Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

1970. október 21, szerda S. oldal November 7. tiszteletéreFia,a!#k egeszsegügyi fóruma A Dél-Bács megyei Víz- A vállalat ezeken kívül mű Vállalat dolgozói mint- ] más segítséget is nyújtott . Az Orvosegészségügyi egy 1 millió forint értékű az árvíz sújtotta községek Dolgozók Szakszervezete •wimlrót1 uorfo'jnnlr Tonlr_ InlrXÍMnU A ..... _ csütörtökön rended szék­házéban az egészségügy te­rületén dolgozó fiatalok or­munkét végeznek Jánk- majtison, ebben az árvíz sújtotta szabolcsi község­ben. Koch István építésve­zető irányításával 10 tagú brigád kezdett hozzá szep­tember végén a vízmű léte­sítéséhez. A szorgalmas ha­lasi munkások elhatároz­ták, hogy november 7. tisz­teletére a mintegy 3 kilo­méteres vízvezeték-hálózat építését már október végé­re befejezik. Hasonló segítséget nyúj­tanak a vállalat dolgozói Cégénydányád és Szamos- kér községeknek, ahol egy- egy új kutat fúrnak. Az előbbit október végén, az utóbbit novemberben ad­ják át rendeltetésének. 4 MIRKOZ berendezések sikere Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron díjat nyert étjégkészítő automata si­keres bemutatkozása a plovdivi őszi vásáron foly­tatódott, ahol a „nemzet­közi mezőnyben” nagydí­jat kapott. A MIRKÖZ- nek ez az új konstrukciója már sorozatban — túlnyo­mórészben exportra — ké­szül. A megrendelők között van csaknem valamennyi szocialista ország, de vá­sároltak belőle osztrák cé­gek, sőt brazil és argentin cégek is érdeklődtek az automaták iránt. A MIR- KÖZ a jövő évben már ez­res sorozatban gyártja a nagydíjas gépeket. (MTI) lakóinak. A fejlesztési alapból 155 ezer forintot juttattak a károsultaknak, a dolgozók pedig 48 ezer fo­rintot gyűjtöttek össze. Szá­mottevő — mintegy 40 ezer forint értékű — az a társa­dalmi munka, amelyet augusztusban végeztek, fő­leg a kutak mosásával se­gítették az élet mielőbbi megindulását. szágos fórumát. A tanács­kozáson fiatal orvosok, gyógyszerészek, ápolónők, az egészségügyben tevé­kenykedő műszaki és gaz­dasági szakemberek vitat­ják meg a pályakezdés ta­pasztalatait, eddigi mun­káik eredményeit és gond­jait. Áz év végén üzempróba BeW“« a Műegyetem atomreaktorának építése Három évvel ezelőtt, 1967-ben kezdték meg a Budapesti Műszaki Egye­tem atomreaktorának épí­tését. Jelenleg a gépészeti, technológiai, villamos-, szabályozó- és vezérlőbe­rendezések helyszíni szere­lésének utolsó szakaszánál tartanak, és remélhetőleg még ennek az évnek a vé­gén megindulhat a próba- üzemelés. Nukleáris technikai, atomenergetikai, izotóp­technikai oktatás már rég­óta folyik a Budapesti Mű­szaki Egyetemen, ez azon­ban eddig főként elméle­ti jellegű volt, és viszony­lag igen kis mértékben nyílt lehetőség gyakorlati oktatásra. Az egyetemi re­aktor és a hozzá csatlako­zó laboratóriumok, vala­mint a korszerű felszere­lés komplex felhasználást Japán villantos auió A Nissan Motor Com­pany japán autógyár beje­lentette, hogy elektromos meghajtású, gázturbinás és elektronikusan vezérelt autótípusokat fejlesztett ki. Az új gépkocsitípusok az október 30-án Tokióban megnyíló kiállításon kerül­nek bemutatásra. A gyár kétféle elektro­mos meghajtású autótípust kísérletezett ki. Ezeknek hossza 2,41 méter, súlyuk 660, illetve 600 kilogramm, áramforrásuk súlya 150 ki­logramm. A két gépkocsi óránkénti legnagyobb se­bessége 60 kilométer és 40 kilométeres sebeséggel 90 kilométert képesek halad­ni. A gázturbinás autótípus­nál egy 48 személy szállí­tására alkalmas autóbuszt használtak fel és 300 ló­erős gázturbinás motorral szerelték fel. E gépkocsi óránkénti legnagyobb se­bessége 120 kilométer. tesz lehetővé — elsősorban a gépész-, villamos-, és a vegyészmérnöki kar, vala­mint az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem természet- tudományi karának okta­tásában. Mivel a reaktor Q PMíÉRTEKcZLEÍEK vitásából Építőbrigád, tartósító üzem SZEBELLÉDI NÁNDORNAK, az érsekcsanádi Búza­kalász Termelőszövetkezet elnökének felszólalása a bajai járási pártértekezleten. A z előterjesztés meg­állapításaival egyet­értek, csupán egy dolgot szeretnék érinteni, amely igen fontos téma. Vitatha­tatlan, hogy nagy eredmé­nyeket értünk el a bajai járásban mind a növény- termesztésben, mind az ál­lattenyésztésben. A terme­lés fejlesztését viszont to­vább segítené a mellék­üzemági tevékenység. Erről azért szólok most, mert a járási pártbizottság engem bízott meg azzal, hogy se­gítsem elő a közös gazda­ságokban ennek népszerű­sítését. Sajnos, nem sok eredményt tudtam elérni. Saját gazdaságunkban viszont számottevő kezde­intenzív sugárforrás, ezért jelentős szerepe lesz a fi- 1 ményezések születtek, Ezek zikusok, vegyészek, bioló-1 lényegében egyidősek a gusok és orvosok képzésé­ben. A reaktor munkáját ki­tűnő szakembergárda irá­nyítja akiknek egy része bekapcsolódik az oktatás­ba, a kutatásba is. A re­aktor oktatási és kutatási programjának végső ter­vét most dolgozzák ki. (MTI) gazdasági reformmal, hi­szen három éve, hogy te­vékenykedik a jelenlegi ve­zetőség. Létrehoztunk egy ötven munkásból álló építőbri­gádot, melynek élén egy tervező és kivitelezői jog­gal rendelkező technikus áll. Ezzel a brigáddal több 1 mint 30 kislakást és szö­u vetkezetünknek 24 millió forint értékű különböző lé­tesítményt építettünk. A másik figyelemre mél­tó melléküzemágunk a tar­tósító, illetve a savanyító részleg. Az első évben 17, tavaly 35, az idén már 80 vagon árut készítünk a ke­reskedelem számára. elléküzemágak létre­hozása megoldotta a folyamatos foglalkoztatást és azon felül, hogy növelte a jövedelmet, segített mun­kaerőgondjainkon is. Ad­dig, míg 1967. december 1-én négy fiatal dolgozott nálunk, jelenleg ennek több mint tízszerese az ifjúság létszáma. A tartósító üzem­ben a csökkent munkaké­pességű tagok is anyagiak­hoz jutnak. Gondoskodunk arról, hogy mindig elegendő feldolgo­zandó termék legyen a tar­tósító üzemben. Ehhez a nyersanyagot a kertészet adja. Egyes termékeket csak így tudunk feldolgoz­ni. Ilyenek például: zöld­paradicsom, zöld dinnye, még be nem érett csípős zöldpaprika és így tovább. A tartósító üzem évi ter­melési értéke 6 és fél mil­lió forint, ezt 1973. végére 40 millióra kívánjuk fej­leszteni. Megjegyzem, hogy a két melléküzem mellett fejlesz­tettük az állattenyésztést, létrehoztunk egy baromfi- telepet. Mindezeknek kö­szönhetően az évi terme­lési érték az 1987-es 17 millió forinttal szemben az idén eléri az 50 milliót. Ezzel pontosan kétszere­sére emelkedett a szövet­kezetben dolgozók munka­béralapja. Véleményem szerint szá­mos termelőszövetkezetben mód és lehetőség volna hús- feldolgozó, göngyöleg-elő­készítő, tésztagyártó üzem létrehozására és még sok más olyan tevékenységre, amely növelné a bevéte­leket, megoldaná a folya­matos foglalkoztatást. E gyetértenénk azzal is, hogy a környező termelőszövetkezetekkel tör­ténő összefogással egy na­gyobb teljesítményű tar­tósító üzemet hozzunk lét­re, mert számos olyan ter­mék van, amelyet keres a kereskedelem, fogyasztó és bármennyit gyártunk be­lőle, soha nem elég. A XVIII. kanizsai írótábor A múlt szerdán Andrus- kó Károly zentai grafi­kus kiállításának megnyi­tásával megkezdődött a XVIII. kanizsai írótalálko­zó. Az írótábor részvevői el­látogattak Martonosra és Adorjánra, ahol beszélget­tek az árvízkárosultakkal. A vendégeket csütörtök délelőtt Nikola Kojic köz­ségi elnök fogadta. Délután ÍJj szövoműhely Kétszázezer forintba került a kuntszentmiklósi Házi­ipari Szövetkezet nem rég elkészült új szövőműhe­lye. Itt helyezték el azt a 18 szövőgépet, melyeken az idén is egymillió négyzetmétert szőnek az Euró- pa-szerte kedvelt torontáli mintás díszszőnyegeikből. a martonosi, pénteken az adorjáni polgárokkal talál­koztak az írók. Pénteken este a kanizsai szakszerve­zeti otthon székházában a tiszai gátak kanizsai vé­delmezői fogadták az írótá­bor vendégeit. Szombaton délelőtt az írók megbeszélést tartottak a szakszervezeti otthonban, méltatták a találkozó je­lentőségét és beszámoltak az elvégzett munkáról. A búcsúesten az írótábor részvevői találkoztak az ol­vasókkal, zenés irodalmi esten mutatták be alkotá­saikat. Az írótábor résztvevői az árvízkárosultak javára le­mondtak a Kanizsán és környékén készülő írások tiszteletdíjáról. Ezzel sze­retnék megköszönni a köz­ség támogatását a hagyo­mányos találkozó megszer­vezéséért. Honthy Hanna és Lehoczky Zsuzsa Szabadkán A Szabadkai Népszínház előadáson hétfőn került színre Csiky Gergely Nagy­mama című éngkpj,, zenés vígjátéka, melynek zenéjét Budai Ferenc szerezte, a a címszerepei pedig Honthy Hanna, a budapesti Fővá­rosi Operettszínház mű­vésznője alakította. Márta szerepében Lehoczky Zsu­zsa, ugyancsak a buda­pesti Fővárosi Operettszín­ház tagja lépett fel. Az előadást tegnap ugyanebben a szereposztás­ban megismételték. fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából az 1970/71. jubiláris évadra, Ferenczi Ibire, a Népszínház több mint tíz évvel ezelőtt el­hunyt kiváló művésznőjére emlékezve állította össze a Ferenczi Ibolya bérletet, amely 12 bemutatóra szól, és alkalmat ad a színmű­vészet kedvelőinek, hogy megismerjék a színházi élet nagyságait, kiválósá­gait. Az első ilyen ünnepélyes Könyvhónap E hónap 22-e és 28-a kö­zött megrendezik a 15. nemzetközi könyvvásárt. Benő Zupancic, a Szoci­alista Szövetség választmá­nyának főtitkára ebből az alkalomból üzenetet kül­dött a könyvhónap összes szervezőinek és részvevői­nek. Azt mondja, hogy a Készülnek a batinai híd építésére A zombori község és Ba­ranya lakossága már tü­relmetlenül várja, mikor ^kezdődik meg a Bezdánt és Batinát összekötő Duna- híd építése. Sajnos, nem megy olyan gyorsan, mint szeretnék, még mindig tar­tanak a tárgyalások. A belgrádi INEX Vállalat szakemberei a napokban adják át a híd előkészíté­sére vonatkozó szerződés javaslatát az érdekelt köz­ségeknek, s miután az ille­tékesek megvitatják, akkor kezdődik a hídépítés gya­korlati előkészítése. Elké­szül a tervrajz, s megkez­dődik a talajvizsgálat. Nemrég sor került egy tanácskozásra a zombori és az eszéki vezetők között, az eszékiek kérelmére. Ar­ról volt szó, hogy Eszék egy új gombosi híd építésében érdekelt inkább, mint a könyvhónapnak elsősorban az összes társadalmi té­nyezőknek a könyv ter­jesztésébe való bekapcsoló­dását kellene jelentenie, ez nem lehet csak azoknak a vállalatoknak és intéz­ményeknek a gondja, ame­lyek állandóan ezzel foglal­koznak. A könyvkiadás eléggé fejlett Jugoszláviá­ban, de a jó könyv nem jut el olyan mértékben az ol­batinaiban. Ezért a zombo- vasók kezébe — akár tan- riak támogatását kérik. A zombori vezetők közölték, hogy őket kizárólag a ba­tinai híd érdekli és Pél- monostorral, Apatinnal meg a többi érdekelt községgel együtt a híd felépítését szorgalmazzák. Természetes azonban, hogy támogatják az eszéki érdekeket is, mert azzal mindenki jól jár, ha Gombosnál is új, közúti híd épül. Végül még egy újság a hídépítéssel kapcsolatban. A Belgrádi Társult Bank zombori fiókja érdeklődést mutat a Duna bácskai ol­könyvről, akár szépiroda­lomról vagy politikai ki­adványokról, akár tudomá­nyos évkönyvekről van szó — mint ahogyan kel­lene. Kellene, de nincs rá pénz A több imnt 60 ezer la­kosú Pancsova új lakótele­pekkel bővül. A városközi közlekedési vállalat is új járatokat indít. Szükséges­dalának kiépítése iránt, ! sé vált tehát egy új busz­ami azt jelenti, hogy hi- i állomás építése is. Már volt telt folyósítana erre a cél­ra. A jugoszláv—magyar határtól Gombosig épülne ki a parfe is szó az építésről, de a közlekedési vállalatnak nincs elég pénze.

Next

/
Thumbnails
Contents