Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-06 / 234. szám
B. oldal ' 1970. oktöber iS, ke«f 1 • • Összefüggések, tanulságok BELPOLITIKAI életünk utóbbi hetekben, hónapokban tapasztalható pezsgésének csupán egyetlen, de megyénk életében jelentős állomását jelentette a me- ijyei tanács legutóbbi ülése. Nemcsak azért, mert a megyei művelődésügy és egészségügy utóbbi öt évére visszatekintve tiszteletre méltó eredményeket könyvelhetett el. Vagy mert a Kecskeméti Városi Tanács testületi irányító tevékenységének színvonala, szak- szerűsége elismerésre méltó, ha számításba vesszük, hogy mindössze húszéves megyeszékhelyi múltat mondhat magáénak. Még- inkább növelte az ülés jelentőségét az a szemlélet, ahogyan az elért eredmények talajáról a jövőbe tekintett és megszabta az elvégzendő feladatok irányelveit e fontos megyei testület. Milyen ■ szemléletről is van szó? Az egész tanácskozás gondolatmenete azt tükrözte: ügyelni kell a termelés és a javak felhasználása közötti összhangra. Ha ez hiányzik, óhatatlanok a konfliktusok, az érdek és szemléleti összeütközések. Korántsem elégséges tehát nagyszerű termelési célokat szabni, s ugyanakkor figyelmen kívül hagyni e célok elérésére hivatott ember művelődési, tanulási lehetőségeit, egészségének és egyéb jogos érdekeinek védelmét, szolgálatát — hogy a művelődés és az egészségügy témakörében maradjunk. összhangot kell tehált teremteni a célok és a feladatok között, mégpedig oly módon, hogy a termelés befektetései mellől ne hiányozzanak a járulékos beruházások sem. Különben csak hatványozódnának a meglevő, nem egy tekintetben nyomasztó gondjaink. Elég ha az óvodai helyhiányra emlékeztetünk, amely különöen Kecskeméten követel sürgős változtatást. Változzék a szemlélet is, . de nem maradhat el a sürgős cselekvés sem — sokszor elhangzott ez a követelés a megyei tanácsülés plénuma előtt. És ezek hangoztatása mellől nem hiányoztak az indokolások sem. Kóczián Zoltán tanácstag például így érvelt: — Kecskemét soha nem tartozott az óvodákkal jól ellátott városok közé. Az ellátottság hatvan-hetvenöt százalékkal rosszabb, mint a többi városé. Az utóbbi évtizedben minden vonatkozásban dinamikusan- fejlődött a megyeszékhely. Természetes; hogy ugrásszerűen megnőtt a bölcsödé és óvoda iránti igény A város vezetői igyekezték ezen segíteni és bizonyos fejlődést el is értek tíz év alatt. De a feszültség változatlan .. .A gyermekgondozási segélyt igénybevevők háromnegyed része fizikai dolgozó nő. Amikor a segély ideje lejár, jelentkeznek munkára, de óvodai elhelyezést nem kapnak gyermekeiknek. Mert Kecskeméten ezer óvodás korú gyermek közül mindössze 395-nek tudunk helyet adni ... A negyedik ötéves tervidőszakra előirányozott 400 óvodai hely véleményem szerint kevés. A szülő nők száma egyre nő és nyilvánvaló, hogy mind többen igénylik gyermekeik óvodái elhelyezését. Kapcsolódva az elmondottakhoz, dr. Dobos Ferenc tanácstag még közelebbről érintve a lényeget, így vélekedett: — Az elmúlt tíz év alatt Kecskemét iparvállalatai 1,3 milliárd forintot költöttek termelésük fejlesztésére. Következményeként, illetve azzal párhuzamosan, gyorsan átalakult a lakosság foglalkozási összetétele. (Az 1960. évi 15 700-ról 1970-ben 26 ezerre nőtt az iparban foglalkoztatottak száma.) Nyomban felötlik a kérdés: mennyit költöttek az ipari üzemek, vállalatok a járulékos beruházásokra? Mert nem véletlen, hogy több mint hatszáz óvodás korú gyermek szülei küzdenek a dilemmával: hogyan dolgozzunk, ha nem tudjuk gyermekeinket hová elhelyezni? VILÁGOS okfejtés! Idézzük azonban vissza még- egyszer Kóczián Zoltán előbbi szavait: „A város vezetői igyekeztek ezen segíteni ...” De tegyük hozzá: népgazdasági erőforrásainkból nem futotta egyidejűleg a termelőeszközök fejlesztésére és az ehhez szorosan hozzátartozó szociális, egészségügyi intézmények, kommunális létesítmények fejlesztésére. A szükséges tanulságok leszűrése céljából ezek után aligha szükséges a jövőnket magyarázó tv-beli „dr. Agy” segítségéért folyamodná. Mert a következtetés egyértelmű. Az előttünk álló negyedik ötéves tervidőszakban komoly erőfeszítéseket kell tenni a termelés és a felhasználás egybehangolása céljából — legelőbb is a termelőeszközök fejlődésétől elmaradt járulékos beruházások pótlására, — majd az összhang folyamatos biztosításáért. EHHEZ PEDIG nélkülözhetetlen az a gyökeres szemléletbeli változás is, melyet a tanácsülés oly hangsúlyozottan igényelt az ipari vállalatok és más gazdálkodó egységek vezetői részéről is. Nevezetesen az olyanféle szemlélet általánossá tételét, amely nem .szükséges tehernek”, hanem magától értetődő, nélkülözhetetlen feladatnak tekinti a fejlesztési alap megfelelő hányadának a járulékos befektetésekre való fordítását. Már csak azért is, mert enéOkűl ma már aligha képzelhető el az ütemes, egészséges továbbfejlődés, előrelépés. Perny Irén Nem volt kötelessége Szeptember 27-én délután 13 óra 45 perces személyvonattal Lajosmizse- Alsóra utaztam. Megérkezve, kétségbeesetten nézelődtem, hogyan tudnék lábtörés nélkül leugrani az utolsó lépcsőfok alatt tátongó mélységbe. Tehetetlen tépelődésembői egy fiatal, mosolygós kalauz segített ki. Minden teketória nélkül átnyalábolt és simán lerakott a földre. Csikkgyüjtőt kérünk Sokszor utazom Kecskeméten, a helyi autóbusz- járatokkal. Minidig örömmel nézek körül egyre szépülő, parkosodé városunkban. Éppen ezért tölt el szomorúsággal, ha a központi buszmegálló helyén megszámlálhatatlan sok csikket látok. Ezen a helyen ugyanis csak szeméttároló van, ahová csikket dobni Gyorsan szeretném hozzátenni, hogy nem vagyok tizenhatéves barna kislány, 71 éves vagyok, és hajam hófehér. Ilyenek is a mai fiatalok, nem szabad tehát általánosítani, hiszen ennek a fiatalembernek sem volt kötelessége engem, az utast, leemelni a lépcsőről. Ffilöp Ödönné Kecskemét eleve nem lehet, hiszen meggyújtja a szemetet. Az égő csikkek tehát a földre, a járdára kerülnek. A városi tanács környékén, a szeméttároló mellett, mielőbb csikkgyűjtőket kellene elhelyezni, hogy városunk tiszta maradjon. Maros Andor Kecskemét Karrierek Az ország egyik legnagyobb forgalmú halboltja működik Baján, ahol havonta 1000—1200 mázsa halat adnak el. Az igényeket nem is tudják kielégíteni a környékbeli halászok, ezért máshonnan szintén szereznek be árut. Az üzlet tehát szép karriert futott be. Nem mondhatnák el ugyanezt a soros szállítmánnyal érkező halak, akik itt, vagy rövidesen valamelyik lábasban végzik „pályaúszásukat”. Tóth Sándor felvétele. MEGHIRDETTEK a TIT nemzetközi téli egyetemét A TIT Baranya megyei szervezete meghirdette a „Népek barátsága” nemzetközi téli egyetemét, amely15 éves a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége Vasárnap délelőtt a KISZ Központi Művészegyüttese Rottenbiller utcai székhazában ünnepelte 15 éves fennállását a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Az ünnepségen Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes üdvözölte a jubiláló szövetséget, majd átnyújtotta a szövetség tagjainak adományozott kitüntetéseket. Dr. Wild Frigyes főtitkár a Munka Érdemrend aranyfokozatát kapta, öten a Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesültek. Ezután dr. Wild Frigyes mondott ünnepi beszédet, majd a szövetség legjobb ének-, zene- és tánckarai adtak műsort, re a nagyhírű fürdőhelyen — Harkányban — kerül sor december 6. és 19. között. Európában egyedülálló ren dezvény ez, egyaránt szolgálja az ismeretterjesztést és a téli üdülést. A múlt év decemberében kísérletképpen szervezték meg a harkányi téli egyetemet és már az első alkalommal nagy sikert aratott: száznál több hazai és külföldi vendég vett részt rajta. Most kilenc nyelven nyom' tatták ki a II. „Népek barátsága” Téli Egyeltem programfüzetét, úgy hogy Eu répa szinte valamennyi országába eljuttathatják a meghívást. A TIT 150—200 vendéget vár Harkányba, ahol szállodákban helyezik el őket, és változatos programot készítenek elő számukra Gázos gond Dunavecsén Szeptember elején gázpalackot igényeltem, a Dél-alföldi Gáztermelő- és Szolgáltató Vállalat bájai kirendeltségén. A napokban megkaptam a visszaigazolást — 1971-re. Vajon addig hogy oldom meg a főzési, sütési problémáimat? Komoly összeget kellene áldoznom, hogy villanytűzhelyet vásároljak, hiszen az egylapos rezsó nem jelent megoldást. A hirdetések szerint pedig mindenkinek két palackja is lehet. Mint megtudtam, vagy kettő, vagy egy sem, mert a hozzá való nélkülözhetetlen, de nem nagyértékű szerelvényt, a nyomáscsökkentőt, az illetékes gyártó szervek nem tudják rövid határidőre szállítani. Sürgős kivizsgálást és intézkedést kérünk, hiszen legtöbben kisgyermekkel várjuk gázpalackigényünk teljesítését > J. M. Dunavecse Erdő mellett nem jó enni... Valahányszor a Kecskemét közelében levő Erdő Csárda mellett visz el az utam, mindig betérek ide egy adag birkapörköltre, így történt ez 1970. szeptember 13-án délben is. Ütitársaimmal együtt kezet mostunk a csárdában, a mosdóban egy csárdái dolgozó tartózkodott Illedelmesen üdvözöltük, de ő nem válaszolt Kicsit szomorúan ültünk le az asztalhoz és kérdeztük meg egy másik ott dolgozó férfitől, hogy kész van-e már az ebéd? A válasz szokatlan volt: Én már régen készen vagyok, az ebéd meg majd csak elkészül. Még egy fél órát ültünk az asztalnál, teljesen feleslegesen, mivel senki nem jött felénk, hogy esetleg érdeklődjön, kívánunk-e valamit enni, vagy inni. Ebéd nélkül, éhesen indultunk tovább Kondorosig. Itt a csárdában a felszolgálás kifogástalan volt, nem úgy, mint az Erdő Csárdában, Kecskemét kö zelében. Változtatni kellene azott dolgozók magatartásán, mielőbb! Sallai Antal Békéscsaba Öregeinket köszöntjük Czerte a megyében, nagy-, városokban és csöppnyi falvakban, az ősznek ezt a szakaszát az öregek előtti tisztelgésnek szenteljük. Október: az öregek hónapja. Nincs egy meghatározott napra korlátozvay helységenként máskor kerül sor a megemlékezésre, az életük delén túljutottak üdvözlésére, megvendége- lésére. Ez kétségkívül azt is hivatva van hangsúlyozni, hogy az irántuk való szeretetnek is parttalannak, szakadatlanul folyamatosnak, állandóan érezhetőnek kell lennie. Van valami jelképes ' abban is, hogy éppen október — nem május, de nem is december — az idős korúakat köszöntő hónap. A szelíd őszi verőfény, a tájon eluralkodó békés hangulat, amely mögött azonban már ott kéklenek az alkony párás árnyai, — minden évszaknál jobban emlékeztet a higgadt, megfontolt, bölcs öregkorra. Ez a termés betakarításának évadja is, mint ahogyan az ember is, életútja felén túljutva, visszapillant az alkotásban, munkában töltött évtizedekre, egyenleget von, számot vet önmagával, summázza, miképpen sikerült erőivel, tehetségével sáfárkodnia. Ismerjük el szerényteM lenség nélkül_• a munkában megfáradtakat, a joggal pihenést érdemlőket soha még olyan mértékben nem övezte a társadalom gondoskodása, mint napjainkban. Túl az erkölcsi megbecsülésen, a tisztelet- teljes szereteten, egyre szélesebb körű anyagi juttatások és mind több szociális létesítmény enyhíti problémáikat, szépíti, teszi derűsebbé életük alkonyát. jjzemek, intézmények dolgozói ezekben a napokban kedélyes, fehérasztal melletti beszélgetésre invitálják nyugdíjas, hajdani munkatársaikat. A kollektívák ajándékkal kedveskednek, s meleg szavakkal üdvözlik öregeiket. Köszöntsük mindnyájan őket, de ne csak jókívánsággal, virággal, hanem sosem szűnő törődéssel, segítő szándékkal, mindegyre gyarapodó, hatékony gondoskodással! JL T. Megkezdődött a fácánvadászat Az apróvadban gazdag Nagyalföldön vasárnap bonyolították le az első fácánvadászatot. Négy megye határában — Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Szolnok megye területén — ötven vadásztársaság több ezer tagja fogott fegyvert. Megállapították, hogy fácánból az idén is kitűnő a mezők, szántóföldek telítettsége, fogolyból viszont mindenütt gyér az állomány. A fácánállomány gyarapításában nagy részük van az erdőgazdaságoknak és a gondosabb vadásztársaságoknak. Gyarapításukban a Békés megyeiek vezetnek, de BácsKiskun megyében is egyre több előnevelt fácáncsibét engednék szét a szántóföldeken, erdőkben. Az idén a vadásztársaságok és az erdőgazdaságok együttesen megközelítőleg 40 000 előnevelt fácáncsibét engedtek szét területükön. Ennek tulajdonítható, hogy már az első cserkésző vadászaton, sikeres volt a zsákmányszerzés. A MAVAD kecskeméti telepére tegnap már egymást követve érkeztek a lőtt fácánszáilít- mányok a négy megye vadásztársaságaitól. Az első rakományt a kecskeméti Petőfi és a jakabszállási Űj Élet Vadásztársaság küldte.
