Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

I *. oldal 1970. október 20, kedd Á Laporte-ügy ‘VLOp Kanada, a világ terü­letileg egyik leghatalma­sabb országa ritka kivéte­lektől eltekintve a hírek perifériáján szerepel. Ilyen ritka kivétel volt, amikor a kormányfői székbe került „Kanada Kennedyje”. Pierre Elliot Trudeau, aki nem is any- Dyira politikai koncepció­ja, mint személyi érde­kessége miatt került a vi­lágsajtó első oldalára. Az ország következő szenzációja Charles de Gaulle tábornok emléke­zetes québeci látogatása volt. A Francia Köztársa­ság akkori elnöke a dip­lomácia történetében meg­lehetősen szokatlan mó­don nem közvetett gesz­tusokkal, hanem a lehető legnyíltabb beszédekben támogatta a francia nyel­vű tartomány elszakadási törekvéseit. Lépéseinek visszhangja érthető mó­don rendkívül vegyes volt — annyi bizonyos, hogy hónapokra volt szükség, amíg a kanadai körút vi­harai valamelyest lecsen­desedtek. Ezzel a második szen­zációval már — legalább­is tematikailag — feltétle­nül összefügg az a szo­morú ok, amiért Kanada ezekben á napokban ve­zető helyre került az új­ságok lapjain, az éter hul­lámain és a legkülönbö­zőbb televíziós állomások kommentárjaiban. Mint emlékezetes, ez a legújabb kanadai ügy úgy kezdődött, hogy a québeci szeparisták, akik már ko­rábban is kacérkodtak bi­zonyos anarchista mód­szerekkel — pokolgépes robbantásokat követtek el. megfenyegettek politikai személyiségeket, stb. — most egy nagy lépéssel to. vább léptek az egyéni ter­ror útján. Először Cross brit diplomatát rabolták el, majd miután mind a tartományi, mind a köz­ponti kormány megtagad­ta anyagi természetű, va­lamint bebörtönzött tár­saik kiszabadítására irá­nyuló követeléseiket, kert­jében rajtaütöttek Lapor- ten,- a tartomány munka­ügyi miniszterén. Trudeau szövetségi és Robert Bourassa québeci kormányfő ezután is ne­met mondott, illetve csak a követelések egy részét volt hajlandó teljesíteni. A szeparisták erre megöl­ték Laportet — vagyis más körülmények között, de megismétlődött a qua- temalai Spretí-ügy. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy körül­belül ugyanazzal a tanul­sággal. Ezt a tanulságot az an­gol kommunisták lapja példamutatóan elemzi. Ki­mutatja. hogy a québeci­eknek valóban okuk van az elkeseredésre és a francia kisebbség háttérbe szorítása még a brit im- peria’izmus öröksége. A gyilkosságot ugyanakkor „megdöbbentő fejlemény­nek” nevezi a Morning Star, amelyet a leghatáro­zottabban el kell ítélni”. „Nem beszélve a cselek­mény embertelen voltáról — írja a lap —, politikai­lag is értelmetlen volt, mert semmit sem oldott meg, ami történt. A tö- megtámogatásra számító haladó mozgalmak nem­csak azért ítélik el az egyéni terrort, mert zsák­utcába vezet, hanem azért is, mert rendszerint ép­pen azoknak az erőknek a kezére játszik, amelyek ellen állítólag irányul.. Szadat ma mulatja be az új miniszterelnököt KAIRÖ I csak annyit közöl, hogy A kairói A1 Ahram hétfői !. olyan emberről van szó, aki számának értesülései sze- I „nagy tekintélynek örvend rint Anvar Szadat, az EAK országos és nemzetközi új elnöke egy „prominens szinten egyaránt”. Szadat személyiséget” választott a kedden mutatja be jelölt­miniszterelnöki poszt be- '• jét az Arab Szocialista töltésére. A lap az illető ; Unió központi bizottságá- személyt nem nevezi meg, j ban. Búcsú Nagyezsda Kurcseukóté! Az elsőpilóta a támadás részleteiről MOSZKVA Fájdalmasan gyászol Szu- humi, a máskor vidám dél­szaki város. Repülőterének egyik épületében ravataloz­ták fel Nagyezsda Kur- csenkót, az AEROFLOT el­rabolt utasszállító gépének hősi halált halt stewardes- Bét. Ezrek és ezrek nyilvánít­ják részvétüket Henrietta Kurcsenkónak, a légi ka­lózok által megölt Na­gyezsda anyjának, aki lá­nya vőlegényével, Vlagyi­mir Bozskóval együtt áll a ravatal mellett. A szuhumi postahivatal­ba a Szovjetunió minden tájáról szüntelenül érkez­nek a részvéttáviratok, amelyek a gyász mellett ki­fejezik a szovjet emberek­nek a gyilkosok gaztette fölötti felháborodását is. Vilniusztól Vlagyivosztokig erőteljesen hangzik a kö­vetelés: a török hatóságok szolgáltassák ki a légi ka­lózokat, a gyilkos banditák feleljenek gonoszt-ttükért szovjet bíróság előtt. • A Pravda vasárnapi szá­ma az egyik géprabló — Pranasz Sztaszio Brazinsz- kasz — volt szomszédai­nak és munkatársainak el­beszélése alapján képet raj­zol arról, hogy ez a bandita tolvaj és spekuláns volt, aki elzüllesztette saját fiát. s mikor légi kalózzá és gyilkossá vált, őt is be­vonta bűncselekményébe. Brazinszkasz eSV litvá­niai faluban született, 43 éves. Litvánia felszabadu­lásáig sajat gyapjúfeldol­gozó üzeme volt. 1930-ben Vevis litvániai városba köl­tözött. Egy fogyasztási szö­vetkezetben dolgozott, de az árucikkek érának jogta­lan feiemeté-stí oaau. nem engedett haszonhoz jutott. Többször is' bíróság elé került. Így 5 évre ítél­ték lopás és egyéb üzelmek miatt. Volt vevisi szomszédai elmondták, hogy Brazinsz­kasz feleségével rosszul bánt, gyakran megverte. Anyját rábeszélte, hogy ad­ja el a házát, majd elvette anyja pénzét és elkergette. Brazinszkasz 1967-ben Üzbegisztánban teleped; tt le. Másodszor is megnősült, de hamarosan ezt a fele­ségét is elhagyta. * Georgij Csahrakij, az el­rabolt repülőgép sebesült parancsnoka a következő­képpen mondta el a táma­dást a tbiliszi kórházban a sajtó képviselőinek: Nagyezsda Kurcsenkó az utolsó pillanatig védelmez­te a pilótafülke bejáratát, s még estében is kiáltott: „Támadás, fel vannak fegy­verkezve!” Ezután kapta hátába a parancsnok az egyik ban­dita golyóját és elvesztette eszméletét. Amikor magá­hoz tért és leadhatta vol­na az SOS jelzést, a rádió­kapcsolat már megszakadt. Fagyejev navigációs tiszt is eszméletlen volt. Rá ak­kor tüzeltek, amikor rádió­kapcsolatot létesítve kezé­be vette a mikrofont. A személyzet még ebben a reménytelen helyzetben sem adta fel a harcot. A parancsnok billegtetni kezd­te a gépet. „Azonnal hagy­ja abba!” — üvöltötték a támadók, s agyonlövéssel fenyegették őket. Ezek után az utasok életének megmentése érdekében a személyzet kénytelen volt eleget tenni a felfeayver- zett és minőmre elszánt hriuantik Atasszi lemondott Jelentések szerint Nu- reddin Atasszi szíriai ál­lamelnök és kormányfő benyújtotta lemondását az uralkodó Baath-párt veze­tőségén belül támadt né­zeteltérések miatt — írja bejrúti keltezésű jelentésé­ben a MEN A közel-keleti hírügynökség. A szíriai Baath-párt ok­tóber 26-án országos kong­resszuson vitatja meg az Atasszi lemondásával kap­csolatos kérdéseket. Atasszi a múlt héten egyfolytában otthonában tartózkodott és nem kívánt találkozni senkivel. A Baath-párt vezetősége pén­teken elfogadta lemondá­sát, rábírta azonban Atasz­Eäelsra magas killHlsléss Üj Delhiben vasárnap ünnepélyes keretek között átnyújtották Indira Gand­hinak, Nehru lányának a „Frederic Joliot Curie aranyérmet”, amellyel a Béke-világtan ács tüntette ki halála után Dzsivahar- lal Nehmt, a kiváló indiai államférfit. szit arra, hogy tartsa meg a párt főtitkári tisztét, te­kintve, hogy mindig dön­tőbíró szerepet töltött be a párt szembenálló irány­zatai között támadt nézet- eltérésekben. A szakszervezetek védelmében LONDON John Gollan, Nagy-Bri- tannia kommunista párt­jának főtitkára Glasgow- ban egy nagygyűlésen, amelyet a párt megalapí­tásának 50. évfordulója al­kalmából tartottak, élesen bírálta az angol kormány politikai és gazdasági irányvonalát A konzerva­tívok politikája, különösen pedig az a szándékuk, hogy szakszervezet-ellenes törvényeket vezetnek be, és csökkentik a szociális szükségletekre fordított összegeket, „a burzsoázia kihívása a munkásosztály ellen” — mondotta Gollan. A főtitkár elítélte a kormánynak azt a tervét is, hogy felújítja a fegy­verszállításokat a dél-afri­kai fajgyűlölőknek. A szakszervezetek védel­mére alakult brit országos összekötő bizottság felszó­lította a szigetország dol­gozóit, hogy december 8- án országos akciónap ke­retében szánjanak sikra a konzervatív párt sztrájk­jog-korlátozó törvényja­vaslata ellen. November 14-ne Londonba országos értekezletet hívtak össze az akció megvitatására. Ksuntla faképnél hagyta a házigazdát LONDON (MTI). Kaunda zambiai elnök, aki a hét végén London­ban járt, összeveszett Heath miniszterelnökkel, s a búcsúvacsorán Kaunda faképnél hagyta vendéglá­tóját Hogy mi történt a Heath által adott búcsúvacsorán, ezt egészen pontosan nem lehat tudni. Zambiai kor­mánytisztviselők a vasár­napi angol lapok szerint azt állítják, hogy Heath magatartása „arrogáns, ki­hívó volt” és „süket min­den érvvel szemben”. Ki­jelentette például — az AP szerint eléggé éles hang­nemben —, hogy „nem tűr semmiféle kioktatást”, mire Kaunda azonnal a kocsiját kérette. A botrányos vacsorára pénteken került sor. J. L. Humphrey, Anglia zambiai főmegbízottja (nagykövet) szombaton rögtön Kaundá- hoz rohant, hogy „elosz­lassa a félreértéseket”. Heath szóvivője ugyanak­kor közli, hogy részéről (mármint Heath részéről) „nincs harag”. Kaunda New Yorkba ér­kezését is viharos angol­ellenes megnyilvánulások kísérték. Vasárnap érke­zett New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ-köz- gyűlés jubileumi üléssza­kán. Tüntető négerek fo­gadták, ilyen feliratokkal: „Vesszen a Brit Nemzetkö­zösség!”. „Afrika az afri­kaiaké!” (AP) Események sorokban Saigoni sajtószabadság SAIGON Egy saigoni bíróság több mint 6000 dollárnak meg­felelő öszegű pénzbünte­tésre ítélte az egyik reg­geli lap kiadóját, aki — az ítélet szerint — „olyan eltorzított véleményeknek adott helyet hasábjain, amelyek károsak a nem­zetbiztonság szempontjából és a kommunisták malmá­ra hajtják a vizet”. A la­pot a dél-vietnami nemzet- gyűlés egyik ellenzéki kép­viselője szerkeszti. Szato búcsúztatása TOKIO (MTI) Háromezer állig felfegy­verzett rendőrt vezényel­tek ki a tokiói repülőtérre, ahonnan Szato japán mi­niszterelnök vasár ap az Egyesült Államokba uta­zott A repülőteret már a miniszterelnök elutazása előtt egy órával lezárták. A miniszterelnök eluta­zásával egyidejűleg a tokiói repülőtér közelében nagy­arányú tüntetés zajlott le. A rendőrség közbeavatko­zott és több tucat tüntetői letartóztatott. PliantoDidk - mind isnlnsk Egy washingtoni lap, a Star jelentése szerint az eltelt há­rom hét alatt vadonatúj F—4 Phantom sugárhajtású, ameri­kai repülőgépeket szállítottak titokban Izraelbe. Orr Kelly, a Star hadügyminisztérium! tu­dósítója ei mondja, hogy a mostani szállítások felül van­nak azon az 50-es kontingens sen, amelyet még 1968-ban a Johnson-kormány szerződés­ben ígért meg Izraelnek. A gépeket a gyár által fize­tett pilóták a legnagyobb ti- tokhan repítik át az Atlanti- óceánon. Szolgálataikért al- kalmankint 1000—2000- dollárt kapnak. A gépek szállításáról azon­ban az amerikai kormány nemcsak, hogy tud, hanem minden tekintetben együtt ik működik a gyártó céggel. Először — írja a Star — az Egyesült Államok keleti part­vidékére, egy katonai támasz­pontra viszik a gépeket. Az amerikai partok és a portugál Azori-szigetek között repülés közben töltik fel őket üzem­anyaggal az amerikai légierő üzemanyagszállító gépei. Innen különlegesen kidolgozott útvo­nalon jutnak el Izraelbe, úgy bogy a lehető legkevesebb or­szágot érintsék. Az utolsó mügá’ló Ciprus, Innen már iz­raeli gépekként mennek tovább Izraelbe. KOAGKESSÄASKA KÉSZÍ L1E Európa-politika és Varsói Szerzőilés A magyar külpolitika, nemzetközi tevékenységünk elvekre épül, s azok között is a legfontosabb; mara­déktalanul teljesíteni a Varsói Szerződésből hazánkra háruló kötelezettségeket. Ezek az elvek vezérelték a magyar kormányt a Varsói Szerződés aláírásának első percétől kezdve, s vezérlik a jövőben is. Tanúsítják ezt az MSZMP Központi Bizottságának a kongresz- szusra készült irányelvei, amelyek egyértelműen a Varsói Szerződés támogatását szorgalmazzák. Ezt a politikai vonalat nyilvánvalóan nem lehetne megérteni, ha a Varsói Szerződést egyszerű doku­mentumnak fognánk fel. Több annál. Először is több­oldalú kötelezettségvállalás. Nyolc szocialista ország 1955 májusában a lengyel fővárosban arra kötelezte magát, hogy barátsággal, együttműködéssel és kölcsö­nös segítségnyújtással mozdítja elő a közös ügyet: a szocialista építést és a béke védelmét. Másodszor: vé­delmi összefogás. A szerződés aláírói arra szövetkéz tek, hogy együttes erővel védik magukat a nyugati hatalmak által korábban létrehozott, a szocialista vi­lág ellen irányuló agresszív katonai tömbbel szem ben. Harmadszor: politikai magatartás, orientáció, P Varsói Szerződés rendelkezései hangsúlyozzák, hog' az aláíró országok politikájukban minden államma' kölcsönös megértésre és együttműködésre törekednek a vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek meg­oldani. érvényt szereznek n nének kikére és a társa­r\ m 1 )->■> i h 1 iá rl ^ g _ ÍxÁHILLlIÓ Világosan kitűnik tehát, hogy a Varsói Szerződés politikai és katonai tényező, alapja, kerete a szocia­lista országok politikai együttműködésének és katonai koalíciójának. Ezt a szerződést az európai szocialista országok kö­tötték, következésképpen hatósugara elsősorban az európai kontinens. Az aláírók az évek folyamán ki­alakították Európa-politikájukat, amelynek megvaló­sítására összpontosítják erőfeszítéseiket. Kiinduló­pontja, hogy a földrész békéje és biztonsága csak valamennyi európai állam közös hozzájárulásával te­remthető meg. Ennek alapján a szocialista országok olyan értekezletet szorgalmaznak, amely megtárgyalná óz európai biztonság szempontjából legfontosabb kér­déseket, s elvezetne olyan lépésekhez — pl. az erő­szakról való lemondáshoz, a jószomszédi kapcsolatok •rösítéséhez — amelyek együtt alkotnák a kollektív biztonsági rendszert. Nem véletlen, hogy az érdekel* zociallsta országok pártvezetői, kormányfői, külügy­miniszterei az utóbbi időkben tanácskozásaik egész órát szentelték annak, hogy kidolgozzák, közzé te­vék és érvényesítsék a Varsói Szerződés tagállamai­nk közös kezdeményezését az európai béke és biz- mság ügyében. Gondoljunk csak a budapesti fel- vást és memorandumot megfogalmazó értekezletekre. Az európai tanácskozás persze csak eszköz és nem :él. A cél: a biztonság. Efeltét-’1'! az euró­uai ín^áitÁMak —.köztük a határok és a Német De-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents