Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
Pillantás a műhelybe Fejlődik a településhálózat Amit a keretterv tartalmaz A törvényerőre emelt negyedik ötéves terv kimondja, hogy: „a foglalkoztatás és a települések ellátottsági színvonalának közelítésével mérséklődjék az ország különböző területein élő népesség életviszonyaiban mutatkozó különbség.” Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium az Országos Tervhivatallal egyetértésben korábban megbízást adott a Város- építési Tudományos és Tervező Intézetnek, ami azt eredményezte, hogy 1960—63-ban elkészült a településhálózat-fejlesztési keretterv első változata. Ez elsősorban témafeltáró jellegű volt, és nem közigazgatási egységekre bontotta az országot, hanem régiókra. Így a megyék kisebb mértékben tudták csak hasznosítani. nagyvárost (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) kiemelten fejlesszük, és kialakítsuk a középvárosok sorát. (Kecskemét, Székesfehérvár, Szolnok...) — keressük a fejlesztések leggazdaságosabb megoldását. szokat, szociológusokat, műszaki és társadalom- tudományi szakembereket egyaránt bevont a munkába. Az egyes megyék és városok vezetőivel folytatott tárgyalások, a konkrét területi elemzések és helyi vélemények közelítették a valósághoz az elképzeléseket. Nagy távlatra 1969—70-ben kezdődött meg településhálózatunk egész rendszerének tfeaz ország különböző területein élő lakosság életkörülményeit difA cél komplex volta mind az előkészítés, mind pedig a megvalósítás módját meghatározta. Mindenre kiterjedő vizsBACS-KISKUN MEGYE TELEPÜLÉSEK REGIONÁLIS SZEREPKÖRE E ZX HtltWtH FELSŐFOKÚ KÖZPONT KÖZÉPFOKÚ KÖZPONT KIEMELT ALSÓFOKÚ K. © ALSÓFOKÚ KÖZPONT • RÉSZLEGES ALSÓFOKÚ K. FALU FEJLESZTENDŐ KÜLTERÜLETI LAKOTTHELY O ÜZEMI CÉLT SZOLGÁLÓ LAKÓTELEP KITERJEDT VONZÁSI KÖRREL REN9ELK. OouLÓtÉr lülvizsgálata, és a hosszútávon jelentkező igényeket is figyelembe vevő hálózatfejlesztési tervkoncepció kidolgozása. (Településhálózat alatt országunk településeinek —járulékos létesítményekkel: út, vasút stb. — valamint a köztük fennálló műszaki, gazdasági, kulturális kapcsolatok mindenkor adott rendszerét értjük.) Többről van szó tehát, mint műszaki létesítmények kialakult rendszeréről. A rendszer tulajdonképpen a szocializmus gazdasági alaotörvényé- nek érvényesülési területe. Ez adja meg a munka társadalmi fontosságát. Településhálózatunkat nagy területre kell terveznünk, mivel a beruházások évtizedekig fognak funkcionálni, és a megvalósításuk igen költséges. Tehát a terv célja, hogy: — a területi fejlesztés és tervezés követeiméin nyeinek megfelelően, ferenciált fejlesztéssel a kiegyenlítődés irányába vigyük, — egyes települések kiemelt fejlesztésével elősegítsük az egészséges városhálózat kialakulását' az urbanizációs folyamat fel- gyorsítását, egyre több lakosnak biztosítva ezzel a magasabb színvonalú városi életformát, — helyes telepítési politikával, megszüntetve a felesleges munkaerő- mozgást az országban, a fejlesztés eredményeképpen minden gazdasági-társadalmi- gazdaságföldrajzi egységen lehetővé tegyük a megfelelő és szükséges foglalkoztatást, valamint az adott területen lakók egyre teljesebb gazdasági, kulturális, szociális. gálát és széles körű demokratizmus jellemzi a munkát. A Várostervező Intézet építészeket, közgazdászokat, agrárgazdáA településhálózat-fejlesztési kerettervvel egyezően készülnek a megyei területrendezési tervek, amelyeket a megyei tanácsüléseken hagynak majd jóvá. A keretterv rövidebb (1985-ig) és hosszabb távlatra (2000-ig) 127 kiemelt településre, városra, vagy városiasodó helységre határozza meg a fejlesztés irányát és mértékét. A tervezés és fejlesztés természetesen csak folyamatosan értelmezhető, állandóan igazolódik a valósághoz. Ezért kívánatos, hogy a résztervek elkészítésében a megyék aktívabban részt vegyenek. Megyénkben az alföldi jellegnek megfelelően nagy határú településeket találunk. A Gazdasági Bizottság adottságaink alapján Bács-Kiskun profilját a mező- és élelmiszer- gazdaságban jelölte meg. Kecskemét 2000-ben Növekszik városaink (elsősorban: Kecskemét, Baja, Kalocsa) szerepe gazdasági, társadalmi, központi funkciója, hogy a hozzá kapcsolódó városiasodó illetve más települések számára magasfokú ellátást, jó közlekedési kapcsolatokat alakítsunk ki. Ennek jegyében kiemelten kell kezelnünk a fentieken kívül Kiskunfélegyházát, Kiskunhalast, Bácsalmást, Kiskőröst és Kunszentmiklóst. Felsőfokú központi szerepkörével Kecskemét szervesen beilleszkedik az egészségügyi stb. ellá-» . ország területének közép- tását, vonalán kialakuló százez— Budapest ellenpólusa- rés lakosú városok soraként az öt vidéki ba. Vonzáskörzete egyre szélesedik. Feltétele ennek közlekedési hálózatunk rekonstrukciója, hogy a nagy- és középvárosaink közötti kapcsolatok kooperációs, áruértékesítési, utazási és idegenforgalmi célzattal kibővülhessenek. A létesülő új területi vezető kórház egészségügyi, a bővülő Műszaki és Automatizálási Főiskola, valamint a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum s az Óvónőképző Intézet oktatási vonzáskörzetét növeli a városnak. 2000-re megyénk minden második lakosa feltételezhetően városlakó lesz. LEITNER LÁSZLÓ 4 A MAGYAR VÁROSOKON ÉS TELEPÜLÉSEKEN SAJÁTOS KETTŐSSÉG FIGYELHETŐ MEG. A SZEMLÉLŐT EGYRÉSZT MEGRAGADJA A TÁJANKÉNT VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSMAG. MÁSRÉSZT VISZONT AZ ÜGYNEVEZETT MAI ÉPÍTÉSZET ALKOTÁSAINAK TÜLNYOMÓ TÖBBSÉGE „NIKO- TEX” JELLEGTELENSÉGÉVEL IDEGEN MARAD A KÖRNYEZETTÖL. ÖNMAGÁBAN A MODERNSÉG Kő-, BETON- ÉS ÜVEGRENGETEGE NYOMASZTÓ HATÁSÚ. SZINTÉN KEVEREDIK A Jellegzetes és jellegtelen PETŐPI NÉPE MELLÉKLETE összeállította; Halász Ferenc Bács-Kiskun építészetében A z építészet állandóan jelen van életünkben, környezetteremtő ereje feltétlenül befolyásolja érzelmeinket, mindennapi közérzetünket. A táji, egyedi sajátosságok különösen az alföldi városokban feltűnőek. Fokozottan fáj tehát az itt kialakuló épületek, együttesek közömbössége, sőt — ami még rosszabb — zavaró hatása. Az építészet kétségtelenül olyan társadalmi produkció, amelyet anyagi feltételek határoznak meg elsősorban. Ez azonban nem zárhatja ki annak a lehetőségét, hogy az épületek a használhatóságon kívül szép és vonzó környezetet is teremtsenek. . Az alapvető feltétel a gondos, helyi adottságo- . kon alapuló, elmélyült tervezés. Tudomásul kell venni, hogy a jó építészeti mű létrehozása alkotó munka. Lényeges lenne a beruházások jó előkészítése, annak szemmel tartása, hogy az építtető a saját rizikóján túl felelős az egész társadalommal szemben. Bács-Kiskunban olyan lakástípusok, tervcsaládok kidolgozása szükséges, amelyek messzemenően figyelembe veszik a megyei építőipar lehetőségeit. A jelenlegi blokkos építési mód mellett meghonosodik az úgynevezett térzsalus rendszer is. A .lakástípusok kialakításánál szerteágazóak a lehetőségek. Érdemes kiemelnünk a belsőudvaros vagy ismertebb nevén átriumházat. A sorházas beépítés mellett az átriumház kínálkozik olyan lakástípusnak, amely a hagyományos családi háztól remélt előnyöket megadja. Ugyanakkor gazdaságos telekkihasználása révén megkönnyíti a tulajdonos helyzetét és nem akadályozza a közművesítést sem. A külső zárt utcai homlokzat és a tömegformálás kapcsolódik a hagyományos fésűs beépítéshez. A típusnak további előnye, hogy a házak csoportosan építhetők. A többlakásos épületeknél megoldásra vár a napfény káros hatásaitól való védelem, a tetőfödémek hő- és vízszigetelése, a hangszigetelés. A mindennapos, látszólag kis problémák közé tartozik az épületek színezése. Szinte megdöbbentő látni a semlegessé szürkülő, napszítta házakat, amelyeket eredetileg a szivárvány színeivel díszítettek. Ennek oka a festék minőségi kívánnivalóin kívül a felhasználók meggondolatlansága. Az Alföldön sok a napfényes óra. Az egyetlen szín a fehér, amely a mi körülményeink között tartósnak mondható, és a falak, szerkezetek felmelegedését is meggátolja. A lehetőség kiaknázásával — amit a népi építészet józan gyakorlatiassággal évszázadokon keresztül megtett — jellegzetesebbé válhatnának alföldi városaink, falvaink, sőt, talán a formálódó üdülőtelepek is. A lakótelepek többségükben, sajnos, ténylegesen telepek maradtak. A jövőben meg kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek az új telepeket is megőrzik jellegzetesen helyieknek. Ilyen lehetőség adódik például Baján a* Újvárosban, ahol korszerű beépítéssel kellene megismételni a Béke tér építészeti gondolatát Vagy Kalocsán például Sí város sugaras szerkezetébe illene a Széchenyi lakótelepen és a buszállomás környékén egy-egy magas ház, amelyek mintegy ellenpontjai lennének a templomnak és az érseki palotának. Kecskeméten pedig a városkép gazdagítható a körúton belüli magas házak helyének gondos megválasztásával. M a sem megnyugtató a zöldterületek, parkok sorsa. Fontosságuk nem- kíván külön magyarázatot. Az alföldi porfergetegben létkérdés városaink parkosítása. Egész fasorok tűnnek el nyomtalanul, amikor pedig minden fáért harcolnunk kellene. Sürgősen — amíg nem késő — részletes, a mikroklímát figyelembe vevő tanulmányoknak kellene készülniük a zöldterületekről, amelyek magukban foglalnák a legmegfelelőbb növényfajtákat is. N agyon fontos volna, hogy a városok tanácsai mellett a lakóhelyüket szerető szakemberekből álló bizottságok alakuljanak, ötletek, egyéni akciók ugyanis — mint az elmúlt évek bizonyították — nem hoznak lényeges változást. A munkamegosztás megszervezésében nagy feladat hárul a MTÉSZ-re. Mennyivel izgalmasabb és értelmesebb dolog volna Bács-Kiskun megyében létrehozni egy új városépítési rendszert, ebbe bevonni minden érdeklődőt — mintsem egy-egy szűk szakmai körnek szóló előadást megtartani. Megszervezni egy ötlet- és tervpályázatot, rendszeresen részt venni a beruházások előkészítésében és bonyolításában. Kercnyi JtíJsef A műszaki könyvnapok újdonságaiból Sok érdekes művel lepte meg az olvasót a Műszaki Könyvkiadó az októberi műszaki könyvnapok alkalmából. Kettőt választottunk ki a bő termésből. DR. KRATOF1L DEZSŐ; ALGEBRA (PÉLDATÁR). Ezt a könyvet elsősorban azoknak a középiskolásoknak ajánljuk, akik egyetemeken, vagy főiskolákon akarnak továbbtanulni, mert a közölt példák fejlesztik a feladat-megoldó készséget. A könyv tartalma és terminológiája a most bevezetett középiskolai tantervre épül. A szerző hat fejezetben ismerteti és példákkal illusztrálja a legfontosabb tételeket: 1. Algebrai alapfogalmak, 2. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek, 3. Egyenletrendszerek, 4. A hatványozás és logaritmus alkalmazásai, 5. Sorok, sorozatok, 6. Kombinatorika. DR. SZŰCS ERVIN: A GÁZTÜZELÉS ALAPJAI. A könyv aktualitását a gáztüzelés mind erőteljesebb terjedése adja. A benne összegyűjtött korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek szinte nélkülözhetetlenek a tüzeléstechnikai szakemberek számára. A gázégés elméletének vázolása után a szerző a gyakorlati alkalmazás kérdéseivel foglalkozik. Ismerteti a gáztüzelés égő- és tüzelőtértípusait, a tüzelőberendezések rendszerezését és intenzitásnövelésük lehetőségeit. Diagramokat közöl a gázégéssel kapcsolatos fizikai jellemzők egyszerű kiszámítására. A megértést sok ábra és a gyakorlatban is hasznosítható táblázat könnyíti meg. P. M.
