Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! IA MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJAI XXV. évf. 234. szám Ara: 90 fillér 1970. október 6, kedd November 1—2.: megyei pártértekezlet Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága október 5-én, hétfőn délelőtt a megyei pártszék­házban ülést tartott. Dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkárának meg­nyitója után Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára terjesztette elő „Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának beszámoló jelentése a XX. kongresszus óta végzett munkáról” című jelentést, amelyet a megyei pártbizottság beható vita után elfogadott és jóvá­hagyta annak a megyei pártértekezlet elé való terjesztését. A második napi­rendi pont keretében Brachna János, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottsá­gának elnöke ismertette „A fegyelmi bi­zottság beszámolója a megválasztás óta végzett munkáról” című jelentését. A megyei pártbizottság úgy határozott, hogy a megyei pártértekezletet 1970. no­vember 1. és 2. napjaira hívja össze. A nagyobb önállóság jegyében Készülnek a vállalati ötéves tervek Lengyelországba utazott a magyar országgyűlés küldöttsége A múlt hét második fele kétségkívül annak a par­lamenti tanácskozásnak a jegyében zajlott le, amely végül hazánk 1971—75 kö­zötti fejlődésének tervét törvényerőre emelte. Válla­lataink négy hónap híján három éve dolgodnak az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között, beleta­nulnak az önálóbbá vált gazdálkodásba, s már gaz­dag tapasztalatok birtoká­ban valósítanak meg egy olyan középtávú országos tervet, ami az előzőekhez ALFÖLDI CIPŐGYÁR ran következő lesz az első olyan ötéves tervidőszaka, amikor középtávon kialakí­tott program szerint mű­ködhet. A felmért piaci keresletnek megfelelően 1975-re 75 százalékkal nö­velik a termelést. Ehhez Kiskunfélegyházán 18 mil­lió forintos befektetéssel bővítik az üzemet: két mű­helycsarnokot, készáru­raktárt, ezemógyszáz dol­gozó számára alkalmas szo­ciális létesítményt építenek, a központi fűtés bevezeté­LAJOSMIZSE képest fordulatot jelent: nem szab meg aprónak tű­nő részleteket, hanem a fejlesztés kiemelt program­jait, fontos céljait, arányait tartalmazza. Az üzemekben a jelenle­gi középtávú terv sikeres befejezésének munkái mel­lett a soron következőre ké­szülnék. A Bács-Kiskun megyei központú három országos nagy tárcaválla­lat szintén rögzítette már saját, negyedik ötéves ter­vét. vitjak a munkakörülmé­nyeket. További 26 millió forin­tot gjépi beruházásra, a technika korszerűsítésére fordítanak, ami a megfe­lelő munkaszervezéssel együtt 25—30 százalékos termelékenység-növekedést eredményez. A megyei ta­nács vb 10 millió forintos iparfejlesztési hozzájáru­lással segít, aminek fejé­ben Kiskunfélegyházán 800 elhelyezkedni vágyó em­bernek ad munkát a vál­lalat. tavalyi igen alacsony nye­reség után nagy erőfeszí­tésekkel törekedtek a ter­melés megszilárdítására, és körülbelül 14 millió forin­tos tiszta jövedelemmel zárnak az idén. Ezt az ősz- szeget a következő öt év­ben a négyszeresére kíván­ják emelni, ami lehetővé tenné, hogy az egyébként nagyon alacsony bérszínvo­nalú textiliparban fokoza­tosan nagyobb jövedelem­hez juttassák a dolgozói­kat. A rekonstrukciós terv szerint Baján összesen 232 millió forint értékű beru­házást valósítanak meg. Évi 900 tonnás kapacitással fi- nomkártolt fonodát létesí­tenek, amit modem gépek­kel szerelnek fel. Az el­avult szövőgépeket szintén újakkal cserélik ki, ame­lyek jóval termelékenyeb­bek a régi típusúaknál és kis zajjal működnek. A fej­lesztés azt eredményezi, hogy az idei 3 millió négy­zetméternyi szövetnél, ta­karónál 1 millió 300 ezer négyzetméterrel több kész­árut termelnek. A jelenlegi létszámot nem emelik, te­hát a jelentős többletet a termelékenység fokozásá­val érik ei. H. F. Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, az ország- gyűlés elnökének vezetésé­vel hétfőn hivatalos láto­gatásra Lengyelországba utazott a magyar ország- gyűlés küldöttsége. A de­legáció tagjai: Csáki Ist­ván, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, dr. Szilágyi Gábor, az MSZMP Debreceni Vá­rosi Bizottságának első tit­kára, Korpái Jánosné, a Pamutnyomóipari Vállalat csoportvezetője, dr. Bodo- gán János, a Veszprém me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke, dr. Mé­szöly Gyula, a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet igazgatója, Gyenge Kálmán, a Pilisi Szénbányák vájára, ország- gyűlési képviselők. A küldöttség a lengyel Szejm elnökségének meg­hívására egy hetet tölt a testvéri szocialista ország­ban. Búcsúztatásukra a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Kisházi Ödön, az El­Losonczi Pálnak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására va­sárnap délben hivatalos lá­togatásra Magyarországra érkezett Varahgiri Ven­kata Giri, az Indiai Köz­társaság elnöke feleségé­vel. Az indiai államfő kísére­tében van V. C. Shukla nöki Tanács helyettes elnö­ke, dr. Beresztóczy Miklós és Vass Istvánná, az or­szággyűlés alelnökei, Böjti János külügyminiszter-he­lyettes. Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Varsóban, a magyar és lengyel zászlókkal díszített repülőtéren Czeslaw Wy- cech, a lengyel Szejm el­nöke szívélyesen üdvözölte a magyar vendégeket. Az üdvözlésre Kállai Gyula válaszolt, majd küldöttsé­günk a repülőtérről szál­láshelyére hajtatott. Rövid­del ezt követően a magyar delegáció a Szejm épüle­tében látogatást tett Czes­law Wycech elnöknél. A mintegy kétórás esz­mecserén Kállai Gyula is­mertette a magyar válasz­tójogi törvény módosításá­nak főbb vonásait. A találkozó után a ma­gyar országgyűlési küldött­ség megkoszorúzta a len­gyel Ismeretlen katona em­lékművét. pénzügyi államminiszter, V. Shankar Giri, az elnök sze­mélyi titkára, Shankar Giri és Subhadra Krishna Rao, az elnök menye, illetve leá­nya, dr. Nagendra Singh elnöki államtitkár, Kewal Singh külügyi államtitkár, C. B. Muthamma, az In­diai Köztársaság budapesti (Folytatás a 2. oldalon.) Űj sütöde Kiskunmajsán A Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat új, korszerű sü­töde építését kezdte meg Majsán. A közel kétmillió forintos építkezés a jövő őszre fejeződik be. Javítják a munkakörülményeket Ä kecskeméti székhelyű, ] sével és egyéb módon Ja- ígen fiatal vállalatnak, az' Alföldi Cipőgyárnak a so­Megkezdődtek Losonczi Pál és V. V. Giri megbeszélései Megkétszerezik a termelést A negyedik ötéves terv egyik megkülönböztető vo­nása, hogy a beruházáso­kon belül növekszik a la­kásépítkezések, illetve a kommunális fejlesztések részaránya. Ez az utóbbi ad különös hangsúlyt a lajosmdzsei központú Or­szágos Vízgépészeti Válla­lat jövőbeni tevékenységé­nek. Főszerepet játszik majd munkájukban a la­kossági vízellátás, a csa­tornázás és a szennyvíz- tisztítás gépeinek gyártá­sa, szerelése, valamint kor­szerűsítése. Az ipari és me­zőgazdasági megrendelések kielégítése mellett a legna­gyobb feladatok a közmű­vesítéssel kapcsolatban há­rulnak rájuk. Ezen a te­rületen országos jelentő­ségű szakvállalattá válnak. Üjabb gyártmánycsaládo­kat alakítanak ki, s 1975-re kiforrott technológiára tesz­nek szert. A négy gyár­egység közül — jellemző a fejlődési ütemre — a lajos- mizsei például csaknem megkétszerezi a jelenlegi termelési értékét. BAJAI FINOMPOSZTÓ 232 milliós beruházás A bajai Finomposztó Vál­lalat felfelé ívelő gazdasá­gi pályafutás tudatában kezdhet hozzá az 1975-ig végzendő munkájához. A Új törvény G azdasági tennivalóink hosszas, alapos meg­tárgyalása után, az ország- gyűlés viszonylag rövid idő alatt megvitatta és elfogad­ta a választójogi törvény módosításáról készült ja­vaslatot. Az ötéves terv mindenkire és mindenre ki­terjedő jelentőségét aligha kell bizonyítani. A válasz­tási rendszer továbbfejlesz­tésének fontosságát azon­ban ma még talán nem is látjuk át teljességgel, legalábbis inkább csak következtetni tudunk, mi­lyen egészséges, pezsdítő hatása lehet a közélet de­mokratizmusára, társadal­munk szocialista vonásai­nak megerősítésére, az ál­lampolgári felelősségér­zetre. A módosítások ugyanis, amelyek a választások le­bonyolításában és a képvi­seleti rendszer felépítésé­ben végbemennek, az alap­jában bevált demokratikus módszerek és az utóbbi években, szerzett értékes tapasztalatok egyesítését hozzák magukkal. A de­mokratikus és szocialista alapelvek nem változnak, inkább sokkal jobban ér­vényesülnek majd. Követ­kezik az mindenekelőtt a jelölőgyűlések jócskán meg­növekedő szerepéből, amelynek révén az állam­polgárok széles köre cse­lekvő részesévé válik a je­löltek kiválasztásának. Ami a két, vagy több jelölt állítását illeti, ennek eddig is megvolt o, lehetősége — éltek is vele jó néhány esetben —, s ez­után sem lesz kötelező. Ám minden bizonnyal ezután sokkal többször élünk majd ezzel a lehetőséggel, hogy — az igazságügy-miniszter szavaival élve — egyaránt a szocializmus építésének programjával induló, ille­tőleg tanácstagjelöltek kö­zül megfelelő sanszot kap­jon az, aki képessége, rá­termettsége révén jobban, még jobban képviseli ezt a programot. A járási tanácsok szere­pének, tevékenységének a közigazgatási funkciókra való összpontosítását az élet hozza magával. A választó- polgár figyelme, ami érde­keinek képviseletét illeti, túlnyomórészt eddig is az országgyűlésre és a helyi tanácsokra, következéskép­pen az oda külden­dő képviselők, tanácstagok megválasztására szorítko­zott. Ebből következik, hogy a fővárosi és a megyei ta­nácsok tagjainak közve­tett választása — a buda­pesti kerületi, illetőleg a helyi tanácsi képviselőtes­tületek által — minden szempontból hasznos lesz. A választópolgárok, sze­mélyes ismereteik, kapcso­lataik révén, szűkebb pát­riájuk, a község, vagy a város, illetőleg az egész ország ügyeinek gondozóit, törvényhozóit választják közvetlenül és kísérik a munkájukat figyelemmel. A községi és városi taná­csok tagjai pedig a megyei tanácstestület megválasztá­sával, saját felettes szer­veiket hozzák létre, ezzel növekszik felelősségük, egy­ben előtérbe kerül a megye tényleges vezető szerepe annak minden helységében. Egyszersmind sokkal szoro­sabb kapcsolat jön létre a megyei és a helyi tanácsok között, mert az utóbbiak túlnyomórészt saját körük­ből választják meg a me­gye vezető testületét. A szocialista demokrá­cia gyakorlata riem alakul ki egyik napról a másikra. Az élet érleli meg a tapasztalatokat, a tapasz­talatok hasznosítása pedig ésszerűbbé, jobbá teszi az életet. Ez történik ezúttal is* b. j.

Next

/
Thumbnails
Contents