Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Önállósuló 'PBTOFlMEPB |.A M AGY AR SZOC : iáits TA MŰNK ÁS ; P Á R T BÁCS-KISKUN MEGYEI Bl ZOIISÁGANAK NAPILAPJAI XXV. évf. 236. szám Ara : 90 fillér 1970. október 8, csütörtök Sajtótájékoztató néphadseregünkről Czinege Lajos honvédelmi miniszter megyénkben Giri elnök hazánkból A megyénkben állomá­sozó egyik katonai alaku­lat laktanyájában szerdán reggel magas rangú vendé­geket vártak. Reggel 8 óra után néhány perccel fel­hangzott a díszjel, megér­kezett Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter. Társaságában volt Várkonyi Péter, a Kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Gosztonyi János, a Népszabadság főszerkesz­tője, Kovács Pál vezérőr­nagy, a magyar néphadse­reg politikai főcsoportfőnö­ke, Sajnovics János vezér­őrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka, valamint a tábornoki kar több tagja. A sajtó, a rádió, a tele­vízió egybegyűlt munka­társai számára először Bo- gya Imre vezérőrnagy tar­tott tájékoztatót a magyar néphadsereg gépkocsizó lövész magasabb egységei­nek harckészültségéről, technikai ellátottságáról, politikai és szakmai felké­szültségéről. Többek között megemlítette, hogy néphad­seregünk rendelkezik mind­azokkal a modern technikai eszközökkel, amelyek al­kalmasak egy esetleges ag­resszió elhárítására. Szólt a rakétacsapatok, sorozat­vető ütegek, rakéta páncél­elhárító egységek magas szintű kiképzéséről, hadra­foghatóságáról. Utalt a kor­szerű harckocsik, légvédel­mi rendszerek, műszaki vegyvédelmi és híradó csa­patok alkalmazásának mód­szereire. A tájékoztatót követően a hírközlő szervek képvise­lői megtekintették a hadi- technikai bemutatót. A kor­szerű lövészfegyverek mel­lett új típusú harckocsikat, páncélelhárító és harcásza­ti rakétákat, hagyományos tüzérségi fegyvereket, pán­célozott járműveket, akna­telepítő és felszedő gépko­csikat, híradó és vegyvé­delmi eszközöket, műhely­gépkocsikat és a hadtáp- szolgálat felszereléseit mu­tatták be. A hadifelszere­lések szinte keresztmetsze­tét adták a magyar nép­hadsereg fegyverzetének. A délutánt Czinege Lajos vezérezredes teljes egészé­ben a sajtó, rádió, televí­zió munkatársainak szánta, kérdéseikre adott szaksze­rű és kimerítő választ. Töb­bek között elmondta, hogy a magyar néphadsereg harcértékben az utóbbi években jelentősen növe­kedett. A technikai fejlő­dés további biztosítására átfogó és széles körű intéz­kedések történtek. A hon­védelmi miniszter hangsú­lyozta, hogy a haditechni­kai eszközök jelentős ré­szét az ország hadiüzemei állítják elő. A hadsereg helyzetéről szólva a honvé­delmi miniszter rámutatott: tíz év alatt megvalósult a honi légvédelem korszerű­sítése; légvédelmi rakéta­csapatokat, szuperszonikus vadászgépeket, rádiólokáci­ós rendszert állítottak a légvédelem szolgálatába. Ezt követően megkezdték a szárazföldi csapatok a kor­nak megfelelő fegyverek­kel való ellátását, javult a páncélvédettség, a tűzerő, a kiképzés színvonala. Czine­ge Lajos vezérezredes töb­bek között szólt még a honvédelmi nevelésről, az új kiképzési rendszer be­vezetésének tapasztalatai­ról, a népgazdaság számá­ra végzett munkáról, a tisz­tikar és a legénység hely­zetéről. Az árvíz elleni vé­dekezésben katonáink 306 ezer munkanapot dolgoztak, másfél millió homokzsákot töltöttek meg és építettek a gátakba. A bajba jutott lakosság megsegítésére 6 millió 600 ezer forintot gyűjtöttek össze. A tájékoztatót követően Czinege Lajos vezérezredes több fővárosi sajtótudósító­nak kitüntetést adott át. G. G. V. V- Giri, az Indiai Köz­társaság elnöke szerdán délelőtt az indiai nagykö­vetségen átadta a díjakat a Shankar nemzetközi gyer- mekrajz-pályázat magyar nyerteseinek. Üj-Delhiben 1949 óta évenként megrendezik a Shankar nemzetközi gyer­mekművészeti kiállítást és versenyt. 1950 óta a ver­seny nemzetközi jellegű. Az első esztendő 6 ezer pálya­munkájával szemben ta­valy 189 ezer került érté­kelésre 90 országból. A köztársasági elnök aranyérmét ezúttal másod­szor kapta magyar kislány: Madarász Ildikó, Hajdúná­násról, Nővérek című fest­ményéért. Húga, Madarász Gyöngyi a 22 Nehru-arany- érem egyikét nyerte el. Rajtuk kívül nyolc további magyar gyermek részesült korcsoportjában különdíj- ban, köztük a keceli Sáfrán Éva. V. V. Giri a díjak átadá­sakor örömét fejezte ki, hogy ellátogathatott Ma­gyarországra. Hangsúlyoz­ta, hogy a két ország a nemzetközi kérdések egész sorában azonos nézeteket vall, s India nagyra érté­keli a barátságot Magyar- országgal. Az indiai Köztársaság el­A mezőgazdasági termé­keket értékesítő megyei szö­vetkezeti központok, a MÉK-ek 1958-ban történt megalakulásuk óta fontos szerepet töltenek be az élelmiszergazdaság kerté­szeti ágazatában. Elősegí­tették az ágazat dinamikus fejlődését, növelték a ter­melés és értékesítés bizton­ságát. Szerepüket jellemzi, hogy az egész ágazat ke­reskedelmi forgalmának 35 százalékát bonyolították le és mintegy 60 százalék­ban a MÉK üzletei elégí­tették ki a lakosság zöld­ség-, gyümölcsszükségletét. A gazdasági reform élet­belépése óta új helyzet te­remtődött a zöldség- és gyümölcskereskedelemben is. A kereslet és a termelés jobb összehangolása csak szélesebb körű piaci infor­máció révén valósulhat meg. Egyúttal korszerűsí­teni kell a keresekedelmi technikát és a forgalma­zási módszereket. Ezeknek az igényeknek már nem felel meg a MÉK- ek jelenlegi szervezeti for­mája, ezért került napi­rendre átszervezésük. E témáról tárgyaltak szer­dán Kecskeméten az érde­keltek részvételével. Jelen voltak hat megyéből és Bu­dapestről a MESZÖV-ök, a MÉK-ek és a termelőszö­vetkezetek területi szövet­ségeinek képviselői. Részt vett a tanácskozáson dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, K. Nagy Sándor, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának főtitká­nöke tegnap délután fele­ségével és kíséretével el­utazott hazánkból. ra, dr. Sinka István, a ta­nács titkára, dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. Brachna Jánosnak, a MÉ­SZÖV elnökének üdvözlő szavai után Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, a szövetkezeti értékesítő központok korszerűsítésé­nek szükségességét elemez­ve utalt a SZÖVOSZ és a TOT legutóbbi elnökségi határozatára. E szerint a legfőbb célkitűzés, hogy az új szervezet hatékonyabban szolgálja a termelők és a fogyasztók érdekeit. Segít­se a keresletnek megfele­lő mezőgazdasági termelést, annak korszerűsödését. Bo­csásson több árut, nagyobb választékban és egyre ja­vuló minőségben a fogyasz­tók rendelkezésére. Olyan szervezetet kell létrehozni, amely jelentékenyen csök­kenti a forgalmazási költ­ségeket. Hangoztatta, hogy a ne­gyedik ötéves terv idősza­ka alatt tovább fejlődik a zöldség- és gyümölcster­melés, növekednek a fo­gyasztók igényei. Mindezzel lépést kell tartani az új szervezetnek, amely a fo­gyasztási és termelőszövet­kezetek közös vállalata lesz. A tanácskozás résztvevői számos javaslatot tettek a végrehajtással kapcsolat­ban. A megyei MÉK-ek rendkívüli közgyűlésen ala­kítják meg az előkészítő bizottságot. Az átszervezés 1971 első negyedévében mindenütt megtörténik. K. S. k Kilencszáz olvasó Egy éve nyílt meg Jászszentlászlón a százezer forint költséggel korszerűsített könyvtár és olvasószoba. A közel hétezer kötet könyvet szívesen forgatja a falu fiatalja, öregje. Varahgiri Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének társaságában. Hat megye hépriselői tanácskoztak átszervezéséről a MÉK gyáregységek T’öbb gyáregység ön- * 'álló vállalattá ala­kul át 1971. január else­jével — olvastuk tegnap az MSZMP központi lap­ja, a Népszabadság köz- gazdasági mellékletében. A változás különösen érinti megyénk területét, hiszen a csaknem 11 mil­liárdos ipari termelési ér­ték zömét — 70 százalé­kát — a központi irányí­tással működő gyáregysé­gek adják. Ez nyilvánva­ló, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze nyolc önálló tárcavállalat tevé­kenykedik jelenleg Bács- Kiskunban. A Baromfi- ipari Országos Vállalat, a Konzervipari Tröszt, a Magyar Állami Pincegaz­daság megszűnése, a Fi­nomposztó Vállalat ketté­válása, s a gazdasági sta­fétabotokat átvevő válla­latok létesülése nem kö­zömbös megyénk további fejlődése, a munkásság helyzetének alakulása szempontjából. Vz a folyamat ko­" rántsem csupán valamiféle formai meta­morfózist jelent, a legke­vésbé merül ki a név­változásokban. A műszaki fejlesztések kiaknázását, a hatékonyság növelését a korábban indokolt össz­pontosításoknál már job­ban elősegíti a decentra­lizálás, amire az alapos felülvizsgálatot követően nemrég döntést hozott a. kormány Gazdasági Bi­zottsága. A javaslatot az illetékes minisztériumok tették meg. Lényegében ilyen jellegű tájékozódás célját is szolgálta pél­dául annak idején dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter látogatása a Kecske­méti Konzervgyárban, a. BOV kecskeméti gyáregy­ségében, s a Magyar Ál­lami Pincegazdaság Al­földi Üzemében. A több százmillió forint termelé­si értéket előállító gyár­egységben vagy a hétezer vagonnyi árut kibocsátó gyárban az önállóság elő­nyei ma már felülmúlják a centralizációból adódó hatékonyságot. Különösen érvényes ez a gazdaság- irányítási reform beveze­tése után három évvel; amikor a gyorsan módosu­ló piaci igények, a mun­kaerő szabadabb mozgá­sa helyi, rugalmas dön­téseket tételez fel. A Finomposztó Vál­** Zalai bajai gyárá­ban már elkezdték az át-, szervezés munkaprogram­jának a kidolgozását. A korszerűen felszerelt új­pesti gyáregység leválása után adódó feladatokat egyáltalán nem tartják könnyűeknek. Kétségte­len, az egyesítés óta el-, telt esztendőkben a tőke­koncentrálás révén a két gyár annyit fejlődött, amit külön-külön nehe­zen értek volna el. A kö­zép- és kisvállalatok hiányát viszont nemzet- gazdaságunk nehezen vi­selné el tartósan. A vál­lalat irányítói a jövőben jobban összpontosíthatják figyelmüket a Baján jelent­kező gondok megoldására, a belső új mechanizmus kialakítására, a munkafe­gyelem megszilárdítására, a korszerű technológiák meghonosítására, a terme­lékenység, s így a jöve­delmek ösztönzően ható növelésére. A várható eredmények a vállalati önállóság felé billentik a hatékonysági mérleg mutatóját. Halász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents