Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
Felvásárlás Az idén a zöldség- és 17 millió forint rövidlejá- rackból az eredmény már gyümölcsfelvásárlás eddigi ratú hitelt is kért. A MÉK- koránts«m volt ilyen ked- eredményei a jó meggyter- en kívül a hűtőházak, a vező. A burgonyakínálat is més miatt az elmúlt évi- konzervgyárak versengtek valamivel a múlt évi alatt nél lényegesen magasab- még a felvásárlásban, s a marad, míg a korábbi hóbak. A meggyfelvásárlás termelőket a helyszínen napokban a MÉK Vállalategyébként évek óta nem felkeresve igyekezték minél nak a tavalyi nagy készle- volt olyan jó, mint most, nagyobb mennyiségű megy- tek értékesítése jelentett s a MÉK Vállalat emiatt gyet megvenni. Sárgába- komoly problémát Sikeres vállalkozás Az országos mezőgazdasági kiállításon sok érdeklődő keresi fel az immár közismert baromfitenyésztő vállalkozást, amely két és fél éve kezdte meg működését HUNNIAHIBRID néven. Egy állami gazdaság, II termelőszövetkezet és két keltetőállomás fogott össze e fontos állattenyésztési ágazat fejlesztésére, korszerűsítésére. Az alapítók között van a rémi Dózsa Termelőszövetkezet. A vállalkozás igazgatója dr. Kőrösvölgyi László, az országos sajtótájékoztatón úgy határozta meg, hogy a HUNNIAHIBRID az új gazdasági rendszer gyümölcse. Valóban szinte egyidős a reformmal. A broiler-csirke tenyésztése gazdaságos. Egy kilogramm húsgyarapodáshoz 2—2,5 kilogramm takarmány elegendő. Kevés emberi munkaerővel nagy termelési értéket állíthatnak elő, Lehetőség van a korszerű technika alkalmazására. A tenyésztelep — amelyet a Felsőbabádi Állami Gazdaságtól vásároltak — az első időszakban sok gondot okozott. Elavult épületei, korszerűtlen technológiája miatt teljes újjáépítést igényelt. A rekonstrukció során végül is egy teljesen új, modern telepet hoztak létre. Ennek során megteremtették a hazánkban jelenleg legkönnyebben, legolcsóbban létrehozható univerzális épületet. Nemcsak baromfitartásra alkalmas, hanem egyszerű átalakítással valamennyi állatfaj elhelyezésére és tartására. Ezenkívül raktárnak, irodának, keltetőállomásnák is berendezhető. Az új épülettípus a kiállításon is látható. Egy 1100 négyzetméter alapterületű épület hat hét alatt készül el, egyetlen szakmunkás és 12 segédmunkás közreműködésével. Ez hazánkban rekordidőnek számít. Az egyik alapító tagszövetkezet a hernádi Március 15. a főbb szerkezeti elemeket elkészíti, leszállítja és a kivitelezéshez műszaki szakembert is ad. Egy év alatt ebből az úgynevezett Hunnia univerzális épületből 220-at létesítettek az ország különböző részeiben. Ha ezekben mindenütt boiler-csirkét tenyésztenének, 12 ezer vagon évi hústermelést jelentene. Az épületekhez technológiai berendezést is ad a vállalkozás. A tenyésztési tervek között szerepel, hogy a növekvő igények kielégítésére az egyébként nagyszerűen beváít Hunniahibrid-csirkét felváltják a világ egyik legjobb húshibridjére, a Hybro-ra. A holland Eurihiíbrid nevű céggel kötött szerződés értelmében mód van arra, hogy partnereiket kielégítsék ezzel az új hibriddel. Növelik a választékot, az úgynevezett Hisex tojáshibridre is vállalnak előrendeléseket. A vállalkozás alapítói közül a legnagyobb eredményeket eddig a rémi Dózsa Termelőszövetkezet érte el. A keltetéstől a húsbaromfi előállításáig sikerült az ágazat minden termelési fázisát megvalósítania. Jelenleg is épül, bővül a telepiül. Véglegesen a jövő év végére készül el 26—27 millió forint beruházással. Ettől kezdve évente másfél millió jószágot nevelnek fel a termelőszövetkezetben. Jelenleg is a baromfitenyésztés adja a közös gazdaság jövedelmének nagyobb részét, a bevételek a következő években tovább növekednek. A HUNNIAHIBRID példája bizonyítja, hogy érdemes összefogni az anyagi erőket a korszerű, olcsó hústermelés érdekében. K. S. Marad a vagyonbiztosítási rendszer A biztosítás ma már a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységéhez éppúgy hozzátartozik, mint a gépek karbantartása, a talaj termőerejének fenntartása, a vetőmag beszerzése, vagy a hitel megszerzése ésvisz- szafizetése. Ezért is számos nagyüzemből érdeklődtek, hogy változatlan marad-e a mezőgazdasági vagyonbiztosítás rendszere a termelőszövetkezetekben. Az Állami Biztosító vezér- igazgatójától, Fehér Sándortól nyert információ szerint ez a rendszer bevált, a vállalt kookázatok körét tekintve igen széles körű, világviszonylatban is élenjáró. Nálunk a szeszélyes, szélsőséges időjárás miatt a növénytermesztést a legkülönfélébb elemi csapások érik minden évben. Az összevont vagyonbiztosítás többféle kárra vonatkozik. 1965-ben például jégkárra az országban 439 millió forintot fizettek ki az Állami Biztosító fiókjai. 1967- ben viszont 189 milliót. Ez a két adat is biztonyítja a károk ingadozását. Még nagyobb a váltakozás például az árvizeknél, az utóbbi öt évben a kifizetett összeg 5 és 196 millió forint között mozgott. A károk aránya országosan és hosszabb időtartamra a tapasztalatok alapján hozzávetőleg kiszámítható. A viharok, a jég, illetve az árvíz pusztításait azonban helyileg nem lehet előre tudni. Ha a statisztikát figyeljük, súlyosabb és kedvezőbb esztendők váltják egymást, az utóbbi tíz esztendőt alapul véve, 1963- ban, 1965-ben és 1969-ben a befizetett díjak még a kártérítések összegét sem fedezték. Ezzel szemben 1966-ban és a következő évben visszatérült az Állami Biztosítónak az előzetes ráfizetés. Az már előre látható, hogy az 1970. évi kárkifizetések több száz millióval haladják meg az elmúlt esztendeit. 1969 augusztus 15-ig növénykárokra 548 millió, az idén ugyaneddig az időpontig több mint egymilliárd forintot fizettek ki a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az idén csaknem minden elemi csapás átlagon felül rombolt A megyében is így van, mert míg az elmúlt esztendőben július végéig nem egész 36 millió, az idén ugyaneddig az időpontig több mint 90 millió forintot fizetett ki kártérítés címén az Állami Biztosító megyei igazgatósága. A legnagyobb összeget az országban a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kapta térítésként. Szőlősketíjének 22 millió forint értékű termését vitte el tavasszal a fagy. A kárkifizetések összege az idén valószínűleg országosan meghaladja a kétmilliárd forintot. A megyében a termelőszövetkezeteknek kifizetett összeg 120 millió forint körül várható. Az Állami Biztosító vezetősége úgy határozott, hogy az összevont vagyonbiztosítás rendszerét változatlan feltételek mellett fenntartja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára. Svájci kereskedők a Kecskeméti Konzervgyárban Kedden öt nagy svájci kereskedelmi vállalat képviselői látogattak el magyarországi útjuk során a Kecskeméti Konzervgyárba. A látogatás és a tárgyalások céljáról érdeklődtem Ferdinand Tobler úrtól, a W. KÜNDIG és CIE AG igazgatójától. — Utunk célja a baráti kapcsolatok elmélyítése a magyar konzerv- és édesiparral, valamint megkeresni a meglevő kereskedelmi kapcsolatok szélesítésének lehetőségeit. — Milyen árukat vásárolnak, vagy szeretnének vásárolni? — Különböző konzervek, befőttek, paradicsompüré, a pritamin nevű magas C-vitamin tartalmú paprikakészítmény és szárított hagyma képezi az általunk keresett cikkek zömét. — Melyek ezek közül, amelyeket különösen kedvelnek a svájci vásárlók? — A magyar konzervipar termékei általában igen népszerűek nálunk, közülük is elsősorban a paradicsompüré és a kitűnő aromájú szárított hagyma. — Milyenek a benyomásai a magyar konzerviparról a látottak alapján? — A legutóbbi látogatásom óta eltelt két év alatt sokat fejlődött a magyar konzervipar, különösen a csomagolástechnika területén szembeötlő az előrelépés. — Létrejöttek-e az út eredményeként konkrét megállapodások, vagy ha még nem, milyenek erre a kilátások? — A konkrét megállapodásokat és szerződéseket célzó tárgyalások most folynak. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a tárgyalások a résztvevők kölcsönös megelégedésével zárulnak majd. Pulai Miklós Korszerű sertéstartás A mezőgazdasági kiállítás állattenyésztő műszaki újdonságai között feltűnést kelt a képen látható ól, amely inkább emlékeztet repülőgép-hangárra, mint állattartó férőhelyre. A létesítményt az iparszerű sertéstartó tsz-ek közös vállalkozásaként jelölték meg, s holland gyártmányú automatikus berendezésekkel látták el. Egyebek között megtalálható itt a stresszhatást kiküszöbölő mérőberendezés, amely az állatok „tudta nélkül”, egyszersmind súlyveszteség nélkül méri meg naponta a súlyukat. A némafilm- korának nagy amerikai rendezője, Griffith: Intolerance című igen költséges alkotóéban a világtörténelem eseményeit fölvonultatva azt bizonygatta, hogy minden emberi rossznak, országok hanyatlásának a türelmetlenség az alapvető oka. Ha most Griffith valami módon megszemlélhetné viselkedésünket az üzletekben, áruházakban és mondjuk a TÜZÉP-telepeken, valószínű, hogy rövid idő lepergése után némi sajnálattal lemondana a magyarság boldogulásáról. Vásárlás közben ugyanis nélkülözzük a mindennapi értelemben vett türelemnek szinte valamennyi sajátját. Hiába, ennyi idő után sem tudtuk megszokni az udvariatlan kiszolgálást, mint vevők képtelenek vagyunk beletörődni abba, hogy bizonyos cikkek nem állnak rendelkezésünkre, amikor pedig mind jobban futja a pénztárcánkból. Fölcsattanunk, vitatkozunk, panaszkönyvért kapkodunk. Kórosan- károsan fegyelmezetlenek lennénk? A Türelmetlen vevők vagyunk? gyermekszobák hiányára — meglétére, vagy a vérmérsékletünkre vezethető vissza sajátosan heves vásárlói magatartásunk? Szombatonként, ünnepek előtt, vagy más, kereskedelmi szempontból szezonnak számító időszakban néha olyan érzés lesz úrrá az emberen, hogy régen kinőttük az eladóhelyeinket. A zsúfoltság még idegesebbé tesz valamennyiünket. A nyurga növéső, melankolikus természetű emberek furcsa változást tapasztalnak magukon a pultok előtt: korábban fel sem tűnt apróság is elég ahhoz, hogy pattogni kezdjenek, mintha hirtelen egészen más típusúvá vérbőv'" és köpcössé változnának. Ez a fajta türelmetlenség további hálózatfejlesztést sürget, s — ránézve például a készülő Alföld Áruházra — nem is minden eredmény nélkül. Talán a más rendszerű, még kevesebb időt elrabló, teljesen önkiszolgáló forma általános bevezetése egycsapásra segítene? Annak is megvannak a hátrányai, és mi az olyan bevásárló központokban is a régiek maradnánk, amíg nem lesz elegendő áru, megfelelően széles skálájú választék, amíg esetenként hiábavaló keresgélésre késztetnek a hiánycikkek. A lényegi fejlődést gazdaság- irányítási rendszerünk további tökéletesítése garantálhatja, amely mindinkább érezhető kezdősebességet adott a vállalatok közti — értünk való — versengéseknek. Bizonyos mértékben közelebb került már az ipari termelés a kereskedelmi és lakossági igényekhez. Az áruházakban, üzletekben a mi mindennapi türelmetlenségünk szintén jel- :i, hogy mire van szükség. Jelzéseink mind kevésbé veszhetnek el, nem központi tervszámokkal vastagon párnázott ajtókon kopogunk, hiszen az igényeink kielégítésére ösztönzi az érdekeltségi rendszer mind a gyártókat, mind a forgalmazókat. Az Alföldi Cipőgyár például újfajta börzéket rendez, hogy tájékozódjon a megrendelők igényeiről, és bemutassa: mit tud adni. A hiánycikkek megszüntetésére az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta kezdeményeztek először megbeszélést a termelők és a kereskedők. Az üzletek nem csupán a közbülső nagykereskedelemtől szereznek be árut, hanem közvetlenül az üzemektől is, bár számos cikknél erre csak a lehetőség van meg, mivel a gyárak nem készültek fel a számukra apróbb szállításokra. Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti fiókja szakembereket foglalkoztat, akik bejárják a tőlük vásárló boltokat, hogy személyesen tájékozódjanak a szükségletekről. Igen, türelmetlen vevők vagyunk, ami része vásárlói szabadságunknak. Ezt pedig nem szabad feladnunk. Halász Ferenc
