakarítás miatt nem képesek megfelelő magágyat készíteni, azonkívül nem rendelkeznek elég vetőmaggal. Más gazdaságok pedig egy-egy, az idén ki- véfelesen jól sikerült növényi kultúrát szándékoznak felkarolni a kalászosok rovására. Különböző okok miatt a bácskai körzet tíz termelőszövetkezetében a tavalyihoz képest mintegy 1600—1700 holddal lenne kevesebb a gabona. Figyelembe véve a járásnak a korábbi években az átlagosnál egy—másfél mázsával magasabb holdankénti terméshozamait, a kiesés a következő aratáskor mintegy 220—240 vagon terményt jelent A szövetség a járási, városi tanács vb szakigazgatási szerveinek közreműködésével most igyekszik meggyőzni az érintett gazdaságok vezetőit arról, hogy milyen káros éppen a legjobban gépesített kalászostermesztés háttérbe szorítása, hiszen a tsz-ek zöme egyébként is munkaerőgondokkal küzd. Akik tehát a gazdaságokban a búza termőterületének jelentős csökkentését tervezik, azok egyszerűen nem számolnak az üzem lehetőségeivel, érdekeivel, s az idén keletkezett bajt jövőre újabbal tetézik. A szakemberek véleménye szerint a bajai járásban eddig kialakult termésátlagok mellett feltétlenül jövedelmező a gabonatermesztés. Az országnak is nagy szüksége van rá, hogy ne behozatalból kelljen pótolni a hiányokat. Kétségtelen, hogy az őszi munkák most a korábbinál nagyobb feladatok elé állítják a bácskai körzet gazdaságait. Ezért ajánlotta a tsz-szövetség a gazdaságoknak, hogy az üzemi A Minisztertanács tegnapi ülésén a pénzügyminiszter előterjesztésére határozatot hozott a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről. Az erre vonatkozó tervezet, amelyet előzetesen a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak vezetői is megtárgyaltak, rendelkezéseket tartalmaz a tanácsok gazdálkodásáról és pénzalapjairól, a középtávú pénzügyi terv előkészítéséről, költségvetési és egyéb gazdálkodási kérdésekről. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének közös előterjesztését a Minisztertanács megtárgyalta, s annak alapján rendeletet hozott a földadóról, illetve kormányhatározatokban rögzítette a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripar egyes ágainak 1971—1975 évi szabályozó rendszerére vonatkozó intézkedéseket. Az eddigi szabályozó rendszer egészében jól működött, így alapvető változtatásokra nem kerül sor. A beruházási támogatások rendszere továbbra is fennmarad. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának adottságoknak megfelelően vezessék be a nyújtott, vagy kettős műszakot, s javadalmazzák megfelelően a kiemelkedő teljesítményeket. A Bácskában a talajélőkészítésnek mintegy 50 százaléka megtörtént. Vetik a takarmánykeveréket, rozsot, s a búzát is. A kukoricatörés elhúzódása miatt azonban sok helyen ismét gabonát vetnek gabona után. Szerencsére az alapműtrágyák rendelkezésre állanak, csupán a foszforellátásban volt kisebb zökkenő. javulása azonban lehetővé, a beruházási piac feszültségei pedig szükségessé teszik egyes beruházások támogatásának szűkítését. A szabályozó rendszer elemed a termelési célok megvalósítására ösztönöznek. Ennek érdekében a kormány az állattenyésztés fejlesztése érdekében hozott határozatával már a múlt év decemberében elrendelte a legfontosabb változtatásokat. Az új intézkedések szerint továbbra is magas állami támogatásban részesülnék az állattenyésztési beruházások. A meglevő korszerűtlen sertésférőhelyek jobb kihasználására pedig — meghatározott körben — prémium is ösztönöz. Az adórendszer továbbfejlesztésével szorosabb kapcsolat létesül a jövedelemképződés és elvonás között, valamint az adózás alkalmasabbá válik az indokolatlan jövedelemkülönbségek csökkentésére. Ennek érdekében differen- riáltabb lesz a föld- és jövedelemadó-rendszer. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek megkülönböztetett állami támogatása fennmarad. Alapformája a költségtérítés jellegű, árbevételhez kapcsolódó árkiegészítés. A belső gazdasági együttműködés, a kooperációk elA Bács megyei Állami Építőipari Vállalatot méltán lehet a nagyvállalatok közé sorolni. Több ezer dolgozójával, hatalmas építőipari gépparkjával jelentősen hozzájárul megyénk fejlődéséhez. Eddig általában generál kivitelezőként emlegették a vállalatot, most viszont arról adunk hírt, hogy náluk jóval kisebb ktsz-ektől is vállalnak munkát. Erről érdeklődtünk a napokban Kertész Gábor termelési főosztályvezetőtől. — Félreértés ne essék, — kezdte az osztályvezető, — nem a munkahiány az oka ennek a kooperációnak. Nagy gondot fordíterjedése elősegíti majd az élelmiszergazdaság intenzívebb, hatékonyabb fejlődését. Ennek érdekében az élelmiszergazdaság egyes ágazataiban a jelenleg eltérő közgazdasági szabályozó rendszerek közelítését határozta el a kormány. Az állami gazdaságokban, a baromfi- és konzervipari vállalatoknál, valamint a borgazdasági vállalatoknál a szabályozó rendszer számos eleme megváltozik. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott arról, hogy az illetékes szervek vezetői dolgozzanak ki javaslatot a területfejlesztési koncepció irányelveire, és azt 1971. január 31-ig terjesszék fel. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter a Sza- bolcs-Szatmár megyei épületkárok helyreállításáról tett közbenső jelentést. Dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokról. A Minisztertanács felhívta a miniszterek figyelmét a javaslatok megvizsgálására és megfelelő intézkedések megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. K. A. A Minisztertanács mérés igazolta ezt, s itt ezúttal hadd tekintsünk el az adatok és tények felsorolásától. Csupán egy olyan körülményt említünk meg, amely azt mutatja, hogy megyénkben a tanácsok kapcsolata a lakossággal országos nézőpontból is kiállta a próbát. Tavaly például első helyre kerültünk a megyék közötti listán a társadalmi munka értékét tekintve. Megyei szinten ez az összeg — a helyi anyagok beszámítása nélkül is — 104 millió forintot tett ki, s egy főre számítva 182 forintra emelkedett. Bizonyára senki sem vitatja, hogy ilyen eredményt elérni csak ott lehet, ahol a lakosság magáénak érzi a fejlesztési célkitűzéseket, s a tanácstagság mozgósítani tudja a lakosságot a közösség érdekében végzett munkára. Ha mégis továbblépést emlegetünk, az nem azért van, mert elégedetlenek vagyunk a tanácsok eddigi - munkájával, vagy bárki is kétségbe vonná elévülhetetlen érdemeiket. De éppen a növekvő feladatok érdekében arra van szükség, hogy a helyi tanácsok egyre inkább váljanak az önkormányzat szerveivé. Ehhez pedig az kell, hogy rendelkezzenek a megfelelő feltételekkel mind anyagi, mind pedig közjogi értelemben. A kellő gazdasági és szervezeti önállóság révén válhatnak csak igazán gazdáivá területüknek. S itt kapcsolódik az önkormányzati jelleg a szocialista demokratizmushoz — vagyis ahhoz a kívánalomhoz, hogy a helyi választott szervek dönthessenek minden lényeges kérdésben, ami az ott élő lakosságra vonatkozik. Czámos intézkedés szü- letett már eddig is ennek az önállóságnak az erősítésére, a merev szabályozók és kötöttségek feloldására. A nagyobb jogkör és felelősség irányába hat például a nagyközségi szervezet, az ösz- szevont, hatékonyabb igazgatási egységek kialakítása. A szervezeti intézkedések meghozatala azonban önmagában nem oldja meg a kérdést. Szükség van arra is, hogy mindenütt olyan politikailag és szakmailag képzett vezetőgárda és apparátus irányítsa a helyi tanácsi munkát, amely élni is tud a megnövekedett lehetőségekkel. A zt is őszintén meg kell mondani, hogy a tanácsok az elért eredmények ellenére sem rendelkeznek még a tevékenységükhöz indokoltan szükséges hatáskörökkel és anyagi eszközökkel. A továbbfejlesztés döntő kérdése e tevékenység gazdasági megalapozottsága, mert enélkül az önállóság csak formális lehet. A párt és a kormány irányelvei következetesen alátámasztják e fontos elvek megvalósulását. A helyi döntések lehetősége kihat a demokratizmus fejlődésére, élénkíti, pezsgőbbé teszi a tanácsok munkáját. így van értelme igazán a közéleti, a tanácstagi aktivitásnak. Ez teszi lehetővé, hogy a tanácsok egyszerűbben, gyorsabban és bürokrácia mentesen intézhessék a lakosság ügyeit. Szólni kell végezetül a testületi demokrácia kérdéséről is. Néhány negatív jelenség itt is fékezi ma még a munkát. Amikor a választott testület tagjának tekintélye hátrább szorul a hivatali íróasztalénál. Vagy amikor a végrehajtó szerv által eleve eldöntött kérdés kerül a tanácsülés elé, s vita és ellenvélemény ki sem alakulhat a megfelelő informáltság hiánya miatt. A szocialista demokrácia érvényesülését és fejlesztését ezen a területen is jól segíthetik a tanácsok állandó bizottságai, melyek tevékeny formálói lehetnek az egységes községpolitikai szemlélet ésgya«. tunk a gépi kapacitás kihasználásra és a múlt évben így vetődött fel a gondolat: mi lenne, ha nagyteljesítményű daruink — amikor éppen nincs rájuk szükségünk — másoknak) segítenének? Az első és egyelőre egyetlen partnerrel hamar megegyeztünk, a Kiskunfélegyházi Építőipari Ktsz megbízásának teszünk eleget. Az általuk készített alapokra a mi munkásaink a saját üzemünkben készített nagyblokkokból összeraktak 74 lakást. A további munkát ezután a ktsz szakemberei végezték, tudomásom szerint a lakásokat már át is adták. A sikeren felbuzdulva — mert a lakókkal együtt a kisipari termelő- szövetkezet és a vállalatunk egyaránt jól járt, — már meg is kezdtük egy újabb szerződéskötés előkészítését. A tervek szerint Kiskunfélegyházán, a város közepén, hasonló módszerrel 98 lakásos, négyszintes épületet rakunk össze, amelynek a földszintjén korszerű üzletek lesznek. A helyszínre november közepén megy a daru. — Szóval, eddig ez volt, illetve van. Mi örülnénk az újabb partnerek jelentkezésének, mert a kapacitásunk lehetővé feszi az ilyen kapcsolatok felvételét. Tizenegy nagyteljesítményű darunk van és a blokkgyártó üzemünk évente 1060—1200 lakáshoz elegendő blokkot készít. Hozzá kell tennem, ha szükséges, az üzem kapacitása még tovább bővíthető. Vállalatunk tovább fejlődik, újabb, korszerűbb technológiára térünk át és a blokkokból egyre többet tudunk majd partnereinknek juttatni. — Egyet azonban hangsúlyozni kell. A félegyháziakkal sikerült a jó együttműködést kialakítani. A daruk és egyéb felszerelések szállítása igen költséges és lassú, nem egyszer külön útvonalengedélyt kell kérni. Nos, ha a darut, a blokkokat a megtervezett időre nem várja szabad munkaterület, könnyű elképzelni, hogy mekkora az anyagi veszteség. Gondos, előrelátó szervezéssel viszont a lakásépítésnek ez a formája ajánlható és ha a megyében valamelyik ktsz, vagy kisebb vállalat így akar építkezni — várjuk a jelentkezését. Mi pontosan betartjuk a határidőket . . . O. L. Vízre sz a halászok Megkezdődött az őszi lehalászás a megye halastavain. A gondos tenyésztőmunka, s a halállomány mesterséges gyarapításával kitűnő zsákmányszerzési lehetőséget teremtettek a halászok. A pálmo- nostori Keleti Fény Termelőszövetkezet három vagon hallal jelentkezik a piacon, s az idén először tenyészhalat értékesít a szakmári Petőfi Termelő- szövetkezet. Vízreszállták a tiszai és a dunai halászok is. Az utóbbi évek legjobb fogására számít az alpári Virágzó Halászati Termelő- szövetkezet. A Tisza holtágaiból, a vártnál jóval több, összesen három vagon halat húznak partra. Az ország legnagyobb hakorlat kialakításának. De szükség van a végrehajtó szervek részéről is az állandó önkontrollra, hogy a gépies és formális vonások meg ne erősödhessenek munkájukban. C sak néhány vonatkozását érintettük a szocialista demokrácia államélettel és tanácsi tevékenységgel összefüggő kérdéseinek, de talán ezekből is látszik, milyen sokrétű dologról van szó. Pártunk, kormányunk igen megfontoltan, minden erőltetett sietség nélkül, de kellő időben tűzi napirendre mindig a továbbfejlesztés időszerű feladatait. A X. kongresz- szus ilyen szempontból is a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. A tanácsrendszer továbbfejlesztésének elvi kérdéseinek megvitatása a szocializmus teljes felépítéséért küzdő társadalom számára nyújt majd hasznos útmutatást. F. Tóth Pál lászati termelőszövetkezete, a több mint 7000 holdas vízterülettel rendelkező bajai Űj Élet Halászati Tsz tagjainak is kedvez a szerencse. Az élővizekről eddig 11 vagonnyi halat fogtak ki és példátlanul sok angolna került a varsákba. A tervszerű haltenyésztés eredményeképpen a Duna holtágaiban is bőséges a halállomány. A tavasszal rekordmennyiségű ragadozóhalat, 2,5 millió csukát engedtek szét a régi Duna-medrekbe. Egy részük elérte a kívánt súly- és hosszmértéket; piacra kerülhet. A halgazdaságok egyébként évről évre bővítik a választékot. Az idén már az amúr- és busafélékkel együtt hat fajta halat kínálnak a fogyasztóknak. Számítások szerint a tógazdaságokból 25 vagonnyi halat továbbítanak a kereskedelemnek. Folyamatos áruellátásra 20 vagonnyi halat tartanak vissza a telelőkben. Szovjet küldöttség Jugoszláviában BELGRAD A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés meghívására csütörtökön délután Bel- grádba érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A nyolctagú küldöttség vezetője Maserov, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja. A delegáció — amely kilenc napot tölt Jugoszláviában — Belgrádban megbeszéléseket tart a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés együttműködéséről, Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatairól, valamint más problémákról-
