Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

2. oldal 1970. október 24, szombat Egy merénylet háttere Ha létezne olyan mű­szer, amely a politikai fe­szültséget méri, mutató­ja alighanem alaposan ki­lengene ezekben az órák­ban Chilében. Frei elnök az egész ország területén rendkívüli állapotot ren­delt el és ezt a televízió képernyőjén, tehát a leg­szélesebb hazai és nem­zetközi nyilvánosság előtt 6 maga jelentette be. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a fővárosban, Santiagóban éjszakai kijá­rási tilalom lépett életbe, működésbe lépett a sajtó­cenzúra és bevezették a statáriális bíráskodást. Mindez nem hangzik olyan komoran, ha az ál­talános latin-amerikai vi­szonylatokat vesszük ala­pul. Chile azonban szá­mos tekintetben éppen az a latin-amerikai kivétel, amely erősíti a szabályt. Ebben az országban sok évtizedes hagyomány, hogy jórészt betartják és betartatják a polgári de­mokrácia játékszabályait. Chile a latin-amerikai szubkontinens egyetlen állama, amelyben a köz­társaság elnökei letölthet- ték alkotmányos kor­mányos kormányzati ide­jüket és a szabály oknak megfelelően távozhattak a porondról. Közismert, hogy Dél-Amerikában ez nagy ritkaság. Nem egy országban még az is ese­ménynek számít, ha egy államfő egyáltalán megéli terminusának lejártát. A salétromban és más ásványi kincsekben külö­nösen gazdag államban tehát a jelenlegi viharos események igenis rend­hagyó jelenségnek számí­tanak és jól érzékeltetik, milyen izgalmas napok elé néz Chile. A rendkívüli állapot bevezetésének van egy közvetlen és egy távolab­bi előzménye. A közvet­len kiváltó ok: Santiagó­ban mindeddig ismeretlen tettesek lőfegyverrel sú­lyosan megsebesítették René Schneider táborno­kot, a hadsereg főparancs­nokát. A távolabbi előz­mény közismert: az or­szágos választások során egy magát marxistának valló politikus, dr. Sal­vador Allende szerezte meg a szavazatok többsé­gét. Az alkotmány előírásai szerint a kongresszusnak ma kell jóváhagynia, esetleg elvetnie a legtöbb szavazatot kapott jelölt személyét. Az egyetlen posszibilis ellenfél, a ke­reszténydemokrata Ales- sandri, pártjával egyetér­tésben önként visszalé­pett: a jelenlegi elnök, Eduardo Frei pártja nem is titkolja, hogy ezzel sze­retné megóvni az orszá­got „mindenféle robban­tástól”. Milyen robbanásra gon­dolhatnak Freiék? Az egyik a belső elégedetlen­ség detonációja lehetne, amennyiben a kongresszus megfosztaná a chilei bal­oldalt a választások ered­ményének gyümölcsétől. Az országban túlságosan nagyok a szociális prob­lémák ahhoz, hogy egy ilyen fejlemény drámai következmények nélkül következhessék be. A másik, legalább ilyen jogos aggály a külföldi, minden bizonnyal USA- beavatkozás veszélye. A Fehér Ház és a State De­partment számára hatal­mas csapás volt Allende megválasztása, Washing­ton tudja: a chilei példa ragadós lehet a földkerek­ség egyik leggyuléko- nyabb térségében és en­nek a felismerésnek meg­felelően igyekszik csele­kedni. A főparancsnok el­leni merénylet hátterében nyilvánvalóan azok áll­nak, akiknek nem érde­kük, hogy Chilében sor kerüljön a történelmi je­lentőségű őrségváltásra. Á huzavona még tart Az AP jelentése szerint a két szovjet állampolgár­ságú géprabló, Brazinskas- Koreivo és fia a törő* biz­tonsági rendőrség őrizeté­ben várja sorsát. Az ame­rikai hírügynökség török hivatalos körökre hivat­kozva közli, hogy miután az igazságügyminisztéri­umban rendezték a forma­litásokat, a 46 éves gyil­kost és 18 éves fiát is­mét a trabzonj bíró elé állítják. A trabzoni bíró dönt majd arról, hogy cselek­ményük köztörvénybe üt­köző bűncselekmény volt-e, vagy pedig „politikai”. Az utóbbi esetben, amelynek jogi képtelensége szembe­szökő, a török törvények szerint nem adják ki őket a Szovjetuniónak. Az AP hírügynökség megerősíti, hogy litván, származású személyekből álló, magát emigráns cso­portnak nevező társaság tartózkodik Ankarában és kísérleteket tesz, hogy ta- lálkozhassék a két gép­rablóval. A legújabb Jordániái egyezmény AMMAN (MTI) Az ammani rádió csütör­tök este bejelentette, hogy a Jordániái kormány és a Palesztinái ellenállási szer­vezetek képviselői újabb egyezménnyel egészítették Események sorokban Tito Pompidouval tárgyalt PÁRIZS Tito elnök pénteken Pá­rizsban fejezte be nyugat­európai körútját. A jugo­szláv elnök, aki egynapos, nem hivatalos látogatásra érkezett a francia főváros­ba, a délelőtt folyamán az Elysée-palotában felkereste Pompidou köztársasági el­nököt, akivel négyszemközt tárgyalt. Délután szélesebb körben folytatódtak a meg­beszélések, este Pompidou elnök vacsorát adott a ju­goszláv vendége tiszteleté­re, aki ezt követően kísére­tével együtt visszarepült Belgrádba. Kozmosz—374 MOSZKVA A Szovjetunióban pénte­ken Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—374 mesterséges holdat. A szputnyik fedélzeten elhe­lyezett berendezések lehe­tővé teszik a kozmikus tér­ség kutatásának folytatását. A programban előirányzott tudományos kutyásokat teljesítették. Találkoznak BELGRAD a háborús veteránok Az európai országokban működő különböző ellenál­lási, antifasiszta és parti­zánszövetségek képviselői 2 napos belgrádi tanácskozá­sukon elhatározták: jövő májusra összehívják a há­borús veteránok európai konferenciáját. Az értekez­let helyét az előkészítő bi­zottság később határozza meg. A belgrádi tanácsko­záson a magyar partizán- szövetséget 2 tagú küldött­ség képviselte. Engels-alap BERLIN Nyugatnémet közéleti személyiségek elhatározták, hogy Engels születésének közelgő 150. évfordulója alkalmából Engels Frigyes­alapot létesítenek. Az ala­pot a nagy filozófus esz­méinek terjesztésére hasz­nálják majd fel. (TASZSZ) Az angol a legolcsóbb NEW YORK Az ENSZ hivatalos nyel­vei közül az angol a leg­gazdaságosabb — állapítot­ta meg a költségvetési bi­zottság, a közgyűlésnek szánt jelentésében. A kü­lönféle ENSZ-okmányok kinyomtatása a többi nyel­ven 15—20 százalékkal drá­gább, mint angolul. Az an­gol szövegek rendszerint a legrövidebbek. (Reuter) Az NDK-kfildöttség Pozsonyban PRÁGA Pénteken a kora délelőtti órákban Prágából a Szlo­vák Szocialista Köztársaság, fővárosába érkezett az NDK párt- és kormánykül­döttsége, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Köz­ponti BizottságánaK első titkára, az Államtanács el­nöke, valamint Willi Stoph miniszterelnök vezet. A százezredik hazalátogató magyar Pénteken érkezett Buda­pestre Ausztriából az a négy autóbusz, amelyen százhúsz külföldön élő ma­gyar érkezett haza rokoni látogatásra. Közöttük volt a százezredik hazalátogató magyar; a 25 éve Auszt­riában élő Ebner Mária. A „százezrediket” a Magya­rok Világszövetségének ne­vében szívélyes szavakkal köszöntötte Korbacsics Pál elnökhelyettes, s az IBUSZ nevében dr. Hetényi István vezérigazgató-helyettes. (MTI) Nem fenyegeti veszély a koalíciót Pénteken Bonnban közös sajtóértekezletet tartott Willy Brandt szövetségi kancellár és Walter Scheel külügyminiszter. Az NSZK két vezető politikusa meg­vonta a szociáldemokrata­szabaddemokrata koalíció egyéves kormányzásának politikai és gazdasági mér­legét. .. .... . | A K ülpolitikai kérdésekről szólva a kancellár kije­lentette: „A moszkvai szer­ződés máris előmozdította az európai helyzet kisebb mértékű javulását”. Hangoztatta, hogy az NSZK kormánya az euró­pai biztonsági értekezlet összehívása mellett száll síkra. Hozzátette azonban, hogy a „tanácskozást jól elő kell készíteni”. Scheel külügyminiszter szerint a „moszkvai szer­ződéssel megtették az el­ső lépést a kelettel való kibékülés felé”. Ezenkí­vül — tette hozzá — „le­Az angoloknak nincs jogok az úSievélhez! LONDON (MTI) Egy londoni fellebviteli bíróság helybenhagyta a belügyminisztérium koráb­bi végzését, amely szerint „egyetlen brit alattvaló­nak sincs automatikusan joga az útlevélhez, s az útlevél kiadása teljes egé­szében királyi kegy kérdé­se”. A meglepő döntés olyan ügyben született, amelynek főszereplője nem fehér bőrű, hanem egy Kenyából bevándorolt ázsiai származású leány, aki egyébként születésétől fogva brit állampolgár. En­nek ellenére a döntés az angol jog részévé vált, s a jövőben bárki ellen fel­használható. fektették a nyugat-berlini kérdés kielégítő rendezé­sének alapjait”. A parlamentben meg­gyengült Szabad Demokra­ta Párt helyzetét taglal­va Scheel külügyminisz­ter, mint a párt elnöke is­mét elkötelezte magát a szociáldemokratákkal . lét­rehozott koalíció mellett. ki az október 13-i fegyver­szüneti megállapodást. A csütörtök este aláírt egyez­mény szabályozza a koráb­bi megállapodás végrehaj­tásának módiát. a doku­mentumot a tunéziai nagy- követségen Bahi Ladgham tunéziai miniszterelnök, az arabközi békéltető bizott­ság elnöke jelenlétében ír­ták alá a jordánial kor­mány, a hadsereg és a Pa­lesztinái felszabadítási szer­vezet képviselői. A megál­lapodás részleteit minded­dig nem közölték, de Lad­gham a dokumentum alá­írását mérföldkőnek nevez­te az arab állam- és kor­mányfők kairói megállapo­dásának végrehajtásában. Ladgham ugyanakkor be­jelentette, hogy csütörtö­kön a Jordániái kormány­csapatok szabadon bocsá­tottak 200 gerillát. Továb­bi 800 foglyot vasárnap­helyeznek szabadlábra. , 200 tank Izraelnek WASHINGTON (MTI) A Washington Post tájé­kozott forrásokra hivatkoz­va jelenti, hogy az Egye­sült Államok egy éven be­lül 200 M—60 típusú mo­dern harckocsit szállít Iz­raelnek. A 200—200 millió dollár értékű harckocsit a Chrysler Corporation gyárt­ja. A szállítmány része an­nak az 500 millió dolláros katonai segélyprogramnak, amelyet az Egyesült Álla­mok a következő évben nyújt Izraelnek, és amelyet Izrael a tűzszünet állítóla­gos egyiptomi megsértése következtében „felborult erőegyensúly helyreállítá­sára” hivatkozva kért. Ka­tonai szakértők szerint az M—60-as harckocsik a leg­korszerűbbek. Eddig az Iz­raeli hadseregnek mintegy 1050 amerikai Sherman és Patton, illetve angol Cen­turion harckocsija volt. (UPI, AFP) AKIK TÚLTESZNEK AZ SS-EN 15 BRUCE ŐRMESTER ÁRULKODÓ NAPLÓ/A Döbbent csend a stockholmi Stockholm Farsta nevű korszerű külvárosának színháztermében péntek délelőtt folytatódott az Egyesült Államok Indokí­nában elkövetett bűntettei­nek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság ülése. Először Goran Franck svéd ügyvéd, aki a bizottság fel­hatalmazása alapján 1970. július 16-tól 1970. augusztus 1-ig Vietnamban tartózko­dott, ismertette beszámo­lóját. Különösen megrázó volt számara — mondotta — a napalmbom­báktól nyomorékká tett gyermekekkel és asszo­nyokkal való találkozás. Göran Franck kifejtet­te, hogy a Dél-Vietnam- szerte tomboló terror, az ártatlan polgári lakosok halomra gyilkolása az Egyesült Államok által kezdeményezett úgyneve­zett pacifikációs program szerves tartozéka. A terror nem kíméli Dél-Vietnam diákságát sem. Személyesen beszélt egyetemistákkal, akiket a hírhedtté vált „tigrisketrecekben” kínoz­tak, csak azért, mert tilta­koztak az Egyesült Álla­mok agressziója ellen. Hangoztatta: az adatok százai támasztják alá, hogy az Egyesült Államok Indo­kínában gátlástalanul al­kalmazza a vegyi mérgező anyagokat, a különféle mérgesgázokat, majd rámu­tatott: A vietnamiak között csaknem egyöntetű a véle­mény, hogy a My Laihoz hasonló tömeggyilkosságok nem elszigetelt incidensek. hanem százával fordulnak elő, hiszen a tömegmészár­lás is a pacifikációs prog­ram része. Beszámolt ar­ról, hogy a nemzetközi bi­zottságnak egy különösen megrázó és bizonyító erejű okmány került a birtoká­ba. Bruce őrmester Dél- Vietnamban szolgált, de ta­valy elesett és halála után találták meg naplóját. E napló hitelesen rögzíti mindazon szörnyűségeknek egv-egy láncszemét, ame­lyekre Dél-Vietnamban és Indokínában oly sok he­lyütt található példa. Göran Franck Vietnam­ban tett szemleútjárói ezt a következtetést vonta le: az Egyesült Államok hábo­rúja Vietnam ellen a világ- történelem egyik legkegyet­lenebb háborúja. Az ameri­kai és a szövetséges kato­nák brutalitása sok tekin-. tetben még a hitleri hor­dák kegyetlenségét is meg­haladja. „A birtokunkba került tények és adatok egyértelműen bizonyítják az USA vétkességét a viet­nami nép jogainak eltiprá- sában, a népirtás szörnyű bűnének elkövetésében” — zárta jelentését Göran Franck. Ezután került sor a pén­teki nap egyik legmegrá­zóbb eseményére, Mai Thi Buom vietnami parasztasz- szony tanúvallomására. A fekete ruhás 30 éves pa­rasztasszony tanúskodása így hangzott: 1969. novem­berében Binh Gongh falut lőni kezdték, repülőgépek bombázták, utána pedig ej­tőernyősök ereszkedtek le, saigoni katonák, dél-ko­reaiak és amerikaiak. Ku­tatni kezdtek a bunkerekbe menekült lakosok után. A búvóhelyekre gázbombákat hajigáltak és az előkerülő- ket a piactérre hajtották. A niactéren kézigránátokat dobáltak közéiük. Akiket nem a robbanások téptek SZéL gpnm inkákkal kaszálták le, szuronyokkal szúrták agyon. A téren het- venketten haltak meg, több­ségükben nők, gyermekek. Amerikai földgyaluk érkez­tek ezután és a falu há­zait sorra ledöntötték, míg az életbenmaradottakra géppuskákkal vadásztak. Arra a kérdésre, hogy ösz- szesen hány embert gyil­koltak meg a támadók, az asszony így felelt: körül­belül négyszázat. Egy kérdésre válaszolva elmondotta: az egyik kato­na egy terhes asszony ha­sát kezdte rugdosni és a csecsemőt szuronnyal szed­te ki az asszony testéből. Egy másik asszony testé­vel próbálta fedezni négy kiskorú gyermekét, köztük két csecsemőt, de a katonák leszúrták és a gyermeke­ket agyonverték. Fejüket a katonák eav póznára tűzve hordozták körül a faluban. Mai Thi Buom nemmel vá­laszolt arra a kérdésre, hogy a vérengzés után ma­radt-e hozzátartozója. A vietnami asszony ta­núskodását a színháztermet zsúfolásig rn^gt^+ä hallga­íj'ia.m <-> néma c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents