Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
*. oldal 1970. október 31, szombat Ismét fellendülés A kecskeméti felnőttoktatás új tanéve Bozsó János bajai kiállítása Az elmúlt negyedszázad alatt a megyeszékhelyen kereken 10 000-en szereztek magasabb képesítésit a dolgozók általános- és középiskoláiban. I960*—1965 között a tanulás Kecskeméten is valóságos népmozgalom jelleget öltött, s az üzemi kulturális munka legfontosabb értékmérője a felnőttoktatásban részt vevők száma volt. Az utóbbi években azonban rosszul értelmezett gazdaságossági szempontok igen gyakran fékezték a tanulási kedvet. Általános iskolai szinten minimálisra csökkent a felnőttoktatás, a beiratkozottak többsége kizárólag egzisztenciális okokból tanult. Gyakran felvetődött a kérdés, szükség van-e egyáltalán felnőttoktatásra? Kifizetődő Az élet azokat igazolta, akik igennel válaszoltak. Ma már egyre több gazdaságvezető elismeri, hangoztatja, hogy a tárgyi beruházással, az üzemszervezéssel egyenlő értékű, sőt magasabb rentabilitású lehet az „emberekbe fektetett beruházás”: a folyamatos képzés, átképzés. Jól látják, hogy a már bizonyos alapokkal rendelkező, munkában álló felnőttek képzése, a termelési igényekhez igazítása gyorsan megtérülő, szinte azonnali eredményeket hozó befektetés. Ezért indokoltnak tartjuk, hogy az üzemekben a szakképzést és az általános képzést egymásra építve valósítsák meg. Gyakran hangoztatjuk a szakmai és általános képzés párhuzamosságának szükségességét, de még ma sem sikerült e vonatkozásban kidolgozni Kecskeméten az együttműködés útját. Szeretnénk erről hallani nagyobb üzemeink illetékeseinek véleményét is, mert úgy gondoljuk, hogy a képzetlen munkaerő veszélyezteti a termelékenységet. A felnőttoktatás egész közoktatásügyünk egyik legmozgékonyabb területe. Az átmeneti csökkenés után az 1970/71. tanévben a dolgozók önálló iskolájába csaknem 800-an jelentkeztek továbbtanulásra. Több százra tehető azoknak a száma, akik egyéb szak- középiskolák, technikumok esti, levelező tagozatain tanulnak. M egkétszereződött örvendetes az általános iskolában továbbtanuló felnőttek számának újabb jelentős emelkedése (az 1969' 70. évi 120-szal szemben a jelentkezők száma több mint 200). A Fémmunkás Vállalat és a MÁV szak- szervezeti bizottsága üzemi hozzájárulással szervezett külön osztályokat. E tények arra utalnak, hogy a dolgozók alsó fokú oktatásban való részvétele nemcsak egyéni, hanem vállalati érdek is. Kis létszámú jelentkezések esetén egyik járható ,útnak ezt tartjuk. A másik lehetőséggel, — hogy az üzem szakszervezeti bizottsága a kulturális alapból általános iskolai osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamokat szervezzen — eddig még nem éltünk. Súlyos probléma a tsz- fiatalok továbbtanulása. A Hazafias Népfront segítségével is mindössze egy helyen, Miklóstelepen sikerült 5 hónapos tanfolyamot szervezni. Kecskeméten az 1969-es felmérések szerint több mint 5 ezer 40 évnél fiata labb munkás, tsz-dolgozó van, akinek nincs meg az általános iskolai végbizo nyítványa. E tény hátrányosan -* befolyásolja szalonunkásképzést. Talán olyan jól állunk szakmunkás-utánpótlás tekintetében üzemeinkben tsz-einkben, hogy már nincs szükség felnőtt szakmunkásképzésre? Ügy vélem e kérdésre nemmel kell válaszolni. S akkor a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az alsó fokú oktatásra. Javasoljuk minden üzem szakszervezeti bizottságának, gazdaságvezetőjének, hogy vizsgálják meg a területüket ebből a szempontból is. Legtöbben gimnáziumban A középszintű szakember- képzésnek jelenleg igen szűk a bázisa. Ezért még mindig a gimnáziumi oktatás lehetőségei adottak elsősorban. A középiskola első osztályába 133 üzem* bői, vállalattól 242 fő jelentkezett. Ebből 29 fő a ruházati ipari technikum ba és 213 fő gimnáziumba. A jelentkezettek többsége dolgozó fiatal. Közülük 126 üzemi dolgozó, segéd és szakmunkás, 7 fő tsz-tag, 33 adminisztratív munkakörben foglalkoztatott, 31 pedig a fegyveres testüle tek és egyéb munkahelyek dolgozója. Ezen kívül 16 háztartásbeli. A kecskeméti járás környező községeiből, Bugáéról, Izsákról, Kerekegyházáról; Jakabszállás- rol, Lászlőfalváról és Ti- szakécskéről is sokan je lentkeztek, vállalva az utazási nehézségeket is. La- josmizséről 25-en iratkoztak be. Megnőtt a tanulási motiváció aránya is, amit legjobban bizonyít az, hogy 20 fiatal egyidejűleg vesz részt a szakmunkásképzésben és a gimnáziumi oktatásban. Több gondoskodást Elgondolkodtató azonban, hogy a 242 első osztályos hallgató közül 47 üzemi hozzájárulás nélkül tanul. Ezek a hallgatók a tanulás, a tudás érdekében még évi rendes szabadságukat is hajlandók feláldozni. Vagy talán nem kérték az üzemi hozzájárulást? Lehet, így történhetett meg, hogy a Bács^-KLskun megyei Nyomda Vállalat dolgozói közül 7, a Rádiótechnikai Gyár dolgozói közül 4, a Faipari Vállalattól és a La- josmizsei Műanyagfeldolgozó Üzem dolgozói közül 3—3 üzemi hozzájárulás nélkül tanul. Ilyen jelenségekkel egy—két esetben találkozunk más üzemeknél is, de a jelentkezettek jelentős részének megadták a tanulmányi kedvezményt. Helyes és példamutató az a kezdeményezés ahogyan a Habselyem és Kötöttáru- gyár gondoskodik középkáder szakemberszükségletéről. Részükre ruházati ipari technikumot szerveztünk, s 28-an jelentkeztek. A hallgatókat egy műszakba osztotta az üzem, s így meg tudtuk szervezni a műszakváltáshoz igazodó oktatást. Javasoljuk, hogy a megyeszékhely üzemei gyáregységei vizsgálják felül igényeiket, hogy az 1971/72-es tanévben már az üzem profiljának megfelelő szakközépiskolai osztályok, technikumok működjenek. Ne csak a beíratásig Jó tapasztalat, hogy az üzemek, vállalatok szak- szervezeti bizottságai, oktatási felelősei a szervező •munkában aktívan részt vesznek. Ugyanezt azonban az évközi ellenőrzésről már nem mondhatjuk el. Ki kell alakítanunk olyan gyakorlatot, hogy az üzemek szak- szervezeti bizottságai, oktatási felelősei a felnőttoktatási intézmények és a tanuló felnőttek között rendszeres kapcsolat alakuljon ki. Az idei tanév tapasztalatai tanulságosak és biztatóak. Annyi azonban bizonyos, hogy a további fejlődés nem elsősorban a pedagógusokon, hanem az üzemek, vállalatok illetékesein, az ő támogatásukon és biztatásukon múlik. Or. Búzás János Egyes művészek szüntelen önmegújító törekvéseivel szemben az állandóság olyan jellemvonás, mely nyugtalan korunk zaklatott művészeti áramaiban megbecsülésre tarthat számot. Bozsó János festészetének is lényeges eleme a viszonylagos állandóság és kísérletező kedv. Szín- és zát . alkotja (Kiapka-ház udvarán, Bánó-ház este és még más képek) és a naj- zosság kifejező erejét dicsérik. A távlatok és tárgyak szerkezeti anyagán azután a mély színtónusok a hangulati töltés felvevői lesznek, és lehetőséget adnak a művésznek bizonyos monBozsó János technikázolt festő, stíluseszközeivel, és mesterségének műhelyfogásaival néha a művész „szabadságával” bánik. Olykor a formákat oldja fel laza, gyors ecset kezel ássd — mint ez a Cigány városi képeken látszik — máskor pedig a vastagon felhordott festékkel szemben a váLengvel film a magyar szabadságharcról A lengyel mozik műsorra tűzték Stanislaw Roze- wicz „Romantikusok” című játékfilmjét. A színes film az 1848—49-es magyar szabadságharcról szól. Főszereplője két lengyel fiatalember, aki Magyarországra szökik, hogy Bem hadseregében szolgáljon. Két neves színész, Olgierd Luka- szewicz és Ignacy Gogo- lewski alakítja a főszerepeket. formakószlete azonos módon variálódik képein, stílusjegyei a tágan értelmezett plain air festészet és Rudnay Gyula hatását mutatják. Festői eszközei az alföldi tájak szín- és gondolatvilágának valósághű ábrázolására csiszolódtak mesterire. Az állandóság jegyei Bozsó festészetében a látványban lelhetők fel. A természet, az alföldi tanyák, udvarok, tájak alkotják képeinek világát. A látvány elsődlegessége dinamikusan komponált képei nézőpontjának megválasztásában ütközik ki. A tetszetős perspektívák, geometrikusán tagolt fonnák térszerűsége sok képe váBozsó János: Gyászoló fák danivalót hordozó elemek kifejtésére. Kedvelt tónusa a kék és a kéknek különféle árnyalatai, melyből a fehér színek — mint az alföldi parasztházak meszelt falai — üde, friss erővel villannak meg. (Várossszéli házak, Tanya mögött című képek.) Ezek a képek mozgásmentesek, az alkony színvilágának nyugalmas- ságát és gazdagságát mutatják. A barna és narancs- sárgák világa már több feszültséget hordoz (Régi' iskola, Máriavárosi házak) és a díszítőszínek tisztán felrakott foltjai plasztikus összhatású, megkapóan színes képet eredményeznek. Szép példája ennek a Ruhaszárítás című vászna. szonig lekaparja színeit. (Gyümölcsös.) Az eredmény ennek megfelelően más és más. A ködös, kontúrokat összemosó alvó táj, a cigánysor mozgalmas, .elnagyolt kompozíciója vágy a „Kecskeméti református templom bejárata” című képének nyugalmas harmóniája — mind-mind sajátos és jellemző oldalát mutatják színes festői arculatának. Bozsó János bajai kiállítása összhatásában és részleteiben is jó összképét nyújtja az általa képviselt „alföldi festészet” hagyományőrző és hagyományújító vonalának. Pavlovits Miklós 20. A városba érve, amikor a tanárnő lakása előtt elváltait, az őrnagy biztosra vette, hogy ezt a beszélgetést még folytatni fogják. Más hangon és szigorúbb keretek között... Akkor — gondolta Beke — alighanem Kertész is jelen lesz! De soha többé nem látta Sárkány tanárnőt. Tovább hajtott, a rendőrség felé, hogy érintkezésbe lépjen Budapesttel, s átnézze az időközben befutott adatokat. Egy templomnál hirtelen megállt. Mise vége volt, s a kapun kiszállingózó hívek között meglátta „Fülemülét”. A földrajztanárnő jó színben volt, arca elégedettnek és derűsnek látszott. Nemhogy szorongás, inkább holmi megdicsőülés sugárzott róla. Beke a jelentésekre gondolt: „Csalogány Mária a gyilkossági kísérlet óta egyenesen kivirult. Lehet, hogy színészkedik, de az sem kizárt, hogy őszintén hiszi: a gyerekek megmenekülése az ő érdeme is. Isteni kegyelem volt, ami az ő makacsságán keresztül érvényesült. „Fürge, korát meghazudtoló léptekkel sietett át a ko- csiúton: a gyors járás hozzátartozott a tanárnő egyéniségéhez. Beke tudta Csalogány tanárnő címét, s remélte, hogy a kapitányságról jövet otthon találja. A rendőrség vonala azonnal behozta Pestet, az elöljáró parancsnokságot. Beke gyors és részletes tájékoztatást kért a Medgyes család szolnoki múltjáról, egyéniségükről, kapcsolataikról. — Szeretném — mondta az ügyeletesnek —. ha még ma intézkednétek. Ha lehet, telex-szöveget kérek. Mivel Sárkány tanárnő utjvarlójáról még nem jött anyag, az őrnagy úgy döntött, hogy este még egyszer bemegy a rendőrségreKocsiba ült, s pár perc múlva becsöngetett „Fülemüléhez”. Ó, lelkem! — nyájaskodott a tanárnő. — Hát maga itt van még? Nem boldogul ezzel a csúnya ’ üggyel? Pedig mennyit imádkoztam már, hogy tisztázódjon a dolog! A tanárnő bevezette és leültette az őrnagyot az egyszerű, szentképekkel teleaggatott albérleti szobába. — Nézze — mosolygott Beke —. az ima szövege olykor kötetlen. Igaz? Szólhat bármiről. Nos, úgy gondolom, Istennek pillainatnyilag az tetszene, ha részletesen beszámolna neki a kirándulás előtti estéről. Esetleg az én profán fülem hallatára ... — Szívesen, ha elfogad tőlem egy szelet meggyespitét ... — Meggyest? — lelkesedett az őrnagy. — Bármilyen mennyiségben! — Hát, aznap földrajz szakköri foglalkozás volt, a Balaton meg a Bakony nevezetességeit ismertettem a gyerekekkel. Közben diaképeket • vetítettünk. Fél hét lehetett, amikor szóltak az irodáról, hogy Sárkány kolléga telefonált. Kér, hogy azonnal keressem fel. A vetítés tovább folyt, de nekem el kellett mennem. Amikor megérkeztem, Magda - nagyon rosszul érezte magát. Rögtön tudtam, hogy nem képes elutazni, őszintén bevallom, kevés részvét volt bennem. Inkább örültem, amiért ón fogok elutazni. S csakugyan, azért hívott, hogy helyettesítsem a kiránduláson. — A tanárnő egyedül volt? — Részben. A férje kiszállásra ment, a fia pedig Egerben főiskolás ... — És ki volt ott? — Egy tanítványa, Medgyes Kati aznap Magdánál aludt, hogy reggel a- rossz lábával ne kelljen külön beutazni Násfáról, s egyenesen innen indulhasson. — No persze. Ez érthető. , — A kislány a szomszéd szobában tartózkodott, s már kényelembe is helyezte magát, A járógépe mindenesetre ott volt az előszobában. Épp csak beköszönt, bebukdácsolt a mankóival, s ami" ott voltam nem mutatkozott többé. Azt hiszem, fürdőit. ígér a víz csobogását is hallottam. — ön meddig maradt? (Folytatjuk) i
