Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

Az iskolás napirendje A szervezet kapuja: a torok Legtöbb iskolánkban váltakozó tanítás folyik: a gyerekek hol délelőtt, hol délután járnak isko­lába. Ennek megfelelően változik az otthoni napi­rend is. Szeretnénk néhány ta­náccsal segíteni a helyes otthoni munkarend kiala­kítását A délelőtti tanítás ide­jén korán kel fel a gyer­mek, hogy időre beérjen az iskolába. Helyes, ha a „délutános” héten vagy heteken is megkívánjuk a korai felkelést az időn­ként lustálkodó, tovább- alvó gyermek ugyanis a „reggeles’’ héten álmosan érkezik az iskolába, a ta­nítási órákon ásítozva vesz részt és nem képes figyelni. Nagyon ügyeljünk arra, hogy este időben lefe­küdjön a kisiskolás A 6—10 éves gyermek­nek napi 10—11 óra al­vásra van szüksége, ami annyit jelent, hogy 8 órakor már el kell alud­nia, hogy reggel 6 és 7 óra között frissen ébred­jen fel. A délelőttös héten dél­után 3 és 5 óra, a dél­utános héten délelőtt 9 és 11 óra között tanuljon, készítse el a házi felada­tát. Ez az időbeosztás ha­sonló a napközi otthon munkarendjéhez. Nagyon fontos, hogy a gyermek otthon is olyan tárgyi feltételek között dolgozzék, mint az iskolá­ban. a szék és az asztal arányának olyannak kell lennie, hogy az ülő gyer­mek szeme 25 cm-re le­gyen az asztal lapjától. Tanulópadját vagy mun­kaasztalát úgy kell elhe­lyezni, hogy akár nappali világításnál dolgozik, akár villanyfénynél; a világí­tást bal kéz felől kapja. Ha nincs tanulópadja a gyermeknek, akkor ültes­sük olyan 'alacsony szék­A tükröt általában a női hiúság jelképének tartják, pedig a férfiak legalább annyi időt töl­tenek előtte, mint a nők. Ez azonban nem is baj, hiszen mindenki nyugod- tabban megy el otthon­ról, ha indulás előtt egy pillantást vet még a tü­körbe, s meggyőződik ró­la: rendes, csinos va­gyok, tehát indulhatok az emberek közé! Igen fontos, hogy min­ien lakásban lépvén egy nagyobb méretű tükör, amelybe bepillantva el­készíthetjük reggeli fri­zuránkat, ellenőrizhetjük, hogy ruhánkon nincs egy pihe, vagy egyéb rendetlenség. Valaha a nagy, úgy­nevezett blondel keret­be foglalt tükrök vol­tak divatosak, meg olya­nok, amelyek akár a képek, barna keretben függtek a szobában. A modem lakásban minden egyszerűbb lett, tehát ál­talában a sima tükrök illenek hozzá. De hő­re, hogy derékszögben meghajlított lába éppen a földre (a padlóra) érjen. Ha nem ér le, tegyünk zsámolyt alá. Nagyon ne­héz úgy dolgozni, hogy a láb a levegőben lóg, ka­limpál. Az iskolából hazaér­kező gyermeket ne ül­tessük le azonnal tanul­ni, leckét írni. Ilyenkor tele van monda­nivalóval, hiszen az isko­lában annyi minden tör­ténik, annyi új benyomás éri! Ezeket mind el akar­ja mesélni a szülőknek, sőt még a kistestvérkének is. Hallgassuk meg türelem­mel. Kell némi pihenés, kikapcsolódás s azután az ebédet követő kis pihenővel kezdjen hozzá a munká­hoz. De azt se engedjük, hogy feladatai elvégzése előtt belemerüljön a já­tékba! Ne engedjük ki a játszótérre, vagy éppen fogócskázni az udvarra. A játék a futkározás elá­rasztja a gyermeket, hol­ott fontos, hogy a lecke elvégzéséhez különösen az íráshoz nyugodtan, pihen­ten kezdjen hozzá. Már ebben a korban meg kell szoknia, hogy első a köte­lesség teljesítése, csak az­után kerülhet sor a szó­rakozásra. Egyébként is gondtalanabbul játszhat, ha tudja, hogy táskáját már becsomagolta más­napra, benne az elkészült feladatokkal. A tanuláshoz, a lecke elkészítéséhez fel is kell készülnie a gyermeknek. Előzte meg kézmosás, a tanszerek előkészítése a a kis iskoláspadra, vagy a megfelelő méretű asz­talkára. Meg kell szoknia azt is, hogy a tanulás, a lec­kekészítés ideje alatt mással nem foglalkozhat. Nem helyes, ha munká­ja közben szorosan mel­lette, vagy a hátamögött állunk, még nagyobb hi­gyan lehet változatosan és a célnak megfelelően elhelyezni őket? Ehhez adunk itt néhány taná­csot: Lakószobáiba, világos bútorokhoz készítik a toalett-tükör modern for­máját. A nagy, faalapú tükörhöz egy kis asztal­ka tartozik, oldalt fió­kokkal. Ez a sarokba ál­lítva helyettesítheti az éjjeliszekrényt, előszobá­ban pedig pótolja a kis rakodóasztalt. A tükrös asztalt díszíthetjük ke­rámiával, virággal. Szük­ség esetén kis lámpával. Egy alátolható puffal még a legkisebb terüle­tű lakásban is elfér. Hálószobába tervezték a csehszlovák bútorter­vezők a toalett-asztal — állótükör kombinációt. A falra erősített fényezett „doboz” becsukva íróasz­talnak, kinyitva fésülkö­dőasztalnak használható. Kitűnő megvilágít'"t nyújt az asztal fölé sze­relt világítótest. Az ász­ba, ha íráskor a kezét fogjuk és vezetjük. Ha otthon arra szoktatjuk, hogy minden mozdulatát más irányítja, akkor az iskolában önállótlan, bá­tortalan lesz. Legyen bent a szobában az édesanya vagy a nagymama de vá- gezze saját munkáját, varrjon, vasaljon, kézi­munkázzék a szoba másik részében. Ellenőrizzük, de ne zavarjuk a gyermeket! Ne szóljon a rádió, a te­levízió és ne legyen zaj vagy beszélgetés a szo­bában. Ha a gyermek hangosan olvas, figyel­jünk rá figyelmeztessük, amikor hibát ejt, ismétel- tessük el helyesen a szö­veget, de ne olvassuk fel neki előre a szavakat, később a szöveget, mert így gépiesen mondja utá­nunk, s valójában nem tanul meg olvasni. Olvasni akkor tanul meg jól a gyermek, ha otthon is hangosan ol­vas és többször is elol­vassa a leckéjét, A számolási feladatokat végezze el papíron, vagy a gyakorló füzetében ... Ellenőrizzük, figyelmez­tessük ha hibát találunk benne, de a hibát ő maga keresse meg és javítsa ki, majd írja le hibátlanul a feladatot iskolai füzetébe. A napközi otthonba járó tanuló is ilyen ésszerű se­gítséggel dolgozik. A napközis tanuló gyer­mekek szüleinek azt ta­nácsoljuk, nézzék meg es­ténként gyermekük ellen­őrző könyvét, füzeteit és egy-egy megjegyzést — elismerést vagy intést — fűzzenek a látottakhoz. A gyermek szereti, ha tö­rődnek vele, ha iskolai élete komoly és nagy Ügy a családban. Egy-egy di­csérettel serkentő lendü­letet adhatunk további munkájához. Dr. Gergely Károlyné tál elé kerek széket is terveztek, hogy teljes le­gyen a kényelem. EGYSZER az egyik be­tegem azzal köszöntött be a rendelőmbe, hogy baj van, mert nem nyílik, nem záródik rendesen a kapu. Rábámultam. Va­jon mi baja lehet? Aztán rájöttem: a torka fáj. A hasonlat valóban ta­láló. A torok a test ka­puja. Itt halad át a le­vegő, az étel, az ital, itt jön ki a hang és — saj­nos — itt surrannak be leggyakrabban a kóroko­zó élőlények is. Ősszel — amikor hű­vösebbre fordul az idő — észrevehetően megszapo­rodnak a torok-panaszok, bizonyítva, hogy a hűvös, nedves idő kedvez a to­rokfájásnak. Pontosabban a torokbetegségek kór­okozóinak. Hogyan? Hát a torokfájásnak is mik- iróorganizmusok az oko­zói, s nem a megfázás? Nem bizony! A meghűlés, a megfázás csak elősegí­ti a betegség kialakulá­sát, mert a felső légutak nyálkahártyáját károsítva alkalmassá teszi a talajt a kórokozók megtelepedé­sére, elszaporodására. Az igazi ok tehát az élő kór­okozó, ami cseppfertőzés­sel terjed. És a meghűlés, a megfázás, a nagyon hi­deg folyadék, a hirtelen nyelt fagylalt, a nedves, hűvös reggeli levegő, vagy a test egyes részeinek le­hűlése : mindez csak nyál­kahártya károsító előz­mény. Megviselik a nyál­kahártyát a csípős, fűsze­res ételek is, az igen erős Szesz, a sűrű por, a füst, a gáz, az erős igénybe­vétel, egyszóval minden, ami tartós kellemetlensé­get, elhúzódó izgalmat okoz. A TOROKGYULLA­DÁS a szervezet kapujá­nak heveny betegsége, több fertőző betegség fáj­dalmas kezdete. Lehet, hogy csak egyszerű huru- tos folyamaté, de az is lehet, hogy gennyes, tü- szős mandulagyulladás, garatgyulladás, gége-, légcső- és hörgő-hurut bevezetője. Az egész fo­lyamatot heveny felső lég­úti hurutnak nevezhetjük, főleg akkor, ha a beteg­ség náthával, — az orr nyálkahártyájának hu­rutjával — kezdődik. A heveny kórforma el­ső jelei: enyhe borzon­gás, alacsony láz, orrvá­ladék, felületes köhögés. A beteg nehezen, fáj dal­Tükör a lak másán nyel. Hogy is mondta a betegem? „Nem nyílik, nem zár rendesen a kapu.” A torok kiszá­rad. Kellemetlen kaparó érzés kínozza. Csiklan­dozza valami, és a beteg hangja fátyolossá válik, néha teljesen el is vész. Még az a szerencse, hogy pár napos kímélő élet­mód, megfelelő gyógy­szer, esetleg ágynyugalom rövidesen talpra állítják a beteget. Mégis könnyű­nek látszó torokfájással is orvoshoz kell fordulni, hogy ha súlyosabb baj bevezetője, időben elkez­dődjék a kezelés, ha pe­dig csak könnyű hurut­ról van szó, minél hama­rabb meggyógyuljon, ne váljék idültté, krónikus­sá. Az idült felsőlégúti gyulladás, az ismétlődő torokfájás és az elhúzódó garat-hurut nem vesze­delmes, de kellemetlen betegségek. Sokszor hóna­pokig kínozzák az em­bert. Érdemes megelőzni azokat. Horgolt A kosztümöt középvas­tag szálú fonalból 3-as tűvel horgoljuk. A szok­nyát, a méretnek megfe­lelő hosszúságú láncszem- sorra, végig egyráhajtásos pálcával horgoljuk úgy, hogy a pálcák mindkét tagját átfogjuk. Fogyasz­tásnál 2—*2 pálcát egybe­horgolunk. A szoknya be­fejezéseként 4—5 sort rö­vidpálcával szorosan hor­golunk. A kabátka mintája: a szabásmintának megfele­lő láncszemsort, 3 soron egyráhajtásos pálcával horgoljuk be. 4. SOR: minden máso­dik egyráhajtásos pálcára egyráhajtásos pálca, 1 láncszemes választással. 5. SOR: 4 láncszem,* 1 egyráhajtásos pálca, 4 láncszem, a következő 4 pálcára 1—1 kétráhajtá- sos pálca, 4 láncszem, egyráhajtásos pálca a kö­vetkező egyráhajtásos pálcára, 1 láncszem, *-tól ismétlés. 6. SOR: 4 láncszem,* egyráhajtásos pálca az egyráhajtásos pálcára, 4 láncszem, 4 rövidpálca a 4 kétráhajtásos pálcára, 4 láncszem, egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, *-tól ismétlés, szélpálca. 7. SOR: 4 láncszem,* egyráhajtásos pálca az egyráhajtásos pálcára, 4 láncszem, 4 rövidpálca a rövidpálcákra, 4 láncszem, egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, *-tól ismétlés, szélszem. 8. SOR: 4 láncszem,* egyráhajtásos pálca, 4 láncszem, 1 rövidpálca, ráhajtunk a tűre, beleszú­runk a 6. sor második rö­vidpálcája alá, hurkot hú­zunk, ráhajtunk a tűre, lehorgoljuk a hurkot és a ráhájtást, ismét ráhajtunk a tűre, lehorgoljuk a két hurkot, ezt ismételjük egyszer és a negyedik rö­vidpálca ismét rendes rö­vidpálca lesz. 4 láncszem egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, *-tól ismétlés, szélszem. 9. SOR: 4 láncszem.* egyráhajtásos n *)«'•’. láncszem, -i . ••j - .upai.wj 4 Mi hát a tennivaló? Ne higgyünk az őszi napnak! A reggelek már hűvösek. Az esték is azok. Okosan öltözzünk, hogy a déli órákban könnyíthessünk viseletűnkön, de este és reggel meg ne fázzunk. A déli melegben is óv­juk a torkot. Fagylaltot, hideg italt csak kortyon­ként, csak kanalanként! A port, füstöt, csípős ételt, erős italt kerüljük, és ha átnedvesedtünk, megáz­tunk, vagy megizzadtunk, öltsünk száraz ruhát. A kamillateás, szódabikar- bónás toroköblögetés a nyálkahártyát nyugtatja, ellenállóképességét erősí­ti. ŐSSZEL szeszélyesebb az idő, rövidebbek a na­pok. Korábban zárják a házak kapuját. Zárjuk be testünkét is, ne várjuk meg, amíg a betegség be­lopakodik rajta. Törőd­jünk a torok, a felső lég­utak épségével, egészsé­gével. Dr. Buga László kosztüm láncszem, egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, *-tól ismétlés, szélszem. 10. SOR: 4 láncszem,* egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, 4 kétráhajtásos pálca a 4 rövidpálcára, 1 láncszem, egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, *-tól ismétlés, szélszem. 11. SOR: 4 láncszem, minden pálcára 1 egyrá­hajtásos pálca 1 lánc- szemes választással. Az ötödik sortól az 5— 11 sorok ismétlésével dol­gozunk tovább. Az ujja- kat hasonlóan három so­ron egyráhajtásos pálcá­val kezdjük. A bélést az egyes daraboknak megfe­lelően szabjuk ki. össze­varrjuk és a bélését bedol­gozzuk. Végül a kabátka mindkét elejét és a nya­kát egyráhajtásos pálcá­val. 3 soron körülhorgol­juk. (Eközben igazíthat­juk a nyakbőséget, s a gomblyukaltat is belehor­goljuk.) A nyak saroksze­meibe mindig 3—3 pálcát öltünk. A szoknya alját befejezésként 1—2 soror’ rövidpálcával körülhor­goljuk. Szegedy Béláné

Next

/
Thumbnails
Contents