Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Segítjük a népek kölcsönös megértését Péter János felszólalása az ENSZ-ben NEW YORK (MTI) Az ENSZ jubileumi ülés­szakán magyar idő szerint csütörtök este Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere mondott beszédet. A Magyar Népköztársa­ság kormánya és népe készséggel vállalja az ösz- szes tagállam közös fele­lősségét és együttműködé­sét a reális, helyes és a népek családja boldog, bé­kés jövője felé vivő vála­szok felkutatásában, meg­fogalmazásában és megva­lósításában. Magyarország és népe ezeréves történetének ta­pasztalatait hozza szerény hozzájárulásként az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek rendszeres működésé­hez és azt egyesíti a többi tagállam — régiek és if­jabbak — sajátos tapasz­talataival a közös bölcses­ség formálásában — mon­dotta beszéde bevezető ré­szében a magyar külügy­miniszter. A mostani jubileumi idő­szakon — az Egyesült Nem­zetek alapításának huszon­ötödik évfordulóján — a Magyar Népköztársaság ta­pasztalatainak összegzésé­vel négy kérdésre szeret­nék egyszerű és világos — más társadalmi rendszerű és más történelmi múltú ország képviselői számára is kifejező — feleletet ad­ni. Milyenné változott a vi­lág, amelyben mindannyi­an élünk, az elmúlt hu­szonöt év alatt? összefoglalva. így fejez­hetők ki a változások: A második világháború után eltelt huszonöt évben. sikerült elhárítani a har­madik világháború sok­féle veszélyét, s ma a háború végleges kiküszöbölésének a lehe­tőségei között, ugyanak­kor a termonukleáris há­ború veszélyei közepette élünk. Rövid történeti áttekin­tés után Péter János így folytatta: a veszélyek csökkenésé­nek döntő feltétele a Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyá­nak javítása. A különleges? felelősséggel bíró két fő hatalom köz­vetlen tárgyalásait kellene eredményessé tenni. En­nek útját az egyengetné, ha az öt atomhatalom egy­máshoz való viszonya úgy javulna, hogy mind az öten részt vehetnének a fegyverkezési verseny csök­kentésére, s termonukleá ris háború veszélyének ki­küszöbölésére, a háborús konfliktusok okainak meg­szüntetésére irányuló tár­gyaltokon. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Franciaország és Nagy-Britannia közös fele­lősségvállalása nélkül nincs mafiJav untató megállapodás a leszerelés, a fegyverkezési verseny és a harmadik világháború kérdéseiben. Mindezt nehezíti — szin­te lehetetlenné teszi a mai két fő flwgyveres konflik­tus — a vietnami háború, amely most indokínai há­ború lett, s a közel-keleti agressziós helyzet. Vannak kevésbé feltűnő: latens akadályok is. Ázsiában: a koreai feszültség. Európá­ban; a két német állam egymáshoz való viszonya. A helyzet részletes elem­zése után Péter János rá­tért a második kérdésre. Mi lett az Egyesült Nem­zetek Szervezetéből a hu­szonöt év alatt és mi volt a szerepe a történelmj vál­tozások menetében ? összefoglalva így vála­szolhatunk erre a kérdésre: Az Egyesült Nemzetek Szervezete negyedszázad alatt minden várakozást felülmúlóan szerteágazó lett; mindezek ellenére fő fel­adata betöltése tekinteté­ben sok a bizonytalanság, a félreértés és a vita. Az ENSZ-tagországok száma 1945-ben 51 volt, ma 126. Viszont jelentős államok képviselete hiányzik. Hi­ányoljuk a Kínai Népköz­társaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Né­met Szövetségi Köztársa­ság, a koreai és a vietnami nép képviseletét. A világ összes tagálla­mainak érdekeit a békét és a biztonságot az szolgálja a legjobban, ha az alapok­mány eredeti elveiben vál­tozatlan marad. Minden la­zítás veszélyezteti éppen a kis tagállamok érdekeit — mondotta ezután a magyar külügyminiszter. Mivé lett Magyarország a második világháború óta eltelt negyedszázad alatt? 1945-ben — az ENSZ alapításának évében — Magyarország sikerekben és vereségekben gazdag ezeréves történetének mélypontján, a megsemmi­sülés küszöbén állt, ma pedig ' egész történetének legnyugalmasabb idejét, a magyar nép felemelkedésé­nek leggyorsabb ütemét és sok százados ellenségeske­dések után, szomszédaival a legzavartalanabb barát­ság időszakát éli. Nemcsak Magyarország, egész Európa számára új korszak jött létre. Az új helyzet jellemzői; a szovjet—nyugatnémet szer­ződés, a lengyel—nyugat­német tárgyalások előre­haladása, a csehszlovák— nyugatnémet tárgyalás elő­készülete. a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság találkozóinak soro­zata a nemzetközi jog alapján. Magyarország külpoliti­káját az az elv vezeti, i httffv uairxÁl VpH nemzetközi feltételeket te­remtsen az ország élete számára, összefüggésben a nemzetközi — így minde­nekelőtt az európai — bé­ke és biztonság érdekeivel. A Magyar Népköztársa­ság úgy tekint az ENSZ- re, mint saját ügyeinek is megfelelő nemzetközi fó­rumra. Az ország életének je­lentős eseménye lesz né­hány hét múlva a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt kongresszusa, amely egész eddigi Utunk felmérésének, jelenlegi ma­gatartásunk vizsgálatának és jövendő belpolitikánk és külpolitikai vállalkozásaink meghatározásának fóruma lesz. A negyedik kérdésünk, hogyan tovább? Tudatában kell lennünk annak, hogy az ENSZ olyan tagállamok közössége, amelyek között áthidalhatatlan ellentmon­dások vannak. Az emberiség előtt álló alternatíva; termonukleáris háború, vagy békés egy­más mellett élés, azaz a vitás kérdések rendezése viszonylag békés utakon. A Magyar Népköztársa­ság abban a tudatban vesz részt az ENSZ jövőjének egyengetésében, a többi tagállammal együtt, hogy segítse a termonukleáris háború veszélyének elosz­latását és segítse a népek kölcsönös megértését, bé­kés, boldog jövőjének erő­sítését — mondotta befeje­zésül Péter János. Jugoszláv pártküldöttség látogatása a megyéban Csütörtökön a jugoszlá- I pártbizottság titkárai, vala- , rászati Kutató Intézet Ma- viai Vajdaságból pártdele- mint Erdélyi Ignác, a kecs- thiász-telepét látogatták gáció érkezett Kecskemétre, j keméti városi pártbizottság | meg. Útjukra elkísérte őket A küldöttség vezetője Mi-j első titkára fogadta. Buda Gábor, a megyei los D. Radojcsin, a Jugo- 1 Buda Gábor általános át- | pártbizottság titkára. Fogadás a megyei pártbizottságon a vendégek tiszteletére. szláv Kommunisták Szö­vetsége a Vajdasági Terüle­ti Végrehajtó Bizottságának titkára. Tagjai: Miskolczi Mária, a vajdasági pártbi­zottság titkárságának tagja és Kofensity Rasa, a zom- bori területi pártbizottság titkárhelyettese. A vendégeket a megyei pártbizottságon Buda Gá­bor, dr. Greiner József és Gyóni Lajos, a megyei tekintést adott a delegáció I Pénteken megyei körútra tagjainak a megye gazda- I indul a delegáció Gyóni La-1 sági, közigazgatási, műve- jósnak, a megyei pártbizott­lődéspolitikai helyzetéről, eredményeiről. A vendégek elsősorban a mezőgazdasá­gi termelés iránt érdeklőd­tek. Délelőtt még megtekin­tették Kecskemét fontosabb létesítményeit. Délután la­kótelepeket, a borpalackozó üzemet, a Szőlészeti és Bo­Befej eződött a kadarka szüreteiébe Háromsxáxexer hektoliter termést vettek át ax állami pincék A korai fagyok után meg­gyorsult a szüret a szőlős- kertekbeú. A kadarkatermő vidékeken nagyrészt be is fejeződött a munka. Lénárt Tibor, a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üze­mének kiskőrösi pinceveze- tője szerint alig van már a határban szüretelő. Ezt mutatja az is, hogy egy-két kocsi a napi forgalom. Ez a telep egyébként évente 140—150 ezer hektoliter termést szokott átvenni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az ország legnagyobb forgalmú vidéki pincéje. Az idei mustból eddig mintegy 60 ezer hektolitert vettek át. A termés ebben a körzetben is 15—20 szá­zalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt évi. A kedvezőt­len időjárás miatt a kadar­ka mustja nem éri el az előző évi minőséget. Izsák környékén, ahol a sárfehér az uralkodó — Kiskőrössel ellentétben — ánnon VirvoAz TY-yQ.rririrlii.l'fr a szüret. Naponta 5—6 ezer hektoliter must kerül a pincegazdaság átvevő tele­pének hordóiba. A termés­átlag csak kevéssel alacso­nyabb, mint tavaly. Az ál­lami pincegazdaság telepén a két, folytan működő fran­cia prés jól győzi a mun­kát. Az átvétel minden ed­diginél gyorsabban, zökke­nőmentesebben folyik. A Magyar Állami Pince- gazdaság Alföldi Üzemének átvevőhelyein eddig mint­egy 300 ezer hektoliter mustot vásároltak fel, illet­ve ennek jelentős részét szőlőként vették át. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek feldol­gozó helyein, pincészetei' eléggé megtizedelte a ter­mést, ezért jelentős jöve­delemkieséssel számolnak. Szerencsére valamennyi ta­valyi készletük még van. Palackozójukban jelenleg is folyik a munka. A kiskun­ma jsai Jonatán Szakszövet­kezet vezetőinek véleménye szerint a belvíz, a jég, va­lamint az időjárás okozta egyéb károk miatt két és fél millió forinttal lesz ke­vesebb a jövedelem a ter­vezettnél. Tavaly az új te­lepítéseken 70 mázsa sző­lőt szüreteltek holdanként, az idén 35—40 mázsára számítanák, ami ugyan még elég tűrhető hozam­nak számít, de ők sokkal többet várták. A tagság ke­zelésében levő hagyomá­nyos ültetvényeken mini­ben szintén meggyorsult a egy feleannyi lesz a hol­munka. A soltvadkerti Jó­reménység Szakszövetkezet elnöke, Vinc.ze József ar­ról panaszkodik —, mint sok más szövetkezeti veze­tő — hng» az idei időjárás dánként! termés, mint a közös területen. Nagy gond a munkaerőhiány. Enyhíté­sére naponta száz diák se­gít a szüretben. K. S. Ság titkárának társaságá­ban. Először a kiskőrösi Petőfi-házat tekintik meg, majd ellátogatnak a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság­ba, itt az új korszerű ser­téstelepet, a szőlőfeldolgo­zót és a hűtőházat tanul­mányozzák. Délután a csá- volyi Egyesülés Termelő­szövetkezet gazdaságát te-: kintik meg, továbbá a köz-; ség művelődési és közokta­tási intézményeit. A látogatás utolsó nap-' ján szombaton, dr. Greiner Józsefnek, a megyei párt-; bizottság titkárának kísére­tében a bajai hűtőház lesz a körút első állomása. Ezt követi a Kunfehértói Ál­lami Gazdaság borkősav-i gyártó üzemének és pincé­szetének megtekintése. Dél­után Kiskunhalas művelő­dési intézményeit tanulmá­nyozzák. A megyei körúton csat­lakoznak a delegációhoz a terület párt- és tanácsszer­veinek vezetői. A jugoszláv vendégek: szombaton este utaznak el a megyéből. Czlnegs Lajos az MOK-ba utazott Az NDK területén folyó „Fegyverbarátság” nevű hadgyakorlat megtekintésé­re csütörtökön Czinege La­jos vezérezredes, honvédel­mi miniszternek, az MSZMP Politikai Bizottság póttagjának vezetésével ka­tonai küldöttség utazott az NDK-ba. (MTJÄ XXV. évi 243. szám 1970. október 16. PÉNTEK Ára: 90 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P Á R T B Á C S - K I S K U N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents