Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
1970. október 22, csütörtök 3. oldal Hetven százalékánál tart a szüret a szőlőskertekben Mire megérkezett az őszi ' A helyi közép- és általános eső, túljutottak a szüret nehezén, a megye csaknem 100 000 holdnyi termő szőlőjének mintegy 70 százalékáról hordóba került a termés. A háztáji gazdaságok zömében már befejeződött a szüret. Ez idő szerint egymillió hektoliter újbor forr a pincékben. A még Kintlevő szőlő betakarítása is sürgető, mivel az utóbbi napok hűvös, fagyos időjárásától eléggé megtöpped- tek a szemek, s az esőzések után pergéstől kell tartani. A szüret az idén is közüggyé vált a megyében. iskolások, egymást váltva, egy-egy hetet töltöttek munkával a pásztákban. Ezenkívül több mint ötezer vendégmunkaerő se- gítkezett a szüretnél. A szőlőlé minőségével továbbra is elégedetlenek a szakemberek. A fonnyadt bogyókból 15—16 cukorfokos mustot préselnek. A Szikrai Állami Gazdaság szőlőseiben azonban az idén is édesre érett a kékfrankos és az alföldi leányka. Az utóbbiból 19,5 cukorfokos mustot szűrtek el. A pincékben megkezdték az újbor fejtését. Az idén nagy szakértelmet kíván a borkezelés. Az erősen savas mustokat sűrítménnyel kell javítani, vigyázva a kedvelt homoki borok íz-, illat- és zamatanyagára. A gazdaságok az idén rendkívül magas költséget könyveltek, illetve könyvelnek el a szőlőskertek számlájára. Már az ültetvények növényvédelmére, ápolására többet költöttek a tervezettnél, de drága volt a szüret és költséges az alacsony cukorfokú borok kezelése, javítása is. Az igényekhez igazodva Bevezetőül egy lista: sze- mestermény-fémsiló — nagydíj, Puma-Sinus 4—K szemenkénti vetőgép-lengőkombináció — aranyérem, Perszi háztáji gépcsalád —■ ezüstérem. Ezek a termékek a Kecskeméti Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnak szereztek elismerést az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Másik érdekességük — mint Hugyec Pál igazgató elmondta —, hogy már az új, a következő ötéves tervidőszak termékeinek előhírnökei. A gyártmányfejlesztési programot a vállalatnál az élelmiszer-gazdaság fejlődésének figyelembevételével dolgozták ki. Négy fő termékcsoportjuk van, az elsőbe tartoznak a szemestermények, valamint széna, lucerna tárolására alkalmas fémtornyok. Ezekkel a mezőgazdasági nagyüzemek, terményfelvásárló vállalatok raktározási gondjain szándékoznak enyhíteni. A már említett nagydíjas fémsilón kívül nagy az érdeklődés a most bemutatott SZT—18 szénaszárító iránt is, amely közvetlenül az istálló mellé telepíthető és szükségtelenné teszi a kazalozást. A mezőgazdasági üzemek nagy örömmel fogadták a kis- és középüzemek felszerelésére alkalmas palackozó gépsort. Ilyen gépsorokból eddig csak nagyméretűeket lehetett beszerezni, de azokat is csak külföldről. A talajművelő géEgészségügyi gondokról Együttes ülést tartott a Kiskunhalasi Járási és Városi Tanács V. B. A járásban és a városban folyó gyógyító-megelőző munkát értékelték tegnap Kiskunhalas város és járás tanácsi végrehajtó bizottságainak Kunfehértón megtartott együttes ülésén. Szóba került, hogy a szakorvosi rendelőintézet a korszerű járóbetegellátás követelményeinek nem felel meg. Az ok, a többi között, abban keresendő, hogy a felszabadulás előttihez képest a biztosítottak száma országosan több mint a háromszorosára emelkedett, s ez az arány Kiskunhalas mezőgazdasági jellegét figyelembe véve, még szembetűnőbb. Ezzel a növekedéssel az orvosi ellátás nem tudott lépést tartani. Ami az iparosodó város üzemegészségügyét illeti, eddig két gyárban, illetve vállalatnál vezették be az üzemorvosi rendelést. örvendetes emelkedést mutat az élveszületések száma. Ezzel szemben nem ilyen biztató a kép a koraszülések és a csecsemőhalálozások számát tekintve. Ez utóbbi statisztikáját rontó okok közt első helyen a cigánylakosság problémái — primitív életmód, rossz táplálkozás, mostoha lakásviszonyok stb. — szerepelnek. A jövőben különös gondot fordítanak az onkológiai szűrővizsgálatokra. Megfelelő tárgyi és személyi feltételek birtokában, rendszeressé teszik majd a 30 éven felüli lakosság rákszűrő vizsgálatait. A két végrehajtó bizottság együttes ülése bejelentésekkel ért véget. J. T. Adócsökkentés — óvoda ellenében A Szegedi Városi Tanács V. B. úgy határozott, hogy 200 000 forinttal csökkenti a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat idei II félévi kommunális adóját. A döntés azért született, mert az üzem bejelentette, hogy Újszegeden levő óvodáját saját erőforrásait igénybe véve még az idén 30 férőpék közül a Sinus boronacsalád és a Puma vetőgépek továbbfejlesztését tűzték ki célul. Szeretnék továbbá elérni, hogy gépeik munkáját ne akadályozza a mezőgazdaságnak idén is sok kárt okozó alkatrész- hiány. Nagyon sokan keresik fel a vállalatot olyanok, akik vásárolnának a háztáji gazdaságokban jól használható Perszi gépekből. Sajnos, mint annyiszor, az áru most is elakad a gyártó és a kereskedelem között. A gépjavítónak ugyanis legalább kétezer darabos megrendelés kellene, hogy hozzákezdhessen a gyártáshoz. A kereskedelem azonban egyelőre hallgat, a fogyasztó pedig vár. A palackozó gépsor esetében egyszerűbb a helyzet mert a vállalat maga végez piackutatást. A korszerű gyártmányok versenyképessége is csak modern technológiával érhető el. Ezért nagy gondot fordítanak a következő ötéves terv folyamán a technológia fejlesztésére Jó példa erre, hogy bevezetik a műanyagszórásos korrózióvédelmi eljárást, a programozás gyorsítására pedig számítógépet vásárolnak majd. fl PáRTÉSUEKEZLEÍEK VíTMBOL Öf év alatt emelkedett a ZÁRAI GÉZA, a Lamport Zománcipari Művek kecskeméti gyára igazgatójának felszólalása a kecskeméti városi pártértekezleten. A z a tény, hogy Kecskeméten az ipari termelés emelkedése az el múlt öt esztendő alatt több mint kétszerese volt az országos átlagnak, önmagában is igazolja, hogy helyesen járt el pártbizottságunk, amikor szorgalmazta új üzemek telepítését, s a meglevők fejlesztését. Olyan iparágak honosodtak meg pár év leforgása alatt városunkban, melyeknek híre már határainkon túlra is eljutott. A termelési érték növekedése szempontjából mégis, úgy érzem, az volt a döntő, hogy a 60—70 éves gyárak — nem cse' 'y anyagi ráfordítások árán rohamosan kezdtek fiatalodni. Azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akik aktívan részt vehettek e fontos munkában. Az elmúlt öt év alatt csaknem 380 millió forintot fordítottunk a mi gyárunk rekonstrukciójára. Közismerten a legelmaradottabb technikával, a legnehezebb fizikai munkával állítottuk elő termékeinket, melyekből megközelítően sem tudtunk eleget szállítani sem a belföldi, sem a külföldi megrendelőknek. A tervezők, szerelők, építők jó munkáját bizonyítja, hogy egy évvel a kitűzött határidő előtt már megindulhatott a próbaüzem és a fürdőkád erre az esztendőre megszűnt hiánycikk lenni, emellett igen jelentős exportigényeket is ki tudtunk elégíteni. A gyár ma magas műszaki színvonalon, 16 százalékos létszámemelkedés mellett, kétszeresét termeli az 1965. évinek. Ez azt jelenti, hogy az idén 200 ezer fürdőkádat adunk át a kereskedelemnek, melynek 45 százaléka kerül exportra. Az idei eredményeken sokat javít a munkaverseny. A 29 szocialista brigádban dolgozó négyszáz munkás lelkes vállalásának is köszönhető ez a teljesítmény. S zámos gondot vetett fel az intenzív ipar- fejlesztés. Ezek között is a legjelentősebb a szakmunkás- és a műszaki gárda megteremtése volt. Nagy hiány van a vasipari szak- képzettséggel rendelkező műszakiakban. Ezzel függ össze az a nagyfokú munkaerőáramlás, amely megindult a szakmákon belül a magasabb keresetet kínáló és sokszor lazább fe- gyelmű üzemek felé. Be kell vallanunk, későn figyeltünk fel erre a jelenségre mi is és bizony drága árat fizettünk azért, hogy a szükséges szakmunkás-létszámot meg tudjuk teremteni, az 1968/69-ben a szak- és betanított munkások fluktuációja 56 százalék volt. Főleg ezeknél a rétegeknél nagymértékben romlott a munkamorál és a fegyelem meglazulásával szemben sokszor tehetetlenek voltunk. Az átlagbér-gazdálkodás bevezetése szinte csábított bennünket, vezetőket arra, hogy a követelődzőknek magasabb bérét jó néhány alacsony fizetésű, legtöbbször a termelés szempontjából szükségtelen személy- lyel egyenlítsük ki. Az idén kedvező fordulat következett be az új bérgazdálkodási rendszernek köszönhetően. Az első háromnegyed évben 50 százalékkal csökkent a ki - és belépettek száma és 16,5 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Tovább kutatjuk azokat a módszereket és eszközöket, amelyek ösztönzően hatnak a munkafegyelem és a munkaerő-gazdálkodás megjavítására, a termelékenység emelésére. A vállalati nyereségérdekeltség hasznosan' szolgálja céljainkat. Joggal éri bírálat viszont az olyan törekvéseket, amelyeknek célja: a magasabb nyereséget árképzési manőverekkel, a monopolhelyzettel való visszaéléssel biztosítani. Így félgőzzel is magas nyereséget érhetnek el. Az ilyen gyakorlat ellentétes a szocializmus cékitűzései- vel, a reform szellemével. Alapszervezetünkben az irányelvek vitája során több elvtárs is szóvá tette — éppen az életszínvonal alakulásával összefüggésben — ezt a témát. Arra kérjük felsőbb szerveinket, hogy szigorúbb rendszabályokat alkalmaznak ilyen esetekben. M i is elkészítettük fejlesztési tervünket, öt év alatt mintegy 25 százalékkal növeljük a termelést. Ezt az eredményt 80 százalékban a termelékenység emelésével kívánjuk elérni. Ehhez elkészülték részletes intézkedési terveink. Az iparszerű termelés feltétele Tanácskozás a mezőgazdasági építkezésekről Érdekes és fontos témáról értekeztek a mezőgazda- sági nagyüzemek szakemhellyel bővíti. A gyár gondoskodik az új helyiségek berendezéséről és az üzemben tartás növekvő költségeinek fedezéséről is. A jövőben az óvoda befogadó- képességének 60 százalékát a gyár dolgozóinak, 40 szá- 1 — A hadgyakorlatnak, zalékát a környék lakosai- ! amelyen valamennyi tagnak gyermekei vehetik | ország hadseregei részt vet- igénybe, tek, nagy politikai és kaÜnnepélyesen fogadták Komáromnál a Fegyverbarátság hadgyakorlatról hazatérő magyar csapatokat és törzseket tona-politikai jelentősége volt. Hűen kifejezte egyesített fegyveres erőnk egységét, mélységes internacionalizmusát, a szocializmus ügye iránti együttes és közös felelősség vállalását. — Az önök elismerést érdemlő teljesítménye ismételten ékes bizonyságát adta annak, hogy néphadseregünk erős, jól felkészült, és fegyvertársai oldalán megbízható védelmezője országunk biztonságának, a szocializmus, a béke, a haladás ügyének. — Köszönet illeti önöket a gyakorlaton tanúsított helytállásukért, fegyelmezett, öntudatos magatartásukért, kiváló munSzerdán délelőtt ünnepélyesen fogadták a komáromi határátkelőhely vasútállomásán a Német Demokratikus Köztársaság területén rendezett Fegyverbarátság hadgyakorlatról hazatérő magyar csapatokat és törzseket. A fogadáson a Honvédelmi Minisztérium képviselőin kívül részt vettek Komárom megye állami, párt- és társadalmi szerveinek vezetői is. A Himnusz hangjai után Évin Sándor ezredes jelentette, hogy a magyar néphadsereg Fegyverbarátság hadgyakorlatra kijelölt csapatai feladatukat eredményesen végrehajtották. A felsorakozott al, . _ , . „ kájukért. Teljesítsék főegységeket Reményi Gyű- , vábbra j UyeJn éldamu_ la vezérőrnagy üdvözölte: ( tató lelkiismeretességgel hazánk iránti megtisztelő kötelességüket. A fogadás az Internacio- nalé hangjaival ért véget. béréi szerdán Kecskeméten a megyei tanács székházában. A műszaki hónap programsorozatának eseményeként megvitatták a mezőgazdasági építkezés jelenlegi helyzetét. A tanácskozást. a Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kis- kun megyei szervezete kezdeményezte. Dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a MAE megyei szervezetének alel- nöke bevezetőjében rámutatott, hogy a termelés szakosítása, koncentrálása korábban elképzelhetetlen fejlesztési távlatokat nyitott meg előttünk. Szemünk előtt alakul át a mezőgazdásági termelés szerkezete. Mind több munkafolyamatot gépesítenek, gyárszerűen üzemelő termelési rendszerek alakulnak ki. Érvényesül ez az állattenyésztésben is. Szakosított tehenészeti telepek, iparszerűen üzemelő sertéskombinátok létesülnek. Korszerű termelésen gazdaságosságot értünk. Építészetileg korszerűtlen telepeken csak a hagyományos technológia alkalmazása lehetséges, kedvezőtlen munkakörülmények mellett. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztése tehát korszerű épületeket követel, amelyek nem nélkülözhetik a gépi berendezéseket, s azok egybehangolt működését megteremtő automatizálást. A megnyitót követően Müller János, a Mezőgazdasági Beruházó Vállalat vezérigazgató-helyettese tartott vitaindító előadást. Ismertette azokat a korszerű építési rendszereket, amelyeket jelenleg a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben alkalmaznak. Rámutatott, hogy a modernizálásnak még csak az elején tartunk és még igen messze vagyunk a követelményektől. A negyedik ötéves terv időszaka alatt meggyorsul az iparszerűen termelő állattenyésztő telepek építése. A tanácskozás ünnepi aktusa volt a MAE Mezőgazdasági Építészeti és Épület- gépészeti Szakosztályának megalakulása. A szakosztály elnökének, Augusztin Károlyt, a MEZÖBER megyei kirendeltségének igazgatóját választották. Áléinak: Hugyec Pál, a Kecskeméti Gépjavító Vállalat osztályvezetője, titkár: Nyilas Gábor, a Báes-Kiskun megyei Építő- és Szerelő- ipari Vállalat főmérnöke. K. S.
