Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
JÁRÁSI, VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEK K ishunfélegyhása \T r 1 rf f ffl Varosuk joyojerol tanácskoztak a kommunisták Kiskunfélegyházán, az MSZMP városi bizottságának székházában október 10-én ülésezett a városi pártértekezlet. A küldötteket és vendégeket, köztük dr. Glied Károlyt, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagját, Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd az elnökség és a pártértekezlet munkabizottságainak megválasztására került sor. A tanácskozás levezető elnöke, dr. Cseh László néhány percre félbeszakította a hivatalos programot, amikor a város úttörőinek fegyelmezett és mégis szívderítőén kedves csoportja üdvözlő szavakkal és hatalmas vörös virágcsokorral tisztelgett a kommunisták fóruma előtt. A program első felét a beszámoló jelentések alkották, melyeket a végzett munka, valamint a kongresszusi dokumentumok feletti vita követett. A pártbizottság beszáKalocsa Növekszik a politikai, aktivitás Kalocsán is szombaton tartották meg a városi pártértekezletet. A városi tanács dísztermében Mester József, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Terhe Dezsőt, a megyei párt vb-tagját, majd megválasztották az elnökséget. Az értekezlet levezető elnöke Molnár István, a megyei pártbizottság tagja, országgyűlési képviselő lett. Ezt követően megválasztották a munkabizottságokat, majd megkezdődött a tanácskozás. Első napirendi pontként Mester József terjesztette elő a beszámolót kiegészítő szóbeli jelentést, amely az alapszervezetek munkájával, a kongresszusra való felkészüléssel foglalkozott. móló jelentését előzetesen írásban is megkapták a pártértekezlet résztvevői. A vitaindító referátumot Hegedűs Ferenc, a városi pártbizottság titkára tartotta meg. A beszámoló jelentés és a bevezető előadás áttekintést adott az elmúlt négy esztendő eredményeiről, gondjairól, s vázolta a következő időszak feladatait. Az alábbiakban ezek lényegesebb megállapításait ismertetjük. Mint a jelentés megállapította: Az eltelt négy évben a IX. kongresszus határozatai a Központi Bizottság és a megyei párt- bizottság támogatása, irányítása és határozatai eredményesen befolyásolták a várospolitikai feladatok kidolgozását és végrehajtását. A helyi pártszervezetek és pártszervek sikeresen tevékenykedtek a gazdasági reform gyakorlati érvényre juttatásában, a gazdasági, politikai feladatok végrehajtásában. Bátorítást és támogatást nyújtottak az állami, társadalmi szerveknek a közéleti és üzemi demokrácia továbbfejlesztése és kiszélesítése érdekében. Lényeges előrehaladás történt az iparfejlesztés, a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdítása, a kereskedelem fejlesztése, a város kommunális, kulturális és egészségügyi ellátása tekintetében. Sikerült megoldani az egyik alapvető célkitűzést: a munkaképes lakosság foglalkoztatását. Az iparban dolgozók száma közel kétezerrel növekedett, s ma már meghaladja a 7200 főt. Az ipari keresők számán belül a nők aránya 51 százalék, s jelentős szerepük van a termelésben. Többségük a férfiakkal azonos értékű munkát végez, egyes speciális munkakörökben pedig nélkülözhetetlenek. Sokan tagjai a törzsgárdának. Sajnálatos, hogy viszonylag kevés közöttük a szakmunkás, ami befolyásolja keresetüket. Nagy számban találunk nőket a párt, a szakszervezeti, tanácsi és egyéb funkciókban is, azonban a vezetésben képviseletük még nem kielégítő. Az ipari fejlődés a fiatalok számára is sok előnnyel járt, s megköny- nyítette pályaválasztási gondjaikat. A beszámoló részletesen elemezte az iparban elért eredményeket, melyekre jellemző, hogy a város iparának teljes termelési értéke, ez évben eléri az egy milliárd 250 millió forintot, s ezen belül az export az 503 milliót. A termelési érték növekedése meghaladja az évi 15 százalékot. Ugyanakkor a termelékenység nem emelkedett megfelelően, s évente alig! négy százalékos a javulás.! A megengedettnél több a túlórázás, s az igen nagy-j mérvű munkásvándorlás is kedvezőtlenül hatott a ter-j melékenységre. A mezőgazdaság terüle-J tén is komoly változások történtek 1966 óta. A -termelőszövetkezetek gazdaságilag és szervezetileg egyaránt sokat fejlődtek. Az elmúlt évet a város valamennyi tsz-e aktívan zárta. Az időközben a város1 irányítása alá került községek tsz-ei közül a gátéri Aranykalász és a kunszállási tsz-ek veszteséggel zárták az esztendőt. A terület megnövekedése az elkövetkező időben nagyobb felelősséget és fokozott munkát jelent az irányító szervek részére. A szövetkezetek gazdálkodásában jelenleg még a növénytermesztés foglalja el a döntő helyet. Az ösz- szes árbevételből azonban már a város tsz-eiben az állattenyésztés képvisel nagyobb értéket — mintegy 85 millió forinttal. Igen jelentős az alaptevékenységen kívüli jövedelem is, mely meghaladja a 98 millió forintot. A községekben az állattenyésztés árbevétele ma még alacsonyabb, mint a növénytermesztésé. A létszámnövekedés legnagyobb gátló tényezője a férőhely-ellátottság. A járulékos beruházások és a gépesítés vonatkozásában tapasztalható még lemaradás. A géppark nagyrésze elavult, teljesítménye alacsony. A termelőszövetkezetek a lakosság ellátása érdekében sokat tettek az elmúlt években. Az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 15 százalékát a tsz-ek adják. A szövetkezeti társulások révén — például a húsfeldolgozó és értékesítő társulás — újabb eredmények várhatók e téren. Az iparban foglalkoztatottak számának gyors emelkedése, a mezőgazda- sági tsz-ek megerősödése kihatott az életszínvonal alakulására is. Kifejezője ennek a kereskedelmi forgalom, amely a harmadik ötéves terv időszakában több mint 40 százalékkal növekedett. A betétállomány a tervidőszakban a városban 74 millió forinttal nőtt. Bár a lakáshiány a legnagyobb problémát jelenti, örvendetes, hogy ezidő alatt a tervezett ezer helyett ez- év végéig több mint 1300 lakás felépítését tervezik. A városiasodás jelentős tényezője lesz, hogy 1972-re megépül a földgázvezeték, 26 millió forint ráfordítással elkészül a város szennyvízcsatorna hálózata, s útjavításra és korszerűsítésre 14 millió forintot költenek. A beszámoló, amely keresztmetszetét adta az elmúlt évek sokrétű változásának, őszintén tárta fel a meglevő hiányosságokat is. A fejlődés mellett jelentkeznek az igények és a gondok is. A bölcsődei és napközis óvodai ellátottság rosszabb az országos átlagnál. Ezért határoztak úgy, hogy a negyedik ötéves terv időszakában vállalati és tanácsi hozzájárulással 50 személyes bölcsődét és 400 személyes napközis óvodát kell megépíteni. Az ilyen és ehhez hasonló feladatok megoldásához természetesen szükség van a lakosság teljes aktivitására, további lelkes és élenjáró munkájára. A felmérés számot ve- (Folytatás a á. oldalon,) A kalocsai városi pártértekezlet elé terjesztett beszámoló jelentés, többek között, foglalkozik a társadalmi viszonyok alakulásának irányával, amely Kalocsán megegyezik az országossal. Hangsúlyozta továbbá, hogy a beszámolási időszakban fejlődtek a szocialista termelési viszonyok és a termelőerők. A városiasodás állandó folyamatában, az ipari fejlődés vonzó hatására tovább gyarapodott a város lakossága. A növekedést túlnyomórészt a vidékről, más városból letelepülők képezték. A társadalmi átrétegződés lassult, de nem állt meg. Emelkedett az iparban, a kereskedelemben, valamint a nem termelő ágazatokban dolgozók és csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. A város lakosságának nagyobb hányadát az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatott munkásság adja, amely létszámban és szocialista tudatban az elmúlt négy év során erősödött. A munkássá válás szüntelenül és még hosszű ideig tartó folyamatában fejlődik a munkások erkölcsi-politikai érzéke, ami a jobb munkafegyelemben, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmében, a növekvő politikai aktivitásban és szocialista vívmányaink megbecsülésében jut kifejezésre. Iparunk bizonyos szerkezeti változása, de különösen technikai fejlődése igényelte, egyúttal lehetővé is tette a szakmai műveltség növelését. Nőtt a magasabb képzettségű, általános és szakmai műveltséggel rendelkező szakmunkások és betanított munkások száma. A társadalmi munka- megosztásban elfoglalt helyét és szerepét, valamint helyzetét tekintve a mun- ká ssághoz közel álló. az ★ összes foglalkoztatottak mintegy io százalékát kitevő belkereskedelmi és közlekedési dolgozók kategóriája. Számuk állandóan növekedőben van. Az elmúlt négy év során érezhe- tőbbbé vált részvételük a várospolitikai munkában és a társadalmi mozgásban. Többen közülük aktív tényezői a párt-, állami, tömegszervezeti életnek. Szervezettségük, politikai és erkölcsi egységük erősödött, bár ez a fejlődés — munkahelyi megosztottságuk és munkájuk jellegéből kifolyólag — lassúbb, mint a termelő ágazatokban. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani politikai képzésükre, szélesíteni soraikból a közéleti munkában résztvevők körét. Növelni kell a párt szervezettségét a kereskedelmi dolgozók körében is. A város paraszti lakossága — néhány magángazdálkodó kivételével — az Iszkra Termelőszövetkezetben egyesült és az összfog- lalkoztatottak mintegy 11 százalékát képezi. Pártunk helyes agrár- és szövetkezetpolitikája következtében erősödött a termelőszövetkezet szocialista jellege, politikai és erkölcsi felfogásában egységesebbé vált a szövetkezeti tagság, fejlődött közösségi szelleme, mind több gondot fordít a közös vagyon megbecsülésére és fejlesztésére. A termelés műszaki színvonalának emelkedése, a kulturális élet és egészség- ügyi ellátás fejlődése, a társadalmi struktúra változásának velejárójaként nőtt az értelmiségiek száma is. Különösen a termelő ágazatokban foglalkoztatott értelmiségiek aránya emelkedett. Az értelmiség létszáma az aktív keresőknek mintegy 6,5 százaléka. A város közéletében, társadalmi életének fejleszté; [ sében, az ifjúság és felnőtt lakosság nevelésében különösen a pedagógus társadalom nyújtott jelentős segítséget. Közülük mind többen vállalnak szerepet a politikai életben, a párt-, államhatalmi, tömegszervezeti munkában. A pedagógusok mellett az orvosokat, a műszaki, agrár- és közgazdasági szakembereket is fokozottabban kell aktivizálni a dolgozók szocialista nevelése érdekében. Többet várunk különösen a munkás és paraszti családokból származó értelmiségiektől az iparban dolgozók munkássá válásának erkölcsi, politikai és eszmei segítésében a szövetkezeti parasztság szocialista egységének megteremtésében. a város egész értelmiségének tudatos és aktív részvételét igényeljük pártunk ifjúságpolitikai irányelveinek megértetésében és végrehajtásában. A város társadalmában fontos szerepet töltenek be a nők. A termelő ágazatokban arányuk 60 százalékos, ennél magasabb a kereskedelemben, a közoktatásban és az egészségügyi területen. Jelentős számban vesznek részt a párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőtestületekben. Ezért helyzetük fokozott figyelmet érdemel. A jövőben még nagyobb gonddal kell törődni az élet minden területén a nők érdekeivel. Az ifjúság részarányát tekintve túlzás nélkül nevezhetjük városunkat a fiatalság városának. Az iparban foglalkoztatottak 32 százaléka 26 évnél fiatalabb. Ennek szerkezetén belül magas a mérnökök, technikusok, szakmunkások aránya. Nagyarányú a fiatalodás a nem termelő ágazatokban is (oktatásügy, egészségügy, kereskedelem), nem így a mezőgazdaságban. Számottevő a város tanuló ifjúsága. Rátérve az életszínvonal alakulására, a kommunális, egészségügyi és szociális ellátás helyzetére, az ezzel összefüggő feladatokra, a beszámoló jelentés a következőket állapítja meg; Pártunk életszfnvonal-po- litikája, valamint a város gazdasági és városfejlesztési előrehaladása következtében kedvezően alakult a lakosság életszínvonala. A foglalkoztatottság tovább emelkedett, munka- nélküli ember a városban nincs. Nőtt a dolgozók jövedelme minden ágazatban, bővült a társadalmi juttatásokban részesülők köre. és nagyobb lett a juttatások ösz- szege. Az iparban dolgozók egy főre jutó havi átlagjövedelme az öt év során 33,6 százalékkal haladják meg az 1965. évit. Minden ipari üzemben bevezették a 44 órás munkahetet, ami mintegy 3500 városi dolgozót érint. A szövetkezeti parasztság évi jövedelme 22,4 százalékkal emelkedett, ami az országos növekedéstől valamelyest elmarad. A társa(Folytatás a 4. oldalon.)
