Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

1970. Oktober 89, csütörtök 8. oldal Rendkívüli búzavetőmag-import Verseny 10 tantárgyból a Szovjetunióból 35 szakma ismereteiből A Vetőmagteimeltető és Ellátó Országos Vállalat raktáraiból már elszállí­tották az ősszel földbeke­rülő növényi szaporító anyagok túlnyomó többsé­gét. A gazdaságokban már csak néhány kisebb tételt indítanak útnak, ezekre késve érkezett a megren­delés. Tormai Károly, a válla­lat kereskedelmi igazgató­ja az MTI munkatársának elmondotta: az idén so­ron kívüli, expressz búza­vetőmag-importra volt szük­ség, mert a hazai gazda­ságokban megtermett sza­porító anyag a rendkívüli időjárás miatt minőségileg sok esetben kifogásolható volt. A vállalat több mint tízezer vagon nemesített vetőmag szállítására kö­tött szerződést a mező­gazdasági nagyüzemekkel. Ebből a mennyiségből azonban több mint két­ezer vagont különféle mi­nőségi kifogások miatt nem tudtak átvenni és felhasználni. A nehéz helyzetben a vállalat szin­te napok alatt rendkívüli importszállításra kötött szerződést. A Szovjetunió­ból több mint kétezer va­gon kiváló miriőségű Be- zosztája—I. vetőmag érke­zett. A szaporító anyag utolsó szállítmányát októ­ber közepén vették át a határállornáson és nyom­ban ezután a gazdaságok címére adták fel. Az idei megrendelések­ről az igazgató elmondot­ta: október 20-ig 10 400 vagon búzavetőmagra szó­ló megrendelés érkezett hozzájuk. Az október 1-ig befutott megrendeléseket már kielégítették, s azok a gazdaságok, amelyek kés­ve, tehát a hónap eleje után jelentették be igé­nyeiket, néhány napon be­lül szintén megkapták a szállítmányokat. Mindent egybevetve, a vállalat ga- bonavetőmag-szakemberei szerint a jövő évi kenyér — ami a jó minőségű sza­porító anyagot illeti — ki­tűnően megalapozott. A fogyasztási szövetke­zeti mozgalom jelenlegi helyzetéről, az elmúlt há­romnegyed év eredményei­ről tájékoztatták az MTI munkatársát a SZÖVOSZ- ban. Egyebek között el­mondották, hogy az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi forgalma az év első ki­lenc hónapjában — 1969 hasonló időszakához viszo­nyítva — 15,4 százalékos növekedést mutat. A szö­vetkezetek bolti kiskeres­kedelmi és vendéglátóipari forgalmából származó össz­bevétel meghaladja a 46 milliárd forintot. A szö­vetkezetek 1970. évi nye­resége — az előzetes szá­mítások szerint — több mint 1,6 milliárd forint lesz, 20 százalékkal több az előző évinél. A szövet­kezeti dolgozók és alkal­mazottak jövedelme átla­gosan 4,5 százalékkal emelkedik 1970-ben. Elmondották azt is, hogy 1970-ben eddig már 12 ezerrel nőtt a lakásszövet­kezeti tagok száma. Meg­alakultak az első lakás­építő szövetkezetek is, Bács, Csongrád és Veszp­rém megyékben és Buda. pesten. Mozgalmas heteket, hó­napokat ígér a 14—18 éve­sek népes táborának, a középiskolások és szak­munkástanulók százezrei­nek az idei tanév. A szá­mukra készített program­A „világtakarékossági nap” küszöbén különösen időszerű visszatekinteni a takarékszövetkezetek há­romnegyed éves munkájá­ra. Betétállományuk 3,4 milliárd forint, a falusi lakosság megtakarításainak mintegy 25 százaléka. Fo­lyamatosan fejlődik köl­csönzési tevékenységünk is, szeptember végén 1,4 milliárd forint volt a köl- csönállományuk. A taka­rékszövetkezetek az eltelt háromnegyed év alatt 270 millió forint mezőgazdasá­gi termelési kölcsönnel se­gítették tagjaik háztáji és kisegítő gazdaságainak fejlesztését. Az idén már a múlt évinél mintegy 50 százalékkal több kölcsönt folyósítanak lakásépítési célokra. Üj alapokon, de régi ha­gyományokra is támasz­kodva ismét alakulóban vannak a munkás fogyasz­tási szövetkezetek. Szep­tember végéig öt helyen alakult ilyen: Komlón, Székesfehérvárott, Nyír- adonyban, Várpalotán és Budapesten. A további szervezés a nagy ipari cent­rumokon kívül is, ország­szerte folyik. ról, az ifjú nemzedéknek ezt a rétegét érdeklő ese­ményekről nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Vajó Péter, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tit­kára. — A harmadik országos diákparlament felhívásá­nak megfelelően az idei tanév az iskolai KISZ- szervezetek erősítésének esztendeje. Ennek megfe­lelően a KISZ-tagokra vá­ró feladat, hogy tanulmá­nyozzák az ifjúsági moz­galom történetét, mérjék fel és értékeljék a KISZ VII. kongresszusa óta vég­zett mim kát. — Hozzávetőleges szá­mításaink szerint 40—50 ezer fiatal vesz majd részt az országos középiskolai tanulmányi versenyén, amelyet — közösen a Mű­velődésügyi Minisztérium­mal — tíz tantárgyból hir­dettünk meg. Ismét jelent­kezőket várunk az Arany Dániel matematikai ver­senyre, az országos föld­mérési tanulmányi ver­senyre, az országos mű­szaki tanulmányi verseny­re, s a kollektív közgaz­dasági pályázatra. Az ókor- tudományi társaság a kö­zépiskolák latin szakosai­nak hirdetett versenyt. A szakközépiskolai és tech­nikumi harmadik, negye­dik osztályosok az orszá­gos orosz nyelvi szóbeli versenyen mérhetik össze tudásukat. — Hagyományainkhoz híven — együtt a Munka­ügyi Minisztériummal — az idén is versenyre szólí­tottuk az ország szakmun­kástanulóit. A tét: a Szak­ma kiváló tanulója cím elnyerése. Felhívásunk ez­úttal is nagy visszhangot keltett: több mint százezer fiatal ál] majd sorompó­ba, hogy bizonyítsa fel- készültségét, vizsgázzon 35 szakma ismeretéből. JOBBAN KERESKEDTEK, TÖBBET TAKARÉKOSKODTAK r Uj társulásokat hoztak létre a szövetkezeti tagok A SZOVOSZ háromnegyed évi gyorsmérlege Területfejlesztés a IV. ötéves terv folyamán Sátorává újhelyi J. I A tervgazdálko­dás bevezetése óta a gazdasági fejlett- « ség, az életszínvo- P nal és az életkö- r rülmények tekin- | tétében megszűn­tek az elmaradott- É? ságot jelző „fehér f foltok’» hazánk tér­képén. A in. öt* éves terv folya­mán alapvetően ki­egyenlítődött tár­sadalmunk két osz­tályának, a mun­kásságnak és a pa­rasztságnak élet- színvonala, vannak azonban még olyan vidékek, ahol az életszínvonal és az életkörülmé­nyek tartósan és jelentősen elma­radnak az orszá­gos szinttől. Ezek egyben gyengén iparosodott körze- te*“** is, ahonnan a «.evés helyi mun­kalehetőség követ­keztében nagy az elvándorlók és az ingázók száma. A IV. ötéves terv ki­dolgozása során az említett területek közül jelölték ki • a gazdaságosság figyelembevételé­vel — az iparfej­lesztési övezeteket, ahol a kormány az 1,4 milliárd fo­rint összegű terü­leti iparfejlesztési alap segítségével ösztönzi a vállalatokat új vi­A IV. ötéves tervidőszakban központi támogatásra• kijelölt terület NÓGRÁD . 15— ÍBORSOD-ABAUJ )Ózd ZEMPLÉ © ' Miskolc , GySr© ) Komárom: GY0R-S0PR0N Tatabánya^ HEVES ^Szombathely VESZPRÉM, (Székesfehérvár © FEJÉR 'Tiszafüredi/. 'Budapest ' SZOLNOKI. 4801 SZABOLCS-;? ® V;SZATMÁR Nyíregyháza ■250B Debrecen”' PEST Djnaűjvároj^KecsV?méJ. ^ ^ ___ fjflU J .. Kiskun- /Szarvas 1 20M rLt20H r telegyhazab'^i./ ZALAI OombávW^ TOLNÁN BAGÓ-KISKUN ■ KaposviO «5» ( 70 .SOMOGY pr&ombovar\§zeKSZÍr<l L*.------' -»■ -.30. ' ■ Debrecen \ SZOLNOKI^] ©Szolnok BIHAR I \Mezö%ry\Sze9hal™Í >7 t 4 XH ,'W\ Békéscsaba <30 CSONGRÁDI-béKÉSJ ®Szegedj QQÍPécs BARANYA Y].*fárás 11 Sátoraljaújhely S Sárospatak 3 Karcag 4 Kunszentmártonij. £z TparfejTeSztés vonzáscentruma fs 20 ezernél több ipari dolgozót foglalkoztató ^ város á IV. ötévesterv végén ■ Részesedés a területi iparfejlesztő alapból (1971-75) (mó. Ft) Az 1971—75-ös tervidőszak- I kezetének megváltoztatását se- | végére azoknak a városaink­déki munkahelyek létesítésére, ban Szabolcs-Szatmárban 8—10 ! gíti elő.) A központi támogatásra kije- ezer, a többi alföldi megyé­iéit területek magukban fog- ben 14—15 ezer új munkahely lalják a magas természetes létesül, Dél-Dunántúlon pedig szapo odásu alföldi megyéket 30 százalékkal nő a foglalkoz­ás Dél-Dúnántúl gyengén fej- , tátották száma. (A területfej­lett járásait. Pécs város kije- I lesztést szolgálja még a 0,8 lölését az iparszerkezet meg- | milliárd forint értékű fővárosi változtatása teszi szükségessé, iparkitelepítési alap és az a mivel eddig a foglalkoztatót- I közel egy milliárd forintnyi tá- tak nagy részét a visszafejlő- [ mogatás, amely a bányászkör - dő szénbányászat alkalmazta. I zetek foglalkoztatottsági szer­A területfejlesztés eredmé- íyeként előreláthatóan 5—6 nak a száma, ahol 20 ezernél több lesz az iparban foglalkoz­tatott, legalább 15 lesz. Er az , . i*)65-ös állapotnak több mint százalékkal növekszik a városi • kétszerese, eloszlása pedig lakosság, a távlati Iparfejlesz- egyenletesebb hazánk terüle- tés szempontjából legkedve- tén. A növekvő városiasodás zőbb helyzetű kilenc nagyvá- egyben az életkörülmények és rosunk pedig mint az iparfej- az életszínvonal gyorsabb ja- lesztés vonzáscentruma 9-10 vít4sát is ieht.tövé teszi, százalékos lakossagnovekedes- | sei számol. A IV.* ötéves terv . — TERRA — Az enyhülés jelei Dziennik Ludowy A Dziennik Ludowy című lengyel lap „A tárgyalások éve Pekingben” című kom­mentárjában foglalkozik a szovjet—kínai kapcsolatok­kal. A lap a következőket írja: „A két nagy szocialista hatalom — a Szovjetunió és a népi Kína viszonya a nemzetközi politika fontos tényezője. Ez az oka annak, hogy világszerte nagy fi­gyelemmel kísérik mind­azokat az eseményeket, amelyek ezzel a viszony­nyal összefüggenek. A pekingi tárgyalások menetéről nincs informá­ció. A külföldi hírmagyará­zók e tárgyalásokkal ösz- szefüggésbe hozzák azt az érzékelhető javulást, amely az elmúlt évben bekövet­kezett a szovjet—kínai kap­csolatokban. Nincs olyan közlemény, hogy felújultak volna a fegyveres inciden­sek, A múl? évhea viszo­nyítva jelentősen csökken­tek a sajtóban a polémiák. A két állam között nagy­követségi szinten felújul­tak a diplomáciai kapcso­latok. Ismét összeült a ha­tárfolyókon való hajózás kérdésével foglalkozó ve­gyesbizottság. Habarovszk­ban aláírták azt a jegyző­könyvet, amely a határkör­zet helyi kereskedelmi forgalmát szabályozza. Mindez azt tanúsítja, hogy történt egy lépés elő­re a múlt év első feléhez viszonyítva, s remélni en­gedi, hogy a Szovjetunió és Kína között tovább nor­malizálódik a helyzet nem­csak a két állam, hanem a szocialista világrendszer és a forradalmi mozgalom, va­lamint az egyetemes béke és az enyhülés javára — írja a Dziennik Ludowy. A gyakorlatban eddig is érvényesült Zivot Strany A csehszlovák pártsajtó élénk figyelemmel kíséri a Magyar Szocialista Mun­káspárt kongresszusi elő­készületeit. A Zivot Strany (pártélet), a CSKP KB he­tilapja részletesen ismertet­te az MSZMP Központi Bi­zottságának kongresszusi téziseit, s legújabb számá­ban Eugen Újvári, a CSKP KB munkatársa „A magyar kommunisták kongresszusa előtt” című írásában ki­tér a Központi Bizottság­nak a szervezeti szabály­zat módosítására előter­jesztett javaslataira. A szerző külön kiemeli a bírálat védelmét szolgáló módosítást, s ezzel össze­függésben rámutat: „Nem olyasmiről van szó, ami az MSZMP általános gyakor­latában eddig nem érvé­nyesült volna. Már a múlt­ban is a pártszervek Írat­lan kötelességének számí­tott, hogy védelmet bizto­sítanak azoknak, akik jo­gos bíráló észrevételeket tettek. A jelenlegi helyzet­ben azonban, amikor ezt a kötelezettséget pontosan körülhatárolták és a párt szervezeti szabályzatában is rögzítik, működik a párt­szervek és szervezetek, va­lamint az egyes kommunis­ták felelőssége azért, hogy ne hallgattassák el a kriti­kát. vagy ne korlátozzák semmiképpen azokat, akik jogosan kifogásolják a hi­bákat és fogyatékosságo­kat”. Az imperialista érdekekbe ütközne A Pravda keddi számá­ban Oleg Oresztov kom­mentárt fűz ahhoz, hogy Anglia és az Egyesült Ál­lamok miért nem volt haj­landó tárgyalni az Afrikai Egységszervezetet képviselő Kaunda-féle misszióval a Dél-afrikai Köztársaságnak folyó fegyverszállítmányok letiltásáról. A misszió — állapítja meg a lap — tel­jesen indokolt és jogos kö­vetelményeket támasztott a nyugati hatalmakkal szem­ben. Olyan követelménye­ket, amelyek teljességében megfelelnek az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 1963. évi f egy verem bargój ának. A Pravda ezután így foly­tatja: az imperialista hatal­mak az ENSZ-határozatok megkerülésével minden áron támogatni igyekeznek a reakciós afrikai fajgyű­lölő rendszereket. Készség­gel fektetnek be óriási ösz- szegeket ezekben az orszá­gokban, amelyeknek straté­giai terveikben kimagasló szerepet szántak. Bűnözés Amerikában International Herald Tribune A bűnözésről szóló évi FBI-jelentés rámutatott ar­ra, hogy 1969-ben az Uí»A- ban majdnem 5 millió bűn- cselekményt derítettek ki. Százezer lakosra 2471 bűn- cselekmény jutott, tehát az emelkedés 1968-hoz képest 10,6 százalékos, 1960-hoz vi­szonyítva pedig 148 száza­lékos. A jelentés rengeteg ada­tot tartalmazott a bűnözés legkülönbözőbb fajtáiról, de legkevésbé sem magya­rázta meg, mi az oka an­nak, hogy 1960 óta oly nagy mértékben megnövekedett a bűncselekmények száma. Ezen túlmenően az FBI arra is rámutatott, hogy „nincs lehetőség valameny- nyi elkövetett bűncselek­mény számának meghatá­rozására, mert számos bűn- cselekmény történik, ame­lyet -lem jelentenek a rend­őrségnek.” Nixon elnöknek az erőszak okaival és meg­akadályozásával foglalkozó bizottsága tavaly ősszel an­nak a véleményének adott hangot, hogy minden va­lószínűség szerint az elkö­vetett bűncselekményeknek csak 50 százalékát jelentik a hatóságoknak. Becslések szerint 1969- ben 14 950 gyilkosságot kö­vettek el. A jelentés arról is beszá­mol, hogy a gyilkosokat a : legtöbb esetben az áldozat J rokonai vagy ismerősei kö­zött találták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents