Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

8. oldal 1970. október 4, vasárnap Negyei győzelem a rádiós vetélkedőn Üzemi születésnap Húszéves a Bajai Férfi Fehérnemügyár Négyágú vasvilla (Folytatás az 1. oldalról.) tak az eredményességhez. Köszöne't illeti viszont a posta rendkívüli szolgála­tot ellátó dolgozóit és a munkásőrséget, akik sike­rünk technikai fedezetét adták, ide tartoznak a Rá­dió műszaki személyzeté­nek tagjai is, akik ..megyei Abból a kevés Japán filmből, amit nálunk be­mutatnak nehezen állapít­hatnánk meg, hogy Japán jelenleg a föld legnagyobb filmgyártó országa. Szeren­csére a Japánból behozott filmek majdnem kivétel nélkül színvonalas alkotá­sok, s így következtethe­tünk a Felkelő Nap Orszá­gának rendkívül fejlett f ilmkultúrá j ára. Kaneto Shindo nevére még jól emlékezhetnek a művészi filmek kedvelői. Hét—nyolc évvel ezelőtt játszották nálunk Kopár szi<tot című filmjét, amely­ben egy japán parasztcsa­lád emberfeletti, örömtelen küzdelmét ábrázolta a kiet­len természetben. A film­ben egyetlen szó sem hangzott el, történése mind­össze a kemény fizikai munka folyamatának apró­lékos ábrázolása volt, még­is fojtogató feszültséget, tragikus hangulatot terem­tett Üj filmje, az Onibaba a Kopár szigethez hasonlóan magányos emberek küzdel­mét ábrázolja, s bár tör­ténelmi környezetben ját­szódik, mondanivalója tár- almibb. Az Onibaba hő­szívvel” dolgoztak velünk. Szilágyi János és Rap- csányi László szuggesztív közvetítése és lelkes együttműködése pótolhatat­lan segítséget jelentett. Er­re — reméljük — a kö­vetkező fordulók küzdel­meiben is számíthatunk. seinek nem a Kopár szi­getben szinte jelképpé emelt természet az ellen­fele, hanem az emberi gonoszság, az öncélú há­borúkat folytató uralkodó osztály. A történet a közép­kori Japán feudális anar­chiájának körülményei kö­zött játszódik. Az országot szétdaraboló polgárháború pusztításai elől a parasztok a mocsarakba menekülnek, mivel nem tudják földjeiket megművelni. A történet kö­zéppontjába két magányos nő áll, egy fiatalasszony és anyósa, akiknek a háború a legnagyobb ellenfele, de furcsamód maguk is kény­telenek a háború vámsze­dőivé válni. Abból élnek, hogy legyilkolják a csa­patuktól elszakadt vagy se­besült, magányosan kóbor­ló katonákat, ruháikat és fegyvereiket eladják egy kereskedőnek, ilyenformán tehát mintegy a háború feltételeinek újratermelői közé tartoznak. A két asz- szony különös egymásra­utaltságának szomszédjuk visszatérése vet véget. Ez a fiatalember rádöbben, hogy nincs semmi köze a hercegek és szamurájok háborújához, megszökik a Szombaton délután meg­hitt hangulatú ünnepségre került sor a Férfi Fehérne­műgyár bajai gyáregysé­gében, abból az alkalom­ból, hogy az üzem fennál­lásnak 20. évfordulójához érkezett el. A rendezvé­nyen a párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőkön kívül ott voltak a törzs- gárdatagok, az immár nyugdíjas üzemalapítók, a szocialista brigádok képvi­selői. A termelést 1950. októ­berében Bajai Konfekció­üzem Állami Telep néven másfél százan kezdték el. Kezdetben mikádókat ké­szítettek, majd három év múlva áttértek a fehér­nemű, később pedig a leányka- és gyermekkosz­tümök gyártására. A jelenlegi épületbe 1959-ben költöztek át, mi­után csaknem ötmillió fo­rintos beruházással átala­kítást hajtottak végre, be­rendezéseket vásároltak. Egy évtizede már nyolc- százán dolgoztak itt — 121 millió forint értékű árut állítottak elő. Három évvel ezelőtt az Változatos, gazdag prog­rammal ünnepli a Rádió a Német Demokratikus Köztársaság születésének 21. évfordulóját. Október 5. és H. között rendezik meg az NDK-kultúra he­tét: ez időszak alatt mindennap közvetítenek NDK-műsort. Bemutatják a Német Demokratikus Köztársaság irodalmi, mű­vészeti alkotásainak leg­jobbjait, a német nép klasszikus és modern kul-1 turális kincseit. Egyebek | között elhangzik majd Heine remekműve, a „Né­metország” című elbeszélő költemény. Közvetítenek német népdalokat, részle­hadseregből. A közte és a fiatalasszony között kibon­takozó szerelmet az anyós próbálja megakadályozni, akit teljesen elembertelení- tett az iszonyatos életmód. Egy megölt szamurájtól el­rabolt démonmaszkot fel- öltve próbálja elrémíteni az éjszakánként szerelmé­hez osonó fiatal nőt. De büntetése utoléri, a maszk arcára tapad, s mire le­törik róla darabokban, alat­ta örökre eltorzult az arca. A film döbbenetes erejű vád a háború ellen. A gyil­kossági jelenetek iszonyata .sok nézőre riasztókig hat talán, pedig ezek nem olyan öncélú kegyetlenke­dések, mint amilyeneket néhány japán filmben mát I üzemet átvette a Budapes­ti Központi Férfi Fehérne­műgyár. A bajai gyáregy­ségben azóta gyermek- és férfiingeket, pizsamákat, alsónadrágokat készítenek. Termékeiket 16 nagykeres­kedelmi vállalat juttatja el az ország minden részébe. Áruikat a Szovjetunióban is ismerik, ahová az idén például 12 millió forint értékben exportálnak. Mi­vel a hagyományos termé­keik iránt csökken a keres­kedelem érdeklődése, új gyártmányok készítésére térnek át. A tervek szerint hagyományos alapanyagból női blúzokat, otthonkákat, munkaköpenyeket és ru­hákat ; műszálas, illetve hurkolt alapanyagból pedig női és férfiruhákat, strand­együtteseket, tréningruhá­kat készítenek. A termékösszetétel vál­tozásának feltétele a na­gyobb helyiség létesítése, és a szükséges új technológia meghonosítása. A negyedik ötéves terv során elkészül az új gyárépület és kor­szerű ruhaipari gépeket is beszereznek. D. É. teket Friedrich „Tartuffe” című operájából. A könnyű múzsa kedve­lői hallhatnak majd Ber­linből érkezett szórakozta­tó zenei felvételeket, slá­gerkoktélt. Október 10-én, szombaton a Rádió DDR és a Ma’gyar Rádió két­órás, körkapcsolásos mű­sort tervez, melynek során a német riporter Jürgen Zierke, illetve magyar kol­légája Kovalik Károly a berlini „Budapest” és a budapesti „Berlin” étte­remből jelentkezik majd. Vasárnap este 10 óra előtt kezdődik a „Halló, Berlin! — halló, Budapest!” cí­mű zenés összeállítás. láthattunk. A borzalmak el­lenpólusaként a szerelmi jelenetek szépsége jelenik meg. A két fiatal forró vá­gya és egymásra találása mintegy az élet győzelmét jelképezi a pusztító erők fölött. Remekbe sikerült a film fényképezése. A természet­ábrázolás egyúttal a szerep­lők indulatait, lelkiálla­potát is tükrözi, magasren­dű vizuális élmény a szél­ben hullámzó nádas, a va­dul kavargó vihar és a ru­hátlan emberi testek ábrá­zolása. Igen színvonalas a színészek játéka Is, különö­sen a két főszereplő nő Nobuko Otara és Jitsuko Yoshimura részéről. Sz. J., SZOMORÚ tényként ál­lapítja meg az újságíró — immár ki tudja hányad­szor —, hogy ebben az ügyben is az alkohol fű­tötte indulat, a bosszú volt az elsőrendű hajtóerő. Az ital felszínre hoz olyan rejtett sérelmeket, amelyek józan állapotban esetleg soha nem késztetnék arra az embert hogy kezet emeljen a másikra, főleg arra nem, hogy vasvillá­val megölje. Mert ez tör­tént 1970. február 20-án a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A tettes a 34 éves Mé­száros Mihály, Borbás 20. szám alatti lakos, a sér­tett pedig néhai Góró Jó­zsef 17 esztendős fiatal­ember. Mindketten az em­lített tsz tagjai voltak. Azért csak voltak, mert Géró József meghalt. Mé­száros Mihályt pedig 12 esztendőre börtönbe csuk­ták. MIFÉLE indulatok csap­tak itt össze, miért ölte meg az alkoholista, köte­kedő, munkájában meg­bízhatatlan Mészáros a csendes, szerény magavi­seletű, s fiatal kora elle­nére a tsz-ben megbecsült munkásként számon tar­tott Géró Józsefet? Ellen­tétek összecsapásáról nem beszélhetünk, hiszen a fi­atalember egyáltalán nem haragudott idősebb mun­katársára, vagy ha eset­leg neheztelt rá, az azért lehetett, mert lépten-nyo- mon ivott, mindenkire volt egy lealázó, becsmér­lő szava és olyasmibe is beleavatkozott, amihez semmi köze sem volt. De szeretett kötekedni, magát fontos embernek feltün­tetni. Sajnos, fontosságá­nak bizonyítását minde­nütt megpróbálta, csak ép­pen a munkában nem. Ok­talan ellenszenvet érzett tehát mindazok iránt, akik helytálltak, s „vitték va­lamire”. Ez az ellenszenv sajá­tos töltést kapott, amikor Géró Józsefről volt szó, aki fiatal kora ellenére fogatosként dolgozott a tsz-ben: lovakat, kocsit bíztak rá, ami természe­tesen a megbecsülés, a bi­zalom jele. Mészáros, aki többször kérte a brigád­vezetőt, az üzemegység­vezetőt, hogy adjanak ne­ki is fogatot, de ezt a kérését mindig elutasítot­ták — felöntve a garatra mindig kifejezést adott ennek a sérelmének. Ilyen­kor nem mulasztotta el megjegyezni, hogy bezzeg a Gérónak adtak fogatot, de neki, mint családos embernek, nem adnak... TOVÁBB NEM gondol­kozott. Pedig igen hamar megtalálhatta volna az elutasítások okát — ön­maga megbízhatatlan sá »áh iszákosságát. Fia a család­járól, beosztásáról beszél, elsősorban erre kellett vol­na gondolnia. Idáig azon­ban nem terjedt Mészáros gondolkodása, hiszen a rendszeres italozás „nyo­mot” hagyott rajta, s egyébként még addig sem jutott el, hog. írni, olvas­ni megtanuljon. Géró iránti ellenszenve hamarosan gyűlöletté növekedőit ben­ne, s mindenhol kereste az alkalmat ennek kife­jezésére, A fiatalember lejáratására törekedett, ez­zel a szándékával azonban éppen önmaga ellen dol- I gozott Az eset napján — 1970, február 20-án — ugyan­csak ittas állapotban volt Mészáros Mihály. Reggel egy féldeci pálinkával kezdte a napot, majd tíz óra körül — otthagyva a munkát — újabb ital után nézett. A közeli boltban mintegy másfél liter bort ivott meg délig, s ekkor már erősen részeg volt. Elindult a szövetkezet ma­jorja felé. AMI ÚTKÖZBEN és a majorban történt, azon erősen el kell gondolkoz­ni. Az úton találkozott a brigádvezetővel. — Egy kicsit be vagyok csiccsantva Józsi bácsi — kedélyeskedtítt a lábán is alig álló Mészáros, de a brigádvezető csak annyit mondott neki: Menj haza, és feküdj le. Ű azonban az istállóhoz ment, de közben a mázsaháznál még rászólt V. I., hogy ne mu­togassa itt magát, menjen haza. Az istállóban töb­bek szeme láttára lefeküdt egy lóállásba, s aludt. Senki sem törődött vele, holott látták, hogy részeg. Nem merült fel bennük, hogy ha valaki lovat ve­zet éppen abba az állásba, agyontapossa a jószág a részeget. Inkább amolyan „eltussolási” szándék, rosszul felfogott cinkosság vette körül Mészáros Mi­hályt. Pedig, ha akkor egy ember erélyesen fellépi, hogy ez munkahely és tes­sék hazamenni — nem kö­vetkezik be a tra­gédia, nem hal meg egy 17 éves fiatalember. Mert Mészáros három óra körül felébredt. Ak­kor jött be a munkából Géró József. Az ittas em­ber belekötött, hogy el­cserélt egy vasvillát. Géró nem veszekedett, s ez még jobban bosszantotta Mészáros Mihályt. Rávet­te a fiatal fogatost, hogy menjenek a herekazalhoz, s nézzék meg, hogy az ot­tani villa azonos-e azzal, amelyet elcserélt a sér­tett. Oda is mentek, bár ehhez az ég világon sem­mi köze nem volt Mészá­rosnak. A fiú azonban nem akart kötekedni a részeg­gel, inkább engedett. A KAZALNÁL megtör­tént a baj. Mészáros ki­húzta a villát és hagy erő­vel Géró József arcába szúrt vele, s ezt még egy­szer megismételte. A má­sodik szúrásnál a • villa ága behatolt a fiatalem­ber egyik szemén, meg­sértette az agyat és tíz percen belül halált oko­zott. A brigádvezető, aki ekkor már az istállónál volt,, s aki korábban haza­küldte Mészárost, tehát látta, hogy nem teljesítet­te az utasítást a részeg ember, csupán ennyit mondott neki: — Látod Miska, mit csináltál? „Miska” látta és tudta, hogy mit csinált, hiszen pillanatok alatt elszivár- gott. A rendőrség egy ta­nyában fogta el. MIKOR a tragédia meg­történt, a helyszínen levő tsz-tagok meg akarták verni Mészárost. Ebben azonban a főasronómus megakadályozta őket. ön- bíráskodásnak nincs he­lye. A felháborodott em­bereknek korábban n^m jutott eszükbe, hogy ár­talmatlanná tegyék a ré­szeget? Nem utólag, ha­nem előre kell gondol­kozni G. S. (—ts. —s) A választ dr. Losoncz Mihályné adja. Munkában a „Kecskeméti Ludas” brigádja. (Tóth Sándor felvételei.! Onibaba Az NDX-kellíra bele a rádióban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents