Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! vmauepe XXV. évf. 249. szám 1970. október 23, | PÉNTEK Ara: 90 fillér KÉT SZÁZALÉKKAL FELEMELTÉK A NYUGDIJAT A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK . FOGÁSZATI ELLÁTÁSA MÉTERRENDSZERŰ TERÜLETNYÍL VÁNTART ÁS A Minisztertanács ülése Európai kommunista pártok találkozója Október 20—21-én 27 európai ország kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában találkozót tartottak. A sajtóközlemény szerint a résztvevők véleményt cseréltek az európai biztonságért vívott küzdelem kér­déseiről. A találkozó a barátság és a testvéri együtt­működés szellemében íolyt le, A DÍVSZ 25 éve H uszonegy esztendő elteltével az idén október 23-án ismét Bu­dapesten nyitják meg a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség két hétig tar­tó, immár nyolcadik kong­resszusát. Az 1945. no­vember 10-én, a londoni Albert Hall-ban megala­kult szövetség, illetve en­nek 250 ifjúsági szerveze­tébe tömörült százmillió fiatal azóta is következe­tesen igyekszik megvaló­sítani az alapító kongresz- szuson kimondottakat. Ne­gyedszázaddal ezelőtt, a háború üszkös hamvain, az ifjúsági világszövetség tagjai eskü alatt megfo­gadták, hogy a békéért küzdenek, harcolnak a fa­sizmus újraéledése ellen, az új háborús veszély el­kerüléséért. A haladó demokratikus ifjúsági mozgalom fenn­állása óta hű maradt ezek­hez az alapelvekhez. C zinte valamennyi je- ** lentős nemzetközi kérdésben állást foglalt, számos világméretű akciót szervezett. Az ifjúság kö­rében a legszélesebb tö­meget a vietnami világ­kampány mozgatta meg, de jelentős sikereket ért el a DÍVSZ az afrikai fel- szabadítási mozgalomnak, s az arab népekkel való szolidaritási mozgalomnak nyújtott támogatásával is. A Szolidaritás Vietnammal akcióba például nyolcvan ország több mint kétszáz ifjúsági szervezete kapcso­lódott be. A szövetség fi­gyelemmel kíséri és kong­resszusain megvitatja a közel-keleti helyzet alaku­lását, s éppen a DÍVSZ kezdeményezésére indult meg az a tanácskozássoro­zat, amely az európai bé­ke és biztonság megóvását tűzte célul. |_J azánk fiataljai csak- * * úgy, mint a szocia­lista országok ifjúsági szö­vetségeinek tagjai követ­kezetesen, s lényegében jó politikai feltételek között készültek a DlVSZ-kong- resszusra és a szövetség negyedszázados jubileumá­nak megünneplésére. Már korábban elkészült a szer­vezet politikai program- tervezete, amelyet Kato­wicében tavaly májusban a végrehajtó bizottsági ülés egyhangúlag elfoga­dott vitaalapnak. A prog­ramot hazánk tagszerve­zete is megkapta, s jelen­leg a dokumentum fel­dolgozása után bekapcso­lódnak az ezzel összefüg­gő világméretű vitába, mely hűen tükrözi, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is ak­tívan részt vállal a DÍVSZ politikai program­jának kialakításában, il­letve valóra váltásában. , £ é. A kormány Tájékoztatási [ Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Meg­tárgyalta a gazdasági irá­nyító szervek ez évi tevé­kenységéről szóló jelentést. Az illetékes miniszterek számos rendelkezést hoztak a főbb gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdeké­ben a termelés hatékonysá­gának növelésére, a beru­házási tevékenység, a mun- munkaerő-gazdálkodás, az információs rendszer fej­lesztésére, az árak fokozott ellenőrzésére, a lakosság el­látásának javítására. A je­lentést a Minisztertanács tudomásul vette, egyben utasította a minisztériu­mok, az ágazati irányító szervek vezetőit az érvény­ben levő határozatok kö­vetkezetesebb végrehajtá­sára. A Minisztertanács meg­vitatta a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter közös előterjesztését a vál­lalati jövedelem- és bér- szabályozás rendszeréről. Az erről hozott kormány- rendelet egyebek között újra szabályozza a nye- rescgadózást, az érdekelt­ségi alapok képzését és felhasználását, a bérgaz­dálkodást, valamint a vá­rosi és községi hozzájá­rulást. A belkereskedelmi mi­niszter. valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter arról számolt be, hogy bár az idei burgonya-, zöldség- és gyümölcster­més alatta marad a tava­lyinak, az igényeket általá­ban ki tudják elégíteni. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a munka­ügyi miniszter előterjeszté­se alapján a nyugdíj és egyéb rendszeres ellátások összegének évenkénti eme­lésére a kormány rendeletet hozott. Ennek értelmében 1971. január 1-től a ko­rábban megállapított nyugdíjat és több más ellátást 2 százalékkal fel­emelt összegben folyósít­ják. Jövőre a nyugdíjakat már a felemelt összegben álla­pítják meg, s a következő évtől ezeket is — a koráb­ban megállapított nyugdí­jakkal együtt — automati­kusan emelik évente 2—2 százalékkal. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Taná­csa és az igazságügy-minisz­ter közös előterjesztését a társadalombiztosítási jog­szabályok egységesítésének és egyszerűsítésének irány­elveiről. Ennek alapján a különféle szabályozáso­kat úgy egységesítik, hogy az érintettek kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának javaslatá­ra a kormány módosította a betegségi biztosítási jog­szabályok egyes rendelke­zéseit és a fogászati ellá­tást kiterjesztette a mező- gazdasági és halászati ter­melőszövetkezetek tagjai­ra is. A könnyűipari miniszter és a belkereskedelmi mi­niszter közös előterjesztése azokat a tennivalókat tar­talmazta, amelyek a ne­gyedik ötéves tervidőszak­ban a lakosság részére tör­ténő bútorértékesítés 50 százalékos növelését szol­gálják. A bútoripar termelőkapa­citását új gépek beállítá­sával, megfelelő szabá­lyozókkal másfélszeresé­re emelik, a korszerű kereskedelmi forgalom érdekében pedig szélesítik az üzlethálózatot. Mindezek megvalósításához mintegy 2—2,5 milliárd fo­rintos beruházásra van szükség, a Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter előterjesztését a földterületek méterx'endsze- rű nyilvántartásáról. Elrendelte az ország te­rületén a földrészletek nyilvántartásában a négy­szögölről, kataszteri hold­ról a négyzetméterre, il­letve hektárra való átté­rést, a területek átszámí­tását. Ezzel egyidejűleg a földek minőségét kifejező érték­számot (aranykoronában megállapított kataszteri tiszta jövedelmét) is hek­tárra vonatkoztatva kell meghatározni. A méter­rendszerű terület-nyilván­tartásra való áttérést a kö­vetkező években fokozato­san, az állami földnyilván­tartás rendszerének korsze­rűsítésével, az adatok gé­pi feldolgozásával egyide­jűleg hajtják végre. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap ülést tartott az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett Ko­vács Pál, a szakszervezet központjának osztályveze­tője. Az első napirendi pont keretében az üzemegészség­ügyről tárgyaltak. Az erről szóló jelentés megállapí­totta, hogy a társadalom- biztosítási bizottságok meg­felelő munkaterv alapján dolgoznak, s valamennyi helyen működnek az egész­ségügyi albizottságok. Az iparágban gyakori a megfázásos, reumatikus megbetegedés, ezért az alapszervezetek több gyógyüdülő-beutalót igé­nyelnek, mint más ipar­ágak szakszervezeti bizott­ságai. Az egészségügyi elő­adások viszont eléggé rend- szertelenek, van olyan vál­lalat, ahol az idén 'ilyen még nem volt. Figyelemre méltó kezdeményezést indí­tottak el Kecskeméten, a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalatnál, amikor azt kérték, hogy a megyei bizottság magnetofonszalagra rögzí­tett egészségügyi tájékozta­tókat küldjön részükre, ezeket az ebédlőben leját­A találkozón az Osztrák Kommunista Párt, a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, Nagy- Britännia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Német Kommunista Párt, Németország Kommunista Pártja, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, a Görög Kommunista Párt, a Dán Kommunista Párt, Ír­ország Egységes Kommu­nista Pártja, a Spanyol Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt, a Cipru­szanák, ily módon sokkal szélesebb körűvé tehetik a munkavédelmi és egészség- ügyi propagandát. A jelen­tés részletesen foglalkozott a segélyezéssel, egyes vál­lalatok üzemegészségügyi helyzetével, majd megálla­pította, hogy a társadalmi szervek munkavédelmi te­vékenységét aktívabbá kell tenni. Ezután Fehér József, a bérbizottság vezetője az épí­tő- és építőanyagipari vál­lalatok munkaerő-gazdál­kodásáról tartott beszámo­lót. Megállapította, hogy az építőipar elsősorban a me­zőgazdaságból kapja mun­kaerő-utánpótlását, Éppen ezért ez az iparág érzi meg a legjobban a mezőgazda- sági munkacsúcsokat. Az utolsó nagyobb arányú lét­számnövelés 1968-ban volt, azóta több vállalat dolgo­zóinak száma még csökkent is. Ily módon az építőipari kapacitásnövelés semmi esetre sem oldható meg lét­számemeléssel, hanem csakis műszaki fejlesztéssel, a technikai bázis bővítésé­vel. A megye építő- és építő- anyagiparában igen fontos si Dolgozó Nép Haladó Pártja, a Luxemburgi Kom­munista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Portugál Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a San Marinói Kommunis­ta Párt, a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Török Kommunista Párt, a Finn Kommunista Párt, a Fran­cia Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt és a Svéd Baloldali Párt (kommunisták) Központi Bizottságának képviselői vettek részt. (MTI) szerep hárul a vállalati törzsgárdákra. A munka jó elvégzésében, a termelé­kenység emelésében első­sorban a huzamosabb idő óta ott dolgozókra lehet tá­maszkodni. Az iparágban több mint 15 éve csak a dol­gozók 3 százaléka, míg egy évnél rövidebb ideje 31 százaléka dolgozik. Ez nem valami biztató, de a törzs­gárda kialakulását az épí­tőiparban sok tényező ne­hezíti. A Bács megyei Épí­tőipari Vállalatnál például a munkások mintegy 10 százaléka lakóhelyétől több mint 100 kilométerre dol­gozik. A törzsgárda megbecsülé­sére sok a jó tapasztalat. Az előbb említett vállalat­nál például 15 éves munka- viszony után alapbéréhez 10 százalék pótlékot kap a dolgozó. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárá­ban törzsgárdabizottságo- kat hoztak létre. Egyenlő feltételek esetén a törzs- gárdatagok részesülnek előnyben a jutalmazásnál és juttatásoknál. Tervezik, hogy differenciálnak az ét­kezési hozzájárulásnál, a bejárási, utazási költség, a munkásszállásdíj stb. térí­téseknél a törzsgárdatagok javára. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a törzsgárda létszámának nö­velése függ többek között a jó munkahelyi légkörtől és egy sor más tényezőtől. Megéri azonban, hogy meg­becsüljék a régi dolgozó­kat, mert azoknak általá­ban nagyobb a felelősség- érzetük. Rámutattak arra, hogy a törzsgárdatagság mércéjét ne csak az el­töltött idő, hanem a jól végzett munka alapján ál­lítsák fe^ N. O. ÜJ CSARNOK A Papíripari Vállalat halasi telepén új 4500 négyzet- méter alapterületű csarnok épül. 1971 végére készül el, ezzel újabb munkalehetőséget teremt több száz halasi részére. Az üzemegészségügyről, a törzsgárda megbecsüléséről tárgyalt az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents